Bevezetés a nemzetközi adózásba Culturally NZers are very bad at making speeches. A classic example is the traditional Rugby team captain’s after match speech: Ahhh, there were two teams playing today, but rugby was the winner. I admire and stand in stunned silence when my Hungarian colleagues make speeches – for example, my Brother in Arms for many years, Zsolt Szakaly’s name day speeches would make a strong man cry and women faint. Rather than give a technical presentation or tell you what you already know about HOCs, I am going to try say what is in my heart. Please be kind. Készítette: Burján Ákos

Nemzetközi adózás alapkérdései Nemzeti és nemzetközi adójog kapcsolata Az országok adószuverenitása - hol adózik egy jövedelem: illetőség elve területi / forrás elv (pl. ingatlan elhelyezkedése, adott ország területén végzett gazdasági tevékenység) Ált. a forrás elvet a külföldi illetőségű adózókra alkalmazzák az országok Készítette: Burján Ákos

Illetőség szerinti adóztatás Személyhez kötött adóztatási elv Az összes jövedelem adóköteles függetlenül annak keletkezési helyétől Illetőségi kritériumok Magánszemélyek esetén Vállalatok esetén Készítette: Burján Ákos

Forrás szerinti adóztatás Gazdasági tevékenységhez kötött adóztatási elv Jellemzően forrás szerint adóztatott jövedelmek: osztalék, kamat, jogdíj, árfolyamnyereség, telephely jövedelme, értékesítésből származó jövedelem stb. Forrás szerint adóztatott jövedelmek után keletkező adókötelezettség rendezésének módszerei: bevallás (telephely), forrásadó (pl. osztalék) Ide tartozik még: vagyon elhelyezkedése szerinti adóztatás Készítette: Burján Ákos

Kettős adózás Okok: Fajtái: Eltérő adóztatási elvek ütközése (illetőségi elv vs. forrás elv) Az illetőség fogalmának meghatározás (illetőség elv vs. illetőség elv) A forrásadó köteles jövedelmek meghatározása (forrás elv vs. forrás elv) Fajtái: Gazdasági kettős adózás Jogi kettős adózás Készítette: Burján Ákos

Kettős adóztatás Kettős adóztatás feloldásának jogforrásai: Nemzeti adójog alapján (pl. Tao tv., SzJA tv.) Kétoldalú egyezmények alapján Több oldalú egyezmények alapján (pl. EU direktívák) Kettős adóztatás feloldásának módszeri: Beszámítás módszere Mentesítés módszere Levonás módszere Stb. Készítette: Burján Ákos

Kettős adóztatás elkerülése Beszámítás m. Mentesítés m. „A” országbeli leányvállalat adózás e. nyeresége: 1.000 „A” ország társasági adókulcsa: 16% Társasági adó: 160 Adózás utáni nyereség (osztalék): 840 Osztalék forrásadó-kulcsa: 5% Osztalék forrásadója: 42 „B” országbeli anyavállalat adózás e. nyeresége: 840 „B” ország társasági adókulcsa: 14% Társasági adó: 118 Külföldön megfizetett adó: 42 Beszámítható külföldi adó: -42 Összes adókötelezettség: 118 Készítette: Burján Ákos

Kettős adóztatás elkerülése Beszámítás m. Mentesítés m. „A” országbeli leányvállalat adózás e. nyeresége: 1.000 1.000 „A” ország társasági adókulcsa: 16% 16% Társasági adó: 160 160 Adózás utáni nyereség (osztalék): 840 840 Osztalék forrásadó-kulcsa: 5% 20% Osztalék forrásadója: 42 168 „B” országbeli anyavállalat adózás e. nyeresége: 840 840 „B” ország társasági adókulcsa: 14% 14% Társasági adó: 118 118 Külföldön megfizetett adó: 42 168 Beszámítható külföldi adó: -42 -118 Összes adókötelezettség: 118 168 Készítette: Burján Ákos

Kettős adóztatás elkerülése Beszámítás m. Mentesítés m. „A” országbeli leányvállalat adózás e. nyeresége: 1.000 1.000 1.000 „A” ország társasági adókulcsa: 16% 16% 16% Társasági adó: 160 160 160 Adózás utáni nyereség (osztalék): 840 840 840 Osztalék forrásadó-kulcsa: 5% 20% 5% Osztalék forrásadója: 42 168 42 „B” országbeli anyavállalat adózás e. nyeresége: 840 840 840 „B” ország társasági adókulcsa: 14% 14% 14% Társasági adó: 118 118 0 Külföldön megfizetett adó: 42 168 42 Beszámítható külföldi adó: -42 -118 - Összes adókötelezettség: 118 168 42 Készítette: Burján Ákos

Kettős adóztatás elkerülése Beszámítás m. Mentesítés m. „A” országbeli leányvállalat adózás e. nyeresége: 1.000 1.000 1.000 1.000 „A” ország társasági adókulcsa: 16% 16% 16% 16% Társasági adó: 160 160 160 160 Adózás utáni nyereség (osztalék): 840 840 840 840 Osztalék forrásadó-kulcsa: 5% 20% 5% 20% Osztalék forrásadója: 42 168 42 168 „B” országbeli anyavállalat adózás e. nyeresége: 840 840 840 840 „B” ország társasági adókulcsa: 14% 14% 14% 14% Társasági adó: 118 118 0 0 Külföldön megfizetett adó: 42 168 42 168 Beszámítható külföldi adó: -42 -118 - - Összes adókötelezettség: 118 168 42 168 Készítette: Burján Ákos

Egyezmények fajtái Típusegyezmények OECD Modell Egyezmény USA Modell Egyezmény ENSZ Modell Egyezmény Készítette: Burján Ákos

Nemzetközi egyezmények Az egyezmények céljai – Megoldják a kettős adózás problematikáját Megoldják az illetőség és forrás elv keveredéséből eredő problémákat Meghatározzák, hogy mely országnak van elsődlegesen adóztatási joga Forrás adóztatás esetén meghatározzák a legmagasabb alkalmazható adómértéket Meghatározzák a kettős adóztatás elkerülésének módszerét stb. Egyezmények helye a nemzeti jogrendszerben Magyarországnak jelenleg 63 hatályos egyezménye van Készítette: Burján Ákos

OECD Modell Egyezmény felépítése Személyi hatály Hatálya alá tartozó adók Általános meghatározások Belföldi illetőségű személy Telephely Ingatlan vagyonból származó jövedelem Vállalkozási nyereség Hajózás, vízi és légi szállítás Kapcsolt vállalkozások Osztalék Kamat Jogdíj Vagyon elidegenítéséből származó nyereség (Önálló tevékenységből származó jövedelem) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Igazgatók tiszteletdíja Művészek és sportolók Nyugdíjak Közszolgálat Tanulók Egyéb jövedelem Vagyon Kettős adóztatás elkerülése Egyenlő elbánás Egyeztető eljárás Információcsere Az adók beszedésével kapcsolatos segítségnyújtás Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Területi kiterjesztés Hatálybalépés Felmondás Az egyezmény hatálya (1.,2.,29-31. cikk) Készítette: Burján Ákos

OECD Modell Egyezmény felépítése Személyi hatály Hatálya alá tartozó adók Általános meghatározások Belföldi illetőségű személy Telephely Ingatlan vagyonból származó jövedelem Vállalkozási nyereség Hajózás, vízi és légi szállítás Kapcsolt vállalkozások Osztalék Kamat Jogdíj Vagyon elidegenítéséből származó nyereség (Önálló tevékenységből származó jövedelem) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Igazgatók tiszteletdíja Művészek és sportolók Nyugdíjak Közszolgálat Tanulók Egyéb jövedelem Vagyon Kettős adóztatás elkerülése Egyenlő elbánás Egyeztető eljárás Információcsere Az adók beszedésével kapcsolatos segítségnyújtás Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Területi kiterjesztés Hatálybalépés Felmondás Definíciók (3-22. cikk) Készítette: Burján Ákos

OECD Modell Egyezmény felépítése Személyi hatály Hatálya alá tartozó adók Általános meghatározások Belföldi illetőségű személy Telephely Ingatlan vagyonból származó jövedelem Vállalkozási nyereség Hajózás, vízi és légi szállítás Kapcsolt vállalkozások Osztalék Kamat Jogdíj Vagyon elidegenítéséből származó nyereség (Önálló tevékenységből származó jövedelem) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Igazgatók tiszteletdíja Művészek és sportolók Nyugdíjak Közszolgálat Tanulók Egyéb jövedelem Vagyon Kettős adóztatás elkerülése Egyenlő elbánás Egyeztető eljárás Információcsere Az adók beszedésével kapcsolatos segítségnyújtás Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Területi kiterjesztés Hatálybalépés Felmondás Allokációs szabályok (6-22. cikk) Készítette: Burján Ákos

OECD Modell Egyezmény felépítése Személyi hatály Hatálya alá tartozó adók Általános meghatározások Belföldi illetőségű személy Telephely Ingatlan vagyonból származó jövedelem Vállalkozási nyereség Hajózás, vízi és légi szállítás Kapcsolt vállalkozások Osztalék Kamat Jogdíj Vagyon elidegenítéséből származó nyereség (Önálló tevékenységből származó jövedelem) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Igazgatók tiszteletdíja Művészek és sportolók Nyugdíjak Közszolgálat Tanulók Egyéb jövedelem Vagyon Kettős adóztatás elkerülése Egyenlő elbánás Egyeztető eljárás Információcsere Az adók beszedésével kapcsolatos segítségnyújtás Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Területi kiterjesztés Hatálybalépés Felmondás Különleges rendelkezések (24-28. cikk) Készítette: Burján Ákos

OECD Modell Egyezmény felépítése Személyi hatály Hatálya alá tartozó adók Általános meghatározások Belföldi illetőségű személy Telephely Ingatlan vagyonból származó jövedelem Vállalkozási nyereség Hajózás, vízi és légi szállítás Kapcsolt vállalkozások Osztalék Kamat Jogdíj Vagyon elidegenítéséből származó nyereség (Önálló tevékenységből származó jövedelem) Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Igazgatók tiszteletdíja Művészek és sportolók Nyugdíjak Közszolgálat Tanulók Egyéb jövedelem Vagyon Kettős adóztatás elkerülése Egyenlő elbánás Egyeztető eljárás Információcsere Az adók beszedésével kapcsolatos segítségnyújtás Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Területi kiterjesztés Hatálybalépés Felmondás Kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezések (23. cikk) Készítette: Burján Ákos

Az OECD Modell Egyezmény miként osztja fel az adóztatás jogát Adóztatni lehet az illetőség illetve a forrás országában A jövedelem megadóztatható a forrás országban (pl.): Telephely jövedelme, Ingatlan vagyonból származó jövedelem Stb. 2. A jövedelem korlátozottan adóztatható a forrás országban Osztalék Kamat 3. A jövedelem nem adóztatható a forrás országban Vállalkozási nyereség (kivétel, ha telephelyen keresztül végzi) Jogdíj Árfolyamnyereség (kivétel telephelyhez kapcsolódó) Egyéb jövedelem Készítette: Burján Ákos

Adóegyezmények Egyezmények értelmezései OECD Modell Egyezmény kommentár Klaus Vogel stb. Készítette: Burján Ákos

Adóegyezmények gyakorlati alkalmazása Lépések: Felmerül-e a kettős adóztatás? A nemzeti adórendszer ad-e megoldást a kettős adóztatás elkerülésére? Van-e adóegyezmény a két (vagy több) szóban forgó ország között? Alkalmazható-e az egyezmény az adott ügylet tekintetében? (személyi, tárgyi, területi és időbeli hatály) Hogyan határozza meg az egyezmény az adóztatási jogot az egyes országok között? Csak az illetőség országa Is-Is jövedelem korlátozással Is-Is adómérték korlátozással Milyen módszert alapjén kerülendő el a kettős adóztatás az egyezmény alapján? Készítette: Burján Ákos

Az Európai Unió adójoga Az Európai Unió jogrendszere: Elsődleges jogforrás (Római szerződés) Másodlagos jogforrás (rendelet, irányelv, határozat stb.) Európai Bíróság esetjoga Adózási szempontból a legfontosabbak: RSZ, irányelvek, esetjog Készítette: Burján Ákos

Adózással kapcsolatos EU-s irányelvek és a Római szerződés kapcsolata Közvetlen adók területén: RSZ nem tartalmaz külön előírásokat a közvetlen adókkal kapcsolatban, ezért Közös szabályozásra törekvés csak általános alapelvekből vezethető le: RSZ 2. cikke: „közös piac és gazdasági monetáris unió” létrehozását írja elő „Négy alapvető szabadság elve” Közvetett adók területén: RSZ tartalmaz előírásokat a közvetett adók harmonizációjára vonatkozóan Készítette: Burján Ákos

Közvetlen adózással kapcsolatos EU-s irányelvek Anya-leányvállalati irányelv Átalakulási irányelv Kamat-jogdíj irányelv Adóztatásra vonatkozó üzleti magatartás kódexe (Code of conduct) Kamat megtakarítás irányelv Stb. Készítette: Burján Ákos

Anya-leányvállalati irányelv Célja: mentesítse a kifizetett osztalékot a forrásadó valamint a kapott osztalékot a kettős adóztatás alól Kapott osztalék adómentesítése: ne kerüljön be az adóalapba, vagy a leányvállalat által fizetett adók teljes körű beszámítása (társasági adó is) Készítette: Burján Ákos

Anya-leányvállalati irányelv Feltételek: irányelv személyi hatálya alá tartozzanak a társaságok (irányelvben felsorolt vállalati formák, tagországban legyenek) minimum 15%-os részesedés (2009-től 10%) irányelv lehetőséget ad arra, hogy a tagországok 2 éves tulajdonlási periódust előírjanak Készítette: Burján Ákos

Anya-leányvállalati irányelv magyarországi bevezetése kapott osztalék már csatlakozás előtt is mentes jövedelem volt forrásadó mentesség EU csatlakozás után: feltétel volt a 25%-os (2005-ben 20%) részesedés és a 2 éves tulajdonlási periódus forrásadó mentesség 2006. január 1-től: forrásadó el lett törölve Készítette: Burján Ákos

Átalakulási irányelv Személyi hatálya: csak nemzetközi társaságok Fajtái: Egyesülés (összeolvadás, beolvadás, tulajdonosba olvadás) Szétválás (különválás, kiválás) Eszközök átadása Részesedéscsere Készítette: Burján Ákos

Átalakulási irányelv Cél: ne eredményezzen direkt adóhatást se a tulajdonosok, se a tagok szintjén – ez kizárólag az adókötelezettség eltolását jelenti Feltételek: az átvett eszközök écs alapja nem változhat meg, Nem történhet jelentős készpénz átadás Nem irányulhat adóelkerülésre Készítette: Burján Ákos

Átalakulási irányelv magyarországi bevezetése Személyi hatálya: 2003. jan. 1-től belföldi társaságok, EU csatlakozást követően EU tagállamok társaságai Fajtái a Tao tv-ben: követi az irányelvet Kedvezményezett átalakulás, Kedvezményezett részesedéscsere, Kedvezményezett eszközátruházás Készítette: Burján Ákos

Kamat-jogdíj irányelv Célja: megszűntesse a kapcsolt vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetéseken felmerülő forrásadókat Csak tagállamok között!!! Feltételei: 25%-os részesedés (közös anyavállalatra is) piaci mértékű legyen a kamat a kapó fél haszonhúzónak minősüljön a kapó félnél a kamat/jogdíj adókötelezettségnek legyen kitéve Magyarországi bevezetése: 2004-től feltételektől független mentesség a kamat és jogdíj forrásadót illetően Készítette: Burján Ákos

Közvetett adózással kapcsolatos EU-s szabályok ÁFA irányelv (6. ÁFA irányelv, illetve 8. és 13. irányelvek) Horizontális irányelv (jövedéki adózással kapcsolatban) Közösségi Vámkódex (elsődleges jogforrás) Stb. Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Már 2004. május 1 előtt is nagy mértékben EU konform volt a magyar ÁFA tv., de Nem tartalmazta a közösségen belüli értékesítés és beszerzés szabályait Belföldi ügyletek szabályait is módosítani kellett (csekély mértékben) Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Export - Import Területi felosztás: belföld, közösség területe, harmadik ország területe Harmadik ország területéről árubehozatal a Közösség területére (import) Harmadik ország területére kivitel (export) Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Termékmozgások a közösségen belül Vámhatárok eltűnése EU-ból származó import – közösségen belüli beszerzés EU-ba irányuló import – közösségen belüli értékesítés Belföldi term. ért. és import mellett megjelenik a közösségen belüli termékbeszerzés „Fordított adózás”, mivel az adófizetésre kötelezett nem az eladó, hanem a vevő, Önbevallás, egy időszakban fizetendő és levonható Feltételei: szállítás bizonyítása, vevő áfa száma, Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Termékmozgások a közösségen belül Spanyolország Magyarország Áru értékesítés Közösségen belüli értékesítés (adómentes levonási joggal) Közösségen belüli beszerzés (spanyol áfa önbevallással) Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Termékmozgások a közösségen belül Háromszög ügylet Németország GMBH számla számla Kft BV áru szállítás Magyarország Hollandia Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Termékmozgások a közösségen belül Háromszög ügylet Tipikus közösségen belüli ügylet Árumozgás feladó és az átvevő között közvetlenül, míg a számlázás a közvetítőn keresztül Három szereplő különböző tagállamban lévő adóalanyok Egyszerűsítés: a közvetítőnek nincs áfa fizetési kötelezettsége egyik tagállamban sem Készítette: Burján Ákos

ÁFA irányelv Szolgáltatások A sok közül pl. közösségi teherközlekedés Főszabály: indulási hely Speciális szabály: megrendelő tagállama, ha adóalany a megrendelő / megrendelő önbevallása Készítette: Burján Ákos

Javasolt irodalom Erdős Gabriella, Földes Balázs, Véghelyi Mária, Őry Tamás – Az Európai Unió Adójoga, Osiris Kiadó, 2033 Dr. Herich György – Nemzetközi adózás – Adózás az Aurópai Unióban II. átdolgozott kiadás, Penta Unió, 2006 Dr. Deák Dániel – Nemzetközi Adózás, Saldo, 1994 Készítette: Burján Ákos

A hazai adótervezés alapvető jellemzői Mikrogazdasági fogalom Az adó optimalizálási folyamata az adótervezés (vállalkozások és természetes személyek az alanyai) A vállalati adótervezés: a vállalat egyik legfontosabb költségelemét úgy kell meghatározni, hogy a fizetés (teher) minimális legyen

Az eredményalakítás tudománya – a lehetőségek tudománya jogszabályi lehetőségek maximális kihasználása legális adóelkerülés Időbeli és térbeli folyamat

Az adótervezés célja az adó mérséklése az adózási időpont optimalizálása országok közötti adóelőny kihasználása adókockázat csökkentése

Az adótervezés célja továbbá ellenőrzési következmény minimalizálása egyes adónemek tervezése egyes gazdasági események tervezése vállalkozás alapítása, átalakítása, megszüntetése, stb.

A vállalkozások adótervezési eszközei Stratégiai jellegű adótervezési döntések Új vállalatok alapítása, régiek megszüntetése Felvásárlás, eladás Átalakulások

Hosszú távú döntések A jogi forma megválasztása A vállalkozások székhelyének, telephelyének megválasztása A jogi forma megválasztása a holding szerkezet megtervezése, stb.

Adótervezési módszer választása Középtávú döntések: A finanszírozás megtervezése Elszámoló-ár politika Készletpolitika, stb. Adótervezési módszer választása Alulról, felülről irányuló tervezés ill. kombinált adótervezés Statikus és dinamikus adótervezés

Adóoptimalizálást célzó módszerek választása Például eredmény térbeli áthelyezése: befektetési eszközökkel szolgáltatás és pénzáramok segítségével elszámolási rendszerrel

A magánszemélyek adótervezésének eszközei Legfontosabb területek belföldön tevékenységi forma választás adónem tervezése egyes események tervezése Határt átlépő jövedelmek esetén ingatlan forgalmazás külföldi munkavállalás, stb

Adótervezési eszközök Az adózás más területre történő átcsoportosítása Az adózás más személyekre történő allokációja Az adózás időbeli allokációja Jövedelmek transzformálása

Az adótervezés legitimációja A vállalkozások tevékenységének jogi alapelve: Mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Adóelkerülésre való jog (ez nem jelenti a jogi alakítási lehetőséggel való visszaélést!) Legfontosabb elvárás: a törvényesség betartása!