Európai Politikai Integráció MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI STRATÉGIÁJA (ELFOGADVA: 2008) http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_strat.htm

Bevezetés II. Magyarország értékrendje, a magyar külpolitika alapjai III. A nemzetközi környezet alakulása A globalizáció – esély és kihívás A biztonság összetevői A gazdaság trendjei Az Európai Unió szerepe Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa

IV. Magyarország helye, szerepe, mozgástere Magyarország és a globális kihívások Magyarország az Európai Unióban Magyarország és a NATO Magyarország és a szomszédos országok Magyar nemzet, magyar identitás V. A stratégia főirányai Első főirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban Második főirány: sikeres magyarság a régióban Harmadik főirány: felelős Magyarország a világban VI. Magyarország cselekvési területei Biztonság Gazdaság Környezet Nemzetközi fejlesztési együttműködés Migráció Kultúra, tudomány, oktatás VII. A külkapcsolati tevékenység intézményei és eszközei

A rendszerváltozás óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez szükségessé tette az akkor megfogalmazott hármas - integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai - prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését. Az Európai Unióhoz (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozással Magyarország tartósan beilleszkedett az azonos értékrendet valló országok közösségébe. Szavatolja az ország biztonságát, és javítja a nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit. A tagság révén Magyarország partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintő kihívást. Az Európai Unió a magyar politika és cselekvés legfontosabb külkapcsolati kerete. Eszközt és anyagi támogatást kínál a gazdasági és társadalmi modernizációhoz, a felzárkózáshoz, a magyar érdekek megjelenítéséhez a világban.

Magyarország tagsága révén politika-alakító szerephez jut, miközben mozgásterét befolyásolja, hogy mennyire lesz képes a közös erőfeszítések támogatásával hozzájárulni a szervezet további erősödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Az ország érdeke és felelőssége, hogy aktívan befolyásolja az unió működését és jövőjét meghatározó közös döntéseket, az integráció fejlődésének irányát. Magyarország kapcsolatai alapvetően rendezettek a szomszéd országokkal, amelyek többnyire maguk is a NATO, illetve az EU tagjai. A határon túli magyar közösségek többsége az európai integráció és értékrend határain belülre került, és az egyelőre kívül maradtak helyzete is kiszámíthatóbbá vált.

A szomszédsági együttműködés fejlesztése, a szomszéd országokban élő magyarok támogatása folyamatos feladat, olyan tevékenység, amely egyben erősíti Magyarország és a szomszéd országok, s ezzel a magyarság gazdasági-társadalmi versenyképességét. A szomszédság- és nemzetpolitikai célokat a magyar külpolitika csak egymással összehangolva valósíthatja meg sikeresen. A szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. Magyarország a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebbségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erősítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket. Az uniós tagság könnyíti az együttműködést, szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, csakúgy, mint a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórával.

A 2020-ig szóló külkapcsolati stratégia felöleli a kormányzati cselekvés összességét, érinti a nem-kormányzati szféra, így az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységét, meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvető elveit, céljait és eszközeit. Épít a nemzeti és ágazati stratégiákra, integrálja az Európa-politikai stratégiát, keretet és irányt ad a kormány, a tárcák külkapcsolatait érintő stratégiáknak, koncepcióknak és tevékenységeknek. Célja a külkapcsolatok előmozdítása - minél szélesebb politikai, szakmai és társadalmi egyetértés segítségével.

Magyarország értékrendje, a magyar külpolitika alapjai A Magyar Köztársaság külkapcsolati cselekvésének megalapozásában biztos iránytűt jelentenek az Uniós partnerekkel és a NATO- szövetségesekkel közösen vallott értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete éppúgy, mint a vállalkozás szabadsága, vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését.

A modern Magyarország három pillére: a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttműködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelősség együttese. Nemzeti fejlesztéspolitikájának alapja a fenntarthatóság, amely a gazdasági fejlődés, a társadalmi jólét és a környezetminőség összhangját valósítja meg, és a decentralizáció, amely a döntéseket a legalkalmasabb szintre, egyúttal az állampolgárhoz a lehető legközelebb viszi. Magyarország a két- és többoldalú keretekben teljesített nemzetközi fejlesztési és segélyezési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlődését, civil társadalmának fejlesztését célozza.

Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban növekvő államai közé tartozzon, fokozatosan közelítsen a fenntartható fejlődési pályához, és a jelenleginél több munkalehetőséget, magasabb jövedelmeket, biztonságos, tiszta és jó minőségű környezetet, egészséges és hosszabb életet biztosítson polgárainak. Az Országgyűlés a 2020-ig tartó időszakra átfogó célként határozta meg: a versenyképesség fokozását, a társadalmi igazságosság és kohézió erősítését; a biztonságos, fenntartható fejlődés esélyének megteremtését. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építő, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttműködő magyar külpolitika.

A stratégia főirányai A stratégia egymást feltételező és kiegészítő három főirányának cselekvési keretét és alapját az uniós tagság adja. Fő partnereink az Európai Unió tagállamai és a szomszédos országok, az Amerikai Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek. Magyarország különös gondot fordít kapcsolatainak, együttműködésének ápolására a legfontosabb gazdasági, kulturális és civilkapcsolati partnerországokkal. Érdeke az unión belüli hatékony együttműködés a visegrádi országokkal, az EU-tag szomszédokkal, támogatva a még nem EU-tag szomszédok európai integrációját, illetve közeledését. Az Amerikai Egyesült Államok kiemelt szövetséges, a globális politika meghatározó szereplője, részvétele elengedhetetlen a világproblémák megoldását célzó erőfeszítések sikeréhez.

Magyarország az Európai Unió és a NATO által folytatott párbeszéd keretében, és a kétoldalú gazdasági érdekek alapján fejleszti partneri viszonyát Oroszországgal. A kapcsolatok fejlesztése Kínával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, illetve a világ más gyorsan fejlődő régióival, országaival bővíti az exportlehetőségeket, erősíti a magyar versenyképességet.

Első főirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban

Egységes érték- és érdekközösség Az Európai Unió az európai civilizációs örökség talaján álló, polgárai jólétét és biztonságát szolgáló, szolidáris érték- és érdekközösség. Magyar felfogás szerint sikeréhez szükség van az európai értékek pozitív, az európaiság tudatát, az integráció kohézióját erősítő meghatározására, az unió 21. századi küldetésének és a politikai integráció távlatának rögzítésére. Magyarország cselekvőképes, egységét megőrző, hatékony, demokratikusan és átláthatóan működő unióban érdekelt. Ezt szolgálhatja a tagállamok egyes csoportjainak megerősített együttműködése, amennyiben az integráció elmélyítését célozza, a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és nyitott valamennyi tagállam számára.

Magyarország az unióban Magyarország a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttműködések aktív alakítója kíván lenni. Kezdeményező szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminőségének javítását szolgáló intézkedésekben, az uniós politikák fejlesztésében. A többi tagállammal együttműködve keresi a választ az integrációt érő belső és külső kihívásokra, kész tevékenyen hozzájárulni a belső és a külső fenyegetések elhárításához, az uniós polgárok széles értelemben vett biztonságának erősítéséhez.

A közeli évek kiemelt feladata: a szabadság, biztonság és jog térsége, a schengeni övezet nyújtotta lehetőségek teljes kiaknázása; a szerves beépülés a formálódó kül- és biztonságpolitikai szervezetbe, az európai külügyi szolgálatba; a következő költségvetési felülvizsgálat során az uniós politikák meghatározó szerepének biztosítása, megfelelő finanszírozás a saját források rendszerének átalakítása révén; a felkészülés a 2011. évi uniós elnökség sikeres lebonyolítására; az euró-övezeti csatlakozás feltételeinek megteremtése és az euró magyarországi bevezetése; a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, az unió versenyképességének erősítése.

Versenyképes és szolidáris unió Magyarország célja az egységes, a globális kihívásokra közösen reagáló, a közösen kitűzött célok elérése érdekében együttműködő, összetartozását elmélyítő, polgáraihoz közeli unió intézményeinek, közösségi döntéshozatalának erősítése, valamint a belső piac és a négy szabadság kiteljesítése. A lisszaboni célok következetes érvényesítése, az egységes piac méreteiből adódó előnyök kihasználása, az unió fenntartható fejlődésének biztosítása és ezzel összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása a munkaerőpiac, a szociális ellátórendszerek, az oktatás és a képzés reformja révén egyben a legjobb esélyt is jelenti a biztonságot nagyobb rugalmassággal ötvöző európai szociális modell fenntartására. E törekvéseket a jóléti társadalmakban elengedhetetlen szociális párbeszéd minél szélesebb körű kiterjesztésének kell kísérnie.

A már meglévő uniós politikák fenntartása, korszerűsítése, hatékonyságának erősítése mellett szükség van újak kialakítására is. Fontos: a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló, a közösség egészének versenyképességét elősegítő kohéziós politika megőrzése, finanszírozásának megerősítése; a megújuló mezőgazdasági politika közösségi hatáskörben tartása; a közös kutatási-fejlesztési politika bővítése; a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügyi politika határozott továbbfejlesztése; átfogó, a migráció valamennyi szakaszát, kiváltó okait magába foglaló, a belépést, tartózkodást, valamint a beilleszkedést és a hazatérést figyelembe vevő közös migrációs és menekültügyi politika kidolgozása; az infrastruktúra, a hálózati kapcsolatok fejlesztésére és finanszírozására is kiterjedő energiapolitika kialakítása.

Nyitott unió A globális szerepre hivatott uniónak külkapcsolataiban is érvényesítenie kell a fenntarthatóság - versenyképesség, biztonság, környezetvédelem, társadalmi értékek és kohézió - szempontjait. Magyarország célja, hogy folytatódjon az unió bővítése az értékeit, céljait osztó, a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit teljesítő, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben tartó és érvényesítő, demokráciaként, piacgazdaságként működő, a belső kohéziót erősítő európai országokkal, megvalósítva Európa egyesülését. Az uniónak hiteles európai perspektívát kell kínálnia az azonos értékeket valló európai országok számára.

Második főirány: sikeres magyarság a régióban Térségi együttműködés és belső integráció Magyarország modernizációja, európai uniós és regionális érdekeinek érvényesítése érdekében kiaknázza - különösen a közép-európai - együttműködési és koalíciókötési lehetőségeket. Támaszkodik a szomszédos, a dél-német és az észak-olasz térségek húzóerejére, a Visegrádi Együttműködésre és a Regionális Partnerségre, az új uniós tagállamok modernizációs kérdésekben természetes érdekközösségére. Szorgalmazza a közös kulturális, történeti értékeken és gazdasági érdekeken alapuló közép-európai regionális tudat és együttműködés erősítését.

Magyarország kezdeményezi a kapcsolatok építését, a kölcsönös előnyök feltárását és kiaknázását a Duna-menti, Kárpát-medencei és a balkáni térségben. A két- és többoldalú együttműködések, a regionális kezdeményezések együttes lehetőségeinek maradéktalan kihasználására törekszik. Célja, hogy regionális tőkebefektető szerepét erősítse, hozzájárulva ezzel a térség fejlődéséhez. Együttműködést kínál a határokon átnyúló biztonsági kockázatok kezelésében, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre, az embercsempészetre, a lőfegyverek, az illegális termékek és technológiák csempészetére, valamint a terrorizmus esetleges térségbeli megjelenésére.

Magyarország a gazdaság- és közlekedéspolitikára, a környezetbiztonságra - különösen az árvízvédelemre, a környezet- és természetvédelemre -, az energiára, a területfejlesztésre, a kisebbségpolitikára, a civil társadalomra egyaránt kiterjedő modernizációs partnerségre törekszik a térség országaival. Az ágazati és régióközi kapcsolatok erősítése, a határ menti régiók hátrányos helyzetének felszámolása érdekében is kezdeményezi: a terület- és infrastruktúrafejlesztési tervek összehangolását, a határ menti, a határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztését, a környezetvédelmi és az energetikai együttműködést, a védelempolitikai, képességfejlesztési elképzelések összehangolását.

Magyarország az unió kohéziós és területfejlesztési támogatásait felhasználja az Európai Területi Együttműködési Programok által érintett határ menti térségek fejlesztésére, kelet-európai és délkelet-európai transznacionális együttműködési programok indítására. Ösztönzi a transz-európai hálózat energia-infrastruktúra projektjeinek részben uniós finanszírozását. Szorgalmazza a határátlépés korlátainak lebontását, illetve enyhítését, az uniós vízumkönnyítést, illetve liberalizációt, s kishatárforgalmi megállapodásokkal nyújt többletlehetőségeket a kapcsolattartásra. Magyarország nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képező, nagy jelentőségű történeti, kulturális örökséget. Folytatja a közös műemlékvédelmi, levéltári, könyvtári programokat. Fejleszti a közös kulturális örökséget a turizmussal összekapcsoló, a határokon átnyúló programokat. Támogatja a közép-európai országok fiataljai számára kialakítandó, a közös történelmi múltat feldolgozó oktatási programokat. Elősegíti a térség országainak önkormányzatai, civil szervezetei és szakmai műhelyei közti kapcsolattartást.

Térségi stabilizáció, európai integráció, NATO-csatlakozás Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését-integrációját. Uniós és atlanti partnereivel együtt részt vesz a térség stabilizálásában, a válságkezelő műveletekben, a fegyverzetellenőrzési és non-proliferációs rendszerek meghonosításában, a demokratikus jogállami intézmények fejlesztésében. Aktív szerepet vállal a térség bel- és igazságügyi kockázatainak feltárásában és elhárításában, az európai integrációt célul kitűző országok intézményrendszerének közelítésében az uniós követelményekhez, segítve ezzel az unió törekvéseit is.

Magyarország hatékony európai szomszédságpolitikát támogat, amely kiegyensúlyozott - az együttműködésen és a kockázatok kezelésén alapuló - kapcsolatokat épít keleti és déli irányban, és nyitva tartja a kelet-európai országok, köztük Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásának lehetőségét; felkészülésüket politikai és gyakorlati eszközökkel támogatja. Erősíti jelenlétét az európai szomszédságpolitika keleti partnerországaiban.

A kisebbségi közösségek: kulcsszereplők a térség belső és európai integrációjában Az uniós keret esély a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy kulcsfontosságú, pozitív szerepet játsszanak a kétoldalú kapcsolatokban, az államoknak pedig arra, hogy párhuzamos, a közös regionális fejlesztési elképzelésekkel összehangolt stratégiákat alakítsanak ki a kisebbségek érdekében.

Ebből kiindulva Magyarország: nagy figyelmet fordít a térség kulturális sokszínűségének, többnyelvűségének megőrzésére; bátorítja a többnemzetiségű területek aktív részvételét a határokon átívelő nagyrégiók kialakításában; az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák révén is szorgalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek és tagjaik jogainak érvényesítését, fejlődésük feltételeinek biztosítását; támogatja a régiók Európájának eszméjét, szorgalmazza az unión belüli együttműködési formák kiaknázását a regionális, köztük kisebbségi közösségek fejlesztése érdekében.

Támogatás a kisebbségeknek Magyarország a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unióban és kiemelten közvetlen térségében támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek diszkriminációmentes fejlődését, közösségépítését segítő kezdeményezéseket; arra törekszik, hogy az egyéni emberi jogok mellett teret nyerjen a közösségi jogok elfogadottsága, a kisebbségi létből fakadó hátrányok kiegyenlítése; fejleszti a magyarországi kisebbségi önkormányzati modellt, közös kulturális, oktatási, gazdasági programokat indít a kisebbségek anyaországaival; rendezett, intézményes együttműködés kialakítására törekszik a magyar állam területén élő kisebbségi közösségekkel, valamint a határokon kívül élő, magyar anyanyelvű, magyar nemzeti, illetve származástudattal rendelkező kisebbségi és diaszpóra-közösségekkel - e közösségek fejlesztése és támogatása érdekében.

Magyarország abból indul ki, hogy a kisebbségben és diaszpórában élő magyarok önszerveződése, közösségépítő munkája elengedhetetlen a magyar közösség, a magyar kultúra ottani fennmaradásához. Ezért támogatja a többségi és a magyarországi intézményekkel egyaránt szoros kapcsolatban álló, nyitott, kisebbségi oktatási, kulturális, egyházi és tömegtájékoztatási intézményrendszert; az uniós elvekkel, gyakorlattal és pályázati rendszerekkel összhangban, az érintett államokkal és közösségekkel felelős partnerségben, támogatásban részesíti a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket; az identitásmegőrző normatív támogatások mellett a versenyképességet és ezzel a szülőföldön boldogulást szolgáló, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztésekre összpontosít; arányosan nagyobb támogatást nyújt az uniós keret adta előnyöket és lehetőségeket egyelőre nem élvező vajdasági és kárpátaljai magyar közösségeknek; a korábban kivándoroltak leszármazottai, valamint a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok alkotta diaszpórákban nyelvi, kulturális eszközökkel ápolja a magyar identitástudatot, ösztönzi az anyaországi kötődést erősítő közösségi formák létrejöttét.

Harmadik főirány: felelős Magyarország a világban A magyar külpolitika következetesen törekszik a demokratikus értékek érvényesülésének világméretű előmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Az ENSZ szerepe és felelőssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmében, a globális kihívások és fenyegetések kezelésében. Fontos feladata a béketámogató műveletek, a humanitárius segélyezés, a nemzetközi cselekvés koordinációja és normáinak megalkotása.

Az egymást kiegészítő és támogató két- és többoldalú diplomácia kulcs a sikeres nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz is. Magyarország ennek jegyében tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés feltételeinek alakításában döntő szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában.

Magyarország magáénak vallja az Európai Biztonsági Stratégia alapállítását, amely szerint a fejlődés előfeltétele a biztonság, és előnyben részesíti a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Részben önállóan, de döntően multilaterális keretekben - elsősorban európai uniós partnereivel és NATO-szövetségeseivel együtt -, azért tevékenykedik, hogy: hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a béketámogató műveletekben való részvétel, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok támogatása révén; a nemzetközi jogi normákkal összhangban elősegítse a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusok megelőzését, illetve rendezését; szorgalmazza a nemzetközi szereplők - államok, nemzetközi szervezetek, nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek - konstruktív együttműködését;

értékalapon erősítse a - kisebbségi jogi garanciákat kiszélesítő - nemzetközi jogot, a hatékony multilateralizmust, a nemzetközi szervezeteket; aktív szerepet vállaljon a globális problémák kezelésére hivatott nemzetközi intézményekben, mindenekelőtt az ENSZ-ben, és támogassa reformjukat; tevőlegesen támogassa a demokratikus értékek általános érvényesülését, az euroatlanti térségen túli térnyerését; a magyar nemzetközi fejlesztési politika kiszélesítésével támogassa a demokratikus fejlődést, enyhítse a szegénységet, egyben elősegítse a magyar vállalati megjelenést;

hozzájáruljon a nemzetközi közösségnek a környezetromlás, az éghajlatváltozás lassítását, illetve megállítását szolgáló erőfeszítéseihez; hozzájáruljon az euroatlanti térség tartós stabilitásához, konfliktusainak átfogó rendezéséhez, a biztonságát érintő fenyegetések, elsősorban a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bűnözés, a tömeges migrációs hullámok visszaszorításához; tartósan megőrizze a NATO-nak az euroatlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepét, tevékenységét a 21. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítsa;

megőrizze az atlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO bővítését, az Európai Unió és a NATO együttműködésének erősítését; tevőlegesen támogassa az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, az európai biztonság- és védelempolitikát, az unió polgári és katonai, diplomáciai, fejlesztési, kereskedelmi és környezetpolitikai eszközöket kombináló fellépését, elsősorban az európai térségben.

Magyarország cselekvési területei Biztonság Magyarország a jövőben is részt vesz a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló béketámogató műveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erőinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erősítő képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban. Hozzájárul a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonság magas szintjének garantálásához, mind a bioterrorizmusból eredő fenyegetésekkel, mind a véletlenszerű kockázatokkal szemben.

A terrorizmus ellen folytatott küzdelem elsődleges kerete az ENSZ, a NATO és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság hozzájárul a veszélyek elhárítását, a megelőzést és az esetleg szükséges beavatkozást célzó közös intézkedésekhez. Szorgalmazza a jó kormányzás, az emberi jogok, a demokrácia, valamint az oktatás és a gazdasági prosperitás előmozdítását, ami egyúttal erősíti a stabilitást, és gyengíti a terrorizmus, a szélsőséges ideológiák által vezérelt csoportok hivatkozási alapját. Magyarország elő kívánja segíteni, hogy a különböző kultúrák jobban megértsék egymást. Az érdeklődő országok, társadalmak rendelkezésére bocsátja a rendszerváltozáskor, a diktatórikus rendszerből a demokráciába való átmenet idején felhalmozott tapasztalatait.

A biztonság társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőit komplex módon kezelve, Magyarország nagy figyelmet szentel az energiabiztonságnak. Ez megköveteli a hazai erőfeszítéseket az energiahatékonyság növelésére, a fogyasztási struktúra módosítására, a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására, éppen úgy, mint a diplomácia erőfeszítéseit az energiaimport biztosítására, a források és útvonalak diverzifikálására. Szorgalmazza az unió közös energiapolitikájának kialakítását, az ellátásbiztonság uniós szintű megteremtését. A fenntartható fejlődést érintő legkomolyabb környezeti kockázati tényezővé lépett elő az éghajlatváltozás. Magyarország erőfeszítései, az uniós stratégiával és cselekvéssel összhangban, arra irányulnak, hogy - egyebek mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása révén - a minimumra csökkenjen a várhatóan drasztikus hatással járó globális környezetváltozás valószínűsége, egyúttal mind a lakosság, mind a védekezésért felelős szervezetek felkészüljenek a már elkerülhetetlennek látszó következmények kezelésére.

Gazdaság Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy, tartós államháztartási és külső egyensúlyon nyugvó, növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitika. A stratégia által felölelt időszakban várható gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok megnövelik az államháztartás jövőbeli kiadásait, amelyek fedezetét egyre kevesebb adó- és járulékfizetőnek kell előteremtenie. Ezért olyan változtatásokat kell beindítani és megvalósítani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek az állam alapfeladatai. Az országok és nagy régiók közötti versenyben a sikerhez ki kell alakítani a felmerülő kihívások gyors és adekvát megválaszolásához nélkülözhetetlen rugalmas alkalmazkodás feltételrendszerét.

A növekedés fő hajtóerejét a következő években is a beruházások és az exportnövekedés jelentik. Magyarország nyitott gazdaságában a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A stabil, fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kiszámítható külgazdasági környezet. Magyarország az unió tagjaként, a közösségi politikákkal összhangban, multilaterális és kétoldalú kapcsolataiban egyaránt szorgalmazza a gazdasági együttműködés fejlődését gátló akadályok lebontását, a nemzetközi kereskedelem szabályrendszerének kölcsönösen előnyös továbbfejlesztését. Figyelmet fordít a kormányzati és vállalati külkapcsolatok egymásra hatásából adódó lehetőségek kihasználására. A sikeres cégkapcsolatok segítik az államközi kapcsolatok fejlődését is, mint ahogy a jó államközi viszony is egyengeti az üzleti kooperációk útját.

Az ország célja, hogy külső versenyképességének prioritást élvező fejlesztése érdekében a foglalkoztatás bővítésére, a munkaerő képzettségi mutatóinak, a fizikai infrastruktúra minőségének javítására és a beruházások ösztönzésére uniós forrásokat is összpontosítson, azok hatékony felhasználását ösztönözze, és szigorúan ellenőrizze. Magyarország fejlődésének tudás- és technológia-intenzív húzóágazatai magas hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen a modern, innovatív ipar (elektrotechnika, környezettechnológia, autóipar, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenergia, info-kommunikáció), az üzleti-kereskedelmi szolgáltatás (európai közlekedési hálózatok és a rájuk épülő pénzügyi-logisztikai központok, regionális üzleti-szolgáltató központok), és az idegenforgalom (főként az egészség-, kulturális és kongresszusi turizmus). Különleges figyelmet érdemel a magyar agrár-élelmiszeripari potenciál - európai és globális trendekhez alkalmazkodó - teljes körű kiaknázása, a marketing teljes eszköztárának alkalmazásával, a piackutató-feltáró munka erősítésével. Komoly lehetőségeket rejt a környezetvédelmi iparág exportteljesítményének növelése, a befektetések elősegítése e téren.

A magyar külkereskedelemben tartósan meghatározó súlyt képvisel az Európai Unió országaival lebonyolított áru- és szolgáltatásforgalom. Az ország célja az egységes uniós belső piac kiteljesítése és az ebből adódó gazdasági együttműködési lehetőségek lehető legteljesebb kihasználása. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében emellett kiemelt irányt jelentenek Oroszország és egyes kelet-európai országok, Délkelet-Európa, az Egyesült Államok, Kína és más ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet értékesítési piacai. Az állam segítséget nyújt a hazai vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok nemzetközivé válásához, részt vállalva az exportlehetőségek felkutatásában, a partnerkeresésben és a marketingben.

Magyarország támogatja a nemzetközi működőtőke-áramlás hatékony multilaterális szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi működő tőke alapvetően korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. Az ország ezekkel összhangban kedvező feltételeket biztosít a külföldi működő tőke folyamatos beáramlásához és tartós jelenlétéhez, valamint segíti a külföldre – elsősorban a közép- és kelet-európai, valamint a balkáni térségbe – irányuló magyar működőtőke-befektetéseket, amelyek erősítik az ország gazdasági potenciálját. A fejlett európai gazdaságokhoz való mielőbbi felzárkózáshoz szükséges gyors növekedés csak a hazai tőkeállomány folyamatos bővülésével és megújulásával biztosítható. Magyarországon a nemzetközi működő tőke szerepe ebben jelenleg meghatározó és - figyelemmel a gazdasági szereplők megtakarítási hajlandóságára - még hosszabb időn át az is marad. Nagy kihívás az egyre élesedő verseny a beruházási tőkéért, mivel a szűkülő nemzetközi pénzpiaci likviditás átrendezi a hagyományos pénzpiaci kapcsolatokat is. Ezért az elkövetkező időszak kiemelt feladata a gazdaság tőkevonzó képességének további javítása, a már megvalósult külföldi beruházások integrációjának elmélyítése.

Környezet Az éghajlatváltozási problémák, az országhatárokon átterjedő környezeti hatások eredményeként nő a környezetvédelem politikaformáló, a külkapcsolatokat is jelentősen befolyásoló szerepe. Fenntartható fejlődése, tágan értelmezett versenyképességének erősítése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen a globális környezeti kihívások kezelésében, különösen az éghajlatváltozás és a megújuló energiahasznosítás, a biológiai sokféleség megőrzése, az egészséges életfeltételek és az életminőség javítása terén kifejtett nemzetközi erőfeszítésekben, a környezetbiztonság növelésében, a környezetromlást előidéző kockázatok, különösen az árvízveszély csökkentésére irányuló nemzetközi jogi és műszaki-szabályozási együttműködésben.

Nemzetközi fejlesztési együttműködés Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenek előtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklése, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Magyarország érdeke, hogy kivegye részét a nemzetközi fejlesztési együttműködésből, amely a felzárkóztatás, a fejlettségbeli különbségek csökkentése révén mind a biztonságot, mind a gazdasági kapcsolatokat erősíti. Uniós tagként vállalt kötelezettségének megfelelően, 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttműködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek.

Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetőbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttműködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedő települések és térségek ellátási gondjainak enyhítéséből és a helyreállítási munkálatokból.

Migráció Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthető legális migrációt. Felkészül a munkavállalók és más, hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek integrálására, fokozatosan emelve a társadalom befogadó készségének és képességének szintjét. Törekszik azon feltételek megteremtésére, amelyek a menekültek sikeres társadalmi, munkaerő-piaci integrációjához szükségesek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a menekültügyi eljárást gazdasági migrációs célok érdekében vegyék igénybe. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszédos országokban és a diaszpórában élő, magyar nemzetiségű illetve kulturális identitású bevándorlóknak, de - szem előtt tartva a szülőföldön való boldogulás kívánalmát - nem célja tömeges áttelepülésük ösztönzése.

Kultúra, tudomány, oktatás A diplomáciai eszközrendszer bővülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság robbanásszerű növekedésével a kultúra egyre erőteljesebben hat a külkapcsolatok alakulására is. Az új világ innovatív tényezőinek saját identitásuk, értékeik, kultúrájuk megtartása mellett képesnek kell lenniük az egyetemes értékek befogadására és kiegészítésére egyedi, nemzeti és regionális identitáson alapuló elemekkel. A gazdag és sokrétű kulturális hagyományokkal rendelkező Magyarország a kultúra, mint külkapcsolati tényező felértékelődésének egyértelmű haszonélvezője lehet.

Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelősséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata - építve a 2011. évi uniós elnökségből adódó lehetőségekre is - korszerű és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét, megjeleníti az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, épít a történelmi, szociológiai tényekre, bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit, bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét.

A külkapcsolati tevékenység intézményei és eszközei Az integráció és a globalizáció körülményei között az ország külkapcsolatai messze túlterjednek a hagyományos diplomácia területén, megújuló, hatékony és koordinált eszközrendszert igényelnek, miközben a külpolitika és a diplomácia továbbra is a külkapcsolati rendszer vezető ága marad.