A gyermekek játékában megjelenő pedagógusmodell

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Kapcsolattartás a szülői házzal
A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE
Jánosi Beatrix szeptember 08.
TÁMOP /A Személyiség kialakulása, fejlődése.
„Ezt egy életen át kell játszani”
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
A koragyermekkori nevelésről
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Hatékonyság, eredményesség, méltányosság a köznevelési rendszerben:
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
A személyiség.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Szocializáció Fogalmak:
Motivációs kérdezés technikája
A tanulók társas helyzete az iskolában
Szociális kompetencia
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
Szociális tanulás formái
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
A gondozás,nevelés egysége
A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
A lehetséges énképek.
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban Mérleg.
Módszertani megújulás a nevelő munkában
TÁMOP /2 ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS
KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG.
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
A krónikus kórházi kezelést igénylő gyermek ápolása
Testi és szellemi fogyatékos gyermekek ápolása
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A pszichikumról általában
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Klímamérés. A klíma percepcionalitása maguk a szervezet tagjai alakítják maguk a szervezet tagjai alakítják munkájukra aszerint van befolyással, munkájukra.
Nevelés és nevelői attitűdök
(Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
Vajda Zsuzsanna Siettetett gyerekek
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Szeretettel köszöntöm
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Speciális gyermekvédelem
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Út a sikeres tanuláshoz
Összeállította: Szabó Ilona
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a éves korosztály számára
A felnőttek bevonásának fejlesztése a kora gyermekkori oktatásba Chris Pascal, prof. és Tony Bertram, prof.
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, amíg megnövök, hanem guggoljon ide mellém, ha nemcsak hallani, de érteni is akar, hogy.
A SZÜLŐI KOMPETENCIA TÁMOGATÁSA A KAPOSVÁRI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJÁBAN Budapest augusztus 31.
Barcsák Marianna - KPSZTI
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Hogyan lesznek növendékeink iskolaérett gyermekek?
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
A szocializáció folyamata
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki,
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
AZ ÓVODÁS GYERMEK ÉS AZ ERKÖLCS
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

A gyermekek játékában megjelenő pedagógusmodell Kovácsné dr. Bakosi Éva Szakanyagán felhasználásával Farkasné Egyed Zsuzsa

Az óvodapedagógus szerepe a játékban a beavatkozás, melyet korábban minden differenciálás nélkül használtak az óvónői ötletadás, segítségnyújtás, s akár a konfliktusmegoldás helyzeteire. Ma már ez az óvodapedagógusnak azt a játékbeli megnyilvánulását jelenti, amikor meg kell állítania a játékot, mert az nem megfelelő irányba halad, balesetveszélyes, kedvezőtlen hatású a többi gyermek játékára

Az óvodapedagógus szerepe a játékban ma már nem használatos a játékvezetés megnevezés, melyen az óvodapedagógus tudatos játékalakító, játékfejlesztő tevékenységét értettük. Ez azonban nem fejezte ki kellően a játék legfőbb jellemzőjét, a játék önkéntességét, sőt a gyakorlatban gyakran ellentétesen hatott a játékra.

Az óvodapedagógus szerepe a játékban Ennek feloldására honosodott meg a játékirányítás, mint amely az óvodapedagógusnak a játék továbbfejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét jelentette.

A 90-es évektől az a felfogás a játékirányítás az óvodapedagógusnak a játékfolyamat kibontakozása elősegítését szolgáló játékra ható tevékenysége. kívánatos , hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a játék szabadságának, amely a gyermek saját elhatározására épülő szabad képzettársítások alkotta játékvilágban jut kifejezésre.

Mi is a játék? Nehéz volt összehangolni: a játék nevelési funkcióját a játék önkéntes jellegével. Nehéz annak gyakorlati kezelése: hogy a gyermeki játékvilág ugyan a valóság talaján épül, de az a felnőtti racionalitás kereteit nem tűri.

A „játékirányítás” tagadása, helyette megjelenő fogalom "csendesen szemlélődő” óvodapedagógus az "aktív figyelő" nevelői magatartás kifejezéseinek alkalmazása az óvodapedagógus játékbeli szerepének megjelölésére.

Az óvodapedagógus szerepének helyes megközelítése a játékban megkülönböztetünk a gyermekek óvodai játékának két formáját szabad játékát kezdeményezett vagy ajánlott játékokat, (különösen azokat a játékkezdeményezéseket, amelyek közelebb állnak a szervezett tanuláshoz, mint a szabad játékhoz)

Az óvodapedagógus játékbeli szerepe azon hatások összessége, amellyel a gyermekek játékának kibontakozását segíti elő feltételteremtő tevékenységével és játékával. Az óvodapedagógus tehát a játék kibontakozása (tehát nem fejlesztése) céljából hat a játékra, amely közvetlen vagy közvetett megnyilvánulásokban realizálódik.

A szabad játék kereteiben megjelenő indirekt hatásokat Az óvodapedagógusnak a játékra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismereteinket több ponton is ki kell egészíteni, illetve újra kell gondolni. Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai légköre is megváltozott a módosított alapprogram szellemében.

Megváltozott játék helye az óvodai élet egészében a gyermek autonómiája, a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét, az önállóság prioritása, az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele, tolerancia és szolidaritás, a kooperáció, s benne az egyén önmegvalósítása, integratív pedagógiai stílus stb.

A programok jellemzői MEGFOGALMAZÓDOTT a játék modern pedagógiai felfogások közös vonása: a szociálisan hasznos az individuum számára is előnyös cél elérésére törekvés.

Megváltozott az óvodásgyermek kép több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek, amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának véltünk, az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási műveletekben is előrébb járnak az óvodások, tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos differenciáció, affibiáció, az utánzás és a kognitív sémák kialakulásának folyamata, a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások miatt a fejlődés veszített lendületéből. Különösen igaz ez a gyermekek érzelmi életének kibontakozására. Márpedig a szocializáció fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása.

Az óvodapedagógus megbízható szakismerete Az óvodás gyermek képességei (kognitív, szociális, motoros, verbális) és szocializációja (utánzás, azonosulás, identifikáció, társas hatóképesség stb.). A modern pedagógia paradigmái, értékei. A gyermeki környezet sajátosságainak ismerete. A játék legfőbb pszichológiai-pedagógiai kérdései, különös tekintettel az óvodapedagógus játékfeltétel megteremtésének és együttjátszásának pedagógiai vonatkozásaira.

A feltételek megteremtése A játék legfőbb jellemzői interaktív, szabad és nem korlátoz örömszerző, többféle megoldást tesz lehetővé, ötletgazdag, alkotó stb A játék szerves, örömteli része, s egyben játékfejlődésének mutatója is

A támogató, igazodó, illeszkedő játékkapcsolat kialakítására törekvő óvodapedagógus további jellemzője a közvetlen, nyugodt hangvétel, a megengedő attitűd, a kölcsönösség, a kongruens kommunikáció, az empátia, a személyes bánásmód, készség az együttműködésre, pozitív beállítódás, a gyermekek játékérdeklődéséhez, játékigényéhez való alkalmazkodás.

Óvodapedagógus készenléti állapota Minden esetben a gyermekek aktuális játéka dönti el, hogy az óvodapedagógus játékra ható megnyilvánulásának melyik formája lesz kedvező a játék alakulására! Időbeliség Beállítódás Lehetőség Felkészültség

Óvó feladata Van, amikor szemlélni kell a játékot. Van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában. Van, amikor segíteni kell. Van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet. Van, amikor közbe kell avatkoznunk.

Máskor az óvó feladata Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket. Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a különböző problémahelyzetek megoldását. Van, amikor nincs ránk szükség. Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, szemlélődni, valamit cselekedni. Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.

Az óvodapedagógus játékhelyzetben való döntése A döntések meghozatalát segíti: sokoldalú gyermekismerete, a játék lényegének szem előtt tartása, a gyermekek játékának megértése, elfogadása, az óvodapedagógus játékszeretete játékos beállítódása.

A játékban megjelenő pedagógusmodell az óvodapedagógus milyen mértékben tud eleget tenni a helyi nevelési programban megfogalmazott játékbeli szerepének, milyen összhang van a külső és a belső értékelése (verbális, nonverbális) pedagógiai intelligencia

Az óvodapedagógus mérhető értékének megjelenő formái az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége az óvodapedagógusnak a játék kibontakozását támogató közvetlen megnyilvánulásai az óvodapedagógus játszóképességei az óvodapedagógus játéktanácsadó tevékenysége a szülőknek.

Az óvodapedagógus játékmagatartása Beszéde Kapcsolata a gyermekekkel Figyelem megosztása Egyénisége, stílusa A játék folyamatosságának érvényesülése A gyermeki önállóság biztosítása Biztosította-e a játék szabadsága A játék közben megjelenő kulturált magatartás normáinak érvényesülése, megerősítése Konfliktusok kezelése A gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulásának segítése

Köszönöm a türelmet a figyelmet az azonosulást empátiát érzelmi biztonságot kooperációs képességet gyors reagáló képességet lelkesedést jókedvet, derűt, vidámságot ,