Etika

Etika def.: az erkölccsel foglalkozó tudomány a szó eredete (görög) éthosz (jellem)  éthiké (jellemmel kapcsolatos) ethosz (szokás) az etika részei: deskriptív etika  tudományos megközelítés metaetika filozófiai megközelítés normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia

Deskriptív etika Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). antropológia szociológia pszichológia biológia történettudomány azzal foglalkozik, ami VAN

Metaetika Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika) erkölcsi érvelések vizsgálata az etika státusza (objektív  szubjektív; igaz vagy hamis) az etika megalapozás (objektivitás)

Normatív etika preskriptív etika tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre vála-szol tárgya: a KELL részei: általános normatív etika alkalmazott normatív etika

Általános normatív etika általános és elvont módon igyekszik vála-szolni a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért? etikai elméletek: deontológiai etikai elméletek konzekvencionalista etikai elméletek erényetikai elméletek

Normatív etikai elméletek Hogyan kellene élnem? Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? deontológiai elméletek konzekvencionalista elméletek Milyen ember legyek? erényetikai elméletek

Deontológiai etikai elméletek a szó eredete (görög) deon (kötelesség) + logosz (tudomány) a szó jelentése kötelességek tana (kötelességetika) Hogyan kellene élnem? kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása erkölcsileg helyes a cselekedet: ha tiszteletben tartja az erkölcsi sza-bályokat abszolút (feltétlen) kötelességek  kötelességek konfliktusa prima facie kötelességek (pl. az orvosetika négy alapelve) egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni (abszolút, mert figyelembe kell venni  nem abszolút, mert nem kell mindig betartani) egy prima facie kötelességet mindig kötelező betartani, ha más prima facie kötelességgel nem ütközik

Konzekvencionalista etikai elméletek Következményetika egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következmé-nyei számítanak egy konzekvencionalista elmélet két részből áll: egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia (a jó maximalizálása, a rossz minimali-zálása, vagyis a jó/rossz arány maximalizálása – hasznosság elve) erkölcsileg helyes a cselekedet: ha a lehető leg-több jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó/rossz arányt

Utilitarizmus Kinek a számára kell a jó/rossz arányt maximali-zálni? egoizmus: a cselekvő egyén számára utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára) utilitarizmus minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelem-bevétele (állatok is!) úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk)  ab-szolút szabály!

Erényetika Hogyan kellene élnem? Milyen ember legyek? ( Mit kell tennem?) nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly az erkölcs célja nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása (mert ezek nem tudnak a különböző hely-zetek sajátosságaihoz alkalmazkodni) hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejleszté-se (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)

Erényetika az erény: az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlan-dóság állandó jellemvonás gyakorlással fejleszthető Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az, ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik. alternatív vagy kiegészítő elmélet?

Aranyszabály pozitív megfogalmazása negatív megfogalmazása Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled! negatív megfogalmazása Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek! értelmezése: döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait

Alkalmazott normatív etika alkalmazott v. gyakorlati etika egy adott szakma gyakorlása közben fel-vetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglal-kozik az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika

Bioetika és etika

Etika és orvoslás Bioetika – definíció: Egészségügyi etika az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvos-biológia által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálatával foglalkozik Egészségügyi etika nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka) az egészségügy mint rendszer etikai problémáival is foglalkozik Klinikai etika a gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai prob-lémákkal foglalkozik ( hagyományos orvosi etika)

Bioetika és Orvosi etika Bioteika filozófiai megközelítés nem csak az orvosok szem-pontjait jeleníti meg pluralizmus a vizsgálódási területe tá-gabb interdiszciplináris formális oktatás  pl. neuroetika, ”animal ethics”, bio-technológiai etika, környezeti etika és nanoetika Orvosi etika tapasztalat és hagyomány csak az orvosok szempont-jait jeleníti meg konszenzus vizsgálódási területe szű-kebb (egészségügy) nem interdiszciplináris informális oktatás (eskü vagy kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható)

Szakterületek szerint Etika és orvoslás Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika Szakterületek szerint Pszichiátriai etika Sebészeti etika Reproduktív etika Génetika Közegészségügyi etika stb.

Az etika kétféle felfogása az etika abszolutista felfogása etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes ál-láspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz) az etika pluralista felfogása etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt el-fogadható és védhető álláspont létezik (az eti-ka nem hasonlít a tudományhoz) a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz)  tolerancia!

A bioetika szerepe Miben tud segíteni a bioetika? a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint er-kölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánla-ni, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt véd-hető) - pl. szelekciós kritériumok megfelelő eljárási szabályok kidolgozása  nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárás-sal kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megol-dás erkölcsileg elfogadható legyen - pl. az orvosetika négy alapelve

Az orvosetika alapelvei

Az orvosetika alapelvei az autonómia tiszteletének elve a ”Ne árts!” elve a jótékonyság elve az igazságosság elve princip(a)lizmus prima facie elvek

Autonómia a szó eredete (görög) a szó jelentése autosz (ön) és nomosz (törvény) a szó jelentése öntörvényűség, önállóság definíció: autonóm az az ember, aki fizikai és pszi-chológiai korlátozottságok nélkül, vagyis külső és belső kényszertől mentesen, szabadon képes mér-legelni cselekvési alternatívák között, s az ily módon választott alternatívának megfelelően képes csele-kedni elemei a gondolkodás autonómiája  ez a legfontosabb! az akarat autonómiája a cselekvés autonómiája

Az autonómia tisztelete definíció: emberek autonóm döntései vagy tettei mindaddig nem korlátozhatók, illetve nem akadá-lyozhatók, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik jelentése: egy autonóm embernek joga van arra, hogy saját ügyeiben saját értékrendje, nézetei és tervei alapján saját maga döntsön, és ezt másoknak tiszteletben kell tartaniuk Autonóm ember autonóm döntése vagy cselekedete csak és kizárólag mások védelme érdekében korlá-tozható, illetve akadályozható meg. (John Stuart Mill) Ebből vezethető le a tájékozott beleegyezés elve.

”Ne árts!” elve három eleme: az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét kell a legfontosabbnak tartania az orvosnak mindig kellő gondossággal kell eljár-nia azért, hogy az orvosi beavatkozásoktól elvá-laszthatatlan veszélyeket a lehetséges minimum-ra szorítsa le a beavatkozás előnyeit és hátrányait egyránt mérlegelni kell, s csak a kedvező előny/hátrány arányú beavatkozást szabad elvégezni (a beteg szerepe!)

”Ne árts!” elve a beteg szerepe: gondosság: az orvosi kezelés kára kellő fevilágosítás után eldönteni, hogy mi számít előnynek illetve hátránynak, valamint kedvező előny/hátrány aránynak gondosság: a tájékoztatás során a beavatkozás során az orvosi kezelés kára biztosan bekövetkező károsodás lehetséges károsodás

”Ne árts!” elve A ”Ne árts!” elvéből levezethető több spe-cifikusabb szabály is, például: Ne ölj! Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést! orvosi jog megbízási szerződés (elvégzést vállal) eredményfelelősségi szerződés (eredményt is vállal)

A jótékonyság elve két részből áll: a pozitív jótékonyság elve Előzd meg a rosszat! Szüntesd meg a rosszat! Tegyél jót! a hasznosság elve A következmények előzetes mérlegelése után azt az alternatívát kell választani, amelyik a maximális haszon/kár (jó/rossz) arányt eredményezi

A jótékonyság elve Kötelesség vagy ajánlott elv?  Mit jelent? Nem várható el, hogy valaki komoly személyes áldozatot hozzon mások megsegítése érdekében, az azonban igen, hogy segítsen, ha ez számára csak (nagyon) cse-kély kockázattal jár. A ”Ne árts!” parancs szigorúbb és erősebb! A ”Ne árts!” elvének betartása érdekében még komo-lyabb személyes áldozatoktól sem szabad visszariad-nunk. (mindenkire és minden körülmények között érvényes) Különbözik-e a ”Ne árts!” elvétől?

A jótékonyság és a ”Ne árts!” elve Nem két különálló elv, hanem egy kontinuum két végpontja: Tegyél jót!  Szüntesd meg a rosszat!  Előzd meg a rosszat!  Ne tegyél rosszat! Cselekvés  nem-cselekvés (orvoslásban?) A Hippokratészi eskü ”Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegnek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől …”

Alapelvek konfliktusa a beteg nem egyezik bele az orvos által javasolt kezelésbe jótékonyság elve az orvos tegye azt, ami a beteg orvosi érdeke paternalisztikus  az autonómia tiszteletének elve a beteg döntésének elfogadása bioetika: (a) összességében mi a legjobb a betegnek (orvosi és egyéb érdekek) – ennek megválaszolására csak a beteg képes; (b) a jótékonyság elvének a megvalósí-tását jelenti, ha tiszteletben tartják valakinek az auto-nómiáját

Az igazságosság elve Az igazságosság elmélete azt vizsgálja, hogyan kell a társadalomban az előnyöket és hátrányokat megfelelően elosztani. igazságos: ha mindenki azt kapja, ami neki jár Kérdés? Kinek mi jár? Kétféle válasz: formális válasz (Arisztotelész) tartalmi válaszok

Az igazságosság elve Arisztotelész: a formális igazságosság vagy egyenlőség elve Az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül kell bánni. Azért formális, mert nem mondja meg, me-lyek azok a tulajdonságok, amelyek egyen-lőtlensége morálisan olyan lényeges, hogy indokolja az egyenlőtlen bánásmódot.  tartalmi igazságossági elvek

Az igazságosság elve tartalmi igazságossági elvek: mindenkinek egyenlően mindenkinek szükségletei szerint mindenkinek erőfeszítései szerint mindekinek teljesítménye szerint mindenkinek érdemei szerint mindenkinek a piac törvényei szerint igazságossági elv(ek)  igazságosság- elméletek