Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu) Az endokrin rendszer Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A program, amire szüksége van! Valós testsúlycsökkentő program igényes hölgyeknek – uraknak - gyermekeknek!
Advertisements

A központi idegrendszer makroszkópiája
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
Pajzsmirígy hormonok (ATC: H03)
Hormonok.
Pajzsmirigy Thyreociták (Folliculusz sejtek): Tiroxin T4
Hormonális- és idegrendszer,
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Az adenohipofizis.
Endokrin betegségek 30/11/2009 endomisk.ppt.
A mellékpajzsmirigyek és a timusz
A CUKORBETEGSÉG.
A szervezet szabályozása
A hormonális rendszer és a terhelés
Hormonrendszer Biológia 8.évfolyam Készítette: Hütterné Kasper Enikő
Az agyalapi mirigy Magony Sándor dr. SZTE I.sz. Belgyógyászati Klinika
Hormonális betegségek
A cukorbetegség dr. Bierer Gábor.
A mellékvese.
A hasnyálmirigy.
Belső női nemi szervek.
A belső elválasztású mirigyek rendszere
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
Hypoglükaemiák Post-prandiális h. étkezést követően ’-en belül
THALAMUS, HYPOTHALAMUS, ENDOKRIN RENDSZER
A szem és a látópálya Dr. Berta Ágnes, Dr. Lukáts Ákos
A máj és a hasnyálmirigy anatómiája
Az intermedier anyagcsere alapjai 3.
Nemi hormonok szintézise
Az intermedier anyagcsere alapjai 9.
A szteroid hormon szintézis kompartmentalizációja
Szteroid hormonok.
A hormonrendszer.
Hasnyálmirigy.
Mellékvese.
Pajzsmirigy.
Hormonális szabályozás
A tápcsatorna funkciói:
Hasnyálmirigy Molnár Péter, Állattani Tanszék
Férfi, női nemi működés Molnár Péter, Állattani Tanszék
Neuroendokrin rendszer, mellékvese működése Molnár Péter, Állattani Tanszék.
Az ember hormonális rendszere
A hormonok.
ANATÓMIA-ÉLETTAN.
A terhelés intenzitásának és időtartamának jelentősége
Az életfolyamatok szabályozása
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
A szervezet biokémiai folyamatai
AZ ENDOCRIN RENDSZER ÉLETTANA
Belső elválasztású mirigyek – glandulae endocrinales
A cukorbetegség.
Újdonságok az anyagcsere betegségek területén
A hormonrendszer Fr. Dobszay Márton Benedek OFM. A hormonrendszer mint szabályozó rendszer Szabályozó szerv (ahonnan a szabályozás kiindul) Jeltovábbítás.
AGYALAPI MIRIGY OTT ÜL ÉS URALKODIK AZ AGY ALJÁN.
Belső elválasztású mirigyek Glandulae endocrinae hypofízisről 1:11 perces video c.
Hasnyálmirigy.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Mellékvese.
Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
NEUROENDOKRIN RENDSZER
Hypothalamus, hypophysis és endokrin szervek
Mozgató pályák Csáki Ágnes 2014.
Endokrin szabályozási rendszerek, neuro-endokrinológia
Hypothalamus, hypophysis és endokrin szervek
Hormonális szabályozás
Glia-neuron interakciók a neuroendokrin hipotalamuszban
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Neuroendokrin rendszer
Előadás másolata:

Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu) Az endokrin rendszer Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu)

A hormonális szabályozás Endokrin: a sejtek által termelt szabályozó anyagok (hormonok) a véráram útján jutnak el célsejtjeikhez, ahol specifikus receptorhoz kötődve váltják ki hatásaikat. Ha a hormont termelő sejt idegsejt, neuroendokrin szekrécióról beszélünk. Egyes hormonok, mediátorok féléletideje annyira rövid, hogy csak a termelő sejtek közvetlen közelében fejtik ki hatásaikat: parakrin szekréció. Ha a sejt saját magát szabályozza humorálisan, akkor autokrin szekrécióról beszélünk (pl: immunsejtek). endokrin parakrin autokrin

A fontosabb endokrin mirigyek Az endokrin rendszer jelentős része az idegrendszer befolyása alatt áll: hypothalamus-hypophysis rendszer

A központi szabályozás Hypothalamus Idegi hatások Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek

Hátsó lebeny: neurohypophysis Idegi eredetű struktúra. A hypothalamus két magja, a n. supraopticus és paraventricularis sejtjei két hormont termelnek, oxytocint és vasopressint. Ezek a sejtek axonjain keresztül jutnak el a hypophysis hátsó lebenybe, ahol a keringésbe ürülnek. Vasopressin (ADH – antidiuretic hormone) növeli a vérnyomást, fokozza a veséből a víz visszaszívást. Hiánya: diabetes insipidus. Oxytocin méhkontrakciót okoz (pl: szülés).

Első lebeny: adenohypophysis Sejt Hormon Somatotroph Növekedési h.(GH, STH) Lactotroph Prolactin Corticotroph Adrenocorticotrop h. (ACTH) Thyrotroph Thyroid-stimulating h. (TSH) Gonadotroph Luteinizing hormon (LH) Folliclus stimulating h. (FSH) ??? Melanocyte stimulating h. (MSH) Releasing and inhibiting factors

Növekedési hormon (GH, STH) A szervezet növekedését és metabolismusát befolyásolja Csökkent működés Túlműködés

A vese felső pólusa felett helyezkedik el. Kéregre és velőre osztható A vese felső pólusa felett helyezkedik el. Kéregre és velőre osztható. A velő katecholaminokat termel: adrenalin, noradrenalin és dopamin. (vasoconstrictio, vérnyomás emelkedés, növekvő szívteljesítmény – elsősorban sokkos állapotban aktivizálódnak). A kéreg szteroid hormonokat termel: glukokortikoidok, mineralokortikoidok és sexuálszteroidok. Csak a glukokortikoidok termelését befolyásolja érdemben a hypohysis (ACTH). A mineralokortikoidok főbb szerepe a Na/K szint és a Ph beállítása (Nátriumot szív vissza a veséből, helyette káliumot és hidrogéniont szekretál). Mellékvese 1

Mellékvese 2 mineralokortikoidok glukokortikoidok szexuálszteroidok katekolaminok

Glukokortikoidok CRH A glukokortikoidok növelik a vércukor- és a vérlipidek szintjét, katabolikusak, immunszupresszív hatásuk van, elnyomják a gyulladásos választ is. ACTH Cushing-szindroma

A pajzsmirigyhormonok T3 (aktívabb), T4. Gyorsítják az anyagcsere folyamatokat, potencirozzák a katekolaminok hatását: növelik a vérnyomást, és a szívfrekvenciát. Szükségesek a megfelelő növekedéshez, és több szervrendszer (pl: idegrendszer) megfelelő fejlődéséhez. Jodid ion szükséges a szintézisükhöz. kreténizmus

Szexuálszteroidok: ffi: tesztoszteron A here Leydig- sejtjei termelik. szükséges a ffi. irányú nemi differenciálódáshoz (belső- és külső ffi. nemi szervek), a spermatogenezishez, növeli a szexuális aktivitást. Anabolikus, elősegíti az izmok fejlődését. (NDK-s úszónők)

Szexuálszteroidok: nő: menstruációs ciklus GNRH stimulálja az LH és az FSH termelését az adenohypophysisben. Az FSH a tüsző éréséhez szükséges, az „LH csúcs” váltja ki az ovulációt. A folliculáris sejtek (granulózasejtek) ösztrogént, a corpus lutheum sejtjei az ovuláció után progeszteront és ösztrogént termelnek. Ciklikus szekréció – női nemi (menstruációs) ciklus. Az ösztrogén és a progeszteron megfelelő szintje szükséges a terhesség fenntartásához, az emlő növekedéséhez, és a prolactinnal együtt a tej kiválasztásához. Az orális fogamzásgátlók extra ösztrogént és progeszteront juttatnak a szervezetbe, amely elnyomja az LH és az FSH termelését, így megakadályozza az ovulációt.

Hasnyálmirigy A Langerhans-szigetek inzulint (B-sejtek) és glucagont (A-sejtek) termelnek (többek között). Általában antagonistaként működnek. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, néhány sejt a glukózt csak inzulin jelenlétében tudja felvenni. Anabolikus, glikogént és lipideket raktároz. E hormonok termelése NEM áll a hypophysis ellenőrzése alatt! (portalis glükóz, lipid és fehérje).

Inzulin Az inzulin hiánya a diabetes mellitus. A vércukorszint magas, ketontestek jelennek meg a vérben. A glükóz megjelenik a vizeletben is: ozmotikus diuresis (diabetes). A vizelet édes (mellitus). A beteg lefogy, mert a sejtek „éheznek” a magas cukorszint ellenére.

A kálcium szint szabályozása A hypothalamustól függetlenek, a szérum Ca++ és foszfát szintje szabályozza a hormonok kiválasztását. D-vitamin: elsősorban a vese termeli, növeli a Ca++ és P- szintet. A növekedéshez és a csontosodáshoz nélkülözhetetlen (angolkór) Calcitonine: a pajzsmirigy C-sejtjei termelik, csökkenti a Ca++ szintet. Parathormon: a mellékpajzsmirigy termeli, növeli a Ca++, de csökkenti P- szintet.

Ajánlott irodalom Wenger T (szerk): A makroszkópos és mikroszkópos anatómia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp, 2008 Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004