Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszék Kovács Ödön, a liberális teológus avagy a vallástudomány és a teológia viszonya Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám Debrecen, 2010. november 11.

Témavázlat Az előadásunk témája a vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön a Protestáns Tudományos Szemlében alábbi cikkei alapján dolgozunk elsősorban: „A theologia és a vallástudomány” (1.12, 1869) „A vallástudomány” (1.13, 1869) „A vallástudomány története és részei I-II” (1.14 és 1.16, 1869) Az előadás három főrésze: A témához kapcsolódó fogalmak tisztázása A liberális teológia rövid történeti áttekintése A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön cikkei alapján

Fogalmakról Vizsgáljuk meg az alábbi fogalmakat A vallás Scheiermacher szerint a vallás „abszolút függésérzet” Müller szerint vallás az Isten megismerésére vezet Theissen azt mondja, hogy a vallás a világban való tájékozódásban és a terhek cipelésében segít A keresztyén teológia A görög theosz (Isten) és logosz (beszéd) szavakból áll A teológia Istenről való elmélkedés A vallástudomány Nem egységes tudomány, hanem több diszciplína halmaza Értékmentes, felekezet és vallás feletti tudomány

A liberális teológia története Magyarországon a 19. század utolsó harmadában virágzott Hegedűs Loránt szerint a teológiai liberalizmus a pietizmus, a racionalizmus és az ortodoxia eszmerendszerek evolúciójaként alakult ki A liberális teológia azt állítja, hogy a vallás nem tan, hanem érzelmi valóság. Ezt a valóságot azonban csak tudományosan lehet vizsgálni. Ott, ahol a Biblia tanítása és a tudomány ellentmondásba kerül, a tudomány javára dönt Kovács Ödön a liberális teológia mérsékelt ágát képviseli

A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében A hagyományos teológia szerinte tudománytalan, nevetséges. „Mi a theologia tárgya? Isten! A tudás és ismeret körébe tartozik-e isten? Teljességgel nem.” „a felekezietlen állami egyetemen felekezeti theológiát az egyetem fogalma ellen elkövetett bűn, az állam többi felekezetein ejtett nagy méltatlanság.” Kovács Ödön nem veti meg vallását. Ellenkezőleg. Nehéz szívvel veszi tudomásul, hogy a világ megveti a vallást. „Mi elismerjük méltán, hogy mégsem érzünk kedvet magunkban velük nevetni. Nem, mert saját lelkünkben érezve a vallás boldogító hatását; meglévén győződve arról, miszerint az a szellemi élettel bíró ember legmagasabb szükségleteit egyedül képes kielégíteni; lehetetlen fájdalom nélkül néznünk miként idegeníti el a hamis rendszer sokszor a legjobbakat és legmíveltebbeket is magától a vallástól.”

A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében Elképzelése szerint a hamis teológiával szemben létre kell hozni egy új teológiát, melyet ő vallástudománynak nevez. A vallástudomány legfontosabb jellemzői: Tárgya: az ember mint vallásos lény Módszere: tudományos (logikai érvelés, tapasztalati vizsgálódás) Ez a tudomány már elfoglalhatná azt a helyet a társadalomban, amely őt valójában megilleti. „Egyetemen csakis olyan valamit lehet előadni, mi teljes joggal igényt tarthat a tudomány névre, tudomány névre pedig csak olyan valami tarthat igényt, a minek tárgya a tudás körébe tartozik, módszere a minden tudományos előadásban egyformán érvényes tapasztalati vizsgálódás.”

A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében A teológiának az Istenről az emberre történő áthelyezését az azonosság elve tette lehetővé. A teológiai liberalizmus az ember primátusát állítja. Bizonyosságának a vallásos érzetét tekinti. Ez ellentmondás, hisz az ember érzetei szubjektívek. A liberális teológusok szándéka, hogy a teológiát a természettudományok módszerével művelje. Minden tudománynak, a teológiának is megvan az érvényességi köre. Így például az ellentmondás-mentesség nem kritériuma a teológiának (pl. gondoljunk a krisztológia tantételére)

A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében Heidegger továbbgondolta az azonosság tételét. Szerinte az azonosság nem egyenlőséget (a=a), hanem kölcsönös megtartást jelent. „Mit jelent itt az azonosság? Az ugyanazt kölcsönös összetartozásként értelmezzük.” Rengeteg eddig megoldatlan vitát old meg. Pl. a realizmus-idealizmus vitát, a szubjektív-objektív vitát. Az ő "különbözők azonosságának" értelmezése, amelynek lényege a kölcsönös megtartás, és nem a kizárás, nem a dichotómia, ez az azonosság gondolat mozgásba hozza a több száz éve terméketlenségre ítélt filozófiát. Nincs én, nincs tudat, nincs ember világ, külvilág nélkül, és fordítva, nincs külvilág ember nélkül.

Összegzés Kovács Ödön szándéka, hogy az egész addigi hagyományos teológiát átírja. Az új teológia neve vallástudomány, amely felekezetek és vallások felett áll. A liberális teológia és Kovács Ödön irreális törekvése megbukott. A keresztyén szellem megerősítését szolgáló intenciója azonban tagadhatatlan. Nem szabad Kovács Ödön életművét elfelejtenünk. Ellenkezőleg, a még nagyon szegényes vallástudományi szakirodalom gazdagításaként kell újraolvasnunk.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!