ÉRTÉKELEMZÉS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Készítette: Dombovári Krisztina Budapest, április 30.

Mi az értékelemzés? Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés- előkészítő eljárás is. Célja:  a vevő szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, megkeresni,  az adott igényt (előnyöket) a legkisebb költség (áldozat) mellett kielégíteni.

Az értékelemzés logikai összefüggései

Értékelemzés Magyarországon Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó végezte el 1963-ban. Az értékelemzés hazai koordinációja a 70-es évektől az OMFB, később a Pénzügyminisz- térium kezében volt ben kidolgozták az értékelemző szakem- berek képzési rendszerét, majd a 80-as évek közepétől képzési programot indítottak ben megalakult a Magyar Értékelemzők klubja és 1990-ben alakult meg a mai is működő Magyar Értékelemzők Társasága.

A víz szerepe gazdálkodásunkban A víz mint gazdasági érték: megújuló erőforrás, mennyisége a természetben adott, értékét nagyban befolyásolja minősége. A víz gazdasági szerepét a rendelkezésre álló mennyisége és annak minőségi mutatóin keresztül érzékeljük, mely végső soron a használatának függvénye.

A vízkészlet-gazdálkodásról A vízkészletet: a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizek. Felszíni vizek: Állóvizek: természetes tavak, holtágak, mesterséges tavak, tározók, bányatavak Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, öntözővíz-csatornák Felszín alatti vizek: Talajvíz Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karszt- víz

A vízgazdálkodás kialakulása A felhasználható vizek: mennyisége korlátozott, időbeli eloszlása egyenetlen, gazdálkodásban betöltött szerepe jelentős, sok, minőségét befolyásoló hatás éri. Készletté, értékelhetővé vált!

A vízgazdálkodás fejlesztése Naturális vízgazdálkodásban a víz: a munka tárgya és eszköze, korlátozottan áll rendelkezésre. A víz használata napjainkig „elhasználást” jelent, ami rontja minőségét, csökkenti értékét. Értéknyilvántartásokon és -mérlegeken alapuló gaz- dálkodássá kell alakítani a naturális vízgazdálkodást!

Értékalapú vízgazdálkodás A víz: a piaci folyamatok része, értékét minősége határozza meg. A vízgazdálkodás legfőbb feladatává vált:  az elértéktelenedés megállítása,  a víz értékének mérésre megfelelő módszer kidolgozása,  az igények felmérése, rangsorolása,  a vízkészlet társadalmilag is elfogadott módon történő elosztása.

Az értékalapú gazdálkodás szemlélete Szükségletek: egyéni, társadalmi, gazdasági. Lehetőségek: éghajlati, időjárási, földtani adottságok. Vízgazdálkodás Kettős tagoltság, kettős szemlélet:  Gazdálkodás a vízzel mint készlettel  A víz mint természeti adottság, mint naturális tényező Kapcsolatot a vízkészlet használati díj teremt, melynek alapját a hatásláncban elfoglalt pozíciók határozzák meg.

Az értékalapú gazdálkodás problémái Társadalmi és gazdasági konfliktusok: az intézményi rendszer működésének hiányosságai miatt, össztársadalmi szempontból származó érdekütközések, informatikai hiányosságok miatti gazdasági aránytalanságok.

Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének kulcsa Integrált vízgazdálkodás, koordináció: A társadalmi és a gazdasági értékek figyelembevételével kiala- kított közmegegyezés a vízhasználat és szabályozás rendjéről. Feltárja és érvényesíti a feltételeket, melyek révén a szükségletek kielégítése nem korlátozza más társadalmilag elismert célok telje- sítését, a vízkészletek elosztását. A vízháztartás és a vízigények szabályozásának arányosságát a társadalmi hatékonyság szabja meg Érvényesülnek a hidrológiai potenciál hosszú távú védelmének szempontjai.

Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének feltételei A koordináció által érintett szektorok, szintek: Társadalmi, illetve gazdasági csoportok, ágazatok, melyeken belül a célkitűzéseket össze kell hangolni. Meg kell teremteni a vízrendszerekkel kapcsolatban lévő különböző tevékenységek közti összhangot. Koordinálni kell mindazokkal a tevékenységeket, melyek vízi vagy földi ökoszisztémát érintenek.

Az értékalapú gazdálkodás fejlesztésének eszköze Az integrált vízgazdálkodás legfőbb eszköze a feltáró, elemző tervezés:  Folyamatosan karban kell tartani a vízkészletek minden társadalmi jelentőségű tulajdonságára és a befolyásoló tevékenységekre kiterjedő egységes vízgazdálkodási nyilvántartást.  Fel kell tárni az igénybevételek, szabályozások és hatások kritikus küszöbszintjeit.  A marginális költségek és a társadalmi méltányosság alapján meg kell határozni a szabályozások mértékének arányosságát.  Föl kell tárni az intézményi és informatikai hiányosságokat és javaslatot kell tenni a célszerű korszerűsítésekre.

Összefoglalásul A vízkészletek védelme, ésszerű hasznosítása társadalmi, ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű feladat! Más, a termeléshez, szolgáltatáshoz felhasznált alap- és segédanyaghoz hasonlóan egyre korlátozottabban áll rendelkezésünkre! A vízkészletekkel való gazdálkodás és ezzel együtt a természeti értékekkel való gazdálkodás speciális megközelítése a számvitelnek, mely a jövőben fokozottan hangsúlyossá válik a természeti erőforrások helyes kezelése érdekében.

Köszönöm a figyelmet! Dombovári Krisztina április 30.