ÁLLATÖV: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel, a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása

s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik: A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a Jupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg, s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik:

patkány/egér, ökör/tehén, tigris, nyúl, kígyó, sárkány, ló, juh/kecske, majom, kakas/tyúk, kutya, disznó/vadkan.

az európai középkori műveltségben is. A mezopotámiai (ún. káldeus) csillagászati hagyomány a környező népekre is hatást gyakorolt; megjelenik a perzsa, az egyiptomi a görög, majd a római és az európai középkori műveltségben is.

A Nap földi nézőpontból megfigyelt ekliptikus pályájával egybeeső csillagokat képekkel azonosították, s már az ókortól kezdődően tizenkét csillagképet, ún. állatövi jegyet különböztettek meg (az első ismert források a Kr. e. VII. sz.-ban uralkodó Assur-ban-apli ninivei könyvtárának asztrológiai tárgyú agyagtáblái).

Kos  Bika  Ikrek  Rák  Oroszlán  Szűz  Mérleg  Skorpió  Nyilas  Bak  Vízöntő  Halak 

Az állatöv csillagképei a Nap tizenkét állomását jelölik az éves körforgás során, amelyek az asztrális, szoláris szimbolikában és a jóslásokban fontos szerepet töltöttek be.

s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza. Egy görög nyelven fennmaradt forrás a földi hatalmat az állatöv tizenkét csillagképének felelteti meg, s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza.

A hellenizmus korában az asztronómia és az asztrológia egyaránt virágkorát élte; a teljes állatöv első ábrázolása a hellenisztikus Egyiptomból maradt fenn (a denderai kerek zodiákus ég ábrázolása összetett asztrológiai rendszer elemeként jeleníti meg az állatöv csillagképeit).

A Ptolemaiosz-korban gyakran ábrázolták a szarkofágtetőkön Nut égistennő alakját az állatövi jegyektől körülvéve.

az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták, Míg a mezopotámiai csillagjóslások – amelyek az állatöv jelentéseit is értelmezték – az uralkodó és a birodalom jövőjének, sorsának megismerését célozták,

a hellenizmus korára az egyéni jellemmel és életúttal kapcsolatos asztrológiai jövendölések, horoszkópok a jellemzők (Firmicus Maternus: Asztrológia).

nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé, A császárkori Rómában egyedül a császár, mint „az egész földkerekség ura”, nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé, mivel az ő sorsát kizárólag a legfőbb isten döntése szabályozza (Firmicus Maternus: Asztrológia, II. 30).

Aratosz Phainomena (Égi jelenségek) c. tankölteményének invokációjában a csillagképeket az Isten által teremtett és az ember számára értelmezhető égi jelrendszerként említi:

„…ő rögzített jelekül számunkra az égen / csillagképeket: elrendezte, az év folyamára / legjobban mely csillag jelzi az emberi nemnek / ezt vagy amazt az időt” (10–13).

amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár, A római Mithrasz-kultusz ikonográfiájában Mithraszt, a Nap uralkodóját állatövi csillagképek veszik körül, amelyek feltehetően, mint égi térkép és naptár, a beavatottak számára a megváltás útját és idejét, a lélek anyai világból való visszatértét jelentették (Mitra/Mithrasz).

A középkorban az állatöv jegyeit más tizenkettes csoportoknak feleltették meg (pl. tizenkét apostol, tizenkét kispróféta, tizenkét hónap), amelyek az ábrázolásokon Istent, a mindenség középpontját veszik körül.

amelyben az üdvösség terve megvalósul Az állatöv és a hónapok együttes ábrázolása az idő teljességét, a mindenséget szimbolizálja, amelyben az üdvösség terve megvalósul (pl. Utolsó ítélet-dombormű, 1120 k., Autun, St. Lazare-templom; Chartres; Amiens; Párizs; Strasbourg székesegyházának nyugati kapuja).

az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel Az antik hagyományokat (pl. a Kr. e. II. sz.-ban Athénban működő Antiokhosz rendszerezését) felelevenítő késő középkori, reneszánsz korrespondenciatanok az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel (pl. évszakokkal, jellemtípusokkal, elemekkel) feleltették meg.

Dürer Az északi égbolt csillagképei c. rézmetszetén (1515) a körív mentén az állatöv csillagképei láthatók.

Az a tan, amely szerint az egyes emberi testrészek a nekik megfeleltetett csillagképpel állnak összefüggésben, a középkori orvoslásban pl. az érvágás gyakorlatában szerepel (ún. érvágás-emberke ábrák).

Az állatöv a hóráskönyvek, a kalendáriumok ikonográfiai tematikájának jellegzetes elemévé vált (l. pl. Berry herceg hóráskönyvében, 1415–1416, Chantilly, Musée Condé).

a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások. A reneszánsz idején az asztrológiában jártas humanista tudósok programjai nyomán a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások.

Bonfini leírásából tudjuk, hogy Mátyás király palotájában az emeleti nagyterem mennyezetét az égbolt tizenkét csillagképe díszítette.

A szimbólumok az analógiás gondolkodás segédeszközei „Amint fent, úgy lent” szeretettel: Dr. Laáb Ágnes http://www.laabagnes.hu Zene: Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen Időszimbólumok forráshelye: Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b150/