A vezetés mint menedzsment funkció Vezetés és szervezés BA Pécs

Az óra célja A vezetés fogalmának meghatározása A legfontosabb vezetői tulajdonságok és viselkedési formák elemzése A legfontosabb vezetési kontingencia elméletek bemutatása Modern vezetési elméletek ismertetése

Mi a vezetés? Definíció: az a folyamat, melyben másokat befolyásolni tudunk olyan munkavégzésre, hogy a szervezeti feladatokat megvalósítsák

A menedzsment funkciók és kapcsolataik Vezetés az erőfeszítések ösztönzése Tervezés az irányok meghatározása Kontrolling az eredmények biztosítása Szervezés struktúrák létrehozása

Kotter: Menedzsment és vezetés A menedzsment Csökkenti a bizonytalanságot Stabilizálja a szervezetet A vezetés Bizonytalanságot hoz létre Változást gerjeszt

Kotter: Menedzsment és vezetés A menedzsment feladatai: Tervezés és költségvetés készítése Szervezés és az emberi erőforrás biztosítása Ellenőrzés és probléma megoldás A vezetés feladatai: A szervezet stratégiai irányának meghatározása Kommunikáció azért, hogy a munkatársak ezt az irányt elfogadják és betartsák A munkatársak motivációja egyrészt “felhatalmazás” (empowerment), másrészt a szükségletek kielégítése révén

Vezetés és menedzsment A vezetők és a menedzserek Nem egyforma személyiséget képviselnek Eltérő a hozzájárulásuk a szervezeti célok megvalósulásához A vezetők változást gerjesztenek A menedzserek a stabilitást tartják fent Dinamikus feszültség Mindkettő értékes a szervezet szempontjából Mindkettő munkája más

A jövőbelátó vezetés Vízió: A jövőbelátó vezetés: A jövőről alkotott világos elképzelés A jövőbelátó vezetés: Világos jövőképe van és azt is tudja hogyan jut el oda A jövőbelátó vezetés 5 alapelve: Elsőnek kell lenni Lelkesedést kell mutatni Segíteni kell másokat Példát kell mutatni Méltányolni kell az eredményeket

Hatalom és befolyás Hatalom definíció: A hatalom forrásai: az a képesség, hogy valakit rábírjunk arra, hogy azt csinálja, amit mi akarunk, vagy hogy a dolgok úgy történjenek, ahogy akarjuk hatalom nélkül nincs vezetői siker A hatalom forrásai: szervezeti pozíció mit tudok adni másoknak személyiség hogyan látnak engem mások

A hatalom formái 1 A szervezeti pozícióból származó hatalom forrásai - 3 jutalmazó hatalom: az a képesség, hogy valami értékeset tudok felajánlani másoknak kényszerítő hatalom: az a képesség, hogy vagy büntetni tudok, vagy vissza tudok tartani valami kívánatosat másoktól törvényes hatalom: az a képesség, hogy másokat befolyásolni tudok a formális pozícióm által

A hatalom formái 2 A személyiségből származó hatalom forrásai -2 szakértői hatalom: a tudásból fakadó befolyásolási készség referens vagy vonatkoztatási hatalom: az emberek azonosulási vágyából fakadó befolyásolási készség

A hatalom megosztása - empowerment Felhatalmazás - empowerment a döntési jogok átadása és annak elvárása, hogy a munkatársak ezekkel a jogokkal élni is fognak Feltételei: bizalom nyílt légkör cselekvési szabadság a beosztottak számára szabad vélemény nyilvánítás a beosztottak sikereinek elismerése

Vezetési modellek és elméletek Tulajdonságokon alapuló elméletek Viselkedési formák elemzésén alapuló elméletek Kontingencia elméletek Új irányzatok tranzakciós és transzformációs vezetés érzelmi intelligencia a nők és a vezetés régimódi vezetés etikus vezetés

Tulajdonságokon alapuló elméletek 1 Ezen elméletek alapján a vezetőket személyiségjegyek, fizikai tulajdonságok, intellektuális tulajdonságok, vagy társadalmi helyzet különbözteti meg a nem vezetőktől Vezetői tulajdonságok: Ambíció és energia Vágy a vezetésre Becsület Önbizalom Intelligencia Szaktudás

Mit várnak az emberek a vezetőiktől? Kouzes és Posner által végzett kutatás a 80-as években 20 000 (!) embert kérdeztek meg négy kontinensen a kutatást a 90-es évek közepén folytatták esettanulmányokat és mélyinterjút használtak az eredmények Észak Amerikából, Mexikóból, Nyugat Európából, Ázsiából, és Ausztráliából származtak

A megbecsült vezetők jellemzői Tulajdonság 1995-ben válaszolók 1987-ben válaszolók az emberek számának %-a BECSÜLETES 88 83 ELŐRELÁTÓ 75 62 INSPIRÁLÓ 68 58 TUDJA A DOLGÁT 63 67 Korrektül jár el 49 40 Támogató 41 32 Széleslátókörű 40 37 Intelligens 40 43

Tulajdonságokon alapuló elméletek 2 Ami miatt mégsem teljesen helyesek: Nem találtak olyan univerzális tulajdonságokat, amelyek minden esetben meg tudnák jósolni a vezetői készséget Nem világos az összefüggés a vezetés és a tulajdonságok között, hogyan okozzák a tulajdonságok a vezetési készséget. Inkább leírja a vezetőt, mint meghatározza a hatékony és a nem hatékony vezetők közötti különbséget.

Viselkedési formák elemzésén alapuló elméletek 1 A vezetőket a nem vezetőktől speciális viselkedési formák különböztetik meg Tulajdonságokon alapuló elméletek: Vezetőnek születni kell!. Viselkedési elméletek: A vezetés tanítható!.

Viselkedési formák elemzésén alapuló elméletek 2 Autokratikus-demokratikus vezető Ohio State kísérletek University of Michigan kísérletek A Blake-Mouton féle vezetési rács

Autokratikus - demokratikus vezető Az Iowai egyetemen végzett kísérletek Kurt Levin és munkatársai Három alapvető stílust különböztettek meg autokratikus Laissez-faire demokratikus

A vezetési stílusok fő vonásai A laissez faire NEM demokrácia! A demokrácia lehet hatékony, és jobb a csoport légkörének Az autokrácia jellemzői: rosszindulatot, agressziót kelthet, és túlságosan belenyugvó magatartást elégedetlenséget kelt kevesebb benne az egyéniség megnyilvánulásának lehetősége és nagyobb a függőség

Ohio State modell Struktúra meghatározás a vezető mennyire szabja meg saját és munkatársai szerepét a cél elérésében A két tulajdonság létezik egyszerre! Figyelem mennyire van a vezetőnek jó viszonya a munkatársakkal, van-e bizalom iránta, figyelembe veszi-e a munkatársak ötleteit és érzéseit

University of Michigan kísérletek Beosztott orientált fontosak a jó munkatársi viszonyok érdeklődik a beosztottak iránt Feladatcentrikus a munka technikai oldalával foglalkozik, nem az emberekkel a teljesítmény a lényeg A kettő NINCS egyszerre!

A menedzseri rács 9x9-es mátrix 81 különböző vezetési stílust mutat

Viselkedési formák elemzésén alapuló elméletek összegzés Problematikus megközelítés, nincs következetes kapcsolat a vezetési viselkedés és a sikeres csoport teljesítmény között Nem veszi figyelembe a környezetet

Kontingencia elméletek Fiedler kontingencia modellje Hersey és Blanchard szituációs modellje House út-cél modellje

A Fiedler modell 1 Ahhoz, hogy egy csoport hatékonyan működjön a vezető stílusának meg kell felelnie a beosztottak igényeinek, valamint a vezetői hatékonyság függ attól, mennyi befolyása van a vezetőnek a helyzetre LPC - kérdőív, azt méri a vezető feladat, vagy kapcsolat orientált

A Fiedler modell 2 Alaptétel: a vezető stílusának meg kell felelnie a helyzetnek Van feladat és van kapcsolat orientált vezető Ennek mérése történik az LPC (Least Preferred Co-Worker )-vel Kapcsolat -orientált Feladat - orientált közepesen kedvező extrém helyzetben lesz hatékony helyzetben lesz hatékony L P C L P C

A Fiedler modell 3 A helyzet jellemzői: Vezető beosztott viszony minősége Feladat strukturáltsága Vezetői hatalom A vezető számára 8 lehetséges helyzet van Fontos! Az egyén stílusa NEM változtatható meg! Vagy a személyt változtassuk meg, vagy a helyzetet

Hogyan működik a modell? Kontingencia modell Vezető - beosztott viszony Feladat struktúra Hatalmi helyzet Megfelelő Vezetési stílus JÓ ROSSZ Strukt. Nem st. Nem str. Strukt. E GY E GY E GY E GY 1 2 3 4 5 6 7 8 Alacsony LPC Közepes LPC Magas LPC Alacsony LPC

Hersey and Blanchard szituációs modell Az elmélet a követők érettségén alapul A követők érettsége nő Vezetői ellenőrzés és felügyelet igénye csökken

Hersey-Blanchard szituációs vezetési ® modell magas Vezetői viselkedés Megosztja az ötle- teket és meg- könnyíti a döntést Elmagyarázza a döntéseket és tisztázza a kérdéseket Eladó Résztvevő Támogató viselkedés Kapcsolati viselkedés Világos utasítást ad, keményen ellenőriz Átadja a döntési és megvalósítási felelősséget Delegáló Diktáló Fealdattal kapcsolatos viselkedés Irányító ® alacsony alacsony magas

House út-cél elmélet A vezetőnek az a feladata, hogy segítse a beosztottakat a céljaik elérésében. Ezt teheti támogató vagy irányító viselkedéssel, valamint gondoskodnia kell róla, hogy a beosztottak céljai megfelelnek a szervezet céljainak.

Az út cél elmélet alapja Akadályok Beosztott ÚT ÚT Célok Termelékenység Út-cél vezetés meghatározza a célokat megmutatja az utat elhárítja az akadályokat támogat

Eredmény irányultságú Az út cél elmélet fő részei Vezetői viselkedés Irányító Támogató Résztvevő Eredmény irányultságú Beosztott kontingencia tényezők Környezeti kontingencia tényezők Beosztottak Motiváció Célok

Vezetési stílusok az út-cél elméletben Útmutató Utasítást ad, ütemezi a munkát, meghatározza a teljesítmény kritériumokat Támogató Kellemesebbé teszi a munkát, a beosztottakat egyenlőként kezeli, barátságos és megközelíthető Teljesítmény orientált Nehéz célokat tűz ki, elvárja a legjobb teljesítményt Részvételen alapuló A vezető bevonja az alkalmazottakat a döntéshozatalba, javaslataikat felhasználja

A vezetés helyettesítése Az út-cél elmélet alapján A vezetés helyettesítői olyan tényezők, amelyek irányítják a munkát a vezető részvétele nélkül alkalmazotti képességek, gyakorlat, önállóság rutinfeladat világos tervek, szabályzatok

Új irányzatok 1 Karizmatikus vezetés Max Weber A karizma meghatározó tényezői Olyan befolyásolási forma, mely NEM a hagyományos vagy jogilag legitim hatalmi rendszereken alapul Olyan különleges személyiségjegy, mely a vezetőnek különleges erőket tulajdonít Kevesek számára van fenntartva Isteni eredetű Eredményeként a karizma tárgyát vezetőnek tekintik Olyan befolyásolási forma, mely a követők vezetői felfogásán alapul – a követők hitelesítik a karizmát

Új irányzatok 2 A karizmatikus vezetők jellemzői: Vízió Kiváló kommunikációs készség Szépen és szuggesztíven fejezi ki magát Gyakran használ metaforákat, analógiákat, rövid történeteket Önbizalom és mély morális biztonság Képes bizalmat ébreszteni másokban Kockázatkeresés Nem konvencionális stratégiák használata a siker érdekében

Új irányzatok 3 A karizmatikus vezetők jellemzői: Sok energia és cselekvésorientáltság Kiváló nem verbális kifejezőkészség Referens és szakértői hatalom használata Mások felhatalmazása Minimális belső kétségek „Önreklámozó” képesség

Új irányzatok 4 Tranzakciós-transzformációs vezetés tranzakciós vezetés: a beosztottakat feladatok, jutalmak és strukturált környezet által irányítja transzformációs vezetés: inspirál, különleges erőfeszítésre készteti környezetét jellemzői: vízió karizma szimbolizmus felhatalmazás intellektuális stimuláció becsület

Új irányzatok 5 A beosztottakat a transzformációs vezetés a 4I-vel befolyásolja Idealizált befolyásolás Inspiráló motiválás Intellektuális stimulálás Individuális odafigyelés

Új irányzatok 6 4. szint: nárcisztikus vezető 5. szint: „non-plus-ultra” vezető rendkívüli szívóssággal, szakmai hozzáértéssel és zavarba ejtő szerénységgel építi ki az általa irányított szervezet időtálló nagyságát 3. szint: kimagasló kompetenciájú menedzser az embereit és az erőforrásait hatékonyan és eredményesen menedzseli a kitűzött célok elérése érdekében 2. szint: kiváló csapatjátékos aktívan hozzájárul csoportja céljainak eléréséhez; rendkívül hatékonyan képes együttműködni másokkal 4. szint: nárcisztikus vezető lehetetlent nem ismerve és egyfajta katalizátorként működve vezeti a környezetét, gyakran eddig meg nem hódított területek felé 1. szint: kimagasló képességű egyén produktívan hozzájárul a szervezet teljesítményéhez, köszönhetően a tehetségének, a tudásának, és a munkamoráljának

Új irányzatok 7 Érzelmi intelligencia Daniel Goleman EQ 5 tényezője öntudat önfegyelem motiváció empátia szociális érzékenység

Új irányzatok 8 Nők és vezetés Régimódi vezetés Morális vezetés a női vezetők jellemzői: demokratikusabbak többet törődik az alkalmazottal megosztja a hatalmat konszenzuson alapuló döntéseket hoz interaktív vezetés Régimódi vezetés Morális vezetés

Összefoglalva A vezetés központi szerepet játszik abban, hogy megértsük a csoport viselkedését A tulajdonságokon alapuló elmélet nem volt képes univerzális vezetői tulajdonságokat azonosítani A viselkedésen alapuló elméletek feladat és kapcsolat orientált vezetőket írnak le. A kontingencia elméletek figyelembe veszik a vezetőt, a helyzetet és a beosztottakat is.