Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Írta és rajzolta: Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna Szinezték: A fiatalok Készült: A Gergelyiugornyai gyermekhétre, 2009-ben

Felhasznált irodalom: Dr. Békefy Lajos: Képes Kálvin életrajz D. Dr. Csohány János: Kálvin János Pályája, I. rész. Lelkészegyesület C-folyóirat, 2009/II. szám. Stickelberger: Kálvin. Sylvester kiadás, 1937 Theodor Béza: Kálvin János élete. Kálvin j. Kiadó, 2004. Képes Kálvin Kalendárium, 2009 Niesel Vilmos: Kálvin teológiája. Debrecen, 1943. Joachim Staedke: Kálvin János (fordította: Dr. Pótor Imre) Az evangéliumi kálvinizmus füzetei: A pedagógus Kálvin. Zsinati Iroda Sajtó-osztály, 1987 Kálvin emberi arca. Zsinati Iroda Sajtóosztály, 1986 Pallas Lexikona: Kálvin János. 1897 Reformátusok Lapja: 2009-es számok Jean Cadier: Kálvin; egy ember Isten igájában. Budapest, 1980 Kálvin János 500 éve született: Egy európai reformátor élete és munkája. Dr. Pótor Imre fordítása. Makai Rozália: A teáscsésze. Vetés és Aratás folyóirat, 2009/1.

1. Az 1400-1500-az években az akkori Egyház nagyon eltért a Biblia tanításától. Az egyházi építkezésekre a pénzt bűnbocsátó cédulák árusításával gyűjtötték. Elmúlt évben, a „Biblia éve” keretén belül foglalkoztunk Luther Márton Egyházat megújító tevé-kenységével, a reformáció megindulásával. 1517. október 31-én kiszegezte 95 tételét a Wittenbergi vártemplom kapujára. Lefor-dította a Bibliát német nyelvre, hogy azt mindenki olvashassa. – Luthert és kortársait „első generációs reformátoroknak” nevezzük. A francia-országi hitújítókat pedig huge-nottáknak nevezték. A hitújítókat a hivatalos Egyház (belső szervezete, az Inkvizíció) üldözte. – Kálvin János a második generációs reformátorok közé tartozik. „Kálvin elkép-zelhetetlen lenne a német lutheri reformáció nélkül, de a lutheri reformáció csak egy epizód maradt volna a történelemben, ha nem jött volna Kálvin.” (Joachim Staedke) Kálvin János 500 éve, 1509. július 10-én, született. Mostani évünk ezért „Kálvin emlékév”.

2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlí-tottuk 2. Kálvin életét egy szép csésze példájához hasonlí-tottuk. A mester meggyúrja, pörgeti, égeti, festi. A csésze sokat szenved, de így lesz szép, erős, tartós és hasznos. A csésze a fazekasmester keze alatt-, Kálvin élete pedig Isten keze alatt formálódott.

3. A térképen az 1500-as évek Európája látható 3. A térképen az 1500-as évek Európája látható. Kálvin Franciaországban, Noyonban született. Noyon Párizstól 100 km-re északra található. A térképen Kálvin élete szem-pontjából fontos települések vannak kiemelve. A narancs-sárgával satírozott részek a reformáció hitének térhó-dításait jelzik. – (Magyarország az 1526-os mohácsi vész után három részre szakadt. Az Erdélyi Fejedelemség alá tar-tozó területek lettek refor-mátussá.)

4. Kálvin édesapja, Gerald Cauvin a katolikus egyháznál dolgozott ügyvédként és gaz-dasági igazgatóként. Édes-anyja Jeanne Le Farnc. Min-dketten polgári családból származtak. Kálvinék 7-en voltak testvérek; közülük ő volt a második. Édesanyja fiatalon meghalt, apja újra nősült. Kálvinnak még 2 fél-testvére született. Testvérei közül több meghalt gyer-mekkorban.

5. Kálvin Noyonban, a „Kámzsások Kollégiumá-ban-,” majd pedig 14 éve-sen, a pestis járvány miatt Párizsban tanul, a nemes Mommor család gyerme-keivel együtt. Apja papnak szánja az okos fiút, aki hamar kitűnik társai közül. Csendes, visszahúzódó fiú. Gyerekkorától fejfájások gyötrik, keveset eszik és al-szik, ám sokat tanul. Tanul-mányait egyházi ösztöndíj biztosítja.

6. Párizsban a de la Marche gimnáziumban so-kat tanul latin tanárától, Maturin Cordiertől, akivel életre szóló barátságot is köt.

7. Másik iskolába kerül, a Montaigne nevű spanyol kollé-giumba, ahol szigorú katolikus nevelést kap. Sok híres ember került ki ebből az iskolából. - Ott a diákok sokat éheztek, húst nem kaptak. - Itt megy tönkre Kálvin gyomra. De megtanulja az ön-fegyelmezést és az alázatot.

8. Bibliafordító rokona, Pierre Robert Olivetan a Biblia tanulmányozására hívja fel a figyelmét. (Későbbiekben Kál-vin ír előszót Olivetan biblia-fordítása elé. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.) (1529.)

9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal 9. Édesapja összetűzésbe kerül a katolikus egyházzal. Fiát inkább jogi egyetemre szánja. Kálvin Orleáns-ban és Bourges-ben tanul, megszerzi a doktorátust. Sok híres tanárral, professzorral ismerkedik meg. Nagy hatással van rá görög professzora Melchior Wolmar, aki Luther tanaival is megismerteti. Wolmar-nál kosztos diák a nemesi származású, 9 éves Béza Tódor, akivel Kálvin barátságot köt. - Kálvin tanulási szokása az volt, hogy szerény vacsora után éjfélig tanult, majd kora reggel, még az ágyban mindent átismételt elméjében, amit előző este olvasott. Ennek köszönhette kitűnő emlékező te-hetségét. (1528-1533)

10. Édesapja halála (1531) után inkább irodalommal foglalkozik, Seneca művéhez (De clementia) ír magyarázatot (1532); a munka jól sikerült, de nem aratott vele elismerést. Rádöbben, hogy nem ez az ő útja. – Ugyanakkor Párizsban lektorként a Fortet kollégiumban oktatott, és teológiát tanult. A pelikán fogadóban, De La Forge úrnál összeismerkedik hitújítókkal, hugenottákkal, akik hitükért máglyahalált is vállalnak (pl. egy hugenotta orvos azt vallotta, hogy a papi paráznaság oka a cölibátus; ezért a tanításáért elégették). Kálvin is rádöbben arra, hogy az egyház megújításra szorul, mert letért a Bibliában kijelölt útról. Ekkorra tehető megtérése. Sokat foglalkozik a Bibliával, sőt másoknak is beszél róla. Bölcsessége már ekkor megmutatkozott: sokan kérnek tőle eligazítást hitbeli dolgokban.

11. A Párizsi Sorbonne egyetem rektorának, Nicolas Cop-nak segít megírni tanévnyitó beszédét, amely – Mindenszentek napján, 1533. november 1-én - nem a szentek közbenjárásáról, hanem az új hitnek megfelelően Isten kegyelméről szól. A kato-likus egyház el akarja fogatni a rektort is és Kálvint is, de a diá-kok figyelmeztetik őket. Cop édesapjához Bázelbe menekül, Kálvint ágytakarókból készült kö-télen engedték le a Kollégium ab-lakán, és parasztnak öltözve me-nekül el Párizsból.

12. Barátjához, Luis du Tillet kanonokhoz menekül Angoulémba, ott tölt hóna-pokat. Álnevet használ. Sokat olvas, jegyzetel, keresi az igazságot, amit baráti körnek tovább ad. Segít katolikus pap barátainak megírni a prédi-kációikat. A környék falvaiban a kikiáltó kövön állva a hal-piacon, vagy a hídon beszél a jelenlévőknek az új tanokról.

13. I. Ferenc, francia király testvére, Navarai Margit király-né védelmébe veszi az új tanok hirdetőit, akiket üldöznek. Kál-vin is többször megfordult nála a dél franciaországi Nerac váro-sában. Ott sok neves, tudós emberrel találkozott. Egyik al-kalommal egy idős professzor, d’ Estaple Faber Jakab felismeri Kálvin történelmet formáló sze-mélyiségét: általa fogja Isten francia földön felállítani a nagy országát.

14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I 14. Párizsban misét gúnyoló röpcédulák jelennek meg. I. Ferenc király dühös lesz, elrendeli 4 helyen az új hit követőinek máglyán elégetését és vezeklésül égő fáklyával, gyermekeivel megy a misére. A király még saját gyer-mekeit is megfenyegeti: ti is így fogtok járni, ha az új hit követői lesztek. Elindítja a protestánsok kiirtását, üldözését. Kálvin barátai, ismerősei közül is többen áldo-zatul esnek, például a fogadós, De La Forge úr is. (1534)

15. A király a német fejedelmek előtt azzal mentegeti magát, hogy „ő bűnözőket és felforgatókat ítélt el”. Kálvin Bázelben tartózkodik, ott írja meg a máglyán meghalt hívek védelmében fő művét az Institutiót, vagyis a Keresztyén Vallás Rend-szerét. Könyvét I. Ferenc francia királynak ajánlja. Ez élete főműve, később többször bővíti. Ez a mai református egyházunk felépítésének az alapja. Sajnos a király nem olvasta el a művet, és tovább üldözte az új hit követőit. Európa szerte sokakhoz eljutott ez a könyv és Kálvin neve ismertté lett. (1536)

16. I. napi aranymondás: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.” Máté 5,10

17. Kálvin és barátja, du Tillet Felső-Itáliába, Ferraraba utazik, a francia királylány, olasz hercegné udvarába. Renée de France - aki, ha fiúnak születik, Franciaország királya lett volna; - ő is az új hit követője, védelmébe veszi az üldözötteket. Renée a későbbiekben sokat szenved hitéért, börtönbe is kerül, gyermekeit elszakítják tőle. Veje kegyetlen protestáns üldöző lesz. Renée névlegesen visszatér a katolikus egyházba, de férje halála után Franciaországban protestáns lesz, és kórházat alapít hittest-véreinek. – Kálvin leveleivel támo-gatta őt egész életében. (1536)

18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban 18. Kálvin bátyja, Charles meghal Noyonban. Testvérének a katolikus egyházzal sok összetűzése volt, ezért kiátkozták, és az akasztófa alá temették. Kálvin eladja házukat, 2 élő testvérével, Antallal és Máriával el akarják hagyni Franciaországot, Bázelben, vagy Strassburgban akarnak letelepedni. Útközben betérnek Párizsba, hogy meglátogassák a hittestvéreket. - Itt kell megemlíteni Szervét Mihályt, aki nagy tudású orvos és teológus volt. Tanai eltértek Kálvinétól. Tagadta a szent-háromságot, és a gyermekkeresztséget; tanai miatt üldözték. Kálvinnal Párizsban akart vitázni, de a találkozóra Szervét nem ment el. Sokak szerint, ha ez a találkozó létrejön, nem kerül sor 20 évvel később Genfben Szervét máglya-halálára. – Az üldözések miatt Kálvinék hamar elhagyják Párizst, de háború miatt az út Bázel felé el van zárva, ezért kerülni kell Genf irányába. (1536)

19. Genf a felbomlott Burgund Királyság része volt, és nem tartozott sem Svájchoz, sem Franciaországhoz. Önálló városállam volt, de szö-vetségben állt Bern kantonnal. Genf az új hit követője lett, elűzte kato-likus püspökét. Az új hit lelkészei Fa-rel Vilmos és Viret Péter megtudják, hogy Kálvin Genfbe érkezett. Ekkor még az új egyház megszületőben volt. Farel és Viret nagyon jól tudott prédikálni, de az egyház szerve-zéséhez nem értettek. Megörültek, hogy az Institutio szerzője meg-érkezett városukba.

20. Farel átokkal fenyegetve veszi rá Kálvint, hogy maradjon Genfben és segítsen az új egyházat létrehozni. Kálvin nem akar maradni, mert a tudo-mányban akar elmélyedni. Visszahúzódó természetére hivat-kozik, nem akar előtérbe kerülni. Farel ezt mondja: „Te tanul-mányaiddal védekezel, de a Min-denható Isten nevében mondom neked: Isten átka fog érni, ha tőlünk az Úr munkájában segít-ségedet megtagadod, és magadat elébb teszed, mint Krisztust.”

21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genf-ben 21. Kálvin előbb lektorként, tanácsadóként dolgozik Genf-ben. A várost vezető tanács-ban még a nevét sem ismerik, hónapokig fizetést sem kap. Hozzálát az Egyház szerve-zéséhez, Hitvallást dolgoz ki, amire a városban lakóknak esküt kell tenni, és el kell kötelezni magukat az új vallás mellett. Az eskütétel sokaknak nem tetszik, akár csak a bibliához hű, szigorú életvitel.

22. Az istentisztelet központi része lesz az igehirdetés, biblia-magyarázat. Kálvint egyre többen hallgatják. A Reformáció visszatér Istenhez és a Bibliához.

23. A gyülekezeti élet fontos része az úrvacsora, ami Jézus testének és vérének a jele. Kálvin szerette volna, hogy minden vasárnap úrvacso-rázzanak, de a városi tanács évi négyszeri úrvacsora osztást en-gedélyezett. Az úrvacsoránál kenyeret és bort használtak, szemben az evangélikusokkal, akik ostyát és bort osztottak. Az úrvacsora sok vitának volt központi témája.

24. A bibliai zsoltárokat énekké formálják és isten-tiszteleteken éneklik. A szövegeket Marot Kele-men, udvari költő, és Béza Tódor – Kálvin barátai írják, de a teljes 150 Zsoltár vers-be szedése Kálvin élete végére készül el. – Ma-gyarra Szenczi Molnár Al-bert fordítja le, 1606-ban. – A zsoltárok dallamát Loys Bourgeois szerezte.

25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását 25. Kálvin fontosnak tartotta a gyermekek tanítását. A gyermekeket nem kicsi felnőtteknek tekintette. A gyerme-keknek kátét ír és azt oktatják.

26. A város vezetése beleszól az egyházi életbe, az úrvacsoraosztásba 26. A város vezetése beleszól az egyházi életbe, az úrvacsoraosztásba. Arra akarják rávenni őket, hogy –berni szokás szerint – ostyával osszák az úrva-csorát. De a lelkészek ellen-állnak, ezért kiutasítják őket a városból, 1538. április 25-én.

27. Kálvin előbb Bázelbe megy, hogy megvalósítsa korábbi tervét, és a tudománynak éljen, majd Martin Bucer lelkész kérésére Strassburgba megy, az egyetemen tanít és a francia menekültek lelkésze lesz. Bucer kérésének is nehezen tesz eleget, ezért az Jónás próféta példáját idézi, aki szintén el akart futni a feladat elől. Strassburg sokszínű város, több ország találkozásánál helyezkedik el. Kálvin Bucertől sokat tanul az egyházépítés terén. Genffel ellentétben itt a város vezetése nem szól bele az egyház életébe. Strassburgban több egyház képviselője is megtalálható. Több országból sokan menekülnek ide olyanok, akiket a hitükért üldöznek. A városban a különböző egyházak toleránsak voltak egymás iránt. Kálvin prédikálására sok anabaptista megkeresz-telkedik, és reformátussá lesz. Kálvin itt adja ki az Institutio második, bővített kiadását, a Római levélhez írt magyarázatát, valamint első zsoltároskönyvét, amelyből Genfnek is küld 100 darabot. Velük továbbra is levelezett.

28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni 28. Strassburgban barátai szeretnék megnősíteni. Ő azt mondta, hogy ezek a tulaj-donságok tudnának engem egy asszonynak megnyerni: erköl-csösség, háziasság, türelem. En-nek az elvárásnak megfelel a 2 gyermekes, korábban anabaptis-ta, holland származású fiatal öz-vegyasszony, Idelette de Bure, akit Kálvin feleségül vesz, és vele boldog házasságban él. Felesége segítette Kálvin munkáját. Meg-halni is kész lett volna vele. (1540)

29. Hitviták miatt több hónapon át van távol felesé-gétől, különböző városokban: Frankfurt, 1539; Hagen, 1540; Worms, 1540; Regensburg, 1541. Megismeri a lutherá-nusokat, barátságot köt Mel-lanchton Fülöppel. Más fele-kezetekkel is próbál közös álláspontra jutni, nem nagy si-kerrel. A hitvitákat V. Károly Német-Római császár szorgal-mazta, hogy a felekezetek újra egyesüljenek. De ez a törekvés kudarcot vallott.

30. Genfben Kálvinék távo-zása után zűrzavar uralkodik, Szadoleto bíboros levelet ír a városnak, hogy térjenek vissza a katolikus egyházba. A genfiek Bern városához fordulnak, azok pedig Kálvint kérik meg a válaszadásra. Nagy tudásával bölcsen megválaszolt a levélre, amelyben saját érveit fordította a bíboros ellen. Ennek hatására Szadoleto bíboros meghátrált.

31. II. napi arany-mondás: „Útaid, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” Zsoltárok 25:4

32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen en-ged 32. Genf visszahívja Kálvint, aki nehezen en-ged. Szívemet áldozatul ajánlom Istennek, vála-szolja, - később ez jel-mondata is lesz, és pecsétjén szerepel kie-gészítve a „szorgalmasan és becsületesen” szöveg-gel. Feltételekhez köti visszatérését, amelyeket a Tanács elfogad. (1541. szeptember)

33. Nem sértődik meg, a prédikációt ott folytatja, ahol 3 évvel korábban abba-hagyta. A városi tanács elfogadja az egyházi rendtartást. A gyülekezet tisztviselői: lelki-pásztorok, tanítók, presbiterek – a lelki élet tisztaságára vigyáznak. - Diakónusok – az adományok összegyűjtésével, szegények közötti adományozásával, kórházi, szegény-házi, árvaházi munkával foglalkoztak. Ezeket a tisztségeket az ősegyház mintájára ala-kították ki. - A Presbitérium feladata volt az egyházfegyelem gyakorlása: tehát a figyel-meztetés, kiközösítés, a Városi Tanács előtti büntető eljárás. A lelkészek éltek azzal a joggal, hogy aki erkölcstelenül élt, annak nem adtak úrvacsorát. Az erkölcsöt a Bib-liában a 10 parancsolat szabályozza. Ezért Kálvin szerint az I. kőtábla megszegése, vagyis az Isten elleni vétek is büntetendő.

34. Kálvin sokat dolgozott: sokat prédikált, egyetemen tanított Biblia isme-retet. Külföldről is eljöttek meghallgatni ta-nításait. Hétköznap az Ószövetséget, vasár-nap pedig az Újszövetséget magyarázta. Könyveket írt, levelezéssel buzdított, bátorított, lelkigondozott. Megrendítő tör-ténet, amikor 5 Genfben tanuló, frissen végzett lelkészt küldenek franciaországi szolgálatra. Csapdába csalták őket, és börtönbe kerültek. Máglyahaláluk előtt Kálvin buzdító levelet írt nekik. Zsoltárt énekelve, igéket idézve tettek bizonyságot a máglyán is. – Kálvin sokat betegeskedett. – Munkáját lelkésztársai segítették. Pestis idején a város vezetése lelkésztársait küldte a járványkórházba szolgálni, mert nem akarták elveszíteni Kálvint.

35. Kilencévi házasság után, súlyos betegségben elveszítette hűséges feleségét, 1549-ben. - 3 gyermekük született, de csecse-mőkorban mind meghalt. Ezt mondta feleségéről: „Elvesztet-tem életem oly kitűnő társát, aki, ha kellett volna, velem együtt vállalta volna nemcsak a szám-űzetést és a nyomort, hanem a halált is. Egész életemben hűsé-ges segítőtársam volt a szol-gálatban. Soha nem hátráltatott semmiben, a legcsekélyebb mér-tékben sem.”

36. Genfi gyülekezet és városépítő munkája során sokat vitázik, harcol a szentháromság-tagadókkal, az anabap-tistákkal, a szabadelvűekkel. Védi az egyre több helyről menekülteket. Az úrvacsoráról az evangélikusokkal vitázik, predestináció (eleve elrendelés) tanával sokan nem értenek egyet. Sok az irigye, a rosszakarója, ellensége. Régi barátai közül is ellene fordulnak. Rendíthetetlenül harcol a Biblia igazáért. Második ottlétének első kilenc évében a városi tanácsból sokan harcolnak Kálvin ellen. Közel áll ahhoz, hogy ismét elüldözzék. Szervét Mihály, akit Párizsban halálra ítéltek, de onnan megszökött, ezt a helyzetet akarta kihasználni. Kálvin helyére pályázik. A Városi Tanács végül Szervétet kivégzi (1553), és Kálvin hívei többségbe kerülnek, ezzel Kálvin helyzete megerő-södik.

37. Munkájának gyümölcse a járványok, nélkülözések ellené-re a város felvirágoztatása. Kór-házak, árvaházak, szegényházak épülnek. Megszünteti a koldu-lást. Felvirágzik a szövőipar, óra-ipar. 30 nyomda működik. Ban-kok segítik a munkát. Az iskolát megerősíti, így a tudomány is felvirágzik. Az akkori általános és középiskolát Kollégiumnak nevezték. Az osztályok elne-vezése fordítva volt, így a vég-zősök voltak az elsősök.

38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben 38. Egy év alatt Akadémiát (főiskola) épít Genfben. Súlyos betegségei ellenére szemé-lyesen gyűjt pénzt az építkezésre. Híres taná-rokat szerez: a Lausanne-i egyetem elbo-csájtja tanárait, mert nem ért egyet azok kálvinista szemléletével. Kálvin Isten kezét látja a dologban: befogadja az elbocsátott, kiváló tanárokat az Akadémiára. Gyerekkori latin tanárát, Mathurin Cordier -t is meghívja oktatni. Az Akadémiát a zsoltárokat énekbe szedő Béza Tódor professzorra bízza, aki hű barátja, és lelkésztársa is. Itt képeznek lel-készeket a világ minden részére. Kálvin azt mondta: „küldjetek faágakat, mi nyíl-vesszőket küldünk vissza.” – Valóban szükség van lelkészekre: megalakul a Francia Refor-mátus Egyház. Ekkor, 50 évesen adja ki az Institució végső változatát. Megkapja a genfi polgár-jogot. (1559)

39. Kálvin fiatal korától sok betegségben szenvedett: fejfájás, gyomorbetegség, aranyér, váltóláz, köszvény, TBC. Halálos ágyán, 55 éves korában még Biblia magya-rázatot diktál: a Józsué könyvéhez. 2 könyv kivételével (Énekek-éneke; János Jelenések könyve) az egész Bibliához magyarázatot ír. Halála előtt elbúcsúzik a város vezetésétől, lelkésztársaitól. Mindenki siratja. Bocsánatot kér, ha valakit meg-bántott volna. Munkáját semmi-ségnek mondja. Soli deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség! (1564. május 27.)

40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte 40. Temetése egyszerű volt, bár az egész város kikísérte. Nem engedte, hogy sírját megjelöljék.

41. Kálvin munkássága: Kálvin az igemagyarázók fejedelme – többen gyorsírással jegyezték le Biblia-magya-rázatait, amit ő utána átnézett, és szük-ség esetén kijavított. - 307 személyhez összesen 4271 levelet írt, királyokhoz, érsekekhez, hercegekhez, gyülekeze-tekhez, egyszerű emberekhez. Levelek-kel buzdította a máglyahalálra készülő mártírokat is. – Egyik fő műve: az Ins-titutio – amelyben református hitünk alapjait rakta le. A másik fő műve maga Genf városa. - Szemére vetették, hogy nem volt gyermeke: „Nekem az egész világon vannak utódaim” - mondta. Jelenleg a Földön kb. 50 millió református él, Kálvin utódai, köztük Magyarországon is közel két millió.

42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300 42. Genfben található a reformáció emlékműve, amely halálának 300. évfordulójára készült el. 12 alak található rajta. A négy főalak, a genfi reformációt meghatározó 4 lelkész: Farel, Kálvin, Béza és Knox (ő menekült skót re-formátor, Kálvin tanítványa, majd pedig az angol nyelvű menekültek lelkésze Genfben). Református hitünk hősei között Bocskai István fejedelem szob-ra is ott látható.