Az egészségügy reformja Dr. Rapi Katalin egészségpolitikai szakállamtitkár II. Konszenzus az Egészségügyért szeptember 7. - Göd

I. A kiigazítás programja - Kornai János közgazdászprofesszor cikke Népszabadság Kornai János június 28.Kornai János II. A társadalom átalakításáról - Kornai János közgazdászprofesszor cikke Népszabadság Kornai János június 29.Kornai János Egyensúly, növekedés és reform

A Reform általános elvei Kornai János : Az egészségügy reformjáról I.Etikai posztulátumok 1.elv: Az egyén szuverenitása 2.elv: Szolidaritás II. Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai 3.elv: Verseny 4.elv: Ösztönzés 5.elv: Az állam új szerepköre 6.elv: Átláthatóság 7.elv: A program új időigénye III. Az allokáció kívánatos arányai 8.Harmonikus növekedés 9.Fenntartható finanszírozás

1.ELV: Az egyén szuverenitása Cél: Olyan átalakítás előmozdítása, amely megnöveli az egyén és szűkebbre szorítja az állam döntési jogkörét a jóléti szolgáltatások szférájában! -Az egyénnek joga van választani, de felelős a választásáért! -Ha rosszul dönt, maga viseli annak következményeit! 2. ELV: Szolidaritás Cél: Segíteni kell a szenvedőket, a bajban lévőket, a hátrányos helyzetűeket! -Nem elég az egyéni és kollektív karitatív tevékenység, a közösségnek állami redisztribúció útján is segítenie kell -Rászorultak: önerejükből nem képesek kielégíteni alapvető szükségleteiket sem Etikai posztulátumok

3. ELV: Verseny Cél: Az állami tulajdonnak és szabályozásnak ne legyen monopóliuma! Legyen verseny különböző tulajdonformák és koordinációs mechanizmusok között! -Verseny szükségessége  állampolgár választhasson, mit kíván maga és családja egészségére fordítani -A választás függetlenítheti az egyént az aktuális politikai hatalomtól, azaz: a korábban pártérdekek, lobbik és bürokratacsoportok helyett immár az egyén kezébe kerül a döntés a gyógyításra jutó erőforrásról illetve az öregkor jövedelméről -Üzleti biztosító intézetek tevékenységének kiterjesztése a nyugdíj és egészségbiztosításra -Senki ne legyen kiszolgáltatva egyetlen monopol szervezetnek! Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai

4. ELV: Ösztönzés Cél: Olyan tulajdon és szabályozási formák létrehozása, melyek hatékonyságra ösztönöznek! Keresleti oldal: -Állampolgár: -Szolgáltatás ne legyen ingyenes, bizonyos szintű önrész vállalása -Állami támogatás eljuttatása oda, ahol az indokolt -Biztosítók: -ahol nincs verseny, nem elég erős a hatékonyságra és takarékosságra való ösztönzés Kínálati oldal: -Szolgáltatók: -fontos, hogy a költségcsökkentés ne a betegek kárára történjen Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai

5. ELV: Az állam új szerepköre Cél: Az állam fő funkció a jóléti szektorban a következők kell, hogy legyenek: -Törvényes keretek előírása -Nem állami intézmények felügyelete -„Végső” biztosítás és segítségnyújtás 6. ELV: Átláthatóság Cél: Világossá váljék az állampolgár szemében a kapcsolat az állami jóléti szolgáltatás és annak adóterhei között! -A reform gyakorlati intézkedéseit előzze meg nyílt és jól informált vita Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai

7. ELV: A program időigénye Cél: Időt kell engedni a jóléti szektor új intézményeinek evolúciójára és az állampolgárok adaptációjára! -Az intézményi átalakulás evolúciós folyamatában a spontán változásoknak jelentős szerepe lesz, de nem helyes a reform előrehaladását kizárólag spontán változásoktól várni -A megreformált jóléti szektorban számos új, eddig ismeretlen intézmény működik majd  ezek létrehozása, illetve a régiek átalakítása új szabályok előkészítését kívánják meg Az intézmények és a koordinációs mechanizmusok kívánatos tulajdonságai

8. ELV: Harmonikus növekedés Cél: Legyenek harmonikus arányok a gyors növekedést közvetlenül szolgáló beruházásokra és a jóléti szektor működtetésére és fejlesztésére felhasznált erőforrások között! 9. ELV: Fenntartható finanszírozás Cél: Az állami költségvetés legyen képes folyamatosan finanszírozni az állami kötelezettségvállalások teljesítését! -Sok országban számottevő a költségvetési deficit -Az országok törvénybe iktatott jóléti elkötelezettségei előbb-utóbb tarthatatlanok lesznek  egészségügyi rendszerek finanszírozhatatlanná válnak  az állam a jóléti kiadások csökkentésére kényszerül! Az allokáció kívánatos arányai

Egészségügyi reform - Franciaország „A világ legjobb egészségügyi rendszere” (WHO,2002.) Euro Health Comsumer Index : 1. hely (HCP, 2006.) Betegelégedettség : 2. hely, 78% (1.: Ausztria, 83%) A GDP arányos egészségügyi kiadás :10,1 % (2003.)

Egészségügyi reform - Franciaország 2004: Reformjavaslat a bevételek növelésére, költségvetés terheinek csökkentésére –1 € vizitdíj –CSG megemelése nyugdíjasok esetén –Munkáltatók egészségügyi hozzájárulásának növelése –Indokolatlan igénybevétel illetve fokozott gyógyszerfogyasztás miatti kiadások csökkentése –Gyógyszerkiadások térítésének mérséklése –Számítógépes orvosi dokumentáció bevezetése –Kapuőri szerep megteremtése az alapellátásban 2006: -január: előírás a háziorvos választás, illetve a koordinált betegút követése (vagy csökkentett térítés) -június: elektronikus orvosi dokumentációs rendszer kísérleti bevezetése („Carte Vitale” e-kártya)

Egészségügyi reform - Ausztria 2005: Receptdíj emelése (10 centtel) Dohányadó emelése (18 cent/csomag) Betegbiztosítási járulék 0,1 %-os emelése  120 millió eurós többletbevétel a kórházaknak Legmagasabb járulékalap emelése (2006:3750 €)  30 milliós többletbevétel Kórházi co-payment (napidíj) emelése 8 euróról 10-re  15 millió euró többletbevétel Látást javító eszközök költségtéritésének újraszabályozása  minimum költségtérítés összege 23 euróról 72,6 euróra növekszik  35 millió euró költségmegtakarítás a biztosítóknak

Egészségügyi reform