Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat

Az élővilág rendszere prokarioták és eukarióták; Az élővilág 5 nagy csoportja: Monera (egyedüliek)=prokarióták: ősbaktériumok (Archebacteria), valódi baktériumok (Eubacteria), kékalgák (Cyanobacteria), sugárgombák (Actinomycetes), Protista: algák, állati egysejtűek, ostoros sejtekkel rendelkező gombák, pl. nyálkagombák (Myxomycota), petespórás gombák (Oomycota), Fungi (gombák): járomspórás penészek (Zygomycetes), tömlősgombák (Ascomycetes), bazidiumos gombák (Bazidiomycetes), konidiumos gombák (Deuteromycetes), Animalia (állatok), Plantae (növények).

A növényrendszerezés egységei Faj (species; sp., spp.): a közös származású, valamennyi lényeges öröklődő tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportját értjük, amelyek között az alaksorozatok folytonossága fennáll, tulajdonságaik génkicserélődések révén is folyamatosan változnak. Populáció: az egyedek olyan csoportja, amelyek egy meghatározott területen egy időben élnek és egymással kereszteződhetnek. Keverékfaj (hibrid): pl. közönséges búza és a rozs hibridje a triticale.

A növényrendszerezés egységei A fajokat közös tulajdonságuk alapján kategóriákba sorolták: Faj (species); Nemzetség (genus); Család (familia) –aceae (Alcsalád: -oideae); Rend (ordo) –ales (Főrend: -anae); Osztály (classis) –opsida (Alosztály: -idae); Törzs (phylum) -phyta.

Fajon belüli rendszertani egységek Alfaj (subspecies; subsp. vagy ssp.); Változat (varietas; var.); Alak (forma; f). Kultúrnövény: tág értelemben véve kultúrnövény minden olyan a természetben kialakult faj és annak az emberi tevékenység által létrehozott fajtái, amelyeket az emberiség bármilyen formában használt és használ. Fajta (cultivar; cv.): mesterségesen létrehozott alaktani, élettani, kémiai stb. eltérést jelent a termesztett fajtól.

A fajta jellemzői A fajta a termesztett egyedek olyan összessége, amelyek különféle, a termesztés szempontjából fontos tulajdonságok alapján határozottan elkülöníthetők más fajoktól; Egy fajtába tartoznak mindazon egyedek, amelyek valamennyi tulajdonságukban megegyeznek; A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságait, amelyek fajtarendszertanilag fontosak, fajtabélyegeknek nevezzük. A fajták eltérő származásúak: helyi és tájfajták, klónok, magról szaporíthatók, hibrid eredetűek, mutánsok stb.

A kultúrfajok eredete Őse nem ismeretes, esetleg csak találgatások vannak (pl. kukorica, szilva, vöröshagyma); Vadon termő szülőfaja ma is él (pl. burgonya, saláta, borszőlő); Vadon termő fajok alakköreiből keletkezett (pl. dió, kajszi, málna, sárgarépa, csillagfürt, somkóró, lucerna); Az elmúlt évtizedekben váltak termesztett növénnyé (pl. áfonya, tarka koronafürt); Részben spontán kereszteződés, részben nemesítő keresztezéssel keletkeztek (pl. búza, alma).

A kultúrnövények csoportosítása Leghasznosabb tulajdonságaik alapján: Élelmiszernövények (pl. kenyérgabonafélék, fehérjenövények, keményítőt szolgáló növények, olajnövények stb.); Ipari növények (pl. rost- és textilnövények, keményítőipari növények, gyógynövények); Takarmánynövények (pl. zöldtakarmányok, szántóföldi szénák, szalmák, magvak és termések); Zöldterületi és meliorációs növények (pl. dísznövények, gyepek növényei, védőfásítás növényei). Káros hatású növények (pl. gyomosító és gyomnövények, mérgező növények).

A növények elnevezésének szabályai Linné (Species Plantarum, 1873): a kettős nevezéktan (binominális nomenclatura) szabályainak első megalkotója. Botanikai kódex és Kultúrnövény kódex (ICNCP=International Code of Nomenclature for Cultivated Plants). A tudományos nevek: pl. veteményborsó – Pisum (nemzetségnév) sativum (fajnév) L. (auktornév rövidítése)+ cv. (fajtanév) (de lehet még fajtakör-convarietas, változatcsoport-provarietas, fajtacsoport-conculta).

Növények rendszertana Hajtásos növények – Cormophyta; Törzs: Mohák – Bryophyta; Törzs: Harasztok – Pterydophyta; Törzs: Magvas növények – Spermatophyta; Altörzs: Tobozos nyitvatermők – Coniferophytina; Altörzs: Zárvatermők – Angiospermatophytina; Osztály: Kétszikűek – Dicotyledonopsida; Osztály: Egyszikűek – Monocotyledonopsida.

Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Többségük lágyszárú; Virágaik kétivarúak, rendszerint sugaras szimmetriájúak; Virágtakarójuk egynemű, vagy csészére és pártára tagolódik; A porzó és termőlevelek száma rendszerint sok; Apokarp termőtájból csoportos termések (aszmag- és tüszőcsokor) fejlődnek; Leveleik szórt állásúak vagy tőrózsát alkotnak; Gyógy- és mérgező növények is lehetnek a csoporton belül.

Mezei szarkaláb – Consolida regalis Egyéves vetési gyomnövény; Szára felálló, erősen elágazó; Levelei sallangosak; Virágai zigomorfak; A magház felső állású, belőle magános tüszőtermés fejlődik; Elterjedt, gabonavetésekben gyom.

Vetési boglárka – Ranunculus arvensis Egyéves gabonagyomnövény; Szára felálló, felső részén sűrűn leveles; Levelei ujjasan tagoltak; Virágai aprók, citromsárgák; Aszmagos terméscsoport; Vetésekben, réteken elterjedt, gyom.

Vetési hérics – Adonis aestivalis Egyéves elterjedt gyomnövény; Szára felálló, egyszerű vagy elágazó; A levelek ülők, az alsók nyelesek, szeldeltek, sallangosak; Virágai magánosak, narancsvörös színűek; Májusban, júniusban virágzik; Tiszántúl nyugati részén gyakori; Mérgező.

Tavaszi hérics – Adonis vernalis Az Alföld kivételével, sztyeppréteken, homokbuckákon gyakori; Szára kevés ágú, tövén pikkelyleveles; Levelei sallangosak; Virágai nagyok, aranysárgák; Tavasszal virágzik; Mérgező, védett növény.

Illatos hunyor – Helleborus odorus Pirosló hunyor – Helleborus purpurescens Illatos hunyor – Helleborus odorus

Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis Tátogó kökörcsin – Pulsatilla patens Magyar kökörcsin – Pulsatilla hungarica

Mákfélék családja - Papaveraceae Főként lágyszárúak; A virágok szabadszirmúak, aktinomorf vagy bilaterális szimmetriájúak; A 2 csészelevél korán lehullik, négy sziromlevelűek, sok porzójuk és sok vagy két termőlevélből álló termőjük van; A felső állású cönokarp termőjükből sokrekeszű tok fejlődik; A magvak olajban, a növény alkaloidákban gazdag.

Mák – Papaver somniferum Több ezer éve termesztett, mediterrán eredetű haszonnövény; Virága fehér vagy liláspiros; Élelmiszer-, drog- és dísznövény; Tejnedve fehér, megszilárdulva (ópium) barna; Fontosabb alkaloidok: morfin, kodein, tebain, narkotin; Fájdalomcsillapító és kábító hatásúak.

Pipacs – Papaver rhoeas Egyéves vetési gyomnövény; Felálló szárú, közepes termetű; Levelei szárnyasan osztottak, szeldeltek, fűrészfogas szélűek; 4 sziromlevél, 2 lehulló csésze; Toktermése tojásdad alakú.