Negyedik - ötödik előadás
Az óvodáskor 3-6 év
Kötelező irodalom Fejlődés az első három évben Szemelvények 63-100. Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei 80-89. Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei218-220. Kettős tudat Mérei 223-248.
Mozgás: automatizált mozgáselemek állandósulnak, a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb lesz, automatizált mozgáselemek állandósulnak, fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció, tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.
A gyremekrajz fejlődésének vonala: vonalas firka:
körkörös firka:
megnevezett firka:
alakos firka:
alakábrázolás:
alakábrázolás:
alakábrázolás:
élmények megjelenése:
mesék megjelenése:
Megismerés Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak, egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, megjelenik a viszonyítás.
Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti: pointillizmus - a részlet válik fontossá, globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.
Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:
Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:
Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt:
Az észlelés további jellemzői: a térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött, mozgásészlelése egyszempontú.
Emlékezete: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, bevésése mechanikus (rím, ritmus), megőrzése rövid idejű, felidézése pontatlan, akadályozott.
Képzelete: reproduktív és alkotó képzelet, a mese és a valóság keveredik, szerveződésében megjelenik a szabálytudat, gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), fantáziahazugság.
Gondolkodása: szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) meghatározásai funkciószerűek (víz), egyszempontú viszonyításra képes (Piaget-kísérletek) szemléletes jegy alapján osztályba sorol, sajátos oksági magyarázatok (animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus világkép)
Érzelmek: rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek, a tanult érzelmek köre jelentősen bővül, érzelmeit már képes szabályozni, esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti, erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen), intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék).
Akarat: egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett, rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban, önérvényesítési próbálkozások, akarati tulajdonságok alapozódása.
Az óvodáskor fő tevékenységformája: a játék
Ajánlott irodalom:
Játékelméletek: Spencer: az erőfelesleg levezetése, Lazarus: pihenés, felüdülés, Gross: a játék a munka előkészítése, Claparede: vágykivetítő énmegvalósítás, Freud: az ösztönök korai kivetülése, Bühler: a játék lényege az örömélmény.
Főbb játékfajták: funkciós, fikciós-, vagy szerepjáték, konstrukciós játék.
A funkciós játék: indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény, eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása, mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség), funkciósjátékok pl.: hintázás, fogócskázás.
Fikciós- (kitalált), vagy más szóval szerepjáték: indítéka a másnak lenni öröme, megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat, mechanizmusa az utánzásra épül, eredménye a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása, szerepjáték például a fodrászos, a papás-mamás, a boltosos játék.
témája: ahonnan a játékát meríti, fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep, tartalma: amit megjelenít, eljátszik, szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.
Konstrukciós (alkotó) játék: az alkotás öröme vezérli, gondolkodási műveletorientált, megnő a szabályok jelentősége, folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik, konstrukciós játék például, az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.
A következőkben tekintsük meg „A játékról” című filmet!
Köszönöm a figyelmüket!