Óvodapedagógia Térbeli ábrázolás

Az előadások a következő témára: "Óvodapedagógia Térbeli ábrázolás"— Előadás másolata:

1 Óvodapedagógia Térbeli ábrázolás
Budapest, KPI 2017.Február 23. Pázmány Karolina Ágnes AVKF

2 Tartalom 1.Óvodáskor jellemzőinek rövid áttekintése Mozgás
Megismerés: érzékelés, észlelés - tér, idő, mozgás Emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelem, akarat 2. Főbb Játékfajták funkciós, fikciós(szerep), konstrukciós 3. Életkori térképek gondolkodás-ábrázolóképesség térszemlélet formaérzék, formaábrázolás színérzék 4.Gyermekalkotások - Vizuális kommunikáció Térbeli ábrázoló- és alakító képesség fejlesztése 2 D D plasztikai alakító képesség 6.Jó gyakorlatok

3 Mozgás a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb, automatizált mozgáselemek állandósulnak, fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció, tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.

4 Megismerés Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak, egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, megjelenik a viszonyítás.

5 Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezése
pointillizmus - a részlet válik fontossá, globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

6 Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon

7 Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon

8 Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt

9 Az észlelés további jellemzői
a térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött, mozgásészlelése egyszempontú.

10 Emlékezete a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, bevésése mechanikus (rím, ritmus), megőrzése rövid idejű, felidézése pontatlan, akadályozott.

11 Képzelete reproduktív és alkotó képzelet,
a mese és a valóság keveredik, szerveződésében megjelenik a szabálytudat, gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), fantáziahazugság.

12 Gondolkodása szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) meghatározásai funkciószerűek (víz), egyszempontú viszonyításra képes szemléletes jegy alapján osztályba sorol, sajátos oksági magyarázatok (animizmus, mágikus világkép)

13 Érzelmek rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek,
a tanult érzelmek köre jelentősen bővül, érzelmeit már képes szabályozni, esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti, erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen), intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék).

14 Akarat egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett,
rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban, önérvényesítési próbálkozások, akarati tulajdonságok alapozódása.

15 Victor Lövenfeld elmélete
Vizuális alkotókészség két típusa: Vizuális és haptikus (formaérzékelő )típus Vizuális:a világot „kivülről „ szemléli, a dolgokat a maga teljességében látja Haptikus:tapintással érzékeléssel tud többet a környezetéről , szubjektívebben szemlél, érzelmeiben éli meg

16 Főbb játékfajták funkciós, fikciós-, vagy szerepjáték,
konstrukciós játék

17 A funkciós játék indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény, eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása, mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség), funkciósjátékok pl.: hintázás, fogócskázás.

18 Fikciós- (kitalált), vagy szerepjáték
indítéka :a másnak lenni öröme, megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat, mechanizmusa: utánzásra épül, eredménye: a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása

19 Fikciós- (kitalált), vagy szerepjáték
témája: ahonnan a játékát meríti, fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep, tartalma: amit megjelenít, eljátszik, szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.

20 Konstrukciós (alkotó) játék
az alkotás öröme vezérli, gondolkodási műveletorientált, megnő a szabályok jelentősége, folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik, konstrukciós játék: pl. az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.

21 Környeiné Gere Zsuzsa

22 Környeiné Gere Zsuzsa

23 A térészlelés kialakulása
A térészlelés kialakulása: a térirányok leképezése a test-séma fejlettségétől függ. A test-séma : a szervezet és a környezet, a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. Kialakulása után a test-séma a vizuális téri referenciarendszer központjává válik, és a térirányok leképezése a saját testen történik.

24 A térészlelés kialakulása
A kisóvodások a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek. A mozgásos élménymaradványok mellett hamarosan a vizuális támpontok is megjelennek, és szerepet kapnak a tájékozódásban. A valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése: a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. A beszéd, a verbalizáció is fontos a helyzetek megítélésére A térészlelés minősége meghatározó az olvasás-, és írástanulásban. A test-séma zavarai zavart énfejlődéshez vezetnek, az önértékelés és kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek.

25 Környeiné Gere Zsuzsa

26 Környeiné Gere Zsuzsa

27 Térészlelés kialakulása
A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezése a test-séma fejlettségének függvénye. A test-séma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. Kialakulása után a test-séma a vizuális téri referenciarendszer központjává válik, és a térirányok leképezése a saját testen történik.

28 Térészlelés kialakulása
A kisóvodások a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek. A mozgásos élménymaradványok mellett hamarosan a vizuális támpontok is megjelennek, és szerepet kapnak a tájékozódásban. A valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése.

29 Térészlelés kialakulása
A beszéd, a verbalizáció is fontos a helyzetek megítélése céljából. A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasás- és írástanulásban, A test-séma zavarai zavart énfejlődéshez vezetnek, az önértékelés és kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek.

30 A tér megjelenítése középkor művészete 3. többvonalas sorakoztatás
( fríz) → az ókor és a középkor művészete 1. szétszórt rendezés →őskori művészet 2. egyvonalas sorakoztatás

31 5. a „kevert látás” magasabb szintje, törekvés a perspektivikus ábrázolásra 6. Perspektivikus Ábrázolás →reneszánsz művészet 4. „kevert látás” →ókori Egyiptom művészete, falfestmények

32 PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE

33 PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE
Párhuzamos a évesek rajzfejlődési modellel A fejlődés - amint a rajzokon is – a plasztikai ábrázolásnál sem lineáris A rajzban megjelenő jelek felfedezhetők a plasztikákon is (Golomb, Claire 1974)

34 PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE
1. Ábrázolás előtti (prereprezentációs ) szakasz ( firkakorszak): 1,5 - 2,5 év 2. Első emberfigurák megjelenésének szakasza : 2,5 – 3 év 3. Fej-láb emberke ábrázolásának szakasza: év 4. Teljes emberfigura kialakulásának és differenciálódásának szakasza: 4-6 év (Golomb, Claire 1974)

35 1. Ábrázolás előtti (prereprezentációs) szakasz (firkakorszak):1,5 - 2,5 éves kor
ismerkedés az anyaggal a plasztikai játékok célja maga az alakítás és nem a forma létrehozása „funkcióöröm” kísérletezés a megmunkálás egyszerű, manuális módjaival, nyomhagyó eszközök „feltalálása” felismerése a szoboralkotás lehetőségeinek tapintás fejlesztése ebben az életkori szakaszban lényeges gyakorta laza szöveggel kíséri a kis alkotó munkáját, de a szöveg- mese - nincs kapcsolatban a „művel” (4 éves kortól ez a mese átváltozik a művet kiegészítővé, továbbépítővé- verbális deszignáció )

36 1. Ábrázolás előtti(prereprezentációs) szakasz (firkakorszak):1,5 - 2,5 éves kor
Mandalák (Forrás:Kellog,1970.)

37 2. Első emberfigurák megjelenésének szakasza : 2,5 – 3 év
„teremtésélmény” kiscsoportba lépők élik át először, amikor az agyagkupacból kialakul az első ember az emberfigura típusok spontán jelennek meg alapmodellek, amelyek jól továbbfejleszthetők oszlopember: síkból térbe való kimozdulás –– a hengeres forma fejre és törzsre tagolódik – mint egy báb lepényember golyóember mozaikember – a testrészek külön készülnek – s lepényformát kap, s a részeket lazán illeszti egymáshoz

38 Fej-láb emberke

39 3. „Fej-láb emberke” ábrázolásának szakasza: 3 - 4 év
A differenciálódás folyamata A tagolatlan fej-törzs alapformából először két hosszú láb, majd két hosszú kar nyúlik ki, végül a fejséma tovább tagolódik Típusai: golyó emberke: gömbtest, majd ebből kinövő csápszerű lábak mozaik-emberke: geometrikus részletformák laza összeillesztéséből áll síkban kiterített emberalak: mozaikember egyik változata - a testrészek kapcsolódnak, de síkban kiterített az egész forma „fej-láb emberke” – kísérlet a háromdimenziós „oszlopembert” jellemző álló forma és a többi köztes alakzatban lévő tagoltság egyesítésére rajzolt szobor – síkban tartott plasztika – részlet gazdag

40 Golyóember

41 Fej-láb ember Mozaikember

42 3 éves gyermek rajza és plasztikája

43 Három dimenziós emberséma

44 Oszlopember: síkból térbe való kimozdulás –– a hengeres forma fejre és törzsre tagolódik – mint egy báb

45 a) „pókember” – nagy has, vékony kezek, lábak
Teljes emberfigura kialakulásának és differenciálódásának szakasza éves kor Az emberről alkotott fogalmak differenciálása nem jelentkezik mindig a plasztikai kifejezésben a) „pókember” – nagy has, vékony kezek, lábak b) „érzelmi arányokat tükröző ember”- lényeges részek mérettel kiemelve Mindkettő szimmetrikus

46 A teljes emberfigura kialakulásának fázisai
1. törzs tagolódása fejre és végtagokra 2. végtagok tagolódása: kéz-és lábujjak, tenyér, boka, térd 3. arc tagolódása: arcvonások, haj, frizura, fejkendő 4. mozgásábrázolás kezdetei: behajlított láb, kéz, lobogó haj, aprólékosabb ábrázolás, díszítés 5. környezet elemeinek, kísérő tárgyaknak megjelenés 6. plasztikai csoportkompozíció kialakulása Mind a rajzi, mind a plasztikai megjelenítésnél először „globális emberfigura” alakul ki, majd ez tagolódik Először a fej, majd a végtagkezdemények bontakoznak ki. Az arc vonásai jelennek meg legkésőbb: először a szem, majd a száj, végül az orr vonala

47 A teljes emberfigura kialakulásának fázisai
A teljes emberfigura kialakulása az iskoláskor első éveiben fejeződik be. A spontán plasztikai fejlődés a rajzfejlődés „ösztönös” korszakánál előbb, 8 éves kor körül befejeződik.

48 Az erősen rajzorientált képzés negatív hatása
Az erősen rajzorientált képzés negatív hatással van a plasztikai nyelv kialakulására: a rajzi minták áttétele más anyagra, más technikával a síkábrázolás továbbvitelét jelenti. Leragadás a síkban kiterített emberalaknál

49 A tudatos fejlesztés kisgyermekkortól rendkívül fontos
PEDAGÓGIAI FELADATOK A tudatos fejlesztés kisgyermekkortól rendkívül fontos Eszköze: a helyes instrukció - az ösztönzés lényegesebb a direkt irányítással szemben a jól megválasztott feladat - téma

50 A plasztikai formaalakító képesség fejlesztése
Tanítása az anyagok tulajdonságainak a megfigyelés módszereinek az eszközök kezelésének A plasztikai formaalakító képesség fejlesztése szempontjából lényeges : a rendelkezésre adott anyagnak a témának - amely a jól megválasztott feladatban realizálódik - gyermekhez közelálló legyen kisebb jelentőséggel bír a műveletek megtanítása

51 kezdetben ez segíti, gazdagítja a plasztikai fejlődést
ÖSSZEGZÉS A rajzban már jól elsajátított vizuális nyelvi elemek kiindulást jelentenek a plasztikai alakításhoz döntő módon befolyásolja a plasztikai ábrázolás fejlődését a rajzi minták átvétele kezdetben ez segíti, gazdagítja a plasztikai fejlődést később már gátolja az önálló plasztikai nyelv kialakulását, ha nem megfelelő gyakorisággal foglalkoznak térbeli alakítással a gyermekek

52 ÖSSZEGZÉS a térbeli formálásban jók nem mindig érnek el azonos szintet rajzaikban, s ennek fordítottja is igaz a rajzi és plasztikai alakítás fejlődésének szintjét és tempóját a kultúra és az életmód hatása befolyásolja

53 Pedagógiai javaslatok
plasztikai ábrázolóképesség fejlesztésének megfelelő egyenrangusítása megfelelő anyag és téma választása élményadás nem mintaadás, hanem segítés

54 Plasztikai ábrázoló képesség fejlesztése
Kiemelt jelentőségű a 3-6 éves korosztály plasztikai ábrázoló képességének fejlesztése. A spontán rajzfejlődés 12 éves korban, a plasztikai ábrázolóképesség spontán fejlődése 8 éves korban lezárul. Ezért nagyrészt az óvópedagógusokra hárul , hogy kellő mértékben foglalkozzanak a plasztikai ábrázolóképesség, a téralakítás fejlesztésével.

55 Plasztikai ábrázoló képesség fejlesztése
A megfelelően kialakult forma- és térérzék segíti a gyermeket a térben való tájékozódásban. Fejlődik képi gondolkodásmódja, funkcionális képzelőereje, az esztétikai érzékenysége, a kéz és szem koordinációja, a kéz finommotorikája. Önfegyelemre és kitartásra nevel a folyamatos alkotótevékenység. Ezekre a képességekre nagy szüksége lesz a gyermeknek az iskolában és az élet szinte minden területén is.

56 Feladat ötletek minden technikát mutassunk be a gyerekeknek, próbálkozásaikat ne korlátozzuk. valamennyi technika fejleszti: a finommotorikát, a kéz szem koordinációját elősegíti a kéztőcsontosodát, a helyes ceruzafogás fiziológiai feltételét.

57 Ötletek, javaslatok Gömbölyítés: fejleszti a finommotorikát, percepciót. Sodrás: az asztalra helyezett agyagdarabot nyújtott tenyérrel hengerítjük az asztalon. Mutatós cserépgyöngyöket, játékfigurákat készíthetünk egészen kicsi kortól. Matematikai feladatnak is jó a gyöngyök méret-,szín- ,forma szerinti rendezése. Szétnyomkodás: az agyaggolyóba hüvelykujjunkkal üreget nyomunk, majd lassú, körkörös mozgással vékonyítjuk és emeljük az edény falát, marokedényt készítünk. Kicsípés: hüvelyk- és mutatóujjunkkal végezzük (pl. orr, haj stb.). Kihúzás: három ujjunkkal húzzuk ki a tömbből (pl. kar, láb kialakításánál)

58 Ötletek, javaslatok Lapítás: tenyérrel ütögethetjük egyenletes vastagságúra a képlékeny anyagot. Egyenletesebb ha sodrófát használunk végighengerítünk felületén, esetleg lécek között Dombormű készítése: az agyaglapra csipkedéssel, rátéttel felületi kiemelkedéseket hozunk létre. Lenyomatok készítése: az agyaglapba különféle terményeket, tárgyakat nyomkodunk majd száradás közben, égetés előtt eltávolítjuk.

59 Ötletek, javaslatok Kiscsoportba lépve még nem mindenki találkozott agyaggal, gyurmával, tésztával, ezért fontos az ezekkel való ismerkedés. Gyúrás, nyújtás, szaggatás, tapasztás, lapítás és gömbölyítés. Amikor már ismerik a különféle anyagok tulajdonságait, bátran kezdjünk a kicsikkel alkotni.

60 Ötletek, javaslatok Kiscsoport: gömbölyítés. agyagból golyókat, gyöngyöket készíthetnek. A hurkapálcára fűzött szikkadt agyaggyöngyöket fehér agyag (engób) festékkel tovább díszíthetik a gyerekek, amely szép anyák napi, karácsonyi ajándék vékony bőrszalagra fűzve. Agyaggolyóból kicsi tenyerükkel pici gyertyatartót készíthetnek, de marokedényt is mintázhatnak, amely az egyik legősibb edénykészítési mód.

61 Ötletek, javaslatok Érdemes funkcióval rendelkező tárgyakat készíteni, így a kisgyermek már jobban értékeli saját alkotását. A kiégetett agyag sokkal időt állóbb, mint a só-liszt gyurma, mosható, könnyen tisztán tartható

62 Ötletek, javaslatok Középső csoportban : egyre ügyesebbek beépíthetőek a nyújtást és a sodrást tartalmazó feladatok is. Így karácsonyfadíszek, nyomatok, lapváza, agyaghurkából épített edények. A szaggatás és lyukasztás után a díszek nem üveggyönggyel is dekorálható

63 Ötletek, javaslatok Nagycsoportban: karácsonyi csengő
alapforma a marokedény, Agyag felhasználható: egyszerű formák makettek(gyümölcsök,állatok ,autó, házak,stb.) készítéséhez is.

64 Ötletek, javaslatok Az edények készítésénél a gyermek :
tapintásos - sztereognosztikus észlelése, alak-formaállandósága, szem-kéz koordinációja, finommotorikája fejlődik. Tudatos fejlesztés : alkotás utáni vágy felkeltése , alkotófolyamat - komplex képességfejlesztés –iskolaérettség.

65 A plasztikai alakító képesség,fejlesztésének fontossága
A gyermekrajzok fejlődéslélektani szakaszolása firkakorszak, presematikus szakasz(képalkotó szakasz), sematikus szakasz, realizmus hajnala, értelmezések kora, döntések kora A firkakorszak (1 - 4 év): nem szerkesztett firkák, alapfirkák, motívumszakasz, formaszakasz, kompozíciós szakasz A presematikus szakasz - képalkotó szakasz-(3, 5 – 5-6 éves kor): az emberábrázolás fejlődése Lapítás: tenyérrel ütögethetjük egyenletes vastagságúra a képlékeny anyagot. Egyenletesebb a vastagság, ha sodrófát végighengerítünk felületén, esetleg lécek között Dombormű készítése: az agyaglapra csipkedéssel, rátéttel felületi kiemelkedéseket hozunk létre. Lenyomatok készítése: az agyaglapba különféle terményeket, tárgyakat nyomkodunk majd száradás közben, égetés előtt eltávolítjuk.

66 ÖTLETEK JÓ GYAKORLATOK

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79 Felhasznált irodalom Cole, M. – Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp., 1997 Elkonyin, D.B.: A gyermeki játék pszichológiája. Gondolat, Bp.,1983 Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémia, 2000 Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák. A vizuális nyelv fejlődése a kisgyermekkortól a serdülőkorig. Dialóg Campus Kiadó, Bp., 2001 Környeiné Gere Zsuzsa: Látás és láttatás III. A 3-18 évesek vizuális esztétikai képességeinek fejlődési térképe. in:Vizuális kultúra.(szerk.: Pázmány Ágnes) 6. évf. 2.sz. 1-7.old. 2002

80 Felhasznált irodalom Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Bp., 1983 Mönks, Franz J. – Knoers, Alphons M.: Fejlődéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Bp., 2004 Pázmány Ágnes - Permay Éva: Látás és ábrázolás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,Bp., 2012 Wiedermann Katalin: A 3–6 éves korosztály plasztikai ábrázoló képességének fejlesztése. Raabe Kiadó, 2013 Wilson,M.- Wilson B.:Teaching children to draw. A guide for teachers & parents. Prentice - Hall, Inc.,Englewood Cliffs, New Jersey,1982