Mezőgazdaság – kompetitív piac az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra nagyon sok vásárló nagyon sok független eladó - árelfogadók A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!) Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!) Az árak jelentősen változhatnak Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása A piacra való be- és kilépés szabad

Mezőgazdaság – mégsem tökéletesen kompetitív kormányzati programok okozta torzulások a termelők politikai erejüket használják az árnövelés érdekében A termelők lobbyznak a kormányzatnál olyan intézkedések érdekében, amelyek korlátozzák a kínálatot és magasan tartják az árakat Árstabilizáló programok (rövid távú, a trendet nem befolyásolja) Ártámogatási intézkedések (árakat a piaci átlag fölött tartani

A kereslet értelmezése a mezőgazdaságban Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent A mg. keresletet befolyásoló tényezők: A piac mérete (fogyasztók száma és megoszlása) A fogyasztók jövedelme, a jövedelem eloszlása A termék ára A helyettesítő termék ára

A keresleti függvény Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé-ben

Az egyén keresletét befolyásolja J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)

Növekvő jövedelem, rugalmatlan kereslet Y t+1 jövedelem Y1 élelmiszer menny. O Q t Q t+1

Negatív jövedelemrugalmasság (inferior termékek) Y t+1 jövedelem Y1 élelmiszer menny. O Q t+1 Q t

A kínálat értelmezése a mezőgazdaságban Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak A mg. kínálatot befolyásoló tényezők: A mg. termék-előállítás során felhasznált inputok ára A termék ára (magas ár – nagyobb kínálat) A helyettesítő termékek árváltozása (vaj – margarin) A fajlagos hozamok növekedése (a technológia állapota befolyásolja a hozamot) Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek (kormányzati beavatkozások - területpihentetés) Az intenzív művelési módok(öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

A kínálati függvény A termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon

A JÓ/ROSSZ paradoxon A kedvező fejlemények problémákat okozhatnak más területeken Többféle módon jelenik meg Hosszabb távon a növekvő hatékonyság csökkenti a gazdaságok számát Rövid távon a gazdálkodók nehéz pénzügyi helyzetbe kerülnek jó termés esetén

A JÓ/ROSSZ paradoxon P S0 S1 P0 A Q1 P1 B C D Q0 Q jövedelem P0 és Q0 esetében a B terület S0 S1 Ha a kínálat eltolódik S1-re az árak esnek P1 -re és a keresleti mennyiség Q1-ig nő Az ehhez kapcsolódó jövedelem-emelkedés (C) kisebb, mint az elvesztett jövedelem (A). P0 A Q1 P1 B C D Q0 Q

Példa: csirkehús-piaci viszonyok olcsóbb lett a hely. termék (pulyka) félelem a kergemarha-kórtól drágább lett a csirkehús p p p S S D’ D D D D’ Q Q Q olcsóbb input (táp) új adó a tenyésztőkre fogyasztók jövedelme nő p p p S S’ S S’ D’ D D D Q Q Q csirkehús-forgalmazók száma nő vegetáriánus-mozgalom termelői és fogyasztói többlet p p p S S S’ S F.T. T.T. D D’ D D Q Q Q

A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group Fogyasztók Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a   Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők 25 millió farmer és munkás   Roasters: 3 companies (Philip Morris, Nestlé and Sara Lee) = 45% of global coffee market (2001) International traders: 4 companies (Neumann, Volcafe, ECOM, Dreyfus) ~ 35% of global market  

A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé

A transznacionális szupermarketek globális expanziója, 1980-2001 Source: UK food group

AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK a GDP tényleges növekedése a népesség gyarapodási üteme a világ agrárkereskedelme logisztikai kapacitásának fejlődése a termelés helye egyre inkább elkülönül a fogyasztás helyétől az élelmiszertermelés globalizációja Kína gazdasági fejlődése (pl. burgonya, tej keresletének növekedése) Oroszország/Ukrajna mezőgazdasága

Agrárolló

Változó mezőgazdaság – pillanatkép Gazdálkodók csökkenő jövedelme Változó piaci helyzet és erőpozíció, fogyasztói preferencia, feldolgozás, szerződéses termelés előtérbe kerül Egyre kevesebb cég ellenőrzi a termelést, feldolgozást és a marketinget (koncentráció) Az árakat globális piaci erőviszonyok határozzák meg Gazdálkodók csökkenő profitja (csak számukban) domináns kisgazdasági szerkezet Termőföld iránti fokozott kereslet Környezetvédelmi problémák előtérbe kerülése Növekvő pesszimizmus a mezőgazdaság és a családi gazdaságok jövője miatt

Globalizálódó agrárkereskedelem

A változó élelmiszergazdaság mozgatórugói Emelkedő jövedelmek A fogyasztás differenciálódása, inferior javak fogyasztása csökken (Engel törvénye) Demográfiai hatások Urbanizáció Női munkavállalás Technológia IT forradalom Ellátási lánc menedzsment Feldolgozás és szállítás GMO Globalizáció FDI szerepe nő (kereskedelemben és termelésben egyaránt) Kereskedelem liberalizációja