KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Tárgyfelelős: Dr. Fogarassy Csaba (fogarassy.csaba@gtk.szie.hu) egyetemi docens SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet (www.fogarassy.hu) Követelmények (3 kredit): A tárgy szóbeli kollokviummal zárul. A kapcsolódó szóbeli vizsga letétele a vizsgaidőszakban kijelölt vizsganapokon lehetséges.

Tananyag Kötelező tananyag: Ajánlott irodalom: Kerekes – Fogarassy (2007): Bevezetés a környezetgazdaságtanba. SZIE GTK HEM Távoktatási tankönyv, 2007 www.fogarassy.hu Kerekes - Fogarassy: Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés (DE ATC AVK, 2006) Kellemetlen Igazság (2006) Al Gore – Béke Nobel díjas környezetvédő, Oscar díjas filmje, 2006 Ajánlott irodalom: Szlávik János (2005): Környezetgazdálkodás. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZET ÉS GAZDASÁG ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN A bioszféra átfogó rendszerébe illeszti az alrendszereket, válaszokat keres az összehangolt működésre. KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN A szennyezéskibocsátás optimális szintjének meghatározására törekszik. A piaci viszonyok átalakítása, a piacgazdaság környezeti érzékenysége a járható út. A környezeti költségek internalizálása.

A Környezetgazdaságtan tárgya A környezetgazdaságtan kifejezetten a negatív környezeti hatásokkal foglalkozik, amikor externáliákról beszélünk, általában a "közrosszakra", vagyis a negatív externáliákra gondolunk, a legtöbbször könyezetszennyezésre. A századfordulón Alfred Marshall vezette be a külső költségek és hasznok fogalmát a "Gazdaság alapelvei" c. művében. A fogalmakkal az olyan jelenségeket kívánta jellemezni, amikor egyik piaci szereplő, közvetlenül befolyásolja egy másik, piaci szereplő vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba.

Történelmi háttér Adam Smith (1728-1790) – Láthatatlan kéz - Pareto optimum Alfred Marshall – 1910-ben beszél az externális (külső) költségekről és haszonról először Arthur C. Pigou (1877-1959) Externáliák internalizálására vonatkozó elmélete – 1920-ban jelent meg (Pozitív és negatív externális hatások) Kneese – 1930-ban a gazdasági válság kialakulását is a piac környezet és társadalomellenes magatartásának nyilvánította Samuelson (1950) – A piaci kudarc akkor a legsúlyosabb, ha egy árucikk a külső gazdasági hatásoknak van kitéve

„Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN „Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” A környezetvédelem alapjai I. téma

A termelés és fogyasztás környezeti problémái Globális és lokális környezeti válság jellemzői Bioszféra – Technoszféra összeegyeztetése Fenntartható fejlődés és növekedés gazdasági/társadalmi ellentmondásai Biotópok működése: talaj, víz, levegő, klíma, flóra, fauna életterek összehangolása

A légkör és levegő szennyeződései, zajártalmak A légkör összetétele és kritikus pontjai Légköri szennyezettség alapkoncentrációi A szén-dioxid és üvegházgázok kérdése Globális légszennyezők – lokális légszennyezők Védelmi stratégiák kialakítása: passzív védelem/aktív védelem Pontszerű/diffúz és vonalszennyezés

A légkör, mint szennyezőanyag befogadó A befogadó kapacitás a következő tényezők függvénye: Szennyező anyag típusa, adott területek természeti jellege (ökológiai ás gazdasági károk elkerülése) A szennyezőanyagok légtérből való távozásának sebessége (légnyomás, szél, csapadék) Szennyezést okozók számától és azok emissziójától.

A vízszennyezés és szennyvizek problémaköre A Föld vízkészletének jellemzői (édesvíz -3%) A vízhasználat és vízkörforgás jellemzői (szárazföld-óceán) A vízszennyezők csoportosítása és azok hatásai (fizikai, érzékszervi, kémiai, biológiai) Nehézfémek, növényvédők, detergensek, eutrofizáció, hő-szennyezés (nehézfém akkumuláció, DDT) Közműolló fogalma jelentősége A vízszennyezés csökkentésének módszerei (mech/bio/kém) Aktív védelem, passzív védelem, elhelyezés (öntözés)

A víz szennyeződései Nitrátszennyezés - a mezőgazdasági tevékenység következtében Nehézfém szennyezés – higany, kadmium, króm, réz, nikkel – akkumuláció Detergensek – habzást okoznak Foszfor – eutrofizáció, műtrágyák és mosószerek hatására Hőszennyezés – erőművek közelében

Szennyvízek elhelyezése BOI, KOI – toxikus anyagok jelenléte nagyon magassá vált a szennyvízekben, gátolja a hasznosítást Felszíni vízekbe juttatás Mezőgazdasági hasznosítás Szennyvíziszap hasznosítás energetika célokra

A talaj és környezeti problémái A talaj funkciói (termékeny élettér) A talajterhelés jellemző hatásai (ipari, mg-i) A mezőgazdaság szerepe a talajszennyezésben Állattenyésztés jellemző talajterhelése (biogáz) A kemikáliák, növénytermesztés jellemző talajterhelése (integrált növényvédelem) Az öntözés hatása a talajszerkezetre (öntözés, kilugzás, savanyodás, szikesedés)

A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai

A hulladék fogalma Hulladéknak olyan anyagokat és energiákat nevezünk, amelyek a feldolgozás vagy felhasználás során eredeti használati értéküket elvesztették és meghatározott helyeken a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiválnak. Hulladéknak nevezhetünk minden olyan anyagot, terméket, amelytől a tulajdonosa költség árán is meg akar válni.

A hulladékok csoportosítása

Termelési hulladékok jellemzői - homogén minőségű; - technológiai hulladékok, nagy tömegben, koncentráltan jelennek meg, feldolgozása rendszerint a keletkezés helyén történik; - veszélyes kibocsátások lehetnek, nagy környezeti kockázatot jelenthetnek; - rendszerint szabványokkal, normákkal befolyásolt.

A fogyasztási hulladékok jellemzői - heterogén anyagok (szennyezett) - elszórtan, nem koncentráltan jelennek meg, feldolgozásuk, ártalmatlanításuk nagyon eltérő - környezetterhelő hatásuk nem magas, a hulladék kezelése időben elhúzódhat; - rendszerint piaci eszközökkel befolyásolt.

A szemét alkotóinak tömegaránya Anyag (%) Moszkva Párizs Budapest Alabama (USA) PAPÍR 35,7 37,41 37,0 35,1 FÉM 5,8 4,14 3,3 8,1 TEXTIL 4,0 3,05 3,15 1,9 ÜVEG 6,5 9,10 6,0 MŰANYAG 1,3 3,13 5,5 1,1

Hulladékok kezelése Gyűjtés, tárolás (szilárd, folyékony tárolási, ellátási rendszer működtetése) Szállítás (kommunális hulladék szállítás specifikumai, hulladék átrakás-optimalizálás, tömörítés) A hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása (meghatározza a gyűjtés jellege - szelektált gyűjtés vagy az utólagos válogatás)

A hulladék megsemmisítés módozatai Lerakás (A lerakott szemetet földdel naponta letakarják, időnként fertőtlenítik, majd a terepet feltöltés után füvesítik, fásítják, rendezik. A feltöltés esetén szigorú közegészségügyi rendszabályokat kell érvényesíteni ) Komposztálás (A komposztálásnál a mikroorganizmusok hatására viszonylag magas, 60-65 Celsius hőmérséklet alakul ki, amely csíraölő hatású ) Égetés (A hulladék elégetése legkorszerűbben a füstmentes szemétégető erőművekben oldható meg. Az égető erőművek 500-2000 t/nap kapacitásúak, energiatermelők (távfűtés, melegvíz, ipari gőz, villamosenergia szolgáltatás) és a mikroorganizmusok biztos pusztulását eredményezik. )

A hulladékok feldolgozása A hulladékok feldolgozása és hasznosítása (műanyagok szerepe az újrahasznosításban) A másodnyersanyagok szerepe a hulladékkezelésben (körforgalom a világban, inert hulladékok kezelése) A hulladékkezelés közgazdasági dilemmái (kedvezőtlen megtérülési mutatók, állami támogatások versus piaci mechanizmusok)

Zaj és zajártalmak Zajterhelések forrásai – munkagépek, járművek Hatások – látási zavarok, szövetelváltozások, ideg- és érzészavarok, csont és izületi károsodások A rádióhullámok a központi idegrendszerre hatnak, a mikrohullámok a szemlencse károsodását, vagy ájulást okozhatnak.

Zajok elleni védelem A zajcsökkentés lehetséges módjai: kiiktatás, vagy alacsonyabb zajszintű berendezések, zajforrás távolságának növelése, hangszigetelés, rezgéscsillapítás, élettér tervezés. Aktív védelem (technológiai változtatás) Passzív védelem (füldugó, zajvédő fal)

„Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” A fenntartható fejlődés és a vállalkozások környezeti felelőssége II. téma

A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés elvei (1987): Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének javítása és diverzitásának megőrzése A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartó képessége által meghatározott kerteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

Nem jelent paradigmaváltást A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kiegyenlíteni és minimalizáljuk a termelő tevékenység szennyező hatásait. Az egy főre jutó fogyasztás színvonalának jellemzője a megközelítési alap. A fenntarthatósági elmélet hatása a fogyasztásra nem a termékfogyasztás csökkenésében, hanem annak környezetbarát jellegében nyilvánult meg!

Fejlődési és gazdasági korlátok Fejlődési és gazdaság korlátozási dilemmák társadalmi értelmezése (környezetbarát fogyasztás, tisztább technológiák megjelenése, megújulók használata, minőségi növekedés) Fejlett világ és fejlődő országok fejlődésének összehangolása A fenntarthatósági elméletek hatása a gazdasági szereplőkre és a társdalomra (értékteremtés)

Fenntartható termelés és fogyasztás 1987-2009 Sustainable production (termelés) Értékteremetés, megbízható, magas minőségű termék előállítás. Hosszú távú tervezés, magas cégérték meghatározás. Sustainable consumption (fogyasztás) Termelésihez kapcsolódó termékpreferencia – védjegyek alkalmazása. Hulladéktakarékos fogyasztás, fogyasztási szokások formálása.

Gazdasági, társadalmi, ökológiai rendszerek egymásban

Fejlődési ellentmondás Fejlett országok: Több, mint 8 órát dolgoznak naponta, 2-3% látja el élelmiszerrel a társadalmat, Nincs szabadság, Nincs részmunkaidő, Csak, jól képzett, versenyre érett munkaerőt használ. Fejlődő országok: Már a harmadik generáció munkanélküli (D-A) Óriási társadalmi és szociális feszültségek Analfabétizus Fizikai szükségletek kielégítése segélyekkel

Piacgazdaság ≠ Kapitalizmus (lokális) (globális) A piacgazdaság helyi ellátó rendszereken, kultúrán, szokásokon alapul, amely fenntartható! A piacgazdaságban a társdalom tagjai által ellenőrzött termelés és fogyasztás zajlik (Korten, 1998). A globális kapitalizmus esetében a hatalom nem ellenőrzött, így fenntarthatósága kétséges. A globális gazdasági rend kialakulásának és létezésének mozgatórugója az anyagi fogyasztás.

A Korteni életminőség összetevők itt jarunk

Az állami szabályozás és piac A vállalkozások és a környezetvédelem idődimenziói eltérőek. A vállalkozások egy része nem fejt ki ellenállást a hatósági szabályok szigorodása ellen. Kutatás - biztonságos használat – profitszerzés (30 évre volna szükség, a piac max. 10 évig türelmes) Eladási kényszer, reklámok hatása (Pepsi Vietnámban 5% reklámból nem jön ki!)

A gazdasági növekedés és környezetminőség kapcsolata Társadalmi igények, szolgáltatás és fogyasztás kapcsolati arányai (visszapattanó hatás-Finnországban) Kuznets görbe – a növekedés és a szennyezés kapcsolata

Energiafelhasználás és környezetminőség Energiafelhasználás és környezetminőség kapcsolata Szén-dioxid emisszió és fejlődés kapcsolata Készletgazdaság vagy/és szolgáltatásgazdaság (Ökohatékonyság – készletgazdaság (stock economy) helyett szolgáltatásgazdaság (flow economy), nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára). Ezt olcsóbban is megszerezhetjük szolgáltatással!!!

A fenntarthatóság esélye Zöld stratégiák – ökológiai és környezetvédelmi preferenciák /Skandináv országok/ T-G-K egyensúly megteremtésének stratégiája – a társadalom egészét átfogó cselekvési program A fejlődés társadalmi dimenziói – munkanélküliség, jövedelemkülönbség, esélyegyenlőség, oktatás funkciójának recessziója Ökohatékonyság – készletgazdaság/szolgáltatás-gazdaság (az emberi szükséglet nem az árutest birtoklására, hanem az árutest nyújtotta szolgáltatásokra összpontosít)

A gazdasági teljesítmény mérésének alapproblémái

A GDP (bruttó hazai termék) értelmezése A GDP nem más, mint az anyagi és nem anyagi tevékenységek körében egy országban meghatározott időszak – rendszerint egy év – alatt létrehozott termékek és szolgáltatások végső felhasználásra került összessége, pénzben kifejezve. A GDP önmagában nem alkalmas a jólét mérésére, mert nem fejezi ki azt a globális fejlődési válságot, amelyet a növekvő társadalmi polarizálódás, az egyre nagyobb mértékű elszegényedés, valamint a természeti erőforrások visszafordíthatatlan pusztítása jellemez. A GDP nem tartalmazza az informális szektor tevékenységét, a termelés piaci árakban nem tükröződő társadalmi kárait, valamint a környezetpusztítás költségeit. A GDP-ben minden ügyletet pozitív előjellel kell elkönyvelni (a katasztrófák helyreállítása is). A GDP-nek a család igazi veszteség. Tevékenysége nem mérhető.

A mérhető és nem mérhető szférák Állami szféra Legális Magán szféra Monetizált Nem legális Szürke gazdaság Fekete gazdaság Tevékenységek Háztartás Nem monetizált Piaci Közvetlen csere Nem piaci Fekete gazdaság Háztartás

A természeti erőforrások és a GDP Nem tekinti tőkének, így azok amortizációját sem kell kimutatni, Minél gyorsabban meríti ki erőforráskészletét egy ország, annál nagyobb a GDP-je, Akkor veszi figyelembe a természeti erőforrásokat, ha azokért fizetnek, A természeti erőforrások pusztulása nem számít bele a GDP-be (sőt duplán jelenik meg, mivel először a szennyezést okozó tevékenység adódik hozzá, utána a helyreállító tevékenység! ) A természeti katasztrófák és bűnözés is növelik a GDP nagyságát!

A GDP és környezetminőség A piac nem tud mindent beárazni, így azok nem részei a GDP-nek A GDP a pénzforgalom alapját képező környezeti tényezők állapotáról (stock) nem tud informálni. A mutató flow jellege az oka annak is, hogy érzéketlen az ország fokozatos eladósodása iránt, mely stock jellegű jelenség. A környezetvédelmi tevékenység sokszor a fekete vagy szürkegazdaság része (pl. ha önkéntes)

A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai A társadalmi jólét fogalma és értelmezése A Gazdasági Jólét Mutatója (MEW) = GNP Nettó Gazdasági Jólét (NEW) Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW) A Valódi Fejlődés mutatója (GPI) Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Az ökológiai lábnyom

NEW –Net Economic Welfare Samuelson és Nordhaus: Az alapprobléma, hogy a GNP sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá az egyének jólétéhez. A következő módosításokat javasolták: adják még hozzá a szabadidőt, a „csináld magad” munkákat és a fekete, szürke gazdaság értékét; és vonják le a környezeti károk értékét.

Fenntartható gazdasági jólét - ISEW Herman Daly és Cobb: A mutató alapja a jövedelemegyenlőtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Pozitív tényezőként veszi számba a háztartási munka értékét, a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értékét, az utak illetve országutak által nyújtott szolgáltatásokat, valamint az egészségügyi és oktatási közkiadások bizonyos hányadát. Levonandó a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg, a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, az ingázás közvetlen költsége, az urbanizáció költsége, a motorizált közlekedés baleseti költsége, valamint a természeti folyamatokba történő káros beavatkozások költsége. Hátránya, hogy nem áll hozzá rendelkezésre statisztikai adat.

GPI – Genuine Progress Indicator Cobb-Halstead-Rowe (1995 ISEW alapokra): A GPI-ban összeadják a gazdaságban elfogyasztott termékek és szolgáltatások értékét, majd három fogyasztáshoz kapcsolódó kiadási kategóriát vonnak le: defenzív kiadások (a múltbeli károk kompenzálása), társadalmi költségek, a környezeti tőke és természeti erőforrások amortizációja. A GPI a természeti és társadalmi tőke kimerülésével is számol, s ezzel az aktuális gazdasági tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságáról is informál, de még mindig alulbecsüli a társadalmi károkat és túlbecsüli a természeti károkat.

Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Amartya San indiai közgazdász (1990): Az új mutató két módszertani újdonságot tartalmazott a hagyományos GDP kiszámolásához képest. Először is a jövedelem megítélésén változtat, főleg a csökkenő határhozadék alkalmazásával. Másodszor az így módosított jövedelmet két humán fejlődési mutató értékével összegzi, az élettartam és a tudás mérése céljából, ahol a három aspektus azonos súlyt kap. A fentieknek megfelelően a HDI három részből áll össze: az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva; az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma egyharmados súllyal); születéskor várható élettartam.

Ökológiai lábnyom Az Ökológiai lábnyom azaz élettér, melyre egy meghatározott emberi népességet, meghatározott életszínvonalon, végtelen ideig eltartani képes. Az Ökológiai lábnyom annak a mértékét határozza meg, hogy mennyi termőföldre és vízre van szüksége a populációnak az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez, az összes hulladék semlegesítéséhez az uralkodó technológia használata mellett. Az Ökológiai lábnyomot területegységben adjuk meg. A magyaroknak a jelenlegi határainkon belül 0,92 hektár.

A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek: A természeti erőforrások hatékony használata Biomimikri – tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)

Ökoregionalista és modernista felépítmények

Az ipari ökológia eszköztára az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele; a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon; törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása; az ipari és természeti rendszerek hierarchiaszintjeinek meghatározása és azok összehasonlítása a további vizsgálódások és teendők körvonalazása érdekében

Gyakorlati példák MUTE szoftver – evolúciós termék, a hangyák viselkedése alapján Mesterséges inteligencia – Fuzzy logic systems Életciklus leltár – nincs melléktermék, a természetben is megvan mindennek a helye Szintetikus termékek helyett biológiai alapú, környezetbarát termékgyártás /kukorica-műanyag, növényolaj alapú gyógyszer, -növényvédőszer, biológiai védekezés az élelmiszertermelésben

„Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” Természeti erőforrások gazdaságtana III. téma

Erőforrások értelmezése Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez alapul szolgálhat. Teljes erőforráskészlet: Természeti erőforrások (régebben csak a föld) Emberi erőforrások Mesterséges erőforrások (tőke)

A természeti erőforrások típusai A nem megújuló (kimerülő) természeti erőforrások és használatuk - lehetőség költsége Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása, rendszere A megújuló természeti erőforrások és használatuk A biológiai növekedés törvénye és gazdasági értelmezése

A kimerülő természeti erőforrások használata Ár = a termelés határköltsége+lehetőség költség AB= határprofit, bérleti díj, royalti

Ásványi nyersanyagvagyon osztályozása

A megújuló és kimerülő természeti erőforrások határa Megújuló erőforrásoknak nevezhető – erdő vagy tó halállománya, legelő, óceán. Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen a ütemben azok újratermelődnek. A biológiai növekedési törvény értelmében létezik egy optimális méretű készlet (egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja.

A biológiai növekedési törvény

Optimális egyedszám Esetünkben a maximális növekményt a 6 milliós halpopulációnál találjuk, vagyis ez tekinthető a fenntartható használat szempontjából optimális egyedszámnak, ennél maximális a hozam (fenntartható egyedszám), az ábra szerint időszakonként éppen 2 millió. Az ábra szerint a tó eltartó képessége 12 millió hal, vagyis ez a maximális egyedszám, ami a tóban megél, de mint látjuk ez esetben a növekmény már nulla. A maximális hozamot tehát hatmillió hal esetében kapjuk.

A közjavak tragédiája A Közlegelők tragédiája: A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell (általános, kizárólagos, átruházható, kikényszeríthető). A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a válasz a következő.

A Közlegelő használata A tehenek száma Egy-egy tehén súlya A kéttehenes gazdák teheneinek együttes súlya A második tehenet beengedõk haszna az eredeti állapothoz képest A tehenek összsúlya Az összsúly csökkenése 10 1000 - 10000 11 900 1800 800 9900 100 12 1600 600 9600 400 13 700 1400 9100 14 1200 200 8400 15 500 7500 2500 16 - 200 6400 3600 17 300 - 400 5100 4900 18 - 600 19 - 800 1900 8100 20 - 1000

Következtetések Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, ahogy szaknyelven mondják, ha mindenki kooperatív stratégiát játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme (10 000 font). Minél többen megszegik az együttélés kialakult szabályait, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra). Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra). Az egyik lehetőség az, hogy a dezertálás láncreakciója most már végigfut a soron, s végül elpusztul a közlegelő. Vagy magántulajdonba kerül!

A környezeti probléma megjelenése az erőforrások használatában A hatékony tulajdonosi szerkezet legfontosabb feltételei: Általános érvényűség (universality) – minden jog maradéktalanul meghatározott Kizárólagosság (exclusivity) – költségek /hasznok a tulajdonost terhelik Átruházhatóság (transferability) – tulajdonjogok adhatók vehetők, örökölhetők Kikényszeríthetőség (enforceability) – védett tulajdonjogok

Közjavak kereslete (táj, víz, legelő) A biodiverzitás fenntartásához (pl. zöldsávok telepítése, költőhelyek fenntartása stb.) szükséges bevétel akkor állítható elő, ha különböző (az egyéni preferenciáknak megfelelő) árakat számítunk fel. Ez azt jelentené a gyakorlatban, hogy a Nemzeti Parkba való belépőjegy árát aszerint kellene egyénenként megállapítani, hogy kinek mennyire fontos a természet védelme.

Nem kinyerhető természeti javak A természeti táj nyújtotta szépség, Nemzeti Parkok páratlan élővilága – „in situ” vagy helyben való erőforrásoknak nevezzük. Közgazdasági dilemma lehet, hogy a hegy, mint turisztikai látványosság hozhat-e akkora hasznot, mint ásványi vagyonának kitermelése! A természeti tájnak, mint „in situ” erőforrásnak időben növekvő értékét a legtöbb beruházás figyelmen kívül hagyja (pl. vízierőmű). De a szállodasorok is okozhatnak annyi problémát a tájban, mint a vízierőmű.

A környezet értékelése A társadalmi elvárások erősségének monetáris formában történő kifejezése lehetővé teszi számunkra, hogy a természetet, mint tőkét értékeljük, és ezzel kifejezésre juttassuk a természetvédelem jelentőségét. A természet pénzbeni értékelése azért is fontos, mert ha elég nagy értékről van szó, az a politikusok és más döntésthozók számára, akik tonnákhoz és forint milliárdokhoz szoktak, érzékelhetővé és világossá teszi a probléma jelentőségét.

A természeti erőforrások értékösszetevői A természeti erőforrások értékelésében természetesen kifejeződik a társadalom értékrendje, erkölcsi állapota. A módszerek azt vizsgálják valamilyen módon, hogy mennyit ér a társadalomnak, egy nemzeti park, vagy egy növényritkaság megőrzése. A módszerek mindegyike a társadalom preferenciáit, az úgynevezett fizetési hajlandóságot vizsgálja.

Teljes gazdasági érték rendszere

Az elfogadott értékelés rendszere Egy fejlesztés csak akkor célszerű, ha a fejlesztésből származó gazdasági haszon nagyobb, mint a fejlesztés ráfordításainak és a természeti környezet érintetlenül hagyásából származó haszonnak az összege. Ha a várható haszon kisebb, akkor a fejlesztés értelmetlen.

Környezeti értékelés Élvezeti ár módszer (ingatlan ármeghatározás alapján) Feltételes értékelés (feltételes ármeghatározás) Utazási költség módszer (parkok, természeti, turisztikai látványosságok értékelése) Feltételes kárértékelés (negatív externális költségek becslése)

Iái = Aá + b1Xi1+b2Xi2+...+bnXin Élvezeti ár módszer Iái = Aá + b1Xi1+b2Xi2+...+bnXin Ahol Iái=az adott ingatlan piaci ára, Xin= az ingatlan árát befolyásoló jellemzõk (például közmûellátottság, be-építettség, közlekedési helyzet, szomszédság, környezetminõség stb) Aá=az ingatlan alapára bn=az n-edik, árat befolyásoló jellemzõ fontosságának a mértéke

Feltételes értékelés A leggyakrabban használt módszer a feltételes értékelés, ami az emberek megkérdezésén alapul, miszerint egy bizonyos haszonért (pl. a tisztább levegőért) mennyit hajlandóak fizetni (fizetési hajlandóság, willingness - to - pay) vagy, hogy mennyiért hajlandóak elviselni, mekkora kompenzációt igényelnek a környezetminőség romlásáért. A megkérdezés célja, hogy olyan árat keressünk, ami kialakulna, ha a vizsgált környezeti elemre létezne valóságos piac.

Utazási költség módszer Az utazási költség módszert előszeretettel használjuk parkok, természeti turisztikai látványosságok értékelésére. Abból a feltevésből szokás kiindulni, hogy az idő pénz. Általában választhatunk, hogy elmegyünk egy parkba vagy abban az időszakban dolgozunk. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a parkba való belépésért belépődíjat kell fizetni és az odautazásnak is vannak költségei, akkor képet kaphatunk arról, hogy valójában mennyibe kerül egy parki látogatás.

Környezeti kárértékelés A környezeti kárértékelés nem más, mint a negatív externális költségek (MEC) becslésének értékelése, a hatásmechanizmusuk és hatásorientációjuk alapján. A környezetszennyezés által okozott kár különböző formában jelentkezik: Elsőként kiemelt az emberi egészségre gyakorolt hatás. (Mint ismeretes a szervezetbe bejuttatott szennyezett levegő, víz, egyéb környezeti hatás betegségeket okozhat.) A károk másik nagy csoportját adják az élő természetben okozott károk. Harmadik csoportba tartoznak a szennyezés következtében az épített környezetben keletkezett károk.

Környezeti externáliák IV. téma „Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” Környezeti externáliák IV. téma

Externália fogalma Externáliáról beszélünk, amikor egy pénzügyileg önálló egység, pl. egy vállalkozás közvetlenül befolyásolja egy másik, pénzügyileg önálló egység, egy vállalkozás vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. A neoklasszikusok a környezeti problémát a piac tökéletlenségével magyarázták. Az externális hatások internalizálása gazdasági, társadalmi kényszer.

Az externáliák közös tulajdonságai 1. A tevékenység valamely harmadik személynek vagy személyeknek a jóléti függvényét módosítja. A pozitív externália növeli a jólétét (a gyümölcstermesztőnek nő a termése), a negatív externália pedig csökkenti a jólétét (például az erőmű közelében lakók gyakrabban betegek és ezért csökken a jövedelmük). 2. A jólét növekedéséért (pozitív externália esetén) vagy csökkenéséért (negatív externália esetén) a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. 3. A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt, vagyis a példánkban említett méheket nem kifejezetten azért vitték oda, hogy a beporzást elősegítsék, vagy nem kifejezetten azért füstölnek, hogy a közelben lakóknak kellemetlenségeket okozzanak.

Externáliák megjelenési formái Technológiai externáliák: állattartó telep esetében képződő hígtrágya okozta környezeti problémák Pénzügyi externáliák: bevásárlóközpont hatása a kiskereskedésekre Nem kimerülő externália: tipikus példa a szennyezett levegő, amelyből attól, hogy valaki más is belélegzi a rossz levegőt, nem lesz kevesebb, vagyis mindenkinek "jut" . Főként közjavakhoz kötődik. Kimerülő externáliák: A szemét közgazdasági értelemben "magán" externália, mivel egyszerre csak egy helyen rakható le. Főként magánjavakhoz kötött.

Externáliák kezelésének problémája Környezetpolitikai szempontból az igazi problémát nem az externália fajtája jelenti hanem az, hogy az externália nagysága a szennyező (kicsi pozitív) és a szennyezést elviselő (nagy negatív hatás) áldozat szempontjából különbözőnek adódik. Ez az aszimmetria egyetlen piaci "ár" alkalmazásával feloldhatatlan. A szennyezőtől beszedett adóval elvileg kompenzálni lehetne az áldozatot.

A környezetszennyezés gazdaságtana

A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje

Az externália optimális nagysága B: az externália gazdaságilag optimális szintje A+B: a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A: a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D: az externália azon része, amit el kell kerülni C: a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q*: a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm:a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon

A pigoui adó Pigou a társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adók segítségével vélte internalizálhatónak. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Problémák: A hatóság általában nem ismeri az egyéni tiszta határhaszon görbék helyét és helyes lefutását. Az egyéni termelő nem ismeri az általa okozott társadalmi károkat. Információ aszimmetria. Tiszta piacgazdaságot feltételez, illetve egységnyi termeléshez egységnyi szennyezést rendel.

Az externáliák kezelése adóval

A Coase tétel Nincs szükség állami beavatkozásra, ha tulajdon vagy rendelkezési jogok meghatározottak. Függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. A szennyeződés ugyanolyan mértékű csökkentése érdekében nem mindig a szennyezőre kell kivetni az adót, esetenként a károsultnak kellene fizetnie azért, hogy csökkenjen az emisszió.

Az externáliák kezelése piaci önszabályozással

Szennyezés elhárítás a szennyezés keveredése esetén

A normás szabályozás hiányossága

Adók és szabványok használata a szabályozásban

Szabványok, normák alkalmazásának elsőbbsége

Adók alkalmazásának preferenciája a szabályozásban

A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása V. téma „Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása V. téma

Környezetszabályozási eszközök rendszerezése Megelőző szabályozás Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után. Direkt szabályozás Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása! Indirekt szabályozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás.

Közvetlen (normatív) szabályozás sémája

Közvetett (gazdasági) szabályozás sémája

Közvetlen vagy normatív szabályozás Adminisztratív jellegű korlátozásokon tilalmakon alapul. Célok: politikai döntés kérdése, nem elsősorban természettudományos kritériumok alakítják. Kritériumok: műszaki paraméterek pl. a víz ihatósága ORSZÁGONKÉNT ELTÉRŐ!

A direkt szabályozás eszközei Nyílt tiltás – tisztán hatósági eszköz (DDT, Lindán) Engedélyezési eljárás – környezeti hatásvizsgálat, felülvizsgálat, határérték alkalmazása, technológia engedélyezése Normák állítása – levegő és vízminőségi imissziós normák; tevékenységre, technológiára vonatkozó emissziós normák; ellenőrző monitoring; szankcionálás

Emissziós normák alkalmazása Az emissziós normák gyakorlati változatai: egy szennyezőforrás (pl. egy kémény vagy egy csatornanyílás) megengedhető kibocsátásának meghatározása tonna/év vagy kg/óra és más hasonló egységekben. a szennyezés elhárítás adott fokának meghatározása (pl. az összes porszennyezés hány %-át kell eltávolítani), az alkalmazható legjobb megoldás, vagy az elérhető legjobb szennyezés-elhárítási technológia alkalmazásának megkövetelése, a kibocsátásra vonatkoztatva szennyezőanyag koncentráció előírása (pl. a kipufogógáz megengedhető CO tartalma %-ban), a kibocsátás megtiltása a koncentrációhoz vagy a kárköltséghez kötötten, kibocsátási korlátok a termelés inputjától vagy outputjától függően

A direkt szabályozás hátrányai A normák megállapításával kapcsolatos nehézségek Magas adminisztrációs költségek Szabályozás elfogadásának társadalmi-gazdasági problémái Tisztán műszaki szempontokon alapul, melynek mérési költségei magasak A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok részére, akik a norma alatt szennyeznek.

Közvetett vagy gazdasági szabályozás A GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG ALAPJÁN IGYEKSZIK A GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLŐIT A MEGFELELŐ KÖRNYEZETI MAGATARTÁS IRÁNYÁBA TERELNI! LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT FORMÁI: Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher) Támogatás (szubvenció) Piacteremtés

Adók, díjak, járulékok Kibocsátási díj v. adó: a normatív szabályozással ellentétben - ahol csak a normán felül szennyezők fizetnek bírságot - itt minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet. Ezzel megfelelő ösztönzést biztosíthatunk valamennyi szennyezőforrásnál a szennykibocsátás állandó csökkentésére. Az adó mértékének a meghatározásához ismerni kell a szennyezés megszüntetésének határköltségeit az egyes szennyezőknél.

Szennyezéscsök-kentés költségei A vállalatok összes szennyezés kibocsátása és a szennyezés csökkentés költségei A vállalat jele Szennyezés kg/nap Szennyezéscsök-kentés költségei fillér/kg 4,5 fillér/kg-os bírság alkalmazása mellett a szennyezés nagysága A 100 2 B 200 5 C 500 10 D 400 4 E 8 F G H Összesen 2400 1600

A kibocsátási díj előnyei és hátrányai A módszer több előnnyel is jár: módosítja a költségelosztást a negatív külső hatások belsővé tételével, a termelés a kevésbé szennyező irányba tolódik el, mivel ezek költsége kisebb. Így környezetkímélő termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz, egyúttal visszatart az erősen szennyező tevékenységektől. Diffúz szennyezőkre is alkalmazható pl. üzemanyag termékdíj. Hátránya: a közgazdaságilag megalapozott díjak nagyságának meghatározása komoly apparátust igényelne, a gyakorlatban általában eltekintenek ettől, és a díjkivetés elsőszámú motiváló tényezőjévé a bevételképzés válik.

Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés dotáció (támogatás), amit a vállalat a visszatartott, a környezetbe ki nem bocsátott szennyezőanyag fejében kap, ill. a környezetvédelmi célú beruházások részleges vagy teljes finanszírozására. Állami, költségvetési pénzt igényel. adókedvezmények, gyorsított leírás az adómérséklés, vagy adóelengedés azt célozza, hogy a korábbinál szigorúbb normáknak a termelők anyagi tönkremenetelük nélkül tudjanak eleget tenni. Ennek értelmében bizonyos környezetvédelmi célokra úgy fordíthat nagyobb összegeket a termelő, hogy anyagi terheit megosztja a költségvetéssel, amennyiben a környezeti kiadásokat, vagy azok egy részét le lehet írni az adóalapból. állami kölcsönök, kamatkedvezmények esetén a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli.

Piacteremtés Az USA-ban az 1970-ben bevezetett légtisztasági törvénnyel (Clean Air Act) kapcsolatban került kidolgozásra, és a gazdasági (piaci) és a normatív (hatósági) szabályozást kapcsolja egybe. A módszer alapját az immissziós normák alkotják, előírva a megengedhető szennyezettségi szintet. Annak érdekében, hogy az immissziós normákat teljesíteni tudják, megállapítják a szennyezőkre vonatkozó emissziós normákat is. Emissziócsökkentési jóváírás Emissziókiegyenlítés Buborékpolitika Összevont szennyezés kibocsátás

Emissziócsökkentési jóváírások Emission Reduction Credits: A norma alatt szennyező vállalatok többletteljesítményét ismeri el jóváírások formájában azért, hogy ne csak a norma által előírt határig, hanem azon túl is érdekelt legyen a vállalkozó emisszióját csökkenteni. A jóváírások "fizetőeszközként" működnek, mivel ugyanabban a régióban eladhatók, bérbe adhatók, vagy bankban tartalékolhatók. Később, ha szigorúbb szennyezési korlátozásokat rendelnek el, akkor ezek a jóváírások felhasználhatók. Az Egyesült Államokban több helyen un. környezetvédelmi bankokat hoztak létre. Ezekben a bankokban lehet tartalékolni vagy forgalmazni a jóváírásokat.

Emisszió-kiegyenlítési rendszer Emisszió-kiegyenlítés (Offset): Az emisszió kiegyenlítése új üzemek vagy üzemrészek létesítését teszi lehetővé abban az esetben, ha a meglévő üzemek legalább a létesítendő üzem által okozott emisszió mértékéig csökkentik szennyezéskibocsátásukat. A kiegyenlítés leggyakrabban vállalatokon belül történik, bár a rendszer szorgalmazza a vállalatok közötti kiegyenlítést is. Az emisszió kiegyenlítésének természetesen ugyanarra a szennyezőanyagféleségre kell vonatkoznia.

Buborékpolitika egy körzetben Buborékpolitika (Bubbles Policy): Adott szennyezőanyagra egy térségben, egy ökológiailag többé-kevésbé egységesnek tekinthető körzetben korlátot, kvótát szabnak, amit a szennyezők együttesen nem léphetnek túl. Ez lehetővé teszi, hogy a körzetben – buborékban – működő vállalatok között együttműködési stratégia alakuljon ki, hogy az egyes vállalatok ne egyenlő mértékben korlátozzák a szennyezőanyag kibocsátásukat, hanem ott legyen a legnagyobb mértékű az emisszió visszafogása, ahol ez a legolcsóbban megtehető. Az innovációt sok esetben gátolja.

Az összevont szennyezéskibocsátás Netting Out: A vállalatra vonatkozó összevont emissziós norma meghatározásával az innovációt kívánják elősegíteni. Ha az új létesítmény megvalósulása nem növeli a vállalat káros emisszióját, az új létesítmények engedélyezését nagyon leegyszerűsítik. Noha ez vállalaton belüli a szennyezési jogokkal való "belső kereskedés" megvalósítása - ugyanúgy mint a többi módszer esetén - állami szintű jóváhagyást igényel.

A közvetett szabályozók típusai Környezetvédelmi alapok Környezethasználati díjak (termékdíj) Kereskedelmi szabályozás (vámok árak szabályozása) Szubvenciók (pályázatok, adókedvezmény) Piacteremtés (kibocsátási jogokkal való ker.) Betéti visszatérítési rendszer Fedezetképzés Környezetbarát védjegy stb.

Szén-dioxid egyezmény 2008-2012 Kyotói Jegyzőkönyv (1997-2005): 55 ország ratifikálta 2005 februárig, így életbe léphetett - USA kivétel. Összességében 5,2 % csökkentést eredményez.

A CO2 emisszió kereskedelme Rugalmassági mechanizmusok: EU buborék (fejlett és fejlődő országok diff.) JI - joint implementation – együttes végrehajtás CDM – clean development mechanism – tiszta fejlesztés ET – emission trading - Nemzetközi kibocsátás kereskedelem Államok közötti kvótaátruházás, országon belüli kvóta kereskedelem, kibocsátási jogok nemzetköz kereskedelme Az EU 15-ök 1300 Mt CO2 kibocsátást visznek a kereskedelmi rendszerbe.

A CO2 kereskedés hazánkban Díjtalan Kiosztási kvóta (93,7 millió tonna CO2) Az energiaszektor és egyéb nagy felhasználók kibocsátásai a mérvadóak A BÉT szerepe a CO2 kereskedelemben A nemzetközi kereskedelem piaci és területi korlátai, magyar vonatkozások még kiforratlanok 230 létesítmény, azaz körülbelül 170 cég között oszlik szét a hazai kvóta. Jelenlegi árfolyamon ez mintegy 500 milliárd forintot ér.

Önkéntes környezeti megállapodások Az önkéntes környezetvédelmi megállapodás a vállalatok és a környezetvédelmi hatóságok közötti egyezség az ipari létesítmények, vállalkozások környezetterhelésére. Alapvetően egy vagy több gazdálkodó szervezet és valamilyen állami szervezet között jönnek létre, de esetenként a felek között további szervezetek, például civil szervezetek is lehetnek.

Ágazati önkéntes megállapodások Az ágazati önkéntes megállapodások létrejöhetnek egy adott ipari ágazat vagy annak egy része és az állam vagy az azt képviselő valamely közigazgatási szerv, hatóság között. A megállapodásban rögzítettekért a felelősséget pontosan körül kell írni, így elsősorban az elérendő fő és mellékcélokat (időszaki előirányzatokat) és az ezek elérését szolgáló tervezett lépéseket.

Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) A koncepció értelmében, szükség van egy olyan eszközre, amely a beruházási szintnél már jóval előbb, az ágazati vagy területi fejlesztési tervek készítésekor szembesíti a tervezőket a környezeti szempontokkal. Erre a célra Európa több államában bevezetésre került egy olyan eszköz, amelyet stratégiai környezeti vizsgálatnak hívnak és a célja, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat érvényesítse a környezetre valószínűbb, legjelentősebb hatást gyakorló különböző tervek, programok és szakpolitikák megalkotásakor.

Az SKV hatása Az SKV hatást képes kifejteni arra, hogy A környezeti szempontok áthassák a döntéseket Intézményi harmónia és integráció jöhessen létre különböző ágazatok között. A környezeti ártalmak megelőzhetők legyenek. A méltányosság és nyilvánosság részvételi szempontjai érvényesüljenek.

A környezetbarát vállaltirányítás VI. téma „Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” A környezetbarát vállaltirányítás VI. téma

Vállalati környezeti kockázatok becslése Egy környezeti esemény (x) kockázata (R=risk) ennek megfelelően az esemény bekövetkezési valószínségének P(x) és a bekövetkezett esemény okozta kárnak D(x) a függvénye. Matematikai formulával kifejezve:

Tevékenységek és lehetséges kockázatok a vállalati működésben

Környezeti menedzsment alkalmazása A vállalkozás, vállalat környezeti megítélése A környezeti kihívások alul- vagy túlértékelése A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői A környezeti funkció szerepe a vállalatnál A környezeti felelősségi szintek meghatározása kijelölése

A környezeti funkció szerepe a vállalatnál

Környezeti menedzsment rendszerek a gyakorlatban Külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) – ISO 14 001 vagy EMAS szerint: Környezeti teljesítményértékelés – ISO 14031szabvány alapján; Tisztább termelés – pazarlások, elfolyások, hatékonytalanság csökkentése; Ökokontrolling; Ökomarketing; Szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása; Termékek környezetbarát fejlesztése és címkézése; Környezeti költségszámítás – környezeti megtakarítási lehetségek feltárása; Életciklus-elemzés; Dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímél magatartásra.

Környezeti menedzsment rendszerek (KMR) Definíció: „a Környezetvédelmi ügyek kezelésének legegyszerűbb, legésszerűbb módja, mely a teljesítmény javulásához vezet és a külső megítélő előtt is megállja a helyét..” Különböző megoldások, különböző szükségszerűségek fordulhatnak elő. Fontos: az egyik szervezetnél bevált módszer egy másik szervezetnél esetleg nem alkalmazható.

Legfontosabb kérdések KIR-nél Hogyan illeszkedik a környezetvédelem az átfogó vállalati stratégiába? (élenjáró, megtakarító, ellátó) Mely környezeti tényezőkkel foglalkozzunk? ( csak saját hatáskörben, beszállítókra, partnerekre is kiterjesztve, kvalitatív vagy kvantitatív módszerek) Hogyan járjunk el a kiválasztott környezeti tényezőkkel? (racionalizásálás, rendszerépítés, felelősök kinevezése) Honnan tudjuk, hogy jó irányban haladunk? (ellenőrző audit, rendszeres vizsgálatok, eredmények ismertetése a dolgozókkal, szerződések stb) Hogyan tájékoztatassuk a külvilágot? (éves környezeti jelentés, lakossági fórum, környezetbarát címke, informális médiaeszközök)

ISO 14000 szabványcsalád Az ISO 14000 –es szabványcsalád általános útmutatót, módszertani leírást, auditorokkal szembeni követelményeket tartalmaz. Az ISO szabvány az egész szervezetet illeti. Abból indul ki, hogy a szervezet beszállítói, alvállalkozói is rendelkeznek KMR rendszerrel. A rendszert belső, külső tanúsító vizsgálhatja, de tanúsítási bizonylatot csak elismert, regisztrált szervezet adhat ki. A tanúsítás eredményét nem kötelező nyilvánosságra hozni. A felelősség a vállalat vezetésén nyugszik.

EMAS I-II. EMAS I. 1836/93 EU rendeletként lépet érvénybe 1995 áprilisában. Az EU tagországokban alkalmazható. Az 1996 –ban kiadott ISO 14001 szabvány az EMAS II. hivatkozási alapja. Azok a vállalatok, amelyek az ISO 14001 alapján megszerezték a KMR tanúsítását, részt vehetnek az EMAS II. tanúsításban. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19 –én elfogadta az „EMAS II.” jelölésű környezeti menedzsment rendszer szabályait kifejtő rendeletet

KMR előnyök egy vállalatnál Hatósági kapcsolatok javítása – Richter Gedeon Rt. Környezetvédelmi teljesítményértékelést készítetett Hulladékártalmatlanítás költségeinek csökkenése – Knorr Bremse Fékrendszerek Kft.-nél ez a környezetvédelmi képzéseinek eredménye Beszállítók megbízhatóságának fokozása – SUZUKI Rt. ezt az ISO 14001 rendszer beszállítókra való kiterjesztésével érte el. A vállalat társadalmi elfogadottságának növelése – MOL Rt. Átlátható környezetvédelmi tevékenysége, a hatékonyan működő PR és kommunikáció.

„Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés” A környezetpolitika és a fenntartható fejlődés dilemmái az ezredforduló után VII. téma

A környezetpolitika nemzetközi fejlődési irányai Ázsiai túlnépesedési problémák (társadalmi globalizációs jelenségek) Készletezés vagy szolgáltatás preferancia Környezeti kockázatok és nemzetközi egyezmények hatásai Gazdasági és fejlődési önmérséklés a fejlett országokban

A környezetpolitika hazai jellegzetességei Természeti és környezeti állapotjellemzők változása Centralizációs vagy decentralizációs fejlődési utak hatása a környezeti állapot jellemzőkre Környezeti gondoskodás fejlett környezettechnikával Mezőgazdaság versus környezet - dilemmák

Az EU tagság környezeti kihívásai Dilemmák a fejlődési fejlesztési irányok területén Közműtervek és kapacitások kérdései problémásak Egységes normák és egységes számonkérés Elhúzók és lemaradók tábora az EU egységes környezeti rendszerében