Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
REGIONÁLIS ÉS HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK TUDOMÁNYOS KONFERENCIA REGIONÁLIS ÉS HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK TUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR.
Advertisements

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
Ma –mintegy erdélyi magyar számára vált lehetségessé az internetes kommunikáció –160 hozzáférési pontból álló hálózat –közvetlen kapcsolat jöhet.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, igazgató, Pécsi Tudományegyetem, egyetemi adjunktus.
Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 7621 PÉCS, János u. 22. Tel.: / , Fax: / fre .hu
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
HELYI ÉRTÉKET! A Vidékfejlesztési Terv Intézkedéseinek bemutatása.
A helyi termék szerepe és lehet ő sége Zala megyében Kovács Tünde, projektszakért ő Kerka völgy aranya, a méz - a helyi termékekért Zalamerenye, 2010.
Globalizáció társadalmi összefüggései - kulturális globalizáció
2005. november 18. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Tevékenységi Prezentáció VIDÉKFEJLESZTÉSI FÓRUM Jászfényszaru Molnár Katalin elnök.
Emberi Erőforrások Minisztere alapította,
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
DÉL-MÁTRA Helyi Közösség Stratégiai Vázlat Debrei Attila.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
Endogén vidékfejlesztés lehetőségei és kihívásai Kultúra-gazdaság a Gyimesi-szorosban Nagy Kalamász Ildikó MTA PTI 2007.
ENSZ - ECOSOC EU EU Bizottság - AGIS Európa Tanács Szervezett, határokon átlépő bűnözés elleni harc Társadalmi-közösségi bűnmegelőzés az újszerű és a tradicionális.
Településmarketing Értékaudit.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
1 Horvát-Magyar együttm ű ködések a vidékfejlesztésben Beremend, november 23.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése ajánlásai.
A vidéki tér sikertényezői
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Közkincs kerekasztal a kecskeméti Kistérségben Szakmai konferencia június 9. Kecskemét.
KISTÉRSÉGEK SZEREPE A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN Varga Csaba Stratégiakutató Intézet
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.
VERSENY MINDEN HATÁRON TÚL: NAGYVÁROSOK KREATÍV FEJLESZTÉSE LUKOVICH TAMÁS, PhD.
Az agroturizmus és a vidékfejlesztés sokszínűsége Európában.
Intézményesített határon átnyúló együttműködési lehetőségek az INNOAXIS régióban - CESCI - Intézményi háttér - Térszerkezeti háttér.
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
Az idegenforgalom lehetőségei a határmenti régióban Dobis Ildikó, Győr,
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A muzeális intézményrendszer átalakítása
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Nemzetközi civil pályázati lehetőségek
A magyar-szerb Szomszédsági (interreg) program első kiírásának tapasztalatai egy megvalósult projekt tükrében Ricz András Regionális Tudományi Társaság,
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ 7623 Pécs, József A. u. 10. Tel.: Fax.: ww.baranyaikultura.hu Határokon.
Törzsök Erika: Színes szőttest - avagy milyen kisebbségpolitikára van szükség? 2006.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenységének bemutatása GYURKÓ BÉLA (megyei kapcsolattartó)
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
A CeRamICA projekt hozzáadott értéke a magyarországi szakpolitikák és fejlesztéspolitika tükrében Sára János Főosztályvezető NFGM Területfejlesztési Főosztály.
Környezet és közösségek a magyarországi Zöldutakon A fenntarthatóság útján.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés.
Turizmus a megyei területfejlesztési stratégiában és Vas megye turisztikai jellegű projektjeinek bemutatása.
A határtérség.
LEADER, Identitás, Sport
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs Duna identitás – közösségi Hálók GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL - konferencia Győr, 2012. november 23. Széchenyi István Egyetem

Egységesülő Duna régió? Közösségek, kultúra, identitás kihívás - közösségek hálózatának bővítése, koordinációja,”identitáshálók” kiterjedtebb, tudatosabb kulturális, tanulási folyamatok ösztönzése a helyi - regionális identitásra épülő kulturális integráció, fokozhatja az interregionális párbeszédet,élénkítheti a térkapcsolatokat a kulturális integráció hozzájárul a lokális-regionális identitás megerősítéséhez, fejlesztheti a nemzeti, az európai és glóbusz identitást. (A regionális kulturális identitás újszerű megerősödése, újszerűsége gyorsíthatja a térszintek közötti tartalmi együttműködést.) a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra közvetítésben vagyis a lokalitás értékeit felfelé menedzseli, valamint a globális kulturális hatások lokális szintre való adaptációjában is közreműködik szűrő-szelektáló funkciót is szolgálhat, regionális tartalmak opcionális kínálatával, a regionális közösségi és kulturális terek intézményesített szolgáltatásai segíthetik a dunai összefogást, az egységesülő Duna régió.

Identitás és térszintek terek, térszintek valódi birtokbavétele, Információ és kommunikáció helyi, kistérségi, megyei, regionális, nemzeti, európai „glóbusz”-identitás – poliidentitás lokális, globális – GLOKÁLIS (új térélmény) táji identitás, mikró-és makroregionális térélmények kisebbségi, nemzetiségi, vallási identitás (határmenték, nemzetrészek)

Társadalmi tér és identitás szociokulturális identitás közösségi-társadalmi identitás ( család, szomszédság,települési közösség,táji közösség …) foglalkozás, életkor, nemek, művelődés, szubkultúrák,közösségek…. a demokrácia kiteljesedésének előfeltétele a gazdaság versenyképességének alapja az életminőség feltétele

Lokális – regionális – globális identitás komplexitása a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit, a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztését összetetten befolyásolja, tudatosítja a lokális-regionális kötődést, a cselekvés fontosságát /hagyományok, örökség, új kezdeményezések/ az"identitások hálójának„ tudatos szervezése, fejlesztése permanens kihívás a kulturális sokféleség garantálása egyben a demokrácia fennmaradásának záloga a kulturális sokféleség segítheti a lokális-regionális- globális komplexitás megértését a nemzetek, kisebbségek, nemzetrészek között

Közösségi célok Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek, a közösségi és kulturális hálózatok. Növelendő a közösségi és kulturális kontroll szerep, mivel a globalizáció nem érdekelt a regionális és lokális diverzitásban. Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása. A kultúrához való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgárai szociokulturális szolgáltatásait közpénzekből biztosítsák.

Új szakértelem A kulturális és közösségi folyamatok regionális és nemzetközi szintű funkcióinak (presztízsének) újrafogalmazásához sürgősen szükség van : több regionális tapasztalattal rendelkező szakemberre, az EU, az ENSZ, … globális hatású szakértelmére a közösség-, kultúra- és területfejlesztés integrált tudású szakembereire

További szempontok A sikeres stratégia előfeltétele a jó gyakorlatnak! A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort: az intézményrendszereket, formáit a közösségek hálózatait, a környezetet, technikai eszközöket,módszereit közvetlen és virtuális tereit fentiek viszonyát,kapcsolatrendszereit egymáshoz igénybevételeit, miközben folyamatosan átalakulnak, változnak, fejlődnek…..

Vizsgálandó elemek új kommunikációs rendszerek és azok hatásai mennyiségi,minőségi mutatók / indikátorok hagyományos és új kultúraközvetítési módszerek, fiatalok kultúrafogyasztói magatartása a motivációk, az érdeklődés változásainak okai a finanszírozás módozatainak elemzése egyéb területek … .

A dunai identitás térségi szintű kulturális és természeti erőforrásai a dunai népek identitástérképének (-tükrének) elkészítése, a „Duna-identitás” felerősítése a Duna-térség sajátos és különleges kulturális értékeinek átfogó szintű bemutatása, összerendezése, közvetítése (pl. Kék-Duna keringő, mint térségi szignál, kiadványok, művészetek,…) a dunai folklór különlegességének (ének, zene, tánc, szokás, tárgyak világa, …) közvetítése vízi építmények, terek, tájak (pl. folyóparti környezet, kikötők, hajóállomások, bárkák, hajók, …) esztétikai és funkcionális szempontú alakítása

A Duna régi/új imázsa korszerű (modern és hagyománytisztelő), Duna-építészeti stílus összekapcsolása a Duna-táj arculatával korszerű, új kikötők, új hidak korszerű dunai hajók, közlekedési eszközök funkciók újraértelmezése, szerepek kitalálása (pl. nosztalgia kofahajók,irodalmi és koncert hajóutak stb.) a víziturizmus lehetőségeinek felfedezése, újjak kialakítása a Duna, mint turisztikai termék marketingjének kidolgozása, felhasználása a kulturális turizmus tartalmának felhasználása (pl. a világörökségi cím elérése, a limes-menti települések szervezett együttműködése, intenzitása) a Duna, mint kulturális útvonal, új kiadványok közreadása, egyedi Duna-menti fesztiválok, karneválok stb.

„Határtalan” Duna - közösségi és piaci hálózata közösségeket újraépítő közösségi hálók, serkentése települési szomszédságtól a regionális szintű összefogásig, hálózatosodás a Duna, mint a megélhetés forrása (kereskedelem, áruszállítás, halászat, gasztronómia, …) a Duna, mint az aktív pihenés színtere (sport, szórakozás, gasztronómia…) nemzetiségi kulturális értékek és találkozások felfedezése (nemzetiségi, határon túli magyarság, stb. mezorégiói) oktatás, képzés, felnőttképzés, (tréning, tapasztalatcsere, know-how, innováció, …) szolgáltatások és termékek összehangolása, cseréje a Duna, mint egységesülő piac („Duna-piac”)

Autonóm szerveződések - európai régiók Regionális politikát alakító szereplők: Alpok-Adria Munkaközösség Európai Régiók Gyűlése (AER) Duna-menti Tartományok Munkaközössége Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés (Európai Unió Régiók Bizottsága) stb. A régiók jelmondata is legyen: „Egység a sokféleségben” (az EU szlogen)

Duna régió az európai régiók közös értéke kulturális „híd-hidak,” a turizmus és a kultúra európai „hadiútja”, (újkori Limes) gazdasági együttműködések körülhatárolható tere, a Duna-régióban élők közös természeti, társadalmi, gazdasági értéke, ”identitáshálója” az európai régiók közös értéke is generációk újraértelmezett, minőségi, élhető, közös élettere

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! bokor.bela@feek.pte.hu bokor.bela@baranyaikultura.hu