Darcsi Karolina Közigazgatási reformtörekvések és az önkormányzatok működése Ukrajnában
Ukrajna 1991 óta független állam Területe: 603 700 km2 Lakossága: 47 millió Államberendezkedése: Elnöki-parlamentáris Törvényhozó hatalom: Legfelsőbb Tanács (parlament) Végrehajtó hatalom: Államelnök+ Miniszteri Kabinet élén a miniszterelnökkel (+a Krím Autonóm Köztársaság elnöke és a krími minisztertanács) Választási rendszere: 1994-ig többségi, 1998-2002 között vegyes, jelenleg listás.
A közigazgatás szerkezete: Négy szintű (Választott testület) Legfelsőbb (állami) szint Megyei szint (24 megye + Krím Autonóm Köztársaság, Kijev és Szevasztopol) Járási szint (+járási jogú városok) Helyi önkormányzatok (falvak, települések, városi típusú települések, illetve a városok) /1999-es önkormányzati törvény/ Mellette működik (kinevezett adminisztrációk) Elnöki adminisztrácó Megyei adminisztráció elnöke Járási adminisztráció elnöke
/1999-es önkormányzati törvény/ Választások Elnök – kétfordulós választáson a nép által választják 5 évre. Miniszterelnök – a parlament hagyja jóvá, az elnök javaslata alapján. Miniszterek – az elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Megyei Tanács – egyfordulós választáson a nép által, a parlamenti választásokkal egyszerre,4 évre, járásonként ugyanannyi főt, méretüktől függetlenül. Elnököt választ saját soraiból. Járási Tanács – egyfordulós választáson a nép által, a parlamenti választásokkal egyszerre, 4 évre. Településenként ugyanannyi főt, méretüktől függetlenül. Elnököt választ saját soraiból. Helyi Tanács – egyfordulós választáson a település lakossága választja, 4 évre a polgármesterrel együtt. /1999-es önkormányzati törvény/
Lehetséges megoldások: Adminisztráció Jelenlegi működése Az adminisztráció elnökét (kormányzót) Ukrajna elnöke nevezi ki és váltja le. A megyei tanács 2/3-os többséggel az elnök elé utalhatja az adminisztráció elnökének a leváltását (feles szavazás esetén az elnök nem köteles figyelembe venni a képviselőtestület javaslatát) Lehetséges megoldások: Ha a kormányzót nem kineveznék, hanem a nép választaná meg. (1994-ig választották) Ha teljesen megszűntetnék ezt a tisztséget, a jogköröket pedig a tanács hatáskörébe utalnák.
Önkormányzati szintek Megyei szint: regionális irányító központnak számít, dönt a megye költségvetéséről. Járási szint: az alapszintek irányítását a végzi; meghatározza a helyi önkormányzatok költségvetését a járási költségvetésből nem normatív-, hanem klientúra rendszer alapján. Az alapszinten lévő szociális szféra – az esetek túlnyomó többségében az oktatási és egészségügyi szféra– teljes mértékben a járás által van irányítva. Helyi önkormányzat: nincs kinevezett adminisztráció-elnök, a végrehajtó hatalmat a polgármester gyakorolja; a megválasztott testület dönt a település költségvetéséről; helyi szinten azonban pénzeszközök és hatáskörök nemigen vannak. Járási jogú városok: nincs kinevezett adminisztráció-elnök, nagyobbak a hatáskörök és pénzeszközök is vannak.
Problémák és lehetséges megoldások A járás egy közbeiktatott elem a rendszerben. Feladata alsóbb szintre lebontva megegyezik a megyei tanács feladataival. A járások többnyire történelmileg alakultak ki, így nagymértékűek a járások közötti méretbeli és egyéb különbségek is. Megoldás lehet: Ha a járásokat megnagyobbítanák összevonással Ha megszüntetnék a járásokat teljesen
Önkormányzatok működése A helyi önkormányzatok működése nem megfelelő. A jelenlegi ukrán közigazgatási rendszert, Ukrajna a Szovjetunótól örökölte meg és vette át. A rendszer mostani formájában erősen centralizált, ahol nem lehet kielégíteni az emberek jogos igényeit, és nem felel meg az Ukrajna által is aláírt és 1997-ben ratifikált „Helyi önkormányzatok európai chartájának”. Helyi szinten nincsenek megfelelő döntési hatáskörök és pénzeszközök. A települések teljesen ki vannak szolgáltatva a felettük elhelyezkedő szinteknek, elsősorban a járásoknak. A helyi önkormányzatok nem tudják ellátni maradéktalanul feladatukat és a rendszer irányítási mechanizmusai sem hatékonyak. A civil szervezetek bevonása és részvétele az önkormányzati döntés-előkészítésbe, önkormányzati munkába pedig, teljes hiányossága a rendszernek.
Reformtörekvések 2004-ben az új elnök és a kormány meghirdette a közigazgatási reformot. Létrehozta a kormányban az adminisztratív reformért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot Roman Bezszmertnij vezetésével. Megalkotásra került a közigazgatási reformról szóló törvénytervezet, melynek vitája jelenleg is folyik. A törvénytervezet lényege, hogy megvalósítanák a reform által a decentralizáció és a szubszidiaritás elvein alapuló valódi, helyi önkormányzatiságot, melyben a községek valóban jogokat kapnának arra, hogy az ügyeiket maguk intézzék.
Lengyel mintára készült. A tervezet Lengyel mintára készült. Három szintet különítenének el: a közösséget, a járást és a régiót. Közösség - a területi beosztás legalsó szintje, amelyet egy- vagy több település társulása alkotna, és minimális lélekszáma 5000 fő. Járás - a közösségek egyesüléseiből jönne létre, a közös érdekek megvalósítása céljából, lakosságuk létszáma nem lehet kevesebb, mint 70 000 fő. Régió - a járások és a járási jogú városok egyesüléseiből jönne létre a közös érdekek megvalósítása és a terület kiegyenlített fejlődése céljából. Itt is azok a városok, amelyek lakosságszáma eléri a 750 000 főt, megkaphatják a régió jogú város státuszt mely nem képezné részét a régiónak.
Hatáskörök Közösség - általános iskolák, óvodák, szociális és gyámügyek, egészségügy, tervezés, földügyek, környezetvédelem, területrendezés, utak karbantartása, helyi közlekedés, kulturális élet, helyi infrastruktúra és a Köjál-ügyek tartoznának ide. Ezeknek az ügyeknek a nagy része jelenleg járási szinten vannak felgyűjtve, a helyi szintek csupán végrehajtanak.
Hatáskörök Járási szint - kiterjedne a kórházi ellátásra, nővérképzésre, szakközépiskolákra, helyi rendőrségre, járási szintű utak karbantartására, közlekedésre, kulturális életre. A jelenleg működő járási adminisztrációk megszűnnének az új rendszerben, helyettük a közigazgatási egység irányítására a járási tanács végrehajtó bizottságot választana meg.
Hatáskörök Régió - a törvényesség, az állampolgári jogok betartásának felügyelete, az állami szervek regionális kirendeltségei munkáinak koordinálása, a költségvetés kontrollja. Mellettük működnének a megyei, vagyis regionális tanácsok, melyek hatásköre a regionális fejlesztési programokra, a felsőoktatásra, a regionális tudományos kutatásra, a regionális jelentőségű utak karbantartására, a megyei közlekedési hálózatra, speciális egészségügyi hálózatra, katasztrófavédelemre, a helyi rendőrség tevékenységének koordinációjára, kultúrára terjedne ki.
Előnyök és hátrányok Előnyök Hátrányok az adminisztrációk megszüntetése jelentős hatásköröket és forrásokat csoportosítanának át helyi szintre megjelenhetne a valódi önkormányzatiság Hátrányok ugyanúgy megmarad a négy szint (közösség, járás, régió és központi szint), csak a méretek változnak egyes települések elveszíthetik adminisztratív önállóságukat és leépülhetnek.
„Köszönöm megtisztelő figyelmüket!” Darcsi Karolina