Magyar Regionális Tudományi Társaság III.vándorgyűlése Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Tudományos konferencia Sopron, Hotel Szieszta, Nov A székelyföldi természeti és kulturális örökség fenntartható turisztikai hasznosítása (szempontok egy székelyföldi turizmus-stratégiához) Horváth Alpár tanársegéd - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklósi Kirendeltség PhD hallgató - PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Székelyföld - történeti-kulturális régió Regionalizálási módozatok: Benedek J. (2000): pozitív-tudományos normatív-formális szimbolikus-informális

Székelyföld – történeti-kulturális régió A régió Faragó L. ( ) absztrakció - idea, tudáselem, reprezentáció, konceptus, nyelvi eszköz,metafora klasszifikáció - térhasználati és megismerési egység, tudományos elemzés és rendszerezés terméke konkrét realitás - ontológiai kategória, önálló entitás, abszolút tér-idő formáció, reprezentáció, valóságelem, tapasztalat, intézmény, bürokratikus eszköz

Székelyföld – történeti-kulturális régió Székelyföld - régió-reprezentáció: 1. absztrakcióként: a nyelv segítségével diskurzus során alakuló értelmezés 2. konkrét realitásként: a lehetséges értelmezések közül az egyik lehetséges és elfogadott megoldás megjelenése az intézményi valóságban

Székelyföld – történeti-kulturális régió Történeti régió: a magyarság kárpát-medencei jelenlétének körülményei között formálódott területi entitássá, székely székek sajátos jogállása Kulturális régió: kultúra által közvetített értéktartalmak révén őrizte és erősítette meg identitását, a helyi közösségek székely-magyar identitástudata és a magyar nemzetrészekkel való kommunikáció révén erősítve Székelyek földje - székely nemzet (rendi nemzetfogalom erős regionális identitás-elem) magyar kultúrnemzet része

Székelyföld – történeti-kulturális régió A Székelyföld – legitimációs térként jelenik meg a romániai és a magyar-magyar közéleti és politikai diskurzusban két kvázikonkurrens Székelyföld-fogalom: 1. történeti Székelyföld - autonómia mozgalom (SZNT-MPSz) 2. Székelyföldi Fejlesztési Régió - (RMDSz) - a jelenlegi területi-közigazgatási középszintre a 3 megye – Maros, Hargita és Kovászna megye – a NUTS 2-es Közép régión belül

Székelyföld – sajátos területi entitás Romániában

Székelyföldi Fejlesztési Régió - programrégió, területrendszer, melyre területi és ágazati stratégiák kidolgozása vetődik fel? Területrendszer (Rechnitzer J ): - “különböző szempontok szerint körülhatárolható - sajátos adottságokkal rendelkező terület (…), amely valamilyen szinten rendelkezik jogosítványokkal - arra, hogy saját fejlődését, vagy annak bizonyos elemeit meghatározza, - s annak megvalósításához eszközöket és intézményeket képes mobilizálni”

Székelyföldi Fejlesztési Régió - magába foglal székelyföldi és nem-székelyföldi területeket, területi közösségeket és döntéshozókat - az etnikai jelleg a Székelyföld megnevezés mellett nem küszöbölhető ki eddigi fejlemények a régióépítés kapcsán: -a magyar döntéshozók együttműködési megnyilvánulásai, - a többségi nemzet részéről bizalmatlansági egnyilvánulások, szeparatizmus vádja, a nemzetállam szuverenitásának megsértésének gyanúja - a székelyföldi területek viszonylagos belső kohéziója, helyi és regionális identitások (sztereotípiák, mítoszok éltetése, autonómia-eszme társadalmi támogatottsága)

A (kvázi)történeti Székelyföld – az egykori székek egy része, vagy a szereplők együttműködése által formálódó SZFR - regionalizmus-program, tömbben élő kisebbség önvédelmi, érdekérvényesítési programja?

Turizmus a Székelyföldön - a domináns külföldi vendégkör Magyarországról érkezik - jellegzetes programkínálat: Erdély- és/vagy Székelyföld-körutak (szervezett és önszerveződő utazások) célpontjai természeti-táji látványosságok, történelmi, néprajzi, vallási, kulturális attrakciók, székely falu, a székely emberről, közösségről élő képzetek (mentalitás, attitűd) “kötelező látnivalók” - székelyföldi turisztikai szolgáltatók többsége magyar, piaci orientációja szinte egyoldalúan magyarországi vendégekre irányul - híd-szerep felismerése: - a Székelyföld a román vidékek meglátogatásának bázisa lehet, Románia magyarországi promóciójának a romániai magyarok lehetnek a pillérei - a belföldi turizmus éledezése - Székelyföld a romániai régiók versenyében (a nem-kultúrspecifikus kínálatban)

Székelyföld turizmus-stratégiája Alapelvek és vízió Cél Eszközök, intézmények, szereplők Programok

Székelyföld turizmus-stratégiája Alapelvek: fenntarthatóság (környezeti, társadalmi- kulturális és gazdasági) marketingszemlélet helyi vezéreltség kettős integráció (Lengyel 1994, 2004): területi és ágazati integráció

Székelyföld turizmus-stratégiája Vízió: A turizmus a Székelyföld településeinek, térségeinek gazdaságában erősödő szerepet, jelentősebb multiplikátor-hatást vált ki, foglalkozató, jövedelemtermelő és tőkevonzó képessége révén a helyi természeti és kulturális erőforrásokra támaszkodik és hozzájárul azok védelméhez, kíméletes hasznosításához, kultúra- közvetítő szerepet tölt be a turizmus területi tervezésébe, desztinációs menedzsmentjébe és ellenőrzésébe a helyi szereplők (önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek) kiemelt szerepet kapnak A Székelyföld erős, kulturális tartalommal telített márkaként jelenik meg a nemzetközi és a belföldi piacon, mint a Kárpát-medence és Románia sajátos régiója, diverzifikált és minőségi kínálattal, erősítve a belső, regionális kohéziót

Természeti környezet Társadalmi környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet Politikai-jogi környezet Kulturális környezet MN SZ VE M A I Kereslet Kínálat Turisztikai piac A turizmus rendszerének összetevői, azok kapcsolatai és a környezeti hatások Forrás: Lengyel M. (1994) A turizmus általános elmélete. Budapest, KIT Képzőművészeti Kiadó. 47. o.; módosítva A turizmus belső rendszere marketing turistaforgalom Székelyföld turizmus-stratégiája

Cél: a helyi közösségek életminőségének javítása a környezeti és örökségi értékek megőrzése a helyi gazdaság növekedése és diverzifikációja a régió autonómiájának és nyitottságának erősítése a romániai és ezen belül a székelyföldi magyarság ill. a többségi román nemzet kommunikációjának, kölcsönös elfogadásának, tiszteletének az erősítése

Székelyföld turizmus-stratégiája Eszközök, intézmények - a megyei és települési önkormányzatok erősebb kommunikációja, a turisztikai és rekreációs funkció beépítése a fejlesztési és rendezési dokumentumokba - turizmusfejlesztésre szánt saját és külső források (előcsatlakozási, strukturális és kohéziós alapok, kormányzati és alapítványi pénzalapok) bevonása - Székelyföldi Turizmusfejlesztési Konzorcium vagy más szakmai testület létrehozása (akár a formálódó Székelyföldi Fejlesztési Intézeten belül)

Székelyföld turizmus-stratégiája Programok (1): - turisztikai terméktípusok, turizmusformák szerinti programok: - egészségturizmus- wellness (üdülőhelyek) - kulturális turizmus (városok, falvak) - téli-sport és hegyi turizmus, aktív és kalandturizmus (üdülőhelyek, természetközeli helyszínek, korlátozottan természetvédelmi területek) - falusi és ökoturizmus (vidéki térségek, természetvédelmi területek)

Székelyföld turizmus-stratégiája Programok (2): horizontális, interszektoriális programok - az általános és turisztikai infrastruktúra fejlesztése, területerndezés és településrendezés, táj és kertépítészeti beavatkozások, épített örökség védelme, természetvédelem szigorítása, közlekedésszervezés - humánerőforrás-fejlesztés: a turizmusban dolgozók szakmai továbbképzése, a vállalati kultúra javítása -desztinációmenedzsment és -marketing fejlesztése, a területi szereplők kínálatának integrálása - részvétel a kormányzati programokban, az országos és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában

A megvalósítás feltételei Alapozás a helyi sajátosságokra – térségi kommunikáció - A térbeli viszonyrendszerek relativitása: nem objektíve meghatározott, hogy milyen térelemet kell megváltoztatni vagy éppen létrehozni - A környezeti problémák megoldása sok esetben az egyéni és csoportos magatartásformák alakíthatóságától függ; fontos a közösség értékrendjének megismerése: nem egyenlő a megrendelő óhajával, célszerű azonosítani a fejlesztésben érintett célcsoportokat, azok igényeinek össze egyeztethetőségét - Stratégiai jelleg: a tervdokumentum beépül a döntési-hatalmi struktúrákba, a tervezési folyamatban biztosított a nem kívánt hatások kiküszöbölése, adottak a visszacsatolás információáramlási és döntési feltételei A stratégia fenntarthatóságának feltételei, a székelyföldi közösség szempontjából: a szakszerűség – rendszerszemlélet, holizmus. Lokalizmus - a helyi közösség természeti és kulturális öröksége védelmének alárendelődő értékválasztás, egyeztetés

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!