Vörösmarty Mihály munkássága Készítette: Kiss Vilmos 7/A osztály

Arcképe

Életrajza 1800. december 01-jén született Kápolnásnyéken. Édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáty Anna. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem joghallgatója volt. 1822-től 1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát. 1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.

Életrajza 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt. 1848. július 10-én a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1849 júniusában a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezik ki. A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen. 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.

Sírja a Kerepesi temetőben

Munkássága 20-as évek: az útkeresés időszaka. Az epika területén az elbeszélő költemények (Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget, A rom) jellemzik. Megjelennek a nemzeti történelem eseményeit feldolgozó, felidéző balladák (A Buvár Kund). A dalok között megjelennek a népies dalok (A gyászkendő), a helyzetdalok (Laboda kedve). A ’20-as évek legnagyobb költői teljesítménye a Zalán futása.

Munkássága 30-as évek: a költői kiteljesedés időszaka. A Csongor és Tünde (1830) a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Ebben az időszakban írja a Szózat című művet. (1836.) Hazafias epigrammák: Magyarország címere (1832.), A Guttenberg-albumba (1838.) 40-es évek: Liszt Ferenchez (1840.), Keserű pohár (1843.), Gondolatok a könyvtárban (1844.), Az emberek (1846.)

Munkássága 4. Költészete a forradalom és szabadságharc időszakában: Nem igazán jelentős művészi szempontból. Néhány meggyőző, a napi problémákhoz igazodó vers jellemzi csak. Szabadsajtó (1848. március 15–16.) 5. Költészete a szabadságharc bukása után: Emlékkönyvbe (1849), Előszó (1850–51 tele), A vén cigány (1854.)

Költészetének általános jellemzői Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll. Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához. Töprengő, kételkedő alkatú ember volt. Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője, önálló szimbólumrendszert teremtett.

Vörösmarty Mihály: EMLÉKKÖNYVBE „Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.” 1839. május 9. előtt

Köszönöm a figyelmet!