A becslési eljárás módszerei az ellenőrzési gyakorlatban Készítette: Beke Krisztián

A prezentáció felépítése: A szakdolgozat célkitűzései. A becslés fogalma. A becslés funkciói. A becslés alkalmazása. A becslés módszerei. Következtetések, javaslatok. A bírálók kérdései. Az összehasonlító becslés. A klasszikus becslés. Az átlagadó. Az áfa becslése. A járulékalap becslése. Statisztika az ellenőrzésekről. A vagyonosodási vizsgálat. Statisztika a vizsgálatokról.

Miért a becslés? Helyezzük el a becslést az adózásban (lokalizálás). ↓ Szélesítsük az adózó látókörét a becslés globális ismertetésével (tájékoztatás). A megfelelő tájékoztatással segítsük a helyes adózói magatartás kialakítását (terelés).

A becslés fogalma. Az adóalap valószínűsítésére irányul: → amennyiben az egyértelműen nem állapítható meg! Rendkívül szabályozott, speciális adóztatási technika. A becslés kulcselemei: a hitelt érdemlő adat, bizonyítás, a bizonyítási teher megfordulása, és a valószínűsítés. Csak akkor, ha az alkalmazhatóság feltételei fennállnak, és más módszer már nem jöhet szóba!

A becslés funkciói. Meghatározott esetekben alkalmazható. A valós adóalap megállapítására - más megfelelő információ híján - alkalmazott bizonyítási módszer. Nem hátrányos jogkövetkezmény, de ha kell, szankció jellegű. Terelő hatással bír.

A becslés alkalmazása. Az Art. alkalmazható ellenőrzési eszközként definiálja: → vagyis általánosságban nem kötelező! Az adóalapot nem lehet megállapítani (bizonyíték hiánya): → nincs mérlegelés! A bejelentési kötelezettség eltitkolása: → mérlegelés kizárólag az összegszerűségben! A nyilatkozattétel megtagadásakor: → és a kétségbe vont nyilatkozatok?

Az összehasonlító becslés. Kézzel fogható bizonyíték hiányában az adóhatóságnak becsülnie kell, tekintettel: → az azonos időszakra, → a hasonló körülményekre, és → a hasonló tevékenységre. Nagy segítséget nyújtanak a megfelelő adatbázisok. A hatóság számára rugalmasabb becslési mód. A probléma vele, hogy csak a „kis halak” akadnak horogra.

A klasszikus becslés. Alapmódszer. A becslésre okot adnak: → a kétségbe vont gazdasági események, → a nem megfelelő iratok, és → a hiányos bevallás, nyilatkozat. A választott módszer attól függ, hogy milyen adatok állnak a hatóság rendelkezésére! Vizsgálati módszerei: nyilatkozat, helyszíni szemle, próbagyártás, leltár, egyéb módszerek.

Az átlagadó. Az összehasonlító becslés speciális változata. Megállapítása két ellenőrzésből áll össze: → az operatív vizsgálatból, és → az utólagos adónem vizsgálatból. Szankció jellegű, ezért: → adóbírságnak, késedelmi pótléknak helye nincs! Az adóalaptól való eltérést az adózó bizonyítja: → újabb példa a bizonyítási teher megfordulására!

Az áfa becslése. „Közkedvelt” adóelkerülési cselekmény az áfa csalás: → az itt realizált nyereség a jogtalanul visszaigényelt áfa. Különösen jellemző: → a kereskedelemre (számítástechnika, gépjárművek), és → az építőiparra. A bevallás, visszaigénylés alapját képező bizonylatok hiánya: → jogalapot teremt a becslés alkalmazásához! A becslésre az előzetesen felszámított és a fizetendő adó tekintetében alkalom nyílik!

A járulékalap becslése. A „legnépszerűbb” ellenőrzési terület: → célja a feketefoglalkoztatás visszaszorítása. A valós adó alapjának megállapítása meghiúsul - be nem jelentett foglalkoztatás. Két dolog vizsgálandó: → a keresetnek megfelelő bejelentés, → a foglalkoztatási minőségnek megfelelő bejelentés. A feketefoglalkoztatásban leginkább érintett az építőipar!

Statisztika az ellenőrzésekről. Munkáltatók: Munkavállalók: A feketén alkalmazottak számának alakulása: négy év alatt megduplázódott (26 ezerről 56 ezerre)!

A vagyonosodási vizsgálat. Speciális becslési eljárás. A bevételek és az életvitel vagy a vagyongyarapodás között aránytalanság áll fenn. A vizsgálat két részből áll: a felkészülésből, és az ellenőrzésből. A vizsgálat megindítását számtalan ok eredményezheti. Eljárási cselekmények: a bizonyítás, az adatgyűjtés, elemzés, értékelés, kronologikus mérlegmódszer, és a megállapítások írásba foglalása (jegyzőkönyv, észrevétel, határozat).

Statisztika a vizsgálatokról. A vizsgálatok hozadéka: A feltárt adókülönbözet: A vagyonosodási vizsgálatok számának alakulása: a vizsgált időszakban több, mint 75 %-os visszaesés (11 000-ről 2500-ra)!

Következtetések, javaslatok. Körülményesen alkalmazható, bizonyos tényezők tovább nehezítik. A nyilatkozatok értékelése sokat számít. Folyamatosan javul az adatbázisokhoz való hozzáférés. Növelni kellene az információcsere hatékonyságát. Továbbra is problémát jelentenek az offshore cégek. A határidők különös jelentőséggel bírnak. Megváltoztak az „erőviszonyok”. Az elévülésnek is nagy szerepe van.

A bírálók kérdései. Mennyiben egyszerűsödhet a becslési eljárás bizonyos adónemek megszűnésével?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!