Nyugdíjbiztosítás és annak adókedvezményei – Egyéb nyugdíjcélú életbiztosítások Gertner Csaba Generali Biztosító Zrt. Egyéni személybiztosítás-fejlesztési csoportvezető 2014.03.13.

A közvélemény 3 hullám: 2009, 2011 és 2013 A kutatás célcsoportja: 18-59 éves magyar lakosság Mintanagyság: 1200 fő A minta a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján is reprezentatív Főbb kérdések: hogyan változott a lakosság nézőpontja az aktív éveik utáni anyagi helyzetükkel kapcsolatban? mekkora nyugdíjra számítanak a jelenleg aktív dolgozók? hogyan készülnek a magyarok nyugdíjas éveikre, mekkora hangsúlyt kap életükben az öngondoskodás? milyen befektetési lehetőségekkel gondoskodhatnak időskori anyagi biztonságukról?

Az öngondoskodás A lakosság számára egyre fontosabb az öngondoskodás Nyugdíjkérdés: sokakat aggaszt A korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeit összevetve az a tendencia látható, hogy a lakosság egyre fontosabbnak tartja az öngondoskodást, és egyre inkább foglalkoztatja őket a nyugdíjkérdés is. Míg 2009-ben még csupán a felnőttek 79%-a, 2013-ban már 86%-a tartotta fontosnak az öngondoskodást. 2013-ban már 63% gondolt már arra, hogy miből fog élni nyugdíjas korában, míg 2011-ben csak 53% volt ez az arány

A nyugdíjjal kapcsolatos várakozások 2013-ban A felnőtt magyar lakosság kétharmada szerint a várható nyugdíja sokkal kevesebb lesz, mint jelenlegi jövedelme: 47% : ez egyáltalán nem lesz elegendő a megélhetéshez 22 % : a kívánt színvonalú életvitelt nem lehet fenntartani Összegszerűen: 47%: a jelenlegi fizetésének legfeljebb fele 32%: fizetése fele-háromnegyede Legpesszimistábbak a diplomások: 73% fizetésénél jóval kisebb bevételre számít

Tények

Születéskor várható átlagos élettartam változása Magyarországon - nemenként Forrás: Eurostat

A várható nyugdíjas élettartamról - Magyarországon Születéskor várható élettartam 65 évesen várható élettartam 65 évesen egészségesen várható élettartam Ha 2011-ben született, akkor - nőként 79 évre - férfiként 71 évre számíthat. Ha 2011-ben 65 évesen ment nyugdíjba, akkor nőként 18 évre, férfiként 14 évre számíthat. Mind a férfiak, mind a nők 6 egészségesen eltölthető nyugdíjas évet remélhetnek.

Várható nyugdíj összege Mekkora nyugdíjra számíthat 2014-ben az, akinek a jövedelme 1988-tól 2013-ig az alábbiak szerint alakult? Minimálbér (2013: bruttó 98 000 Ft; nettó: 64 190 Ft) 35 000 Ft/hó Átlagbér (2013: bruttó: 230 700 Ft, nettó: 151 108 Ft) 90 000 Ft/hó Átlagbér duplája (2013: bruttó: 461 400 Ft, nettó: 302 2017 Ft) 158 000 Ft/hó Figyelembe vett adatok 1988-tól minimálbér 1988-tól nemzetgazdasági átlagbér 40 év szolgálati idő Az átlagbér duplája esetén a nyugdíj azért nem a duplája, mert - korábbi a sávos adózás miatt voltak évek amikor a dupla bruttóhoz nem dupla nettó bér tartozott - néhány korábbi évben a jövedelem meghaladta a járulékfizetés felső határát

Aktív keresők- eltartottak aránya Elöregedő társadalmak nem csupán nálunk, de egész Európában Magyarország: 1980-ban 4 aktív keresőre még csak 2 nyugdíjas jutott, 2013-ban 4 aktív kereső már 3 nyugdíjast tartott el A jövő: a KSH demográfiai számításai szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut A fenti adatokból is látható: várhatóan már a tíz év múlva nyugdíjba vonulóknak is lényegesen alacsonyabb összegű állami nyugdíj jut majd, tehát egyre fontosabbá válik az öngondoskodás szerepe KSH demográfiai számításai alapján

Hogyan kerülhető el a kisnyugdíjas lét? Cég által adómentesen adható juttatás Nyugdíjcélú megtakarítás (Élethosszig tartó unit linked biztosítás) Szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás Magánszemélyként Nyugdíjbiztosítás Nyugdíjcélú megtakarításos életbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás 1. Nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok) díja után nem lehet adójóváírást igénybe venni. Azaz a biztosító az adóévben befizetett biztosítási díjat a kiegészítők díjával csökkenti és a fennmaradó összeg alapján állítja ki a rendelkezésre jogosító nyilatkozatot (adóigazolás). 2. 44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (8) bekezdésben foglalt rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy - figyelemmel a (7) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. 3. 44/D. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

a biztosított halála, vagy Nyugdíjbiztosítás Nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, amely alapján a biztosító az alábbi események bármelyikének bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt:   a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, illetve szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése.

Nyugdíjbiztosítás Továbbá csak akkor tekinthető nyugdíjbiztosításnak a biztosítás, ha a biztosító teljesítéséig a szerződés létrejöttétől legalább 10 év eltelt, kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják. A biztosító teljesítése csak járadékszolgáltatás lehet, pl. az alábbi esetekben: egy nő 40 év szolgálati idő után nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe és nem telt el 10 év a szerződéskötés kezdetétől a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorig kevesebb, mint 10 év van hátra (azaz a tartam rövidebb, mint 10 év) Mit jelent a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése? alapvetően a sajátjogú nyugellátásokat jelenti a jelenlegi definíció nem zárja ki a hozzátartozói nyugellátásokat sem 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szabályozza a nyugellátásra való jogosultságot A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaellátás, c) a szülői nyugdíj, d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások, e) az özvegyi járadék.

Nyugdíjbiztosítás - adójóváírás 20% adójóváírás extra megtakarításként Magánszemély szerződő által adóévben befizetett biztosítási díj (csökkentve a kiegészítő biztosítások díjával) 20%-a, de legfeljebb 130 000 Ft adóról rendelkezhet a szerződő Nyugdíj-előtakarékossági számlára és/vagy önkéntes pénztárba és nyugdíjbiztosításra történt befizetés esetén összesen 280 000 Ft adó kiutalásáról (adójóváírásról) rendelkezhet a magánszemély. Az adójóváírás összegét az adóhatóság utalja a nyugdíjbiztosítási szerződésre 1. Nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok) díja után nem lehet adójóváírást igénybe venni. Azaz a biztosító az adóévben befizetett biztosítási díjat a kiegészítők díjával csökkenti és a fennmaradó összeg alapján állítja ki a rendelkezésre jogosító nyilatkozatot (adóigazolás). 2. 44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (8) bekezdésben foglalt rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy - figyelemmel a (7) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. 3. 44/D. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Mely jövedelmek után érvényesíthető az adójóváírás? Az összevont adóalap adójának az adókedvezmények (pl. családi adókedvezmény) levonása után fennmaradó részéről lehet rendelkezni (adójóváírás érvényesítése). Összevont adóalapba tartozó jövedelem különösen munkabér tagi jövedelem (társaság tagja) személyes kivét (egyéni vállalkozó), megbízási díj, bérbeadásból származó jövedelmet („önálló tevékenységből származó jövedelmek”), az egyéb jövedelmek (pl ÖPT támogatói adomány) A személyi jövedelemadó törvény alapján befizetett adó (bármilyen jogcímen is történik) személyi jövedelemadó (tehát: szja). A személyi jövedelemadó két nagy csoportra osztható. Az egyik az összevonandó jövedelem (ennek akkor volt különös jelentősége az adóterhelés szempontjából, amikor még sávos adó volt, több kulccsal). A másik nagy csoport a különadózó jövedelem, amelynek számos esete van (idetartoznak a különféle tőkejövedelmek, a vállalkozói nyereség utáni adók stb), és a legfőbb jellemzője, hogy már régen is (és most is) lineáris adózást jelentett (egy kulccsal).   A kedvezmény (az adójóváírás) csak az összevont jövedelem adójából érvényesíthető. Ezek jellemzően a bérek, a megbízási díjak, az egyéb összevonandó jövedelmek (jellemzően nem valamiféle tevékenység ellenértéke), és az összevonandó jövedelem közé tartozik például az egyéni vállalkozó kivét (ez olyan jövedelem, mintha bért fizetne magának, ezt költségként elszámolja, és szja-előleget von le belőle, utána a járulékokat megfizeti), valamint a társas vállalkozás tagi jövedelme (ez is kvázi bér, kifizetés történik, és az szja-előleget le kell vonni belőle, és a járulékokat is meg kell fizetni utána). Tehát a vállalkozói kivét és a tagi jövedelem kvázi bér, összevonandó jövedelemnek minősül. és annak szja-ja fedezetet nyújthat az adójóváírásra. A különadózó jövedelmek szja-járól a magánszemély nem rendelkezhet (például a nyereség után megfizetett 10 vagy 19 %-os szja terhére), ahogyan a kamatjövedelem szja-ja után sem.

Mely jövedelmek után nem érvényesíthető az adójóváírás? Nem jogosít rendelkezésre (adójóváírásra) a külön adózó jövedelmek adója, így különösen a vállalkozói személyi jövedelemadó, tételes adózás alapján fizetendő adó, osztalékadó, kamatadó, árfolyamnyereségből származó adó. A személyi jövedelemadó törvény alapján befizetett adó (bármilyen jogcímen is történik) személyi jövedelemadó (tehát: szja). A személyi jövedelemadó két nagy csoportra osztható. Az egyik az összevonandó jövedelem (ennek akkor volt különös jelentősége az adóterhelés szempontjából, amikor még sávos adó volt, több kulccsal). A másik nagy csoport a különadózó jövedelem, amelynek számos esete van (idetartoznak a különféle tőkejövedelmek, a vállalkozói nyereség utáni adók stb), és a legfőbb jellemzője, hogy már régen is (és most is) lineáris adózást jelentett (egy kulccsal).   A kedvezmény (az adójóváírás) csak az összevont jövedelem adójából érvényesíthető. Ezek jellemzően a bérek, a megbízási díjak, az egyéb összevonandó jövedelmek (jellemzően nem valamiféle tevékenység ellenértéke), és az összevonandó jövedelem közé tartozik például az egyéni vállalkozó kivét (ez olyan jövedelem, mintha bért fizetne magának, ezt költségként elszámolja, és szja-előleget von le belőle, utána a járulékokat megfizeti), valamint a társas vállalkozás tagi jövedelme (ez is kvázi bér, kifizetés történik, és az szja-előleget le kell vonni belőle, és a járulékokat is meg kell fizetni utána). Tehát a vállalkozói kivét és a tagi jövedelem kvázi bér, összevonandó jövedelemnek minősül. és annak szja-ja fedezetet nyújthat az adójóváírásra. A különadózó jövedelmek szja-járól a magánszemély nem rendelkezhet (például a nyereség után megfizetett 10 vagy 19 %-os szja terhére), ahogyan a kamatjövedelem szja-ja után sem.

Szükséges havi jövedelem (családi adókedvezményt is figyelembe véve) Mekkora jövedelem esetén lehet kihasználni maximálisan az adójóváírás lehetőségét?   Szükséges havi jövedelem (családi adókedvezményt is figyelembe véve) Adójóváírás összege 0 gyerek 1 gyerek 2 gyerek 3 gyerek 130 000* 67 708 130 208 192 708 686 458 280 000** 145 833 208 333 270 833 764 583 Főállású egyéni és társas vállalkozó kötelezően járulékot fizet 152.500, vagy 177.000 forint (minimálbér vagy garantált bérminimum másfélszerese) után. Ha a járulék fizetéshez kapcsolódóan tagi jövedelmet, vállalkozói kivétet is elszámol, akkor a kapcsolódó szja terhére is igényelhető az adójóváírás! * Csak nyugdíjbiztosítás ** Nyugdíjbiztosítás, önkéntes kölcsönös pénztárak, Nyesz összesen

Adójóváírás visszafizetése 20%-kal növelten vissza kell fizetni az összes adójóváírást, ha nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg a szerződés bármilyen pénzkivonás esetén a teljes tartam alatt (akár eseti díjból is) ha úgy módosul a szerződés, hogy már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A visszafizetendő összeget a biztosító vonja le a kifizetésből és fizeti meg az adóhatóságnak. Ha nem tudja levonni, akkor az igazoláson feltünteti az adókötelezettséget, melyet a magánszemélynek az adóbevallásában kell rendezni. 1. 44/C. § (6) Az (1) bekezdés alapján átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetett összegből - ha van ilyen - levonja, a szerződés megszűnését követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét. 2. Nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés esetén a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni.

Generali Nyugdíjprogram Adójóváírásra jogosító befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások: Aranyszárny CLaVis Aranyszárny Exkluzív Aranyszárny Exkluzív Speciál Europe Treasury Számos, egyéb nyugdíjcélú megtakarítási forma Éethosszig tartó unit linked életbiztosítások Aranyszárny, tartamos unit linked Mozaik, klasszikus életbiztosítás, garantált összegű elérési szolgáltatással A Generali Nyugdíjprogram keretében jelenleg az Aranyszárny CLaVis, az Aranyszárny Exkluzív, az Aranyszárny Exkluzív Speciál és a Europe Treasury befektetési egységekhez kötött biztosítások nyugdíjbiztosítási változatai érhetők el adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításként. Aranyszárny CLaVis befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás • hosszú távú, rendszeres megtakarítás • a biztosító által felkínált eszközalap-választékból saját befektetési portfólió állítható össze • folyamatosan nyomon követhető, hogy aktuálisan mennyit ér a szerződésén lévő megtakarítás • lehetőség eseti díjak elhelyezésére a számlán, mely biztosítja a szabad felhasználhatóságot, az igazi pénzügyi függetlenség megteremtését, hiszen bármikor hozzáférhető (amennyiben adójóváírást vett igénybe a szerződő ezen szerződésre, akkor az adójóváírás visszafizetése mellett) • széleskörű, rugalmasan alakítható élet-, baleset- és egészségbiztosítási védelem • a tartam során többszöri bónusz kifizetés hűséges ügyfeleinknek • 15 éves tartamtól ajánlott • Teljes Költség Mutató (TKM): 15 év: 2,57% - 5,72% 20 év: 1,39% - 4,50% Aranyszárny Exkluzív befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás • 10 éves tartamtól ajánlott 10 év: 4,49% - 7,69% 15 év: 2,77% - 5,92% 20 év: 2,07% - 5,20% Aranyszárny Exkluzív Speciál - befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás 10 év: 2,70% - 5,84% 15 év: 1,80% - 4,92% 20 év: 1,43% - 4,54% Europe Treasury befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás • a hosszú távú megtakarítási program keretében a biztosító a befizetett díjakat MNB középárfolyamon váltja át euróra • a megtakarítás befektetési háttere a választott eszközalapoktól függ. Az euró alapú eszközalapok kockázatukban és hozamaikban eltérnek egymástól. • 15 éves tartamtó ajánljuk 15 év: 4,48% - 6,61% 20 év: 3,25% - 5,36% A Generali azonban nem csak azon megtakarítani szándékozóknak kínál megoldást, akik az adójóváírást igénybe szeretnék, illetve tudják venni, hanem azoknak is, akik ugyan nyugdíjcélra takarítanak meg, de nem a törvény szerinti nyugdíjbiztosítás keretében, illetve, akik csak kisebb összeget tudnak félre tenni, de fontos számukra a széleskörű baleset- és egészségbiztosítási védelem is.

Adójóváírás hatása tartam 20 év eszközalap hozama 7% értékkövetés 3% éves díj 300 000 díj összesen 8 061 112 adójóváírás összesen 1 612 222 bónusz összesen 446 309 lejárati összeg CLaVis 13 817 777 adójóváírás 2 996 975 összesen 16 814 751

Nyugdíjbiztosítás adójóváírás és a visszafizetendő összeg Havi díj: 20 000 Ft Feltételezett hozam: 6% Adójóváírás: 48 000 Ft/év Kisebb hozam (3-4%) esetén 12-14 év után nem okoz veszteséget az adójóváírás visszafizetése Nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés esetén a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni: - 10 év után nincs kamatadó a jelenlegi szabályok szerint, ha nem volt olyan mértékű díjemelés, amely a kamatadó kedvezmény elvesztését jelenti.

Adójóváírás hatása 10 8 A hozamtól és az indexálás mértékétől függően* várhatóan 8 – 10 év eltelte után nem okoz veszteséget az adójóváírás 20%-kal növelt visszafizetése. Ezt követően - a visszafizetés ellenére - az adójóváíráson elért hozamból akár nyereség is származhat. *a jelentős indexálás növeli a fenti 8-10 évet 1-2 évvel

Adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosítás eseti díjfizetés rugalmasság biztosítási védelem Adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosítás Az ideális eset azonban a több lábon álló öngondoskodás: így akár a NYESZ, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, a nyugdíjbiztosítás és az egyéb nyugdíj célú életbiztosítások jól kiegészíthetik egymást. A Generali Nyugdíjprogramban is számos nyugdíj célú megtakarítási forma választható az új, adójóváírásra jogosító befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások mellett. A Generali a lakosság megtakarítási szokásait és lehetőségeit vizsgáló kutatásából kiderült, hogy minden negyedik ember tud megtakarítani, a legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot, de ezen összeg töredékéből is, egy jól megválasztott befektetési formában, hosszú távon akár több millió forint is összegyűjthető. A biztosítás előnye a NYESZ-szel és a pénztárakkal szemben a biztosítási védelem: rokkantság vagy halál esetén több szolgáltatás a biztosítottnak vagy a kedvezményezettnek Azért az élethosszig tartó unit-linked biztosítások átalakításával kezdtük a bevezetést, mert ezen termékek alkalmasak arra, hogy kellő rugalmassággal mind biztosítási védelem, mind díjfizetés, mind befektetési szempontból széles körűen szolgálják ki az ügyféligényeket. egyéni befektetési portfólió bónusz

Köszönöm a figyelmet!