A kommunikáció Nonverbális kommunikáció

A kommunikáció csatornái

Nonverbális kommunikáció A verbális közléseket – kivéve az írást – csaknem minden esetben nonverbális kommunikáció kíséri. A szóbeli információ adásvétele egyértelműen tudatos tevékenység, a nonverbális megnyilvánulások csak kisebb részben tudatosak.

Nonverbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, vokális (hangadás, hangnem, hanghordozás), gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.).

Nonverbális kommunikáció A verbális csatornán többnyire információk adásvétele folyik, míg a nonverbális közlések inkább érzelmek, indulatok, a kommunikáló felek között fennálló emberi kapcsolatok vagy viszonylatok érzékletes kifejezésére szolgálnak.

Nonverbális kommunikáció A következőkben tekintsük át a nonverbális csatornán való üzenetváltás legtipikusabb módjait és az ezekben érvényesülő törvényszerűségeket.

Veleszületett, örökletes vagy tanult? A kulturális különbségek száma igen nagy, de az alapvető testnyelvi jelzések mindenütt ugyanazok. Az alapvető kommunikációs jelek legtöbbje a világon mindenütt ugyanaz. (Pl. mosoly, fejrázás) (21.old)

A pontos gesztusértelmezés három alapszabálya Amit egy-egy helyzetben látunk és hallunk, az nem okvetlenül az emberek igazi attitűdjét mutatja. Ezért ha helytálló információt akarunk kapni, három szabályt érdemes betartanunk.

A pontos gesztusértelmezés három szabálya Első szabály: a gesztusokat együttesen értelmezzük A „testbeszédcsokornak” legalább három gesztusszóból kell állnia ahhoz, hogy a benne lévő szavak mindegyikét pontosan meghatározza. Pl: a fejvakarás jelenthet izzadást, , bizonytalanságot, korpát, bolhát, feledékenységet, attól függően, milyen más gesztusokkal együtt fordul elő.

A pontos gesztusértelmezés három szabálya Második szabály: figyeljük meg, van-e összhang a szóbeli és a nonverbális kommunikáció között A kutatások azt mutatják, hogy a nem verbális jelzések körülbelül ötször akkora erővel hatnak, mint a verbális csatorna jelei, s ha a kettő nem vág egybe, az emberek – kiváltképp a nők – meg se hallják a szót, csak a nem verbális üzenetre hagyatkoznak.

A pontos gesztusértelmezés három szabálya Harmadik szabály: fontos a kontextus A gesztusokat mindig abban a kontextusban kell értelmezni, amelyben előfordulnak. Pl: ha valaki szorosan összefont karral, keresztbe tett lábbal, leszegett állal a buszmegállóban ül egy hideg, téli napon, valószínű fázik. Ha pedig ugyanebben a pózban az asztalnál ül velünk szemben, miközben valamilyen árut próbálunk rásózni, akkor negatívan viszonyul az ajánlatunkhoz.

A pontos gesztusértelmezés három szabálya

Lehet-e hamisítani? A válasz az, hogy általában nem, mert a fő gesztusok, az apró jelek és a kimondott szó közti valószínű diszharmónia elárulja a hamisítót. A színlelés csak ideig-óráig sikerül. A testbeszédet nehéz tartósan hamisítani. (29. old. „A hazudós jelentkező.”)

A hatalom a kezünkben van A kezet minden más testrésznél erősebb kapcsolat fűzi az agyhoz. A történelem során a nyitott tenyér az igazmondással, az őszinteséggel, a lojalitással, az engedelmességgel társult. (Pl: eskü) Hogy valaki nyílt és őszinte-e vagy sem, annak megállapítására az egyik legjobb eszköz, ha megfigyeljük, mit mutat a tenyere.

A hatalom a kezünkben van

Hogyan érzékeljük az őszinteséget? Amikor egy gyerek füllent vagy elhallgat valamit, sokszor a háta mögé teszi a kezét. A férfi testbeszédéből könnyen kiderül, ha hazudik. A nők serénykedéssel leplezik a hazugságot. A testnyelvben a kéz minden más testrésznél többet mond el. Ha eldugjuk, az olyan, mintha becsuknánk a szánkat.

A tenyér hatalma Három fő tenyérgesztus van: a fölfelé mutatott tenyér, a lefelé fordított tenyér és a zárt ököl-kinyújtott mutatóujj gesztus. fölfelé mutatott tenyér=ártalmatlanság lefelé fordított tenyér=tekintély, hatalom zárt ököl-kinyújtott mutatóujj=a kéz tulajdonosa engedelmességre akarja szorítani a másik felet (36. old.)

Hogyan tudatja a testbeszéd a fensőbbséget, a hatalmat? Amikor először találkozunk valakivel, az illető az első kézfogással öntudatlanul az alábbi három alapvető attitűd valamelyikét adja tudtunkra: Fensőbbség Alázat Egyenrangúság

Hogyan tudatja a testbeszéd a fensőbbséget, a hatalmat? Fensőbbség – A kézfogáskor a mi tenyerünk néz lefelé. A partner kezéhez képest fölül van, s ez azt közli vele, hogy mi akarjuk irányítani a találkozást. Alázat – Felfelé néző tenyérrel nyújtunk kezet. Át akarjuk engedni az irányítást. Egyenrangúság – Mind a két kéz függőleges marad.

Hogyan teremtsünk jó kapcsolatot? Először is figyeljünk arra, hogy mindkettőnk keze függőleges legyen. Másodszor, ugyanakkora erővel szorítsuk meg a partner kezét, amekkorával ő a miénket.

Egyenrangúság

Ki nyújtson kezet először? Európában hagyományosan az nyújt kezet először, aki az elfogadott társadalmi normák szerint a rangosabb: az idősebb, a főnök, a nő. (Mindig a fogadó fél nyújt elsőnek kezet.)

Kéz- és kargesztusok A nyolc legelőnytelenebb kézfogás (amelyek mindenképpen kerülendők) Döglött hal Satu Kézroppantás Az ujjak megmarkolása A mereven kinyújtott kar Dugóhúzó Biciklipumpa vagy nyomókút Leveszöldség

Kéz- és kargesztusok Döglött hal Alig van visszataszítóbb kézfogás, mint az, amely döglött hal néven vonult be a köztudatba, különösen ha a kéz hideg és nyirkos is. A petyhüdt, puha kezet a legtöbben nem szívesen fogjuk meg és általában a gyenge jellemmel azonosítjuk.

Kéz- és kargesztusok Satu Ez a csöndesen erőszakos gesztus arról árulkodik, hogy az illető uralkodni kíván és magához akarja ragadni az irányítást. A kezdeményező lefelé néző tenyérrel, lefelé irányuló hirtelen mozdulattal nyújtja a kezét, s a partner jobbját olyan erősen szorítja meg, hogy elfehérednek az ujjai.

Kéz- és kargesztusok Kézroppantás „Kisöccséhez”, a satu-hoz hasonlóan a kézroppantás is legrettegettebb kézfogásfajták közé tartozik. Ez a kézfogás végtelenül agresszív személyiségre vall.

Kéz- és kargesztusok Az ujjak megmarkolása A felek valahogy célt tévesztenek, s a kezdeményező a partner ujjait markolja meg. Noha úgy fest, hogy a kezdeményező rendkívül lelkes, valójában arról van szó, hogy nincsen elég önbizalma. Az ujjak megmarkolása itt elsősorban arra szolgál, hogy megnyugtató távolságban tartsa a fogadó felet.

Kéz- és kargesztusok A mereven kinyújtott kar Elsősorban az agresszív ember gesztusa, melynek célja, hogy távol tartsa a partnert saját személyes terétől.

Kéz- és kargesztusok Dugóhúzó Rámenős emberek alkalmazzák szívesen ezt a technikát, akik a maguk területére akarnak húzni bennünket.

Kéz- és kargesztusok Biciklipumpa vagy nyomókút Ennek a jellegzetes kézrázási stílusnak az a lényege, hogy a kezdeményező fél megmarkolja és gyors egymásutánban többször erősen és ritmikusan oda-vissza rángatja a feléje nyújtott kezet.

Kéz- és kargesztusok Leveszöldség A vegetáriánus hasonlatot a hollandok ihlették, akik úgy hívják ezt a stílust: „Olyan a kézfogása, mint egy csokor sárgarépa.” A döglött hal távoli rokona, de ez merevebb és kevésbé nyirkos.

Kéz- és kargesztusok A kézfogás lényeges lépés a hatékony kommunikáció felé vezető úton. Helyes ezért a saját kézfogási módunkat, technikánkat mintegy „teszteltetni” családtagjainkkal, barátainkkal, akiknek a véleményében és őszinteségében megbízunk.

A mosoly és a nevetés varázsereje A mosolygásban két izomcsoport játszik szerepet: a járomcsonti izmok, amelyek az arc két oldalán futnak le a száj sarkáig és a szem körüli izmok. A járomcsonti izmokat akaratlagosan működtetjük – ezek segítségével produkálunk műmosolyt. A szem körüli izmok viszont akaratunktól függetlenül működnek.

A mosoly és a nevetés varázsereje A természetes mosoly jellegzetes apró ráncokat csal a szem köré, a szem összeszűkül. A műmosolynál csak a száj húzódik szét, csak a száj mosolyog.

Természetes mosoly

Műmosoly

Miért ragályos a mosoly? Van az agyban egy ún. tükörneuron, ez hozza működésbe az arc és az arckifejezés felismeréséért felelős agyi területet és azonnali tükörreakciót eredményez. Más szóval: a látott arckifejezést automatikusan lemásoljuk. (67. old.)

Miért a legjobb gyógyszer a nevetés? Akire rámosolygunk, az szinte mindig visszamosolyog, s ez kölcsönösen pozitív érzelmeket kelt. A mosoly és a nevetés erősíti az immunrendszert, védi a szervezetet a betegségektől, segít a tanulásban, új barátok szerzésében és meghosszabbítja az életet. A humor gyógyít.

Miért a legjobb gyógyszer a nevetés? Egy felnőtt átlagosan 15-ször nevet egy nap, egy óvodás 400-szor. A nevetés serkenti a szervezet természetes fájdalomcsillapítóinak, a jó érzést fokozó endorfinoknak a termelődését, ily módon enyhíti a stresszt. (78. old. „A nevetőszoba”)

A kéz és a hüvelykujj jelzései A tudósok kimutatták, hogy az agy és a kéz között sűrűbb az idegi összeköttetés, mint a test bármely más két része között, így a kéz helyzete és mozdulatai sokat elárulnak érzelmi állapotunkról.

A kéz és a hüvelykujj jelzései A két tenyér összedörzsölésével az emberek pozitív várakozást fejeznek ki. (Sose feledkezzünk meg a kontextusról!) A hüvelyk- és a mutatóujj vagy a többi ujj hegyének összedörzsölése azt jelzi, hogy pénzre számítunk. Az összekulcsolt kéz első pillantásra az önbizalom jelének látszik, de szorongást, negatív attitűdöt is jelezhet.

A kéz és a hüvelykujj jelzései Toronysisak – az egyik kéz ujjainak hegye könnyedén a másikéhoz nyomódik, toronysisakhoz hasonló alakzatot formál. Önbizalmat, magabiztos fellépést jelez. A vezető típusú egyének jellegzetes gesztusa.

A hüvelykujj A hüvelykujj a fölény jele. A határozottság, a dominancia, sőt olykor az agresszív fellépés kifejezésére használatos. A „menő” pasas tipikus testtartásához hozzátartozik a zsebből kikandikáló hüvelykujj.

A hüvelykujj Zakózsebből kikandikáló hüvelykujj – ez a gesztus azoknál a férfiaknál és nőknél jelenik meg, akik másoknál magasabb rangúnak tekintik magukat. A hüvelykujj a nevetségessé tétel, a sértegetés eszköze is lehet.

Karjelek Miért lehet káros az összefont kar? (85. old) Az összefont kar drámaian csökkenti a bizalmat. Ha a hallgató összefonja a karját, akkor negatívabban viszonyul az előadóhoz és kevésbé figyel a szavaira. Semmiképp se fonjuk össze a karunkat – hacsak nem azt akarjuk mások tudtára adni, hogy nem értünk egyet.

Karjelek Ha valaki nemcsak a karját fonja össze, hanem a kezét is ökölbe szorítja, ez a gesztuscsokor a védekezésen kívül ellenséges érzületet is elárul. Aki úgy fonja össze a karját, a hogy közben megmarkolja a két felsőkarját, önmagát erősíti. Bizonytalanságot jelez, visszafogott magatartás jele.

Karjelek Az összefont kar-fölfelé mutató hüvelykujj kombináció azt mutatja, hogy a gazdája nyeregben érzi magát. A fölfelé mutató hüvelykujj a magabiztosság egyik jelzése, ez társul a védelmet nyújtó kar összefonásával.

Részleges karkorlát Nőknél az egyik kar átnyúlik a test előtt, s a kéz a másik kart szorongatja. Önbizalom hiányt mutat. Férfiak esetében jellegzetes az ún. nyitott slicc pozíció. Biztonságot a férfinek, mert óvja legfőbb kincsét és megkíméli egy szemből jövő esetleges goromba ütéstől.

Karkorlátok A karkorlát létrejötte helyreállítja a biztonságérzetet. Pl. az egyik kéz megfogja vagy megérinti a másik kézen lévő karkötőt, órát, mandzsettagombot, retikült vagy egyéb tárgyat, amelyet a másik kéz tart. (94. old.)

Az érintés hatalma Egy jól alkalmazott könyökérintés révén háromszoros az esélyünk, hogy elérjünk valamit. (96. old. „Telefonfülke-próba”) A könyök megérintése ott hatásosabb, ahol nem szokványos a gyakori érintés.

Kulturális különbségek (100. old) Vajon mennyire ismerjük a testbeszédben megnyilvánuló kulturális különbségeket? Próbáljuk ki! Tartsuk föl a kezünket és mutassunk ötöt. Aztán kettőt. (101. old.)

A kultúra alapjai mindenütt ugyanazok A mimika, a mosoly különféle változatai szinte mindenütt ugyanazt a jelentést közvetítik. A mimika vele születik az emberrel. (Pl. Japán és amerikai kisgyermekek pontosan ugyanazokat a mimikai reakciókat produkálják.)

A kifejező arcjáték, a mimika A jellegzetes mozgásokban megnyilvánuló alapállapotok a következők: Öröm Meglepetés Félelem Szomorúság Harag Undor Érdeklődés

A kifejező arcjáték, a mimika Azért nevezzük a fentieket alapállapotoknak, mert egy-egy kifejezésen belül még számos variáció, fokozat lehetséges az adott személy karakterének, vérmérsékletének és kommunikációs képességeinek, kifejezőkészségének, a helyzetnek és a kommunikációs aktus intenzitásának megfelelően.

A kifejező arcjáték, a mimika Az említett alapállapotok, mint érzelemkifejezések egységesek az emberi fajnál, függetlenül attól, hogy az adott személy, mely földrész lakója, mely nemzethez tartozik, illetve, hogy az adott etnikum, melynek tagja, milyen kulturális fejlettségi színvonalat képvisel.

A kifejező arcjáték, a mimika

A kifejező arcjáték, a mimika

A kifejező arcjáték, a mimika

A kifejező arcjáték, a mimika

A kifejező arcjáték, a mimika

A kifejező arcjáték, a mimika

Értékelő és megtévesztő jelek A hazugság észlelésének a gesztusok a legmegbízhatóbb támpontjai. A hazugság palástolásában minden testrészünknél nagyobb szerep jut az arcnak. Arcunkra ugyanis kiül minden érzelem.

Miért nehéz hazudni? Hazudni azért nehéz, mert az agy tudatalatti része automatikusan működik, így aztán a testbeszéd elárulja az embert. A hivatásos hazudozók annyira kifinomult testbeszédet alkalmaznak, hogy nem venni rajtuk észre, ha hazudnak. Ezt két módszerrel érhetik el.

Miért nehéz hazudni? Az egyik, hogy begyakorolják a „jó” gesztusokat hazudozás közben. A másik, hogy visszafogják a gesztikulálást amikor hazudnak. A leghihetőbben akkor tudunk hazudni, ha nem látható a testünk.

A nyolc leggyakoribb hazugsággesztus Száj eltakarása Orr megérintése Ha viszket az orrunk Szem dörzsölése Fülmarkolás Nyakvakarás Gallérhúzogatás Ujj a szájban

Értékelő és időnyerő gesztusok Unalom – ha a hallgató a tenyerébe támasztja a fejét, az az unalom jele, azért csinálja, hogy el ne aludjon. Dobolás az asztalon, lábdobogás a földön – a türelmetlenség jele.

Értékelő és időnyerő gesztusok Értékelést az állnak vagy az arcnak támasztott zárt ököl jelez, melyhez gyakran fölfelé irányuló mutatóujj társul. Ha az illető érdeklődése lanyhul, de udvariasságból mégis érdeklődőnek akar mutatkozni. A középvezetők szokták felvenni ezt a pózt a cég elnökének unalmas beszéde alatt.

Értékelő és időnyerő gesztusok Az állat támasztó hüvelykujj kritikus magatartásról árulkodik. Az áll simogatása azt mutatja, hogy a hallgató „határozathozatalra vonul vissza”. A szájba vett tárgy az időnyerés eszköze.

A szem és a tekintet kifejezőereje „A szem a lélek tükre”- mondják, korántsem alaptalanul. A szem és a viselkedés összefüggése ősidők óta foglalkoztatja az embereket. A szemre, tekintetre, a pillantásra számtalan nyelvi fordulat utal: „felcsillan a szeme”, „a szeme sem áll jól”, „felnyársal a tekintetével” stb.

A szem és a tekintet kifejezőereje Táguló pupilla Változatlan fényviszonyok esetén a szembogár nagysága az ember hangulatától függően változik. Ha izgalom fog el bennünket, pupillánk akár a négyszeresére is tágulhat, ha pedig dühbe jövünk, képes pici fekete ponttá szűkülni.

A szem és a tekintet kifejezőereje A szemöldök gyors felvonása Egy velünk született, öntudatlan jelzés, amely konstatálja a másik jelenlétét. Egyedül a japán kultúra nem él ezzel a gesztussal, ott udvariatlan és illetlen a szemöldök gyors felvonása.

A szem és a tekintet kifejezőereje A kommunikáció biztos alapját az teremti meg, ha szemtől szembe kerülünk a partnerrel. Michael Argyle a szociálpszichológia és a nonverbális kommunikáció úttörő brit kutatója azt figyelte meg, hogy Európában és Észak-Amerikában a beszélgetők átlagosan a beszédidő 61%-ában néznek a partnerre.

A szem és a tekintet kifejezőereje A testbeszéd egyéb jeleihez hasonlóan a nézés ideje is kulturálisan meghatározott. Egyes kultúrkörökben a tekintetek találkozásának aktusát külön viselkedési és illemszabályok rögzítik. Így pl. a nőknek számos helyen még ma sem szabad társas szituációban más férfira nézni, csak arra, akivel mindenki által elfogadott módon kapcsolatban állnak.

A szem és a tekintet kifejezőereje Három alapvető nézéstípus van: a társasági nézés, a bizalmas nézés, az intenzív nézés.

A szem és a tekintet kifejezőereje Társasági nézés Társasági találkozás alkalmával a nézési idő 90%-ában a partner szeme és szája által bezárt háromszögre irányul a tekintetünk. Ha nincs fenyegető szándékunk, az arcnak ezt a részét nézzük, s fellépésünket a partner ártalmatlannak érzékeli.

A szem és a tekintet kifejezőereje Bizalmas nézés Ez a nézés a szempártól indul és lenyúlik az áll alá. Férfiak és nők egyaránt ezt a nézést használják a másik iránti érdeklődésük kifejezésére, s az érdeklődés viszonzásának jele is ugyanez.

A szem és a tekintet kifejezőereje Intenzív nézés Képzeljük el, hogy a partner homloka közepén van egy harmadik szem és nézzük ezt a „három” szem alkotta háromszöget. Nemcsak roppant komollyá változtatja a légkört, de egy csapásra képes leállítani a levegőt.

A tekintet kifejezőereje (163. „Hogyan tartsunk szemkontaktust nudistatelepen?”) (170. old. „Szembe babám, ha szeretsz!”)

A test arra mutat, amerre az agy menni akar Amerre a test vagy a láb mutat, tulajdonosa arra menne szívesebben. Ha azt szeretnénk, hogy mások fesztelenül érezzék magukat velünk, alkalmazzunk 45 fokos, ún. nyitott pozíciót, de ha nyomást akarunk gyakorolni valakire, forduljunk szembe vele.

Hogyan mondja el a láb, mit akar az agy? A lábszár és a lábfej fontos információkat szolgáltat a megfigyelőnek az ember lelkiállapotáról, hiszen a legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy mit csinálunk vele. Lehet, hogy az arc higgadtságot mutat, de a láb közben ütemesen dobog.

Divatosan járunk? Abból, hogy valaki hogyan lengeti a karját járás közben, sokat megtudhatunk az egyéniségéről – vagy arról, hogy milyennek akarja mutatni magát.

A négy fő állópozíció Vigyázzállás – érzelmileg közömbös Terpeszállás – főleg férfigesztus, szívesen alkalmazzák dominanciajelzés gyanánt Egyik láb elöl – arra mutat, amerre az agy menni akar Lábkeresztezés – elzárkózó, védekező attitűd

A térközszabályozás Minden embernek megvan a személyes tere, személyes „légbuborékja”, melyet magával hordoz. Ennek mérete attól függ, milyen sűrűn lakott helyen, illetve milyen kultúrában nőtt fel az illető. Míg bizonyos kultúrákban, amilyen a japán, megszokott a zsúfoltság, addig másokban inkább a tág tereket kedvelik, s ezért az egyének is nagyobb távolságot tartanak egymástól. (184. old)

A térközszabályozás A személyes tér, melynek méreteit a gyerekek 12 éves korukra elsajátítják, az alábbi négy zónára oszlik: Intim zóna Személyes zóna Társadalmi zóna Nyilvános zóna

A térközszabályozás Intim zóna, amely kb. fél méteres sugarú körben veszi körül a testet. Valamennyi zóna közül ez a legfontosabb. Küszöbét csak az érzelmileg legközelebb állók léphetik át: házastárs, szülő, gyerek, szerető, jó barát, rokon és szeretett háziállat. Az intim zóna része a 15 cm-es határon belüli alzóna, melybe csak intim testi érintkezés során lehet bejutni. Ez a szoros intim zóna.

A térközszabályozás Személyes zóna, amely a testtől kb. 1-1,5 m-es sugarú körben helyezkedik el. Ilyen távolságra állunk másoktól rendezvényeken, társasági események és baráti összejövetelek alkalmával.

A térközszabályozás Társadalmi zóna kb 2,5-3 m. Ilyen távolságot tartunk az idegenektől, a vízvezeték-szerelőtől vagy az asztalostól, aki a lakásunkban dolgozik, egy új munkatárstól és mindenkitől, akit nem nagyon ismerünk.

A térközszabályozás Nyilvános zóna kb. 3 m-nél távolabb. Ha nagyobb embercsoporthoz szólunk, ezt a távolságot érezzük kényelmesnek.

A térközszabályozás Egy koncerten, moziban, metrón vagy buszon összezsúfolódó tömegben kénytelen-kelletlen sokszor belépünk egymás intim zónájába. Van egy sor íratlan szabály, melyet a zsúfolt helyeken a legtöbb kultúrában betartanak. Íme az általános liftezési szabályok:

A térközszabályozás Nem beszélünk senkivel. Kerüljük a szemkontaktust. Ha van könyvünk, vagy újságunk, látszólag mélyen beletemetkezünk. Nagyobb tömegben nem mozdul a testünk. Egyfolytában az emeletszámok változását figyeljük.

A térközszabályozás Az autó mintha felnagyítaná az egyén személyes terét. Az autós úgy érzi, hogy kocsija előtt és mögött 8-10 méternyi területhez joga van. Az autóban sokan azt hiszik, láthatatlanok. Intim testrészt vagy ruhadarabot is megigazítanak magukon mindenki szeme láttára.

A térközszabályozás

A térközszabályozás

A térközszabályozás

A térközszabályozás

Forrás: Barbara és Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest, 2006.