Fukusimai atomerőmű-baleset Pataki Boglárka Petra Tankör: MF13F1

A Fukusimai atomerőmű vége? Az atomerőműben 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 (közép-európai idő szerint 6 óra 46) perckor bekövetkezett tóhokui földrengés És az azt követő szökőár romboló hatásai Súlyos nukleáris üzemzavarok és -balesetek sorozatát indították el.

Tóhokui földrengés A Richter- skála szerinti 9,0-s erősségű 2011-es tóhokui földrengés és szökőár Japán keleti partvidékén, Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés a régióbeli Szendai várostól nem messze következett be. A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.

Tóhokui földrengést követő szökőár A szökőár vagy cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Néha helytelenül: árhullámnak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A 2001-es indiai-óceáni szökőár és a 2011-es tóhokui földrengés és szökőár egészen kivételes események.

A katasztrófa következtében… …több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt. Japán fővárosában,Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből. A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram. A szökőár autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el. Fukusimában összedőlt egy épület.

Eredmény képekben

Az anyagi kár is igen hatalmas, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül. Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott, amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.

A rengés gazdasági következményei A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően. A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP-jének 8%-át adja, a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.

Epicentrum, hipocentrum és utórengések A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre, a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt. A földrengés után folyamatosan utórengések következtek be. Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltünk meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák.

Köszönöm a figyelmet!