Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke

Az árupiac Az árupiac olyan intézmény, amelynek funkciója a gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslet és a vállalati szektor által nyújtott kínálat összehangolása. Az árupiacon a termékek és szolgáltatások adásvétele történik.

Az árupiac A klasszikus-neoklasszikus modell (Adam Smith /1723-1790/) A neoklasszikus paradigma alapelvei: A piaci cselekedeteket rugalmas árak szabályozzák. A gazdaságban stabil egyensúly alakul ki. A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten mindig teljes. A reálgazdaság nem igényel aktív állami szerepvállalást.

Az árupiac A Neoklasszikus modell szerint: A kamatlábat közvetlenül az árupiac működése határozza meg. A jövedelem mindig azonos a kapacitások teljes kihasználása melletti kibocsátással, rövid távon tehát adott a reáljövedelem nagysága.

Az árupiac a neoklasszikus modellben Az árupiaci egyensúly azon múlik, hogy a kiadások összetétele milyen feltételek mellett egyezik meg a tervezettel. Befolyásoló tényezők: Fogyasztási kereslet Beruházási kereslet Kormányzati áruvásárlások

Az árupiac a neoklasszikus modellben A neoklasszikus fogyasztási függ-vény a kamatláb különböző érté-keihez rendeli hozzá a fogyasz-tás különböző értékeit. Y = C + S i YP C(i) S(i) Y,C,S

Az árupiac a neoklasszikus modellben A beruházási kereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. i I(i) I

Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati adóztatás hatására csökken a rendelkezésre álló jövedelem. (kiszorítási hatás) i YDI YP C(i) T S(i) Y,C,S

Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati kiadások azon hatását, amelynek következtében a magánszektor valamely szereplőjének kereslete csökken kiszorítási hatásnak nevezzük.

Az árupiac a keynesi modellben

Az árupiac a keynesi modellben A keynesi modell (Keynes, John Maynard /1883-1946/) A keynesiánus paradigma alapelvei I.: Az árrendszer nem tökéletes, az árak merevek vagy ragadósak. A gazdasági egyensúlytalanságok tartósak lehetnek, az egyensúlyi állapotok alapvetően instabilak.

Az árupiac a keynesi modellben A keynesiánus paradigma alapelvei II.: A munkapiaci egyensúly nem szükségszerű, a munkanélküliség tartós lehet. Az állam beavatkozása szükségszerű a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A gazdasági döntések bizonytalan várakozásokon alapulnak.

Az árupiac a keynesi modellben A Keynesiánus modell szerint: A kamatláb döntően a pénzpiactól függ. Csak véletlenül fordulhat elő az, hogy a gazdaság teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, ezért a kereslet nagysága függ a jövedelemtől is.

Az árupiac a keynesi modellben Az abszolút jövedelem-hipotézis: adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ. C = f(Y)

Az árupiac a keynesi modellben C(Y) A keynesiánus fogyasztási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett fogyasztást rendeli. Ct  C(YDI) C0 Y Y1 C C(Y) C0 C(Y) = C0 + ĉY Y Itt: ĉ(Y) = ĉ = állandó .

Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási határhajlandóság: (MPC, más jelöléssel: ĉ) azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. ĉ(Y) = dC(Y)/dY 0< ĉ<1

Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási hányad: a fogyasztási igény és a jövedelem hányadosa. c = C/Y

Az árupiac a keynesi modellben C, S Y =Y A szándékolt megtakarítás a jövedelem fogyasztás feletti része ( rezíduum): S(Y) = Y - C(Y). A keynesiánus megtakarítási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett megtakarítást rendeli. St  S(YDI) C(Y) C0 S(Y) Y 45o S0 = - C0 S(Y) = S0 + ŝY = - C0 + (1 – ĉ)Y Itt: ŝ(Y) = ŝ = állandó .

Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási határhajlandóság: (MPS, más jelöléssel: ŝ) kifejezi, hogy egységnyi jövedelem növekedés következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék. ŝ(Y) = dS(Y)/dY 0< ŝ <1

Az árupiac a keynesi modellben ĉ + ŝ = 1

Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási hányad: (c) a megtakarítási szándék és a jövedelem hányadosa s = S/Y

Az árupiac a keynesi modellben C, S, YS, YD A keynesi modell feltételei mellett a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez, tervezett kiadások ≡ makrojövedelem: YS ≡ Yt . Egyensúly: YS = YD Yt = Y* = C(Y*) = C0 + ĉY* YS ≡ Yt C(Y) ≡ YD C0 S(Y) Y 45o Y* = C(Y*) S0 S(Y*) = 0 Az egyensúly feltétele:

Az árupiac a keynesi modellben Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi jövedelemben, kiadási multiplikátor- nak nevezzük. ∆C = ∆C 0 = ∆Y Multiplikátorok: valamennyi azt fejezi ki, hogy egy exogén tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi értéket.

Az árupiac a keynesi modellben A keynesi beruházási függvény a kamatláb és a várakozások különböző értékeihez rendeli hozzá a tervezett beruházás egyes értékeit. I  I(i,η) A tervezett beruházások nagysága közvetlenül nem függ az adott időszak jövedelmétől. Keynesi szemlélet: i  a pénzpiacon alakul ki; a beruházási döntések bizonytalanok; i I(i) = I0 - ai I0 I

Az árupiac a keynesi modellben YD, YS YS Alkalmazkodik-e a kínálat a beruházási kereslethez? Egyensúlyi feltétel: Y* = C(Y*) + Ī  Y* = (C0 + Ī) … S(Y) = Ī C + Ī C(Y) S(Y) Ī 45o Y Y1 Y2

Az árupiac a keynesi modellben i változik  I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól. IS-görbe (beruházás-megtakarítás, investment-saving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza. YD YS ≡Y C(Y)+I0-ai2 C(Y)+I0-ai1 Y Y1 Y2 i i1 i2 IS Y1 Y2 Y

Az árupiac a keynesi modellben Gazdasági automatizmusok biztosítják, hogy az árupiac közeledjen az IS-görbe egyensúlyi értékeihez: az IS-görbe az árupiaci mozgások vonzáspontjait jeleníti meg. Az IS-görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.