Szent István (997- 1038)
A trónért folytatott harcok után Földek jelentős része királyi birtok lesz Hozzákezdett a nyugati típusú (latin) egyházszervezet kialakításához: - egyházmegyék (püspökségek) kialakítása - egyháznak hatalmas földadományok - tized megfizetése kötelező püspökség szedi be - minden 10 falunak templomot kellett építenie - magyar egyház szervezet függetlenné vált a német birodalmi egyháztól élén az esztergomi érsek állt - sorra létesültek a bencés kolostorok (kiváltságokkal) - megalakultak a KÁPTALANOK = a korszak ,,közjegyzőségei” a püspökség munkáját segítették
Királyi vármegyék A király területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket hozott létre: vármegyéket élükön megyésispánok álltak királyi várak körül alakultak ki először hozzájuk tartozó birtokok helyi várispánságok élükön ispánok szinten királyi hatalmat gyakoroltak királyi hadsereg = királyi várak fegyveresei
Trónutódlás kérdése Szent István államszervező munkáját segítette a kedvező külpolitikai helyzet. Keletről a nomád besenyők támadásai, lassan csillapultak és egyre többször, kisebb csoportokban települtek be az országba. A Német- római Birodalmat,István felesége, Gizella révén rokoni dinasztia vezette. Amikor másik dinasztia került hatalomra, az országot német támadás érte. István a ,,felégetett fölt taktikáját alkalmazva visszaverte a német csapatokat (1030)
István államépítő tevékenységét váratlan esemény sodorta veszélybe: A trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton életét vesztette (1031) István így Orseolo Pétert jelölte ki utódjának (nővére gyermeke) A már betegeskedő uralkodó megvakítatta unokatestvérét, Vazult, hogy mint uralkodásra alkalmatlan személyt kizárja az öröklésből. Kezdetét vette a XI. századi trónviszályok korszaka.