3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége Középszint A honfoglalás: – a Kárpát-medence közvetlenül a honfoglalás előtt: frankok, szlávok, – a honfoglalás (895–907.). Társadalom és életmód: – a társadalom tagolódása (törzs- és nemzetségfők, fegyveres kíséret, szolgálatra kényszerített szabadok), – jellegzetes mesterségek (pl. ötvös, kovács, íjkészítő) és az életmód egyes elemei (pl. jurta, viselet). Géza fejedelemsége: – a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése, – a külpolitikai váltás, – Géza és a kereszténység. István állama: – az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte, – a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése, – az egyházszervezés. Emelt szint Kalandozások: – céljai, irányai, – sikerek és kudarcok: a szembenálló felek harcmodora, – a kalandozók életmódja a források tükrében. Szent István törvényei. Kiegészítések:Tk 3 (Kiadó Reáltanoda Alapítvány) 1994 Géza, 973, Panonnhalma Szent István, , Esztergom, Fehérvár Koppány, szeniorátus, , tized, vármegye, ispán, várnép, várjobbágy Imre herceg, Szent Gellért, Szent László, , Horvátország Könyves Kálmán, , Dalmácia, PI A kalandozó magyarok jellemzése a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége. Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

Géza Államalapítás Trónutódlás Szent István KIRÁLYI VÁRMEGYÉK
Géza fejedelem politikája Államalapítás 1.Mikor került hatalomra Géza? 2.Hogyan , milyen öröklési rendben követték egymást Árpád utódai? 3.Sorolja fel legfontosabb intézkedéseit! 4. Ki uralkodott Németországban hatalomra jutásakor? 5.Mikor és miért küldött követeket hozzá? 6. Mi volt a császár célja azzal, hogy teljesítette Géza kérését? 7. Melyik két, eddig a magyar fejedelem fennhatósága alatt lévő területről mondott le Géza a német császár javára? 8. Ki volt Géza felesége? 9.Ez a házasság milyen politikai célt szolgált? 10. Honnan származott István felesége, és kikhez adta feleségül lányait, Német-római Császárság Géza egyházszervezés I. Ottó 962 Esztergom érsek Kereszténység tized KIRÁLYI VÁRMEGYÉK 973 Pannonhalma Koronázás Géza halálát követően utódja István lett, akinek először le kellett számolnia az uralmát veszélyeztető nyíltlázadókkal. 1. Ki volt az a Dunántúli Árpád-házi herceg, akit István fegyveres erővel voltkénytelen leverni? 2. István ezt követően királlyi koronáztatta magát. Melyik évben történt ez? 3. Honnan kért és kapott királyi koronát? 4. A korona ilyen adományozása miben tért el az addigi szokásoktól? 5. Ki volt ekkor a római pápa? 6.Kikkel szemben kellett a továbbiakban megvédenie uralmát? Várbirtok Koppány szeniorátus Várjobbágy ispán Várnépek Trónutódlás Szent István Sz. Imre Sz. Gellért Esztergom 1083 Fehérvár

GÉZA FEJEDELEMSÉGE Tk I.-202.old
KORONÁZÁS Tk.I.(Sz)-202.old ÁLLAMSZERVEZÉS-Tk II.(Sz)-74.old Ágoston Julián: Esteván Balázs György: István király – az államalapító Bánki Éva: Aranyhímzés Bay Gyula: A teremtés démona Boldizsár Miklós: Ezredforduló Gáspár Jenő: Isten leventéje. Regény Szent Imre herceg korából Harsányi Lajos: A nem porladó kezű király Harsányi Lajos: Az elragadott herceg (Szent Imre) Hegedűs Géza: Géza fia, István Kós Károly: Az országépítő Makkai Sándor: Magyarok csillaga Orbán Dezső: Szent István barbárjai Ratkó József: Segítsd a királyt Sík Sándor: István király Újkéry Csaba: Hétország fejedelmei TRÓNUTÓDLÁS-Tk II.(Sz)-74.old A magyarság szentjei 1.

Taksony fejedelem. A bécsi képes krónika 33. lapjának miniatureje után
Taksony fejedelem. A bécsi képes krónika 33. lapjának miniatureje után. Rajzolta Déry Béla Taksony falu. Rajzolta Dörre Tivadar Géza fejedelemsége Géza fejedelem. A bécsi képes krónika 38. lapjának miniatureje után. Rajzolta Déry Béla A magyar nemzet története” egy 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész volt és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat gondozásában. SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE

Géza teteiről keveset írnak krónikáink
Géza teteiről keveset írnak krónikáink. Gézát a hagyomány keménykezű, sőt kegyetlen uralkodónak mutatja be. Géza (Képes Krónika) Merseburgi Thietmar : Krónika Tk.3-37.old: A fejedelem az uralkodó szakrális tiszteletének hagyományait folytatta, s a keleties vonásokat nyilván erősítette édesanyjának besenyő származása is. A korabeli krónikák szerint Géza uralkodására nagy hatással volt felesége is. Sarolt az erdélyi gyula lánya görög-keresztény vallású volt. Magyar történelmi arcképcsarnok - Géza ( )

Géza Kereszténység I. Ottó 973
Magyarországon a kereszténység a X. század közepén keleti kereszténység formájában már jelen volt. Tk 3-37.old Gézának tehát nem abban kellett döntenie, felvegyük –e a kereszténységet, hanem abban , hogy melyiket vegyük fel . A külpolitikai körülmények segítettek ebben. A kalandozások utolsó harcai kellően elhidegítették a bizánci-magyar kapcsolatokat, ráadásul a bizánci császár az általa „felszabadított” Bulgáriának megszüntette mind a politikai mind vallási önállóságát, s ez figyelmeztetés volt a magyarok számára is. A Géza döntésére ható harmadik körülmény az volt, hogy Bizánc és a Német-római Császárság hódításai révén közvetlenül Magyarország szomszédságába kerültek. A két birodalom 972-ben szövetségre is lépett, s az ország ezzel két oldalról is erős nyomás nehezedett. Mindezek hatására igazából csak egy választása lehetett Géza fejdelemnek: a nyugati kereszténység felvétele Tk 3-38.old: 972 nyarán Géza fejedelem követséget küldött I.Ottóhoz, mely megtérési szándékát jelezte. A császár gyors intézkedése mutatta, hogy rendkívül fontos volt számára a magyarok megtérésének kérdése. Bruno püspököt küldte Magyarországra. Ő megkeresztelte Géza fejedelmet, aki az István (Stefanosz görögül annyit jelent koszorú) nevet kapta. ….. Szentgalleni Bruno, hozta magával Szent Márton kultuszát, … Géza idejében elkezdték építeni Pannonhalmán az apátságot Szent Márton tiszteletére. 973 március 23.-án elküldi 12 tagból álló főúri küldöttségét Quedlinburgba, I. Ottó császár birodalmi gyûlésére. A húsvétkor létrejött találkozóra sem Géza sem családtagjai nem mentek el. Ezzel azt hangsúlyozták, hogy Magyarország ugyan a keresztény Európához tartozik, de független más hatalmaktól. A Gyűlésen Géza újabb térítőket kapott. Magyarországon a kereszténység a X. század közepén keleti kereszténység formájában már jelen volt. Gézának tehát nem abban kellett döntenie, felvegyük –e a kereszténységet, hanem abban , hogy melyiket vegyük fel Kereszténység I. Ottó Quedlinburg 973 Géza nem lesz a császár alattvalója, de hajlandó vele együttműködni

Géza Bizánci Császárság Német-római Császárság
Tk old) A fejedelmi család a X. sz fokozatosan növelte pozícióit az országban, amikor Géza fejedelem lett a belső ellentétek megerősödtek és az ország külpolitikai helyzete veszélyessé vált. Két hatalmas birodalom, mely Magyarországot közrefogta megerősödott. Bizánc hozzákezdett a bolgár területek elfoglalásához, I. Óttó szász uralkodó pedig 962-bem létrehozta a Német-római Császárságot. Ezzel mindkét oldalról erősödött a keresztény nyomás. A tanulságokat levonva Géza fejedelem előtt három nagy feladat állt: békében maradni a szomszédokkal, felvenni a kereszténységet és bármi áron megteremteni a központi hatalmat. Géza belpolitikája, a fejedelmi hatalom megerősítése, a nemzetségfők hatalmának megtörése ellenállást váltott ki. A belső ellenállás egy részét kénytelen volt fegyveres erővel felszámolni, pl. megszállta a Dunántúlt. Külpolitikájában békére törekedett, 973-ban I. Ottónak átadta ausztriai és morvaországi területeket. Hittérítő papokat kért tőle, segítette a keresztény térítést. A fejedelmi család is felvette a kereszténységet. Az egyházban a fejedelmi hatalom támaszát látta. Géza Fejedelemségének kezdetén az ország belső ellentétei megnőttek és az ország külpolitikai helyzete veszélyessé vált: Bizánci Császárság Német-római Császárság megerősödött, hozzákezdett a bolgár területek elfoglalásához I. Ottó 962 . A tanulságokat levonva Géza fejedelem előtt három nagy feladat állt : Békében maradni a szomszédokkal Felvenni a nyugati kereszténységet és bármi áron megteremteni a központi hatalmat

Tk 3. -39. old:Géza katonasága lényegében három részből állt
Tk old:Géza katonasága lényegében három részből állt. Az európai mintának megfelelően felállított egy nehézfegyverzetű elit sereget. Az európai mintának megfelelően felállított egy nehéz fegyverzetű elit sereget. (kétélű kard, sodronying, sisak) Tk old: A központosító törekvések között létkérdés volt a katonai szervezet kiépítése, amiben Gézának két nagy érdeme volt. Valószínűleg már uralkodása első felében sikerült elérnie, hogy csak ő és feltétlen hívei rendelkeztek katonai kísérettel. A másik pozitívum az volt, hogy a hadsereg fenntartásáról belső erőforrásokból gondoskodott…. Három lovag teljes fegyverzetben (Képes Krónika)

Templom alapítása Óbudán
Géza politikájának fontos eszköze volt saját majd gyermekeinek a házassága. Felesége, Sarolt az erdélyi gyula lánya volt, és ezzel a nemzetséggel szövetségi viszonyt alakított ki. Fia számára a bajor hercegnőt kérte meg, ami tovább erősítette a jó viszonyt a németekkel. Lányait a velencei dózsehoz és lengyel fejedelemhez adta. Tk old. István születésének időpontjáról egykori feljegyzés nem maradt fenn, legvalószínübbnek a 970-es évek végét tartjuk. A róla írt kis legenda szerint Esztergomban született, s szülei a Vajk nevet adták neki. A kutatatók szerint A Vajk szó török baj szó (gazda) szó kicsinyitett változata. Biztosra vehető, hogy születése után azonnal megkeresztelték, a Stephanus nevet kapta. A nagy legenda szerint éves korában az apja öt jelölte ki utódjául. Házasságát Géza dinasztikus politikája szabta meg. A legfontosabb a németekkel való béke volt, ezért a bajor Gizella hercegnőt kérte meg fia számára. A házasság kötéskor a vitás területi kérdéseket is rendezték. Géza fejedelem, korában páratlan módon, kerülte a háborúskodást. Uralkodása idején nem indított sem támadó, sem bosszúálló hadjáratot, sőt a béke érdekében még bizonyos határterületek feladását is vállalta Géza politikájának fontos eszköze volt saját majd gyermekeinek a házassága. A dinasztikus házasságokkal is igyekezett a békét megszilárdítani. Vajk Gizella Templom alapítása Óbudán (Képes Krónika)‏

isten ördög böjt bűn gyónás egy
Honfoglalás előtti, török eredetű: vallással kapcsolatos fogalmak isten ördög böjt bűn gyónás egy Boldogasszony

. Magyarországra már korábban is jöttek térítõk, de az igazán sikeres munkát Szentgalleni Bruno kezdte. Õ hozta magával a Szent Márton kultuszt, melynek hatására megkezdték a pannonhalmai Szent Márton apátság építését. 972 őszén Brúnó társaival együtt megkezdte a magyarok térítését, ő keresztelte meg Géza fejedelmet is. Saroltot nem kellett megtérítenie, hiszen Hierotheos püspök révén még kislányként keresztény lett a 950-es évek közepén. Brúnó rövid idő alatt a magyarok nagy tömegeit térítette meg azokkal a szerzetesekkel együtt, akiket Piligrim passaui püspök bocsátott a rendelkezésére. Egy táján VI. Benedek pápának küldött leveléből kiderül, hogy már ötezer jeles származású nő és férfi lett keresztény, de "az egész magyar nép hajlandó a szent hit felvételére". E levélben szó esik arról is, hogy Magyarországon megindult a templomépítés . Német-római Császárságtól hittérítő papokat kért A sikeres térítő Szentgalleni Bruno . Ő hozta magával a Szent Márton kultuszt, amelynek hatására megkezdték építeni a pannonhalmi Szent Márton apátságot.

Géza Pannonhalma Szent István Esztergom érsek Fehérvár Szent Márton
Koppány Szent István Esztergom II. Szilveszter Astrik érsek Koronázási jelvények Fehérvár Érsekség alapító oklevelét Magyar történelmi arcképcsarnok - Szent István ( )

Koronázás

István Koppány szeniorátus Géza halála után:
Uralkodót elsőszülött fia követi a trónon Tk old. Az új fejedelem fő ellenfele Koppány volt, aki magát tartotta a jogos örökösnek. Ő először Veszprém várát támadta meg, mely a királynéé volt. Ez a levirátus ősi szokása miatt történt……István seregének vezérévé Hont és Pázmányt tette. A csata előtt Szent Márton segítségét kérte és fogadalmat tett, hogy ha győz , Somogyot a pannonhalmi apátságnak adományozza. István hadainak közeledtére Koppány felhagyott Veszprém ostromával . A két sereg valahol Veszprém és Várpalota között ütközött meg. István modernebb, nyugati módon felfegyverzett serege győzött Koppány könnyűlovasai felett. A csatában Koppány is életét vesztette. A megtorlás azóta is vitatéma , Koppány testét felnégyelték , és négy különböző vár kapujára tűzték ( Esztergom, Veszprém, Győr és Erdély) Koppány lefejezése

Magyarország a keresztény Európa része de független idegen hatalmaktól
II. Szilveszter III. Otto Tk 3-43.old.- III. Ottó aki görög és latin nevelést kapott egyaránt, anyja, görög Theophanu régensége után került hatalomra. Politikai elképzelésének középpontjában egy, az antik Róma hagyományait követő császárság állott. Nem véletlen, hogy az ifjú uralkodó lelkesen támogatta Nagy Károly kultuszát. A római császárságot azonban Itália nélkül aligha lehetett volna létrehozni, így III. Ottó akaratlanul is belekerült az itáliai bonyodalmakba. A merész terveket dédelgető császár célja egy olyan keresztény birodalom volt, melynek élén a pápa és a császár teljes egyetértésben áll. Ezért nevelőjét, Gerbert-t, a volt clunyi szerzetest helyezte a pápai trónra (II. Szilveszter). Ottó bizánci szertartásokat követő udvarát Rómába rendezte be. Mivel államát baráti országokkal kívánta körülvenni, a birodalom vonzás körzetébe úgy igyekezett minél több területet bevonni, hogy azoknak függetlensége megmaradjon. Ezt politikát jól példázza a Szent Istvánnak adott korona vagy a lengyelországi gnieznói érsekség alapítása. A császár és a pápa együttműködése azonban nem volt felhőtlen. Ottó egyre többet avatkozott be egyházi ügyekbe, hamisnak minősítette a „constantinusi adománylevelet”, s nem tűrt beleszólást uralkodói jogiba. A fiatal uralkodónak hamarosan az itáliai városokkal is meggyűlt a baja. Ezek ugyanis nehezen törődtek bele a rájuk császári hatalomba ben Rómában felkelés tört ki Ottó ellen, így elkellett hagynia a várost. A kiváló uralkodó új tervek kovácsolása közben, 1002-ben váratlanul meghalt. Csupán 22 éves volt. Egyetemes keresztény birodalom Szent István Önálló magyar egyházszervezet Magyarország a keresztény Európa része de független idegen hatalmaktól

KORONÁZÁS II. Szilveszter 997-1000-1038 Esztergom Fehérvár
Tk 3, 150/151 old.) Uralkodót elsőszülött fia követi a trónon, Géza halála után kitör a trónviszály…..Koppány legyőzése után a legfontosabb feladat a keresztény királyság megalapítása jelentette. István főcélja az önálló egyházszervezet kialakítása és a koronázás, a korona a keresztény királyság jelképe. Célja megvalósítását több dolog is megkönnyítette. Kedvező volt a nemzetközi helyzet, II Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár között barátságos volt a viszony, így a koronát a pápától lehetett kérni. A német befolyás érvényesítésétől nem kellett tartani, a korábbi Árpád-házi politika már hangsúlyozta a császártól való függetlenséget. A helyzetet könnyítette az is, hogy a megbékélés lehetősége Bizánccal is megvolt. István felismerte azt a pillanatot, mikor lehetővé vált a független magyar állam megteremtése. A kedvező külpolitikai helyzet mellett a magyarországi térítés is segítette István elképzeléseit… Koppány legyőzése után István kihasználva a külpolitika kedvező alakulását, koronát kért és kapottII.Szilveszter pápától. István felismerte, itt az idő, az egységes és független magyar állam létrehozására. A koronázás időpontja bizonytalan. Vagy 1000 December 25-én, vagy 1001 Január 1-én koronázták meg. A korona nem csak világi de egyházi hatalmat is adott Istvánnak, (teljes apostoli hatalom). Így egyházi ügyekben is dönthetett. Koronázása után az egység teljes megteremtése érdekében még két ellenálló főurral kellett leszámolnia. Az egyik az erdélyi Gyula volt, a másik Ajtony volt, aki a Maros és az Al-Duna vidékét uralta. A két főúr nem fogott össze egymással, nem fordultak szembe fegyveresen Istvánnal, de önálló politizálást folytattak, amit I. István természetesen nem engedhetett meg ban személyesen vezette hadait Gyula ellen, aki harc nélkül megadta magát. Ajtony görög-keleti vallású volt, a bizánci császár segítségében bízva nem volt hajlandó behódolni Istvánnak. Az ellene vezetett hadjáratot 1008-ra teszik. A királyi sereget Csanád vezette. Ajtony a csatában meghalt. KORONÁZÁS A korona nemcsak világi, hanem egyházi hatalmat is jelentett. II. Szilveszter pápa Istvánnak szabad kezet (apostoli hatalmat) adott a magyar egyház kialakítására és térítésre. Esztergom Fehérvár 1000. dec. 25 A koronázás időpontja bizonytalan. 1001.jan. 01. Szent István király államalapító munkája

KORONÁZÁS II. Szilveszter 997-1000-1038 Esztergom Fehérvár
Tk.3,150/151.old: Uralkodót elsőszülött fia követi a trónon, Géza halála után kitör a trónviszály…..Koppány legyőzése után a legfontosabb feladat a keresztény királyság megalapítása jelentette. István főcélja az önálló egyházszervezet kialakítása és a koronázás, a korona a keresztény királyság jelképe. Célja megvalósítását több dolog is megkönnyítette. Kedvező volt a nemzetközi helyzet, II Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár között barátságos volt a viszony, így a koronát a pápától lehetett kérni. A német befolyás érvényesítésétől nem kellett tartani, a korábbi Árpád-házi politika már hangsúlyozta a császártól való függetlenséget. A helyzetet könnyítette az is, hogy a megbékélés lehetősége Bizánccal is megvolt. István felismerte azt a pillanatot, mikor lehetővé vált a független magyar állam megteremtése. A kedvező külpolitikai helyzet mellett a magyarországi térítés is segítette István elképzeléseit………. Koppány legyőzése után István kihasználva a külpolitika kedvező alakulását, koronát kért és kapottII.Szilveszter pápától. István felismerte, itt az idő, az egységes és független magyar állam létrehozására. A koronázás időpontja bizonytalan. Vagy 1000 December 25-én, vagy 1001 Január 1-én koronázták meg. A korona nem csak világi de egyházi hatalmat is adott Istvánnak, (teljes apostoli hatalom). Így egyházi ügyekben is dönthetett. Koronázása után az egység teljes megteremtése érdekében még két ellenálló főurral kellett leszámolnia. Az egyik az erdélyi Gyula volt, a másik Ajtony volt, aki a Maros és az Al-Duna vidékét uralta. A két főúr nem fogott össze egymással, nem fordultak szembe fegyveresen Istvánnal, de önálló politizálást folytattak, amit I. István természetesen nem engedhetett meg ban személyesen vezette hadait Gyula ellen, aki harc nélkül megadta magát. Ajtony görög-keleti vallású volt, a bizánci császár segítségében bízva nem volt hajlandó behódolni Istvánnak. Az ellene vezetett hadjáratot 1008-ra teszik. A királyi sereget Csanád vezette. Ajtony a csatában meghalt. KORONÁZÁS A korona nemcsak világi, hanem egyházi hatalmat is jelentett. II. Szilveszter pápa Istvánnak szabad kezet (apostoli hatalmat) adott a magyar egyház kialakítására és térítésre. Esztergom Fehérvár 1000. dec. 25 A koronázás időpontja bizonytalan. 1001.jan. 01. Szent István király államalapító munkája wwwhttp://.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=38

Királyi vármegye rendszer kiépítése
Államalapítás: Egyházszervezés Királyi vármegye rendszer kiépítése Az államszervezés irodalma/ Szent István király első törvénykönyve/ (1001 körül)

nyugati típusú egyházszervezet
Közvetlenül a koronázás után hozzákezdett megszervezni nyugati típusú egyházszervezet Tk old.) Az egyház szervezés nyomban a koronázás után megkezdődött,az uralkodót Asztrik segítette ebben, aki 1001-ben ott volt Ravennában, mikor a pápa megalapította az esztergomi érsekséget és Istvánnak szabad kezet adott püspökségek szervezésére. Az érsek volt az ország első főpapja, vagyis prímása. Különleges előjogai közül a királykoronázás joga volt a legfontosabb. István godoskodott az egyházmegyék fenntartásáról is, a tized jövedelme mellett a hatalmas földadományok jelentették az egyház gazdasági hátterét Az egyházszervezettel párhuzamosan sokasodtak a kolostotrok is, a leghíresebb a PANNONHALMI APÁTSÁG, amelyet Géza kezdett építtetni, de alapítólevelét 1002-ben állították ki. Tk 1.SZ-Fk- 74. old: A térítéssel és tanítással is foglalkozó Benedek-rend kolostorait ….István kiváltságokkal segítette…pl hatalmas területen szedhette be a tizedet a a pannonhalmi apátság Fokozatosan Magyarországon is létrejöttek a püspöki székes egyházak mellett működő káptalanok.. Ezek a testületek (tagjai a kanonokok) a püspök munkáját segítették (szertartások lebonyolítása, írásos tevékenység, oktatás). Magyarországon sajátos szerepet is betöltöttek a káptalanok : az oklevél kiadásban hiteles helyként a korszak „közjegyzőségeiként” működtek. Engel Pál: Beilleszkedés Európába....(116.old)‏ Az egyházi vagyon megteremtése új elemet hozott a magyar társadalomba: az URADALMI SZERVEZETET, a valódi földtulajdont amit nem lehet „elköltöztetni”, emelett kezdettől fogva oszthatatlan és elidegeníthetetlen („holt kéz”) és terjedelmét és határait is nemsokára írásban rögzítették Nyolc egyházmegyét hozott létre Az egyház élén esztergomi érsek (a magyar egyház függetlené vált a német birodalmi egyháztól) Az egyház anyagi alapja birtok adományok tized A térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, elrendelte: böjtök betartását, gyónást, részvételt a vasárnapi misén

nyugati típusú egyházszervezet kialakításához
Közvetlenül a koronázás után hozzákezdett megszervezni nyugati típusú egyházszervezet kialakításához Tk old. Az érsek volt az ország első főpapja, vagyis prímása. Különleges előjogai közül a királykoronázás joga.) Az egyház szervezés nyomban a koronázás után megkezdődött, az uralkodót Asztrik segítette ebben, aki 1001-ben ott volt Ravennában, mikor a pápa megalapította az esztergomi érsekséget és Istvánnak szabad kezet adott püspökségek szervezésére volt a legfontosabb. István godoskodott az egyházmegyék fenntartásáról is, a tized jövedelme mellett a hatalmas földadományok jelentették az egyház gazdasági hátterét Az egyházszervezettel párhuzamosan sokasodtak a kolostotrok is, a leghíresebb a PANNONHALMI APÁTSÁG, amelyet Géza kezdett építtetni, de alapítólevelét 1002-ben állították ki. Tk 1.SZ-Fk- 74. old: A térítéssel és tanítással is foglalkozó Benedek-rend kolostorait ….István kiváltságokkal segítette…pl. hatalmas területen szedhette be a tizedet a a pannonhalmi apátság. Fokozatosan Magyarországon is létrejöttek a püspöki székes egyházak mellett működő káptalanok.. Ezek a testületek (tagjai a kanonokok) a püspök munkáját segítették (szertartások lebonyolítása, írásos tevékenység, oktatás). Magyarországon sajátos szerepet is betöltöttek a káptalanok : az oklevél kiadásban hiteles helyként a korszak „közjegyzőségeiként” működtek. Engel Pál: Beilleszkedés Európába....(116.old)‏ Az egyházi vagyon megteremtése új elemet hozott a magyar társadalomba: az URADALMI SZERVEZETET, a valódi földtulajdont amit nem lehet „elköltöztetni”, emelett kezdettől fogva oszthatatlan és elidegeníthetetlen („holt kéz”) és terjedelmét és határait is nemsokára írásban rögzítették egyházmegyét Nyolc hozott létre Az egyház élén esztergomi érsek (a magyar egyház függetlené vált a német birodalmi egyháztól) Az egyház anyagi alapja birtok adományok tized A térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, elrendelte: böjtök betartását, gyónást, részvételt a vasárnapi misén

A középkori magyar egyház felépítése
Helyezze el a magyar egyházat a katolikus közösségben! Elemezze a helyzet politikai vonatkozásait! Vázolja fel a káptalanok helyét az egyházszervezetben és szerepüket az egyház és az ország életében! Hogyan viszonyult az egyházi hierarchia a világi közigazgatáshoz? Tk.1 Fk (Sz)- 76.old Helyezze el a magyar egyházat a katolikus közösségben! Elemezze a helyzet politikai vonatkozásait! Vázolja fel a káptalanok helyét az egyházszervezetben és szerepüket az egyház és az ország életében! Hogyan viszonyult az egyházi hierarchia a világi közigazgatáshoz?

Törvény rendelte el, minden tíz falu….
2. román körtemplom Őskün István a térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, melyek egyúttal a kialakulóban levõ feudális osztályrend védelmét is szolgálták. A király a fõpapokat a királyi tanács elsõ tagjaivá tette, saját birtokaiból bõségesen javadalmazta és elrendelte a dézsma, a tized fizetését még a királyi jövedelmekbõl is. A vallási elõírások (misehallgatás) betartására, a heti ünnepnapra rendelte a vásárok megtartását, s a vásár helyét a templom mellett jelölte ki. Innen ered a magyar vasárnap szavunk: eredetileg a vásár napját jelentette. Az egyházas vásárhelyek sûrûsége a XI. század elején már lehetõvé tette, hogy a legtöbb falutól 3-4 óra járásnyira lehetett templomot találni. Ez a távolság azonban nehézkessé tette a rendszeres templom-látogatást. Ezért rendelte el István II. törvénykönyvének 1. pontjában, hogy "Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásállattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apróállattal. A ruhákról és oltártakarókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekrõl a püspök". A törvények elõírták, hogy vasárnap senki se dolgozzék, mindenki templomba menjen. A korabeli oklevelek alapján nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagyrésze fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különbözõ pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült elsõ falusi templomok a XII.-XIII. századból maradtak fenn. A falut uraló dombra, vagy ennek hiányában, mesterséges feltöltésre jelölték ki helyüket. A helyi adottságok határozták meg építési anyagukat, így patakkövekbõl, tört kõbõl vagy téglából épültek. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy az épület, de fõleg annak szentélye és oltára pozitív ponton legyen: a hajnali vagy a déli nap elsõ sugara az év egy bizonyos szakában az oltár közepére essen. Ezek a falusi templomok jobban átvészelték történelmünk viharait. A nép között épségben maradhattak, mert az "dédelgette, melengette, õrizte és ápolta". A falvak legfontosabb közösségi épületei, gyülekezõ helyei, lakóházaknál biztosabb védõ építményei voltak e templomok. Harangja jelezte az idõt, s vész esetén riasztotta a lakosságot. Felszentelésének évfordulói, védõszentjének ünnepei, a búcsúk régóta a falusi közösség összetartásának megnyilvánulásai. Magyarország mai területén több mint százötven Árpád-kori falusi kis- és romtemplom hirdeti történelmünk, keresztény kultúránk folytonosságát. Az első templomok meglehetősen dísztelenek voltak, a nyugatról hívott mesterek, például kőfaragók ebben a korban még csak a belső terekben alkalmazták a szobrászatot. Törvény rendelte el, minden tíz falu…. mindenkinek megvan a maga kötelessége: - az uralkodóé: legyen pap - a püspöké: be legyen rendezve a templom - a népé: eltartsa az egyházat - ennek érdekében vezetik be a tizedet, az első adót. Nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagy része fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különböző pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült első falusi templomok a XII.-XIII. századból maradtak fenn.

Törvény rendelte el, minden tíz falu építsen templomot
2. román körtemplom Őskün István a térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, melyek egyúttal a kialakulóban levõ feudális osztályrend védelmét is szolgálták. A király a fõpapokat a királyi tanács elsõ tagjaivá tette, saját birtokaiból bõségesen javadalmazta és elrendelte a dézsma, a tized fizetését még a királyi jövedelmekbõl is. A vallási elõírások (misehallgatás) betartására, a heti ünnepnapra rendelte a vásárok megtartását, s a vásár helyét a templom mellett jelölte ki. Innen ered a magyar vasárnap szavunk: eredetileg a vásár napját jelentette. Az egyházas vásárhelyek sûrûsége a XI. század elején már lehetõvé tette, hogy a legtöbb falutól 3-4 óra járásnyira lehetett templomot találni. Ez a távolság azonban nehézkessé tette a rendszeres templom-látogatást. Ezért rendelte el István II. törvénykönyvének 1. pontjában, hogy "Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásállattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apróállattal. A ruhákról és oltártakarókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekrõl a püspök". A törvények elõírták, hogy vasárnap senki se dolgozzék, mindenki templomba menjen. A korabeli oklevelek alapján nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagyrésze fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különbözõ pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült elsõ falusi templomok a XII.-XIII. századból maradtak fenn. A falut uraló dombra, vagy ennek hiányában, mesterséges feltöltésre jelölték ki helyüket. A helyi adottságok határozták meg építési anyagukat, így patakkövekbõl, tört kõbõl vagy téglából épültek. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy az épület, de fõleg annak szentélye és oltára pozitív ponton legyen: a hajnali vagy a déli nap elsõ sugara az év egy bizonyos szakában az oltár közepére essen. Ezek a falusi templomok jobban átvészelték történelmünk viharait. A nép között épségben maradhattak, mert az "dédelgette, melengette, õrizte és ápolta". A falvak legfontosabb közösségi épületei, gyülekezõ helyei, lakóházaknál biztosabb védõ építményei voltak e templomok. Harangja jelezte az idõt, s vész esetén riasztotta a lakosságot. Felszentelésének évfordulói, védõszentjének ünnepei, a búcsúk régóta a falusi közösség összetartásának megnyilvánulásai. Magyarország mai területén több mint százötven Árpád-kori falusi kis- és romtemplom hirdeti történelmünk, keresztény kultúránk folytonosságát. Az első templomok meglehetősen dísztelenek voltak, a nyugatról hívott mesterek, például kőfaragók ebben a korban még csak a belső terekben alkalmazták a szobrászatot. Törvény rendelte el, minden tíz falu építsen templomot mindenkinek megvan a maga kötelessége: - az uralkodóé: legyen pap - a püspöké: be legyen rendezve a templom - a népé: eltartsa az egyházat - ennek érdekében vezetik be a tizedet, az első adót. Nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagy része fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különböző pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült első falusi templomok a XII.-XIII. századból maradtak fenn.

Az uralkodó a keresztény egyház megszervezésén túl gondoskodott az új vallásnak megfelelő kultúra létrehozásáról is. Magyarországon is a kolostorok a tudomány és az iskolázás központjaivá. Elöl jártak ebben a Szent Benedek életszabályait követő szerzetesek. Számukra István király Zalaváron, Bakonybélen és a Pécs melletti Pécsváradon kolostort alapított, valamint befejezte a pannonhalmi apátság építését. Szent István azonban nem csak a nyugati, latin nyelvű papságra volt tekintettel. Keleti szerzeteseket is szívesen látott. Így Veszprémvölgyben görög nyelvű apácákat telepített le, ellátva őket földbirtokokkal. Az uralkodó a keresztény egyház megszervezésén túl gondoskodott az új vallásnak megfelelő kultúra létrehozásáról is. Magyarországon is a kolostorok a tudomány és az iskolázás központjaivá. Elöl jártak ebben a Szent Benedek életszabályait követő szerzetesek. Számukra István király Zalaváron, Bakonybélen és a Pécs melletti Pécsváradon kolostort alapított, valamint befejezte a pannonhalmi apátság építését. Szent István azonban nem csak a nyugati, latin nyelvű papságra volt tekintettel. Keleti szerzeteseket is szívesen látott. Így Veszprémvölgyben görög nyelvű apácákat telepített le, ellátva őket földbirtokokkal. Amikor fiának, Szent Imrének nevelőt keresett, Szent Gellért személyében olyan tudós férfiút választott ki, aki egyformán ismerte a nyugati és keleti, latin és görög egyházi szokásokat. Gellért lett az előkelők gyerekeinek első tanítója, és első püspöke a csanádi egyházmegyének, ahol görög szerzetesek is éltek. Szent István ezekkel a lépésekkel tovább erősítette az új ország és egyháza függetlenségét. Pannonhalma – Bencés apátság Zalavári romok Kolostorok Pécsvárad A magyarság szentjei 1.

Pécsvárad lul látható a következő oldalon található kép: anaglif.blogter.hu/238847/pecsvarad_-_erodite... Keret eltávolítása A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben „Mons Ferrus” {Vas-hegy} néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán Szent István király alapította meg 1015-ben az apátságot. Az egyházi épülettömbben élte le életét Asztrik apát is, akit még István küldött el Rómába, hogy a pápától koronát kérjen. Árpád-házi II. Géza idejében leégett az épületegyüttes, de a bőséges jövedelemforrásokból rövidesen újjáépítették. Hatalmas pusztítást végeztek viszont a tatárjárás idején az ellenség könnyűlovas csapatai. IV. Béla király parancsára, az országosan alkalmazott gyakorlat szerint már erős kőfalakkal oltalmazták, amelyben egy vaskos öregtorony képezte a végső menedéket. Mint hiteles hely működött a középkor évszázadaiban, vagyis díjazás ellenében a szerzetesek magánokiratokat is készítettek az ide érkező ügyfeleknek. Az Anjou uralkodók alatt egyházfőinek befolyása megnőtt a királyi udvarban, így például 1357-ben Jordán apát már megtehette, hogy fényes pompával kialakított palotát emeltessen magának. A XV. század elején már fegyveres őrség vigyázott falain, melyeket megerősítettek és barbakános kettős kaputoronnyal láttak el a nagyobb védelem érdekében.

A királyi megyerendszer kialakulása

KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ispán Csanád Szolnok Hont Veszprém Doboka
Milyen birtokok voltak a királyi vármegye területén. Állapítsa mega z ábra alapján ezek arányait! Milyen szerepe volt a királyi várbirtoknak? Kik éltek a királyi birtokok jelentős részén? Tk. II. (sz, Sz)- 38.old.: ….A vármegyerendszer a királyi hatalom megerősödésével párhuzamosan , először az ország középső vidékén épült ki, majd lassan a perem területeken. Több esetben a korai, nagy területű megyékből szakadtak le újabbak, így a megyék száma növekedett . Nevüket legtöbbször a központjukat adó várról nyerték el. (Doboka, Csanád, Hont) Vármegye alatt az Árpád-korban két fogalmat értettek, melyek különböző feladatköröket takartak: egyrészt a királyi vármegyét, mint közigazgatási egység volt, másrészt a királyi várhoz szétszórtan tartozó földeket, a várispánságokat. Latinul mindkettőt comitatusnak nevezték. A várispánságok voltaképpen a király magánföldjei voltak, s gazdasági feladatokat láttak el. Az itt előállított termékekkel látták el a királyi várakat és az országban kíséretével utazó uralkodót. A királyi hadszervezet is a várispánságokra épült. ispán Csanád Szolnok Hont Veszprém Doboka

KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ispán
Milyen birtokok voltak a királyi vármegye területén. Állapítsa mega z ábra alapján ezek arányait! Milyen szerepe volt a királyi várbirtoknak? Kik éltek a királyi birtokok jelentős részén? Tk. II. (sz, Sz)- 38.old.: ….A vármegyerendszer a királyi hatalom megerősödésével párhuzamosan , először az ország középső vidékén épült ki, majd lassan a perem területeken. Több esetben a korai, nagy területű megyékből szakadtak le újabbak, így a megyék száma növekedett . Nevüket legtöbbször a központjukat adó várról nyerték el. (Doboka, Csanád, Hont) Vármegye alatt az Árpád-korban két fogalmat értettek, melyek különböző feladatköröket takartak: egyrészt a királyi vármegyét, mint közigazgatási egység volt, másrészt a királyi várhoz szétszórtan tartozó földeket, a várispánságokat. Latinul mindkettőt comitatusnak nevezték. A várispánságok voltaképpen a király magánföldjei voltak, s gazdasági feladatokat láttak el. Az itt előállított termékekkel látták el a királyi várakat és az országban kíséretével utazó uralkodót. A királyi hadszervezet is a várispánságokra épült. ispán Tk. II. (sz, Sz)- 38.old.: ….A vármegyerendszer a királyi hatalom megerősödésével párhuzamosan , először az ország középső vidékén épült ki, majd lassan a perem területeken. Több esetben a korai, nagy területű megyékből szakadtak le újabbak, így a megyék száma növekedett . Nevüket legtöbbször a központjukat adó várról nyerték el. (Doboka, Csanád, Hont) Vármegye alatt az Árpád-korban két fogalmat értettek, melyek különböző feladatköröket takartak: egyrészt a királyi vármegyét, mint közigazgatási egység volt, másrészt a királyi várhoz szétszórtan tartozó földeket, a várispánságokat. Latinul mindkettőt comitatusnak nevezték. A várispánságok voltaképpen a király magánföldjei voltak, s gazdasági feladatokat láttak el. Az itt előállított termékekkel látták el a királyi várakat és az országban kíséretével utazó uralkodót. A királyi hadszervezet is a várispánságokra épült. Milyen birtokok voltak a királyi vármegye területén. Állapítsa meg az ábra alapján ezek arányait! Milyen szerepe volt a királyi várbirtoknak? Kik éltek a királyi birtokok jelentős részén?

Közigazgatási rendszer
Tk3,152/153.old: Az állam szervezésben nélkülözhetelen volt a politikai szervezet létrehozása. Ez annyit jelentett, hogy olyan központokat kellett kialakítani, amelyek biztosították a király hatalmát. Magyarországon ezt a várak jelentették. … A megyék határait a várak, az egyházmegyék, és a törzsi területek szabták meg . A várak 11.sz. elején, sőt még nagyon sokáig nem kő hanem földvárak voltak. Átmérőjük méter, a várfalakat fából ácsolt palánkokból és földsáncból készítették. Amennyiben eredetüket vizsgáljuk, akkor kisebb részük korábban épült szláv várakból vagy törzsfői szállás helyekből maradt fenn, többségüket Géza és István korában építették. Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép. A várbirtok nagy része a várkörnyékén feküdt, de előfordult, hogy távolabbi területek is hozzá tartoztak (elszórtan elhelyezkedő földekről van szó). A várispánságokra ráépülve jöttek létre a vármegyék,….. A szlávoktól átvett megye szó eredetileg határt jelentett, s a vármegye sem jelentett mást, mint a vár illetékességének a határát., amelyen túl egy másik vár megyéje kezdődött. A vármegye (szemben a szórtan elhelyezkedő várföldekkel, várispánságokkal) kezdettől fogva összefüggő terület volt, amelynek határain belül nemcsak várnépek, hanem mindenféle egyéb népelemek, királyi, egyházi és világi birtokosok alattvalói éltek. A vármegyék száma kisebb mint a várispánságoké, István korában lehetett. Azoknak a váraknak, amelyekhez megye is tartozott, a megyésispán állt az élén. (Ilyenkor a megyésispán és a várispán ugyanaz a személy). Ezt a tisztséget a király általában kísérete tagjainak adta, s a később épített várak többségét a megyésispánról nevezték el. Ő volt a fennhatósága alá tartozó terület legfőbb bírája, és ő szedte be az adókat is. A megye jövedelmét növelte a vásárvám, a határain fizetett hídvám is. A jövedelem kétharmada a királyt illette meg, a maradék az ispánnál maradt. A Várak mellett helyezkedett el a templom, lehetőleg szintén egy magaslaton. Bár nem a várban volt, a várispán oltalma alatt állt. A templom és a vár mellett- a vár alján- volt a vásártér. Itt a hét meghatározott napján hetivásárokat tartottak. A legkorábbi vásárokat vasárnapon (vasárnapon) tartották, de később az egyház óhajára szombatra tették át a vásározás napját, hiszen vasárnap tiltott volt mindenféle munkavégzés. A későbbiekben a hét többi napján is tartottak vásárokat…. Központok amelyek biztosítják a király hatalmát Közigazgatási rendszer VÁRAK várispán Várak élén Várispánságokra ráépülve jöttek létre KIRÁLYI VÁRMEGYÉK Összefüggő terület Határain belül nemcsak várnépek Királyi Egyházi Világi birtokosok alattvalói éltek Megyés ispán A király nevezte ki – akaratának végrehajtója – Bíráskodott – Beszedte a királyi jövedelmeket – Vezette a megye haderejét (várjobbágyok)

Udvarbirtok Várbirtok Ispánok nádor Várjobbágy Várnépek Királyi birtok
A föld nagy része királyi tulajdonban volt (2/3)‏ Tört.3 ():152 old. Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép. A várbirtok nagy része a várkörnyékén feküdt, de előfordult, hogy távolabbi területek is hozzá tartoztak (elszortan elhelyezkedő földekről van szó). A várak élén a várispán állt. Neki voltak alárendelve a várjobbágyok, akik a katonaság tisztjeit adták. Feladatuk volt a vár védelme és a várhoz tartozó nép igazgatása, de ők adták az ország hadseregének döntő részét is. Közülük kerültek ki a tisztségviselők a százados, hadnagy, várnagy. A várhoz tartozó népek jogilag szabadok voltak, de örökösen a várszolgálathoz kötve. A várnépet századokba szervezték, vagyis száz háztartásból álló egységekbe. Egy részüknek katonáskodniuk is kellett, de a többség pénz és terményadóval „tartotta” el a várat. A várispánok száma valószínűleg több volt, mint a vármegyék száma, vagyis nem mindegyik vár jelentett egyben megyeközpontot is…. Az udvari szervezet (udvarbirtok) A vármegyeszervezet mellett István király egységes udvárház-szervezetet is kiépített, amely az országot behálózta, és független volt a vármegyeszervezettől. Feladata a királyi udvar ellátása volt. Egy vármegyéhez több udvarház is tartozott. A várakhoz hasonlóan ezeket is szolgálónépek (udvarnokok) látták el, aki az udvarház „tartozékai” voltak, s a megye dolgozó népességének nagyjából egyharmadát tették ki. Minden udvarházhoz tartozott egy- két kápolna , ahol a káptalanok tevékenykedtek. Ezek vezetője általában az esztergomi érsek volt, s testületükből alakult ki a királyi kápolna szervezet. Ezek nemcsak egyházi feladatokat láttak el, hanem a király „irodáját” is jelentette, tagjai ugyanis mint jegyzők működtek. (Nemcsak királyi, hanem királynéi és hercegi udvarházak is voltak. Az udvari szervezet legfőbb vezetői már a 11. század közepétől a király körül teljesítettek szolgálatot. Ők állandóan kísérték uralkodójukat, aki folyamatosan udvarházról udvarházra járt kíséretével. A vándorlás során felélték az ott összegyűjtött élelmiszert, majd mentek tovább. Bár az uralkodó állandóan vándorolt volt királyi székhely is az országban. István uralkodásának elején a központ Esztergom volt, a Jeruzsálemi zarándokút megnyítása után (1019) megváltozott a helyzet. Ez az útvonal elkerülte Esztergomot, ezért a király új székhelyet létesített Székesfehérvárott. Itt építette fel a királyi bazilikát, mely az akkori Magyarország legnagyobb épülete volt. A templomot királyi kápolnának és temetkezőhelynek szánta. Székesfehérváron tartották a későbbi időkben az éves „törvénynapot” is mikor mindenki a király elé járulhatott sérelmeivel Királyi birtok Udvarbirtok Várbirtok Feladata a királyiudvar ellátása Ispánok élén nádor A legmagasabb világi méltóság Várjobbágy A vár ellátását és katonai feladatokat végző Várnépek tisztjei Királyi hadsereg Királyi szerviens A

Várbirtok Királyi birtok Ispánok nádor Várjobbágy Várnépek
Tört.3,152/153. old. Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép. A várbirtok nagy része a várkörnyékén feküdt, de előfordult, hogy távolabbi területek is hozzá tartoztak (elszortan elhelyezkedő földekről van szó). A várak élén a várispán állt. Neki voltak alárendelve a várjobbágyok, akik a katonaság tisztjeit adták. Feladatuk volt a vár védelme és a várhoz tartozó nép igazgatása, de ők adták az ország hadseregének döntő részét is. Közülük kerültek ki a tisztségviselők a százados, hadnagy, várnagy. A várhoz tartozó népek jogilag szabadok voltak, de örökösen a várszolgálathoz kötve. A várnépet századokba szervezték, vagyis száz háztartásból álló egységekbe. Egy részüknek katonáskodniuk is kellett, de a többség pénz és terményadóval „tartotta” el a várat. A várispánok száma valószínűleg több volt, mint a vármegyék száma, vagyis nem mindegyik vár jelentett egyben megyeközpontot is…. Az udvari szervezet (udvarbirtok) A vármegyeszervezet mellett István király egységes udvárház-szervezetet is kiépített, amely az országot behálózta, és független volt a vármegyeszervezettől. Feladata a királyi udvar ellátása volt. Egy vármegyéhez több udvarház is tartozott. A várakhoz hasonlóan ezeket is szolgálónépek (udvarnokok) látták el, aki az udvarház „tartozékai” voltak, s a megye dolgozó népességének nagyjából egyharmadát tették ki. Minden udvarházhoz tartozott egy- két kápolna , ahol a káptalanok tevékenykedtek. Ezek vezetője általában az esztergomi érsek volt, s testületükből alakult ki a királyi kápolna szervezet. Ezek nemcsak egyházi feladatokat láttak el, hanem a király „irodáját” is jelentette, tagjai ugyanis mint jegyzők működtek. (Nemcsak királyi, hanem királynéi és hercegi udvarházak is voltak. Az udvari szervezet legfőbb vezetői már a 11. század közepétől a király körül teljesítettek szolgálatot. Ők állandóan kísérték uralkodójukat, aki folyamatosan udvarházról udvarházra járt kíséretével. A vándorlás során felélték az ott összegyűjtött élelmiszert, majd mentek tovább. Bár az uralkodó állandóan vándorolt volt királyi székhely is az országban. István uralkodásának elején a központ Esztergom volt, a Jeruzsálemi zarándokút megnyítása után (1019) megváltozott a helyzet. Ez az útvonal elkerülte Esztergomot, ezért a király új székhelyet létesített Székesfehérvárott. Itt építette fel a királyi bazilikát, mely az akkori Magyarország legnagyobb épülete volt. A templomot királyi kápolnának és temetkezőhelynek szánta. Székesfehérváron tartották a későbbi időkben az éves „törvénynapot” is mikor mindenki a király elé járulhatott sérelmeivel A föld nagy része királyi tulajdonban volt (2/3)‏ Királyi birtok Udvarbirtok Várbirtok Feladata a királyiudvar ellátása élén Ispánok nádor A legmagasabb világi méltóság Várjobbágy A vár ellátását és katonai feladatokat végző Várnépek Királyi szerviens Királyi hadsereg A

Udvarbirtok Várbirtok Ispánok nádor Várjobbágy Várnépek Királyi birtok
A föld nagy része királyi tulajdonban volt (2/3)‏ Tört.3152 old. Tk.3,152/153.old:Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép. A várbirtok nagy része a várkörnyékén feküdt, de előfordult, hogy távolabbi területek is hozzá tartoztak (elszortan elhelyezkedő földekről van szó). A várak élén a várispán állt. Neki voltak alárendelve a várjobbágyok, akik a katonaság tisztjeit adták. Feladatuk volt a vár védelme és a várhoz tartozó nép igazgatása, de ők adták az ország hadseregének döntő részét is. Közülük kerültek ki a tisztségviselők a százados, hadnagy, várnagy. A várhoz tartozó népek jogilag szabadok voltak, de örökösen a várszolgálathoz kötve. A várnépet századokba szervezték, vagyis száz háztartásból álló egységekbe. Egy részüknek katonáskodniuk is kellett, de a többség pénz és terményadóval „tartotta” el a várat. A várispánok száma valószínűleg több volt, mint a vármegyék száma, vagyis nem mindegyik vár jelentett egyben megyeközpontot is…. Az udvari szervezet (udvarbirtok) A vármegyeszervezet mellett István király egységes udvárház-szervezetet is kiépített, amely az országot behálózta, és független volt a vármegyeszervezettől. Feladata a királyi udvar ellátása volt. Egy vármegyéhez több udvarház is tartozott. A várakhoz hasonlóan ezeket is szolgálónépek (udvarnokok) látták el, aki az udvarház „tartozékai” voltak, s a megye dolgozó népességének nagyjából egyharmadát tették ki. Minden udvarházhoz tartozott egy- két kápolna , ahol a káptalanok tevékenykedtek. Ezek vezetője általában az esztergomi érsek volt, s testületükből alakult ki a királyi kápolna szervezet. Ezek nemcsak egyházi feladatokat láttak el, hanem a király „irodáját” is jelentette, tagjai ugyanis mint jegyzők működtek. (Nemcsak királyi, hanem királynéi és hercegi udvarházak is voltak. Az udvari szervezet legfőbb vezetői már a 11. század közepétől a király körül teljesítettek szolgálatot. Ők állandóan kísérték uralkodójukat, aki folyamatosan udvarházról udvarházra járt kíséretével. A vándorlás során felélték az ott összegyűjtött élelmiszert, majd mentek tovább. Bár az uralkodó állandóan vándorolt volt királyi székhely is az országban. István uralkodásának elején a központ Esztergom volt, a Jeruzsálemi zarándokút megnyitása után (1019) megváltozott a helyzet. Ez az útvonal elkerülte Esztergomot, ezért a király új székhelyet létesített Székesfehérvárott. Itt építette fel a királyi bazilikát, mely az akkori Magyarország legnagyobb épülete volt. A templomot királyi kápolnának és temetkezőhelynek szánta. Székesfehérváron tartották a későbbi időkben az éves „törvénynapot” is mikor mindenki a király elé járulhatott sérelmeivel Királyi birtok Udvarbirtok Várbirtok Feladata a királyiudvar ellátása Ispánok élén nádor A legmagasabb világi méltóság Várjobbágy A vár ellátását és katonai feladatokat végző Várnépek tisztjei Királyi szerviens Királyi hadsereg A

SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ
A kor követelményének megfelelően emelkedett hangnemben, rímes latin prózában íródott, magyarul ezekkel a szavakkal indul: „Mélyen érzem, hogy valamit Isten az ő akaratából teremtett és bizonyos elevelátó végezéséből elrendelt, mind a kiterjedt mennyég boltjain, mind itt e széles földi téreken, mindent az okosság törvénye éltet és igazgat. A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Az írás tíz rövid fejezetből áll, erősen vallásos tartalommal és utalásokkal - A katolikus hit megőrzéséről - Az egyházi rend becsben tartásáról - A főpapoknak járó tiszteletről - A főemberek és vitézek tiszteletéről - Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról - A vendégek befogadásáról és gyámolításáról - A tanács súlyáról - A fiak kövessék az elődöket - Az imádság megtartásáról - A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről SZENT ISTVÁN INTELMEI SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Intelmek (Bárd együttes)

A kor követelményének megfelelően emelkedett hangnemben, rímes latin prózában íródott, magyarul ezekkel a szavakkal indul: „Mélyen érzem, hogy valamit Isten az ő akaratából teremtett és bizonyos elevelátó végezéséből elrendelt, mind a kiterjedt mennyég boltjain, mind itt e széles földi téreken, mindent az okosság törvénye éltet és igazgat. A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Az írás tíz rövid fejezetből áll, erősen vallásos tartalommal és utalásokkal SZENT ISTVÁN INTELMEI SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Intelmek (Bárd együttes)

A kor követelményének megfelelően emelkedett hangnemben, rímes latin prózában íródott, magyarul ezekkel a szavakkal indul: „Mélyen érzem, hogy valamit Isten az ő akaratából teremtett és bizonyos elevelátó végezéséből elrendelt, mind a kiterjedt mennyég boltjain, mind itt e széles földi téreken, mindent az okosság törvénye éltet és igazgat. A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. Az írás tíz rövid fejezetből áll, erősen vallásos tartalommal és utalásokkal - A katolikus hit megőrzéséről - Az egyházi rend becsben tartásáról - A főpapoknak járó tiszteletről - A főemberek és vitézek tiszteletéről - Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról - A vendégek befogadásáról és gyámolításáról - A tanács súlyáról - A fiak kövessék az elődöket - Az imádság megtartásáról - A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Intelmek (Bárd együttes)

Szent István legendája Hartvik püspöktől
„…. Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, elõszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsõítõ nagyjait; elõször megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak….. kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« ”” Moldvai csángó ének Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél! De fôképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa! Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat! Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre! Sok sánta nyerte járását sok vak nyerte meglátását. Némák kezdtek szólani siketek is hallani. Kérünk, mint apostolunkat És az első királyunkat Szent István, nézz Mennyből le A szép magyar népedre Boldogságos Szűzanyánknak Mint magyarok asszonyának Feláldoztad hazánkat Szentelted koronánkat Kérünk, mint apostolunkat És az első királyunkat Szent István, nézz Mennyből le A szép magyar népedre Ezen katolikus szentes énekeket főként a moldvai csángók énekelték pünkösdkor, a Csíksomlyói búcsún. Azért is hálaadással, ünnepélyes vigassággal Mi együtt örvendezünk szívünkből emlékezünk! Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre! 4. Mi, kik Téged Pártfogónknak választottunk Szószólónknak Szólj Istennél érettünk, légy mindenkor mellettünk! Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre! – Benczúr Gyula- Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot. (Oltárkép a budapesti Szent István bazilikában) A Szent István dicsértessék (népdal) A Szent István dicsértessék (népdal) A Szent István dicsértessék (népdal/gyermek korus Apostol Király (Bárd együttes)

Szent István legendája Hartvik püspöktől:
„Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, elõszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsõítõ nagyjait; elõször megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törõdjenek, de mindenekelõtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« ”” Moldvai csángó ének Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél! De fôképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa! Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat! Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre! Sok sánta nyerte járását sok vak nyerte meglátását. Némák kezdtek szólani siketek is hallani. Kérünk, mint apostolunkat És az első királyunkat Szent István, nézz Mennyből le A szép magyar népedre Boldogságos Szűzanyánknak Mint magyarok asszonyának Feláldoztad hazánkat Szentelted koronánkat Kérünk, mint apostolunkat És az első királyunkat Szent István, nézz Mennyből le A szép magyar népedre – Szent István legendája Hartvik püspöktől „…. Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, elõszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsõítõ nagyjait; elõször megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak….. kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« ”” Benczúr Gyula- Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot. (Oltárkép a budapesti Szent István bazilikában) A Szent István dicsértessék (népdal) Apostol Király (Bárd együttes)

Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt. A mumifikálódás kérdéséről Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy megvizsgálja a jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. A holttest áthelyezése kapcsán 1083-ban a kincstárba került jobb kezet a Merkur nevű kincstár-őr később eltulajdonította, és bihari birtokán rejtette el. Mikor László király - a későbbi Szent László - hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az első magyar király tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felső kart valószínűleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az időben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható - innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az augusztus 20-i körmenetre. (Amint a Budapest-Esztergom egyházmegyei hivatal sajtóreferense az MTI-nek elmondta, a küldöttség egyik tagjának, a magyar származású Kovach György ezredesnek a felesége ma is él, és évek óta részt vesz a szentmiséken.) Az 1945-ös ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, amelynek építését a néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el az ereklyét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására, 1989-től pedig ismét évről évre megtartják Szent István napján a könyörgő körmenet. (Múlt-kor/Panoráma) Küldje tovább Nyomtatás Betűméret + - del.icio.us Küldés Facebookra Hírek RSS Ajánlat Klimó V. Árpád: A nemzet Szent Jobbja Hallgassa meg a Szent Jobb hazatérését a Magyar Rádió adásában, 1945! A lejátszáshoz Real Player szükséges! Hallgassa meg Imrédy Bélát a Szent István évben! A lejátszáshoz Real Player szükséges! Hallgassa meg Szűrös Mátyás ünnepi beszédét!, Ópuszaszer, augusztus A lejátszáshoz Real Player szükséges! Az államalapító Szent István ünnepe, hivatalos állami ünnep A Magyar Rádió kincsestára Szent István király Nagy legendája Szent Jobb (1 rész) Szent Jobb (2. rész)

Trónutódlás

Trónutódlás Sz. László Sz. Imre Vazul István Sz. Gellért
László uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentté avatásokra. Az egyház tanítása szerint a szentek földi életükkel kiérdemelték, hogy a mennyországban Isten közvetlen környezetében éljenek. A szentté avatások módja szigorúan kötött volt: először kérni kellett Rómát az eljárás megindítására, ezután vizsgálat indult, tanúkat hallgattak meg, majd írásba foglal ták a vizsgálódás eredményeit, Ha a pápa engedélyezte az avatást, akkor a pápai legátus jelenlétében “felemelték” a szent csodás tulajdonságú maradványait és új nyugvóhelyre helyezték, A szentek kultuszát ünnepnapok őrizték, életüket legendákban foglalták össze ban egyszerre avatták szentté I. István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt és még két remetét. István szentté avatása különleges volt abban a tekintetben, hogy ő volt az első “hitvalló” uralkodó Európában, akit nem mártírhalála miatt, hanem kizárólag hittérítői-uralkodói erényei alapján, mint népének apostolát és az egyház megszervezőjét emelték a szentek sorába. Imre herceg szűzi házasságával, vallásos, erényes életével érdemelte ki az egyház megbecsülését. Istvánnak és kortársainak a szentté avatása politikai tett is volt: László ezzel ország-világ előtt jelezni kívánta, hogy Magyarország a Szent István halála óta eltelt évtizedek súlyos megrázkódtatásai után is keresztény ország maradt, amelynek királya Szent István politikáját folytatja.A Prohászka Ottokárnak ….. azt írta: "Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.'' Vadászaton meghalt Sz. Imre Vazul István halála után felbomlás fenyegette a magyar államot . Nevelésére különös gondot fordítottak szülei ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően. Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. trónviszály Sz. Gellért Pogány lázadás /Szent Gellért püspök nagy legendája/ német támadás A királyi hatalmat ismét megerősítette Sz. László 1083. augusztus.20 Könyves Kálmán

Trónutódlás István Sz. Imre Vazul trónviszály Sz. Gellért Sz. László
László uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentté avatásokra. Az egyház tanítása szerint a szentek földi életükkel kiérdemelték, hogy a mennyországban Isten közvetlen környezetében éljenek. A szentté avatások módja szigorúan kötött volt: először kérni kellett Rómát az eljárás megindítására, ezután vizsgálat indult, tanúkat hallgattak meg, majd írásba foglal ták a vizsgálódás eredményeit, Ha a pápa engedélyezte az avatást, akkor a pápai legátus jelenlétében “felemelték” a szent csodás tulajdonságú maradványait és új nyugvóhelyre helyezték, A szentek kultuszát ünnepnapok őrizték, életüket legendákban foglalták össze ban egyszerre avatták szentté I. István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt és még két remetét. István szentté avatása különleges volt abban a tekintetben, hogy ő volt az első “hitvalló” uralkodó Európában, akit nem mártírhalála miatt, hanem kizárólag hittérítői-uralkodói erényei alapján, mint népének apostolát és az egyház megszervezőjét emelték a szentek sorába. Imre herceg szűzi házasságával, vallásos, erényes életével érdemelte ki az egyház megbecsülését. Istvánnak és kortársainak a szentté avatása politikai tett is volt: László ezzel ország-világ előtt jelezni kívánta, hogy Magyarország a Szent István halála óta eltelt évtizedek súlyos megrázkódtatásai után is keresztény ország maradt, amelynek királya Szent István politikáját folytatja.A Prohászka Ottokárnak ….. azt írta: "Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.'' Vadászaton meghalt Sz. Imre Vazul István . halála után felbomlás fenyegette a magyar államot Nevelésére különös gondot fordítottak szülei ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően. Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. trónviszály Sz. Gellért Pogány lázadás /Szent Gellért püspök nagy legendája/ német támadás Sz. László 1083. augusztus.20 A királyi hatalmat ismét megerősítette Könyves Kálmán

Kövesse nyomon az eseményeket a térkép segítségével
Kövesse nyomon az eseményeket a térkép segítségével! Mi volt a dukátus szerepe a korabeli magyar történelemben? Jellemezze az ország politikai –földrajzi helyzetét és annak változásait!

Sz. László Könyves Kálmán
A Sz. László . Nevelésére különös gondot fordítottak szülei ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően. Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. Horvátország Könyves Kálmán Dalmácia

Szent Gellért Szent István király előtt
2. Szent Gellért a remeteségben 3. Szent Gellért püspökké választása 4. Szent Gellért prédikál a népnek Biblioteca Apostolica Vaticana, Roma. Vat.lat.8541 f. 68r Gellért: Deliberatio, Gellért-legendák

A vizsgázó alapvetően az I
A vizsgázó alapvetően az I. István alapította keresztény magyar állam felépítését ismerteti A válasz lényegre törően mutatja be az istváni állam működését. Az elemzés feltárja a földbirtokviszonyok és az államszervezet összefüggéseit. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg 0–8 Tájékozódástérben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a magyar állam megalapítása a Kárpát-medencében I. István uralkodása alatt történt (997- 1038 vagy ). 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, közigazgatás, törvény, földbirtok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (király,vármegye, egyház, püspök, érsek, ispán, tized stb.). 0–4 2008 érettségi 16. A feladat az államalapításhoz kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az I. István alapította feudális állam felépítését és működését! Válaszában térjen ki az egyházszervezet, a közigazgatás és a földbirtokviszonyok bemutatására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a föld nagy része királyi tulajdonban volt, és megállapítja, hogy ezek a földek várispánságokra és udvarbirtokokra tagozódtak. T Pl. rögzíti, hogy kiépült az egyházszervezet, és megállapítja, hogy ez mind az egyházszervezet világi és szerzetesi szférájára is érvényes. T Pl. rögzíti, hogy a törvények is az új viszonyokat tükrözik, és megállapítja, hogy különösen a magántulajdon védelme és az egyház támogatása alapvető céljuk. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó alapvetően I. István államának működését jellemzi, és feltárja a földbirtokviszonyok és a királyihatalom összefüggéseit. T Pl. rögzíti, hogy kiépül a közigazgatási rendszer(vármegyék), és megállapítja, hogy István ebben is a nyugati mintát követi. T Pl. rögzíti, hogy az államalapítás egyben egyházalapítás is (önálló érsekség), és megállapítja, hogy az egyházszervezet mellett annak anyagi alapja is létrejön (tized). T Pl. rögzíti, hogy a szuverén királyi hatalom jelképei a törvénykönyv, a korona és a pénzverés, és megállapítja, hogy ezek nyugati mintára jelennek meg. T Pl. rögzíti, hogy az államszervezés és a kormányzati struktúra főbb elemei a Karoling modellre hasonlítanak, és megállapítja, hogy a magyar társadalom fejlettségi szintje e modell átvételét tette lehetővé. 0–10

„6. Királyi hatalmunknál fogva elhatározzuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul. 8. Ha valamely pap vagy ispán valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra.

9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg, hogy vasárnap mindenki menjen templomba, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek.

18. Ha valaki saját szolgáit tanúbizonyság mellett Szabadsággal ajándékozza meg, halála után azokat senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. 22. Senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani.” (I. István I.törvénykönyve) „1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi szolgával lássanak el. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek.” (I. István II. törvénykönyve)

Az un. kalocsai királyfej (XII sz.)
Valószínüleg Istvánt ábrázolja István király által veretett pénzek

Nemzetségi szállásterületek
Földbirtoktípusok I. István korában 1/3 Arány: 2/3 Királyi birtok Egyházibirtok Adományozott birtok Udvar birtok Magánbitok várbittok Nemzetségibirtok Nemzetségi szállásterületek

KATOLIKUS EGYHÁZ Egyházszervezet I. István korában Világi papaság:
Érsekségek Püspökségek Káptalanok plébániák Szerzetesség: Bencés kolostorok

Feladatok

Magyarország etnikai viszonyai a XI. században

Ezt a társadalmat kell állammá szerveznie Istvánnak.
Nagy Mária: István király törvényei címû elõadásának jegyzete A XI. századi magyar társadalom felépítése - Elõkelõk: -- a régi törzs- és nemzetségfõk és leszármozattaik -- a német katonai vezetõk Ez utóbbiakat - szolgálataik fejében - az uralkodó birtokadománnyal látta el. Már ez is újdonságnak számít, ráadásul mivel birtokaikat a királytól kapták, elõkelõk lettek. A régi törzs- és nemzetségfõk, valamint a német katonai vezetõk között kialakuló ellentétet István úgy küszöbölte ki, hogy a régi elõkelõk is kaphattak birtokot szolgálataikért cserébe. -- az ispánok: a király bizalmi emberei voltak, hiszen õk képviselték az uralkodót helyi szinten. Szolgálataikért természetesen õk is különbözõ adományokban részesültek (birtokadományok, illetve a beszedett adó bizonyos százaléka). - Katonák, azaz a magyar szabadok (közszabadok katonai szolgálattal) -- csak a király katonája (belõlük lettek késõbb a királyi szerviensek) -- a vármegyei hadsereget alkotók ("várjobbágyok"), akik az uralkodón kívül az ispánnak is engedelmességgel tartoztak. Kevesebb joguk volt és gazdaságilag is rosszabb helyzetben voltak. Az egyház hadseregébe tartozók, akikre a kánonjog is vonatkozott. - Közszabadok A legteljesebb mértékben szabadok. Életükbe az uralkodó lényegében csak a büntetõjogi normákon keresztül szólt bele. - Szolgák Jogilag nem tárgynak tekintik õket, így nem rabszolgák, de nem költözködhetnek, házasságukhoz földesúri engedély szükséges, büntetlenül megölhetõk. Õket fel kellett emelni a közszabadok közé. Az egyház ismeri a "lélekváltság" fogalmát - ennek lényege, hogy mindenki megmentheti a pokoltól saját lelkét, ha jót tesz életében -ez a jó lehet például egy rabszolga felszabadítása. Ez a gondolat István törvényeiben is megjelenik, sõt ha az utódok tudnak arról, hogy az elhalálozott fel akarta szabadítani szolgáját, a halotti toron õkis megtehetik. Így alakul ki a felszabadítottak rétege (libertinus). István azt mondja, hogy senkit nem vethetsz szolgaságba csak azért mert hatalmad van felette. Ha mégis megteszi - az uralkodó megbünteti érte. Ezt a társadalmat kell állammá szerveznie Istvánnak. Iniciáléban István királyt ábrázolták harci díszben. Mind a pajzson, mind a zászlón az apostoli király jelvénye a kettõs kereszt látható a hármas halommal. A XI. századi magyar társadalom felépítése a régi törzs- és nemzetségfõk és leszármozattaik ispánok Előkelők Német katonai vezetők várjobbágyok Királyi szerviensek Vitézek vármegyei hadsereget alkotók király katonája Közszabadok Szolgák Ezt a társadalmat kell állammá szerveznie Istvánnak.

(12sz. kódex és több 15-16sz. kézirat) 2 törvénykönyv
csak másolatban (12sz. kódex és több 15-16sz. kézirat) 2 törvénykönyv A többség bűntető törvény Sok bűn büntetését az egyháznak engedi át ( a gyilkosságot is csak akkor büntette ha magántulajdont sértett, az egyház a bűnöst a vezeklés különböző formáival sújtotta) Függőség elve Előkellők ítélkezhettek alattvalóik felett H Tk old István a térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, melyek egyúttal a kialakulóban levõ feudális osztályrend védelmét is szolgálták. A király a fõpapokat a királyi tanács elsõ tagjaivá tette, saját birtokaiból bõségesen javadalmazta és elrendelte a dézsma, a tized fizetését még a királyi jövedelmekbõl is. A vallási elõírások (misehallgatás) betartására, a heti ünnepnapra rendelte a vásárok megtartását, s a vásár helyét a templom mellett jelölte ki. Innen ered a magyar vasárnap szavunk: eredetileg a vásár napját jelentette. Az egyházas vásárhelyek sûrûsége a XI. század elején már lehetõvé tette, hogy a legtöbb falutól 3-4 óra járásnyira lehetett templomot találni. Ez a távolság azonban nehézkessé tette a rendszeres templom-látogatást. Ezért rendelte el István II. törvénykönyvének 1. pontjában, hogy "Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásállattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apróállattal. A ruhákról és oltártakarókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekrõl a püspök". A törvények elõírták, hogy vasárnap senki se dolgozzék, mindenki templomba menjen. A korabeli oklevelek alapján nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagyrésze fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különbözõ pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült elsõ falusi templomok a XII.-XIII. századból maradtak fenn. A falut uraló dombra, vagy ennek hiányában, mesterséges feltöltésre jelölték ki helyüket. A helyi adottságok Az ispán és a megyék bírái a saját területük felett bíráskodtak Területi elv

Géza Államalapítás Szent István Trónutódlás KIRÁLYI VÁRMEGYÉK
Géza fejedelem politikája Államalapítás Német-római Császárság Géza egyházszervezés I. Ottó 962 Esztergom érsek Kereszténység tized KIRÁLYI VÁRMEGYÉK 973 Pannonhalma Koronázás Várbirtok Szent István Koppány szeniorátus Várjobbágy ispán Esztergom Várnépek Trónutódlás Sz. Imre Fehérvár Sz. Gellért

Géza Államalapítás Szent István Trónutódlás KIRÁLYI VÁRMEGYÉK
Géza fejedelem politikája Szabolcsi vár Államalapítás Német-római Császárság Géza egyházszervezés I. Ottó 962 Esztergom érsek tized Kereszténység KIRÁLYI VÁRMEGYÉK 973 Pannonhalma Koronázás Várbirtok Szent István Koppány királyi vár szeniorátus Várjobbágy ispán Esztergom Várnépek Trónutódlás Sz. Imre Fehérvár Sz. Gellért

Államalapítás Trónutódlás egyházszervezés Várbirtok Fehérvár
Géza fejedelem politikája Államalapítás egyházszervezés Koronázás Várbirtok Trónutódlás Trónutódlás Fehérvár

Egyéb

Dalszöveg Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? Ki voltál valaha országunk istápja. Hol vagy, István király? Minden magyar kéván! Gyászos öltözetben teelőtted sírva áll. Rólad emlékezünk! Csordulnak könnyeink. Búval harmatoznak szomorú mezeink. Virágoskert vala régen Pannonia, Kit a Szűz Mária szűből öntöz vala. Dicsértessél, Isten, a Szent Országodban, Hogy te királyt adtál nekünk Szent Istvánban! Megkondulnak a harangok szép magyar falumban. Megkondulnak a harangok szép magyar falumban. Vajon kiér' szól a harang, virágom, virágom? Vajon kiér' szól a harang, virágom, virágom? Nem-e az én édeskémnek, virágom, virágom. Nem-e az én édeskémnek, virágom, virágom. Eredeti: Egyházi zenék - Ah, hol vagy magyarok "Kölcsey Ferenc Himnusz című műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az 'Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének"

A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a méter magasságot is elérik, méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül. A Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelyét jelenthette Szabolcs település közelében a hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal elkészített földvár, amelynek területe 3,3 hektár volt. Az egységes magyar államot létrehozó István király idejében ez a vidék is a keresztény uralkodó hatalmába került, így benne tartotta székhelyét Szabolcs királyi vármegye ispáni tisztségviselője. Többször is javítani kellett a védőműveit ért károsodásokat, mivel a 11. században újra és újra feldúlták vidékét a Kárpát-medencében betörő úz és kun törzsek. Legelső korabeli forrás vele kapcsolatban az 1092-es szabolcsi zsinatról emlékezik meg, amikor az Árpád-házi Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták II. Orbán pápa határozatait. A középkori oklevelekből ismert a királyi vármegyék politikai felépítése. Élükön az uralkodó által kinevezett ispán állt. Beosztottai a várnagy, aki a várbeliek mindennapjait irányította, valamint a hadnagy, aki országos méretű hadjárat alkalmával vezette a fegyveres szolgálatra kötelezett szabad embereket, a várjobbágyokat. A hatalmi hierarchia legalsó részén a várat kiszolgáló, állattartással, földműveléssel, kisebb mértékben kézművességgel foglalkozó várnépek álltak, de a korai időszakban még létezett a rabszolgatartás intézménye is. Miután II. Endre király nagyrészt eladományozta a szabolcsi ispánság földjeit is, meggyengült a fegyveres szabadok tábora. Így az országra zúduló tatárjárás idején a mongol lovasseregek könnyűszerrel elfoglalták és lerombolták Szabolcs várát, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak magánföldesurai vették át a nemesi vármegye életében. Bár a vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját, amellyel a Kárpát-medencében egy erős, viharokkal dacoló Magyarországot hoztak létre. A Tisza árterületének szélén fekvő erődítményben az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak. A régészeti feltárások semmilyen állandó épületnek nem találták benne nyomát XVIII. századtól temetőnek használták, a község felé eső külső sáncoldalra szőlőt telepítettek. A földvár területe műemlék, sztyeppére emlékeztető növényzete védett. Szabadon látogatható! Szabolcsi vár

3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés