Polgári jogi ismeretek Szerződési biztosítékok

Szerződési biztosítékok A szerződés célja a szolgáltatás maradéktalan teljesítése, megvalósulása. Szolgáltatás az a magatartás, amilyet a jogosult a kötelezettől követelhet, és amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. Vannak azonban olyan jogi eszközök, amelyek a szerződés teljesítését elősegítik vagy a teljesítés elmaradása esetére jelentenek biztosítékot a jogosult számára. Ezek a szerződési biztosítékok, amelyek a felek akarategységét feltételezve jönnek létre. Ezek a szerződési biztosítékok, amelyek a felek egyező akaratával kerülnek kikötésre a szerződésben. Szerződésszegés és teljesítés esetén fontosak, a szerződés ezen létszakaihoz kötődnek. A biztosítékok 2 fajtája különböztethető meg: Teljesítő készséget fokozó biztosítékok Teljesítő képességet fokozó biztosítékok

1. Teljesítési készséget fokozó biztosítékok A teljesítési készséget fokozó biztosítékok elsősorban anyagi hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a kötelezettet a szerződés teljesítésére rászorítani. Abban az esetben lényegesek tehát, ha az adósban nincs hajlandóság a teljesítésre. Általában kárátalány jellegűek. (Kárátalány: az adott biztosíték akkor is igénybe vehető, ha a jogosult oldalán nincs kár, azonban ha van kára, és az meghaladja a biztosíték értékét, akkor a biztosíték értékét meghaladó összegű kárát a kártérítés szabályai szerint követelheti.) Típusai: Foglaló Kötbér Jogvesztés kikötése Tartozáselismerés Foglaló és kötbér esetén, amennyiben az túlzott mértékű, a bíróság szerződésmódosítással csökkentheti annak mértékét.

A. Foglaló Egy pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. (Amennyiben a két kiemelt feltétel nem egyszerre valósul meg, nem foglalóról beszélünk.) Tipikusan olyan adásvételi szerződésekhez kapcsolódik, amikor a teljesítés és a vételár kifizetése egymástól elválik. Szerepe kettős, egyrészt kikényszeríteni hivatott a felek teljesítését (ezáltal a szerződés megfelelő teljesítését szolgálája), másrészt szankcionálja a teljesítés elmaradását. Ha valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza a szerződés meghiúsulása, ha ő adta, elveszti a foglalót, amennyiben pedig ő kapta, kétszeresen kell azt visszaadnia. Ha egyik félnek sem róható fel, vagy mindkettőnek felróható a meghiúsulás, mindkettőnek vissza kell adni, kapni. Ha szerződésszerű a teljesítés, a foglaló a vételárba beszámít.

B. Kötbér A szerződés kötelezettnek felróható nem teljesülése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg. (A kötelem bére.) Különbségek a foglalóhoz képest: a foglalót nem kell írásba foglalni, foglaló nem csak pénz lehet, a kötbért nem a szerződés megkötésekor adják át, foglaló csak felróható magatartás esetén alkalmazható, míg kötbér bármilyen szerződésszegés esetére kiköthető. A kötbér 3 nevesített típusa: nem teljesítési vagy meghiúsulási kötbér (kötelezett egyáltalán nem teljesít) késedelmi kötbér ( itt maga a szolgáltatás, teljesítés továbbra is követelhető) hibás teljesítési kötbér (a teljesítés továbbra is követelhető) A kötbér mértéke vagy fix összegben kerül meghatározásra vagy a szerződésben meghatározott %-ban. (Utóbbi megoldás a tipikus.)

C. Jogvesztés kikötése A szerződésszerű teljesítésre való ösztönzés azáltal, hogy a szerződésszegő fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely a szerződés alapján őt megilletné. Kikötni csak írásban lehet. Például: a felek adásvételi szerződést kötnek és a vevő részletfizetési kedvezményt kap. Ha azonban egyetlen részlettel is késedelembe esik, az egész összeg esedékessé válik. Amennyiben a jogvesztés túlságosan hátrányos a kötelezettre, lehetőség van bírósági beavatkozásra.

D. Tartozáselismerés A kötelezett által a jogosulthoz intézett írásbeli, egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelyben a kötelezett kijelenti, hogy a jogosulttal szemben tartozása áll fenn. Lényege a biztosítási teher megfordulásában áll, a bizonyítás terhe a kötelezettre hárul. A jogosultnak csak azt kell bizonyítania, hogy volt egy tartozáselismerő nyilatkozat a kötelezett részéről. Kötelezettnek kell bizonyítania azt, hogy: már nem áll fent tartozása, mert időközben azt megfizette, bírói úton nem érvényesíthető a tartozás, szerződés eleve érvénytelen, a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelen.

Teljesítési képességet fokozó biztosítékok A teljesítésre vagyoni fedezetet jelentő biztosítékok. Két fajtájuk különböztethető meg. Az alapján, hogy a teljesítés biztosítékát dolog vagy egy harmadik személy jelenti megkülönböztetünk: Dologi biztosítékokat, úgy mint: óvadék zálogjog jogok átruházása (engedmény) fedezetlekötés és annak banki igazolása Személyi biztosítékok kezesség bankgarancia

A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 1. Óvadék: Pénz-, bankszámlakövetelés, értékpapír vagy más pénzügyi eszköz jogosult részére történő átadása valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítására, ha fennáll valamelyik fél jelentős károsodásának veszélye. Amennyiben tárgya nem kerül átadásra, vagy nem a törvényben meghatározott tárgy kerül átadásra, nem beszélhetünk óvadékról. Az óvadék intézményének lényeg a közvetlen kielégítési jog abban az esetben, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kár mértékét a jogosult bizonyítja, és a kárt meghaladó mértékű óvadékot (annak ellenértékét) a kötelezettnek ki kell adni. Az óvadék járulékos jellegű biztosíték, valamilyen alapjogviszonyhoz kötődik.

A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 2. Zálogjog: zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléséket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Járulékos jellegű biztosíték, valamilyen alapjogviszonyhoz kapcsolódik. Zálogjog fajtái: jelzálog kézizálog vagyont terhelő zálogjog jogokon, követeléseken fennálló zálogjog önálló zálogjog

A. Teljesítő képességet fokozó dologi biztosítékok 3. Követelések átruházása vagy engedmény: Valamely követelés más személyre való átruházása, amely történhet jogszabály vagy a felek megállapodása alapján. Tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálja. 4. Fedezetlekötés és annak banki igazolása: Banki nyilatkozat, igazolás arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződésben meghatározott ellenszolgáltatás elkülönítetten rendelkezésre áll, és más célra nem használható fel.

B. Teljesítő képességet fokozó személyi biztosítékok 1. Kezesség: A kezes vállal fizetési kötelezettséget az alapjogviszony kötelezettje helyett abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesít. A kezesség vállalást rögzítő szerződést írásba kell foglalni. A kezesség, mint személyi biztosíték, képességet biztosító szerződés, a kezes és az alapjogviszony jogosultja között jön létrejövő ingyenes szerződés. A kezesség két fajtája: sortartó kezesség: a kezest megilleti az ún. sortartási kifogás, amely azt jelenti, hogy a sortartó kezes a jogosulttól azt követelheti, hogy először az alapjogviszony kötelezettjéhez forduljon, csak ha ő nem tud teljesíteni, akkor követelheti tőle a teljesítést. készfizető kezesség: a kötelezett és a kezes egysorban, egyetemlegesen felel a jogosult felé.

B. Teljesítő képességet fokozó személyi biztosítékok 2. Bankgarancia: A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek- így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása- esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Nem járulékos jellegű biztosíték, a bank önálló kötelezettséget vállal a szerződésben. Két szerződésese kapcsolat van.

Állam- és Jogtudományi Kar Köszönöm a figyelmet! Dr. Zoványi Nikolett PhD. hallgató Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék nikolett.zovanyi@gmail.com http://jog.unideb.hu