P z : egy „elemi” projektív transzformáció M = ( m m m m ); P z = ( 1 0 0 0 ) | m m m m | | 0 1 0 0 | | m m m m | | 0 0 1 0 | ( p p p p ) ( 0 0 r 1 ) az.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HÁROMSZÖGEK NEVEZETES VONALAI ÉS KÖREI
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
2005. október 7..
Geometriai transzformációk
Multimédiás segédanyag
Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Geometriai Transzformációk
Geometriai transzformációk
Homorú tükör.
A vetítések geometriája
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Hasonlósági transzformáció
Transzformációk kucg.korea.ac.kr.
Mérés koordináta mérőgépen KMG programozásának alapjai
Kamerák és képalkotás Vámossy Zoltán 2004
GÉPRAJZ, GÉPELEMEK, GÉPSZERKEZETEK I.
2. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
3. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
3-4. előadás MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ.
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk 2.1. Koordináta-rendszerek 2.2. Az egyenes és a sík egyenlete 2.3. Affin transzformációk 2.4. Projektív transzformációk.
A háromszögek nevezetes vonalai
Koordináta-geometria
3.3. Axonometrikus ábrázolások Rövid áttekintés
6. A 3D grafika alapjai 6.1. A 3D szerelőszalag fölépítése
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
3.4. Perspektív ábrázolások
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Készítette: Kreka Bálint
MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ.
METSZÉSI FELADATOK.
ALAPVETŐ TÉRELEMEK KÉT KÉPSÍKOS ÁBRÁZOLÁSA
A domború tükör közlekedési tükrök
csillagász távcsövek fotoobjektív vetítőgép
Képalkotás lencsékkel Tvorba obrazu šošovkami
Képalkotás gömbtükrökkel
Lineáris függvények ábrázolása
16. Modul Egybevágóságok.
1. feladat Az ábrán egy épülő ház tetőszerkezetét látjuk. A „mester” szerint ez akkor lesz a legstabilabb, ha a „ferde” CD nyeregtetőt annak F felezőpontjában,
Nyitókép TÜKRÖK.
Készítette: Garay Adrienn
TARTALOM Optikai fogalmak Síktükör képalkotása Homorú tükrök nevezetes sugármenetei Homorú tükör képalkotása Domború tükrök nevezetes sugármenetei Domború.
Axonometrikus ábrázolás
Transzformációk Szirmay-Kalos László. Transzformációk (x,y) (x’,y’) = T(x,y) l Tönkre tehetik az egyenletet l Korlátozzuk a transformációkat és az alakzatokat.
4.4. Láthatóság - takarás A látványban takart részek elhagyása vagy a látható részek kiválasztása.
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
2.2. Az egyenes és a sík egyenlete
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
Az inverzió Adott egy O középpontú, r sugarú kör, ez az inverzió alapköre Az O pont az inverzió pólusa Az r2 érték az inverzió hatványa Az O ponthoz.
Single View Metrology Juhász Réka Pintér Csaba Papp László Soponyai György.
HIPERKOCKA.
Hasonlósági transzformáció ismétlése
OPTIKAI TÜKRÖK ÉS LENCSÉK
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
3.4. Perspektív ábrázolások
3.2. Axonometria – Műszaki rajzok párhuzamos vetítéssel
Bevezetés a számítógépi grafikába
Gömbtükrök Fizika 8. osztály. Elnevezések a gömbtükörnél Gömbtükör: a gömb külső, vagy belső felülete tükröző G:Gömbi középpont O: optikai középpont (a.
Bevezetés a számítógépi grafikába 1.Bevezetés: A Számítógépi grafika tárgya 2.Képek kódolása 3.A geometrikus grafika alapjai 4.Koordináta-rendszerek és.
Készítette: Horváth Zoltán
A sík tükör és a gömbtükrök
A sík tükör és a gömbtükrök
6. A 3D grafika alapjai 6.1. A 3D szerelőszalag fölépítése
Függvényábrázolás.
Épületelemek árnyéka.
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Térelemek Kőszegi Irén KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGISZAKKÖZÉPISKOLA
Előadás másolata:

P z : egy „elemi” projektív transzformáció M = ( m m m m ); P z = ( ) | m m m m | | | | m m m m | | | ( p p p p ) ( 0 0 r 1 ) az eltűnő sík: [ 0 0 r 1 ] !!

A transzformáció: X’ = P z  X = ( )  (x) = (x ) | | |y| |y | | | |z| |z | (0 0 r 1) (h) (h’); h’ = r  z + h A transzformáció eltűnő síkja: [ 0, 0, r, 1 ]; ez a z = -1/r sík; ennek pontjai: [ x, y, -1 / r, 1 ] T X’ = [ x / h‘, y / h', z / h', 1 ], ha h‘ = r  z + h  0 = [ x, y, z, 0 ], ha h‘ = r  z + h = 0;

= [ x / h', y / h', z / h', 1 ], ha h‘ = r  z + h  0 = [ x, y, z, 0 ], ha h‘ = r  z + h = 0 Z tengely  önmagába; fix egyenes XY koordináta-sík  önmagába; minden pontja fixpont z = -1/r sík  ideális sík; (az „eltűnő sík”)

= [ x / h', y / h', z / h', 1 ], ha h‘ = r  z + h  0 = [ x, y, z, 0 ], ha h‘ = r  z + h = 0 C  C’: a Z tengely ideális pontja vetítő egyenesek képe || a Z tengellyel ideális sík  z = +1 / r sík

= [ x / h', y / h', z / h', 1 ], ha h‘ = r  z + h  0 = [ x, y, z, 0 ], ha h‘ = r  z + h = 0 Z-vel || egyenesek  : XY síkmetszete marad ideális pontja: [0,0,1/r,1] Az XY síkkal || sík  || XY

A C pont képe a Z tengely ideális pontja C = Z tengely × eltűnő sík = [0, 0, -1/r, 1]; „vetítési középpont” X’ = P z  X = ( )  (x) | | |y| | | |z| (0 0 r 1) (h) = [x, y, z, r  z+h] = [x/h',y/h',z/h',1], ha h'=r  z+h  0 = [x, y, z, 0 ], ideális pont, ha h'=r  z+h=0; C’= [x, y, z, r  z+1] = [0, 0, -1/r, 0 ] ~ [0, 0, 1, 0 ] = Z i !!

A vetítő egyenesek képe || a Z’ tengellyel A C - n átmenő egyenesek: „vetítősugarak” A transzformáció illeszkedést tartó: - a z = 0-s döféspont (az XY síkon) helyben marad, - a C pont képe: a Z tengely ideális pontja: A vetítősugarak képe párhuzamos a Z’ tengellyel.

Az ideális sík képe a z = 1/r sík X = [x, y, z, 0] : az ideális síkon X’ = [x, y, z, r  z+h] = [x, y, z, r  z] = [x’, y’, 1/r, 1];

A Z tengellyel || egyenesek képe... z = 1/r-be „összetart” A transzformáció illeszkedést tartó: - ezek XY síkon való pontja helyben marad, - közös pontjuk a Z i - ennek képe: [0, 0, 1/r, 1]

Az XY síkkal || síkok  || XY Párhuzamos síkoknak közös az ideális egyenese; itt ez az XY sík ideális egyenese. de az XY sík minden pontja fixpont, ideális egyenese is fix-egyenes, vagyis helyben marad, ezért mindegyik sík ideális egyenese helyben marad; a síkok párhuzamosok maradnak ! (Helyük átrendeződik, csak az XY sík marad helyben.)

Az origón átmenő síkok fixsíkok Az origó: O = [0, 0, 0, 1] Egy rajta átmenő sík: s = (a, b, c, 0); (s  O = 0) Minden pontjára: s  P’ = (a, b, c, 0)  [x, y, z, 1] = 0, de akkor s  P’ = (a, b, c, 0)  [x, y, z, r  z+1] = 0

= [ x / h', y / h', z / h', 1 ], ha h‘ = r  z + h  0 = [ x, y, z, 0 ], ha h‘ = r  z + h = 0 Z tengellyel || egyenesek  a távolsággal összetartanak A távolságok látszólagos rövidülése A párhuzamosok látszólagos összetartása

Összefoglalva: X’= P z  X esetén A Z tengely fix egyenes C’ = a Z tengely ideális pontja A vetítő egyenesek képe || a Z tengellyel A Z -vel || egyenesek képe z = 1/r -ben metszi a Z tengelyt Az XY sík minden pontja fixpont A z = -1/r sík képe az ideális sík; „eltűnő sík” Az ideális sík képe a z = 1/r sík Az XY síkkal || síkok képe is || XY Az origón átmenő síkok fixsíkok

A tér átrendeződése - olv

A tér átrendeződése

Az eltűnő sík problémája  A kamera mögött kezdődő és előtte végződő szakaszok!  ideális sík  z =1/r –be  kamera síkja (z=0)  ideális sík  kamera elötti (z>0)  kamera előtti, 0 < z < 1/r  kamera mögötti (z<0)  kamera előtti, 1/r < z < +   Megoldás: közelsík; a mögöttes elhagyása („vágás”)  Távolsík: közelképeknél, vágás mélységben, távolképeknél: t = +  (1/t = 0) (a végtelent a 0 ≤ z’ <1/r –re “zsúfolja” be)