JÉZUS KERESZTÚTJA CSALÁDOK-NAK Kattintásra működik

Uram, ha Pilátusként i-gazságtalanul ítélkeznék családtagjaimról, juttasd eszembe, hogy a jogot nem hatalmaskodó ural-kodásra, ítélkezésre, zsa-rolásra kaptam, - hanem féltő, gondoskodó, a má-sikkal törődő irgalmas-ságra. Szeretteim fele-melésére és nem lekeze-lésére. S ha valaki engem bánt meg a családban (szülő-ként vagy gyermekként) add, hogy a Te türel-meddel viseljem, ne vágjak vissza, ne sértőd-jek meg, ne essek kétségbe. 1.állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

Minden családnak és kü-lön a család tagjainak van saját keresztje Minden családnak és kü-lön a család tagjainak van saját keresztje. Segíts U-ram, hogy merjük felvenni és egymásért hordozni. Olykor nehezünkre esik a másik családtag elfoga-dása (szokásai, hangulati változásai, önzőnek tűnő viselkedése). Mindez ne-héz kereszt, - időnként szeretnénk letenni, esetleg elmenni. Kérünk segíts, hogy Érted és Veled e-gyütt vigyük a keresz-tünket, türelemmel egy-másért. 2.állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Az élet és a család is néha nyomasztó teher lehet Az élet és a család is néha nyomasztó teher lehet. Hányszor vagyunk egy-más terhére időnként a családban? Ha elesik valamely csa-ládtagunk (bűnével, gyar-lóságaival) vajon nem te-kintünk-e rá, mint a "fa-rizeusok", hogy bezzeg én nem ilyen vagyok. És amikor én esem el, várom-e, hogy fölsegítse-nek? Elfogadjuk-e egy-más segítségét? Kérünk Uram, segíts megérteni családunk min-den tagjának, hogy egy-más nélkül nehezebb a család keresztútja! 3.állomás: Jézus először esik el a kereszttel

Az édesanyák fájdalmá-nak állomása… Az édesanyák szívük alatt hordják gyermekeiket és fájdalmasan hozzák a világra, de felsírásukra örömmel és szeretettel telik meg szívük. Életük a féltő, aggódó szeretet. Legnagyobb gond, ha el-veszítik gyermeküket, nemcsak ha meghal, ha-nem ha elfordul tőlük. I-lyenkor a szívük fáj, de lélekben csak a percre várnak, mikor tudják új-ból magukhoz ölelni gyermeküket. Ez az „édesanyai szeretet” titka: a minden percben meg-bocsátani képes, irgalmas szeretet. 4.állomás: Jézus édesanyjával találkozik

A családjukért dolgozó apák kereszthordozásának állomása ez... Az Atya gondoskodó jó-ságot oltott az apák szí-vébe a családért végzett munkához. Cirenei Simon először kényszerből vitte a keresztet, de látva a fáradt, elgyötört Jézus arcát, szeretettel segített vinni a keresztet. Cirenei Simon fiai követték apjukat, s ez a nagy titka az állomásnak: példát mutatott fiainak, nemcsak a családért vég-zett munkával, hanem a "Krisztus-követésben" is. Így gondoskodott gyer-mekei lelki jövőjéről. 5.állomás:Cirenei Simon segít vinni Jézus keresztjét

Veronika leleményes, ta-lálékony szolgálatként, (a durva katonák és cső-cselék dühével dacolva) lépett a Mester elé. Ken-dőt nyújtott neki, hogy le-törölhesse arcát és szere-tetével enyhítse gyötrel-meit. Nem kellenek drága dol-gok ahhoz, hogy szívünk szeretetét kifejezzük egy-másnak, elég egy „ken-dőnyi” idő és figyelmes-ség! A szeretet lelemé-nyes, csak ne legyünk ér-zéketlenek mások, de fő-ként családtagjaink iránt. Töröljük le bánatukat, fájdalmukat “kendőt nyújtó” szeretettel. 6.állomás: Vero-nika megtörli Jézus arcát

Jézus másodszor is le-roskad a kereszt terhe alatt, megtapasztalja, mit jelent az érzéketlenség, - hogy fáj a viszonzatlan szeretet és a hálátlanság. Nekünk is fáj a sze-retteinktől kapott érzéket-lenség. A gyermeki hálát-lanság, a házastársi hűt-lenség, a reménytelenség. Jézus újból felállt és továbbment, hogy meg-mutassa nekünk, - igenis fel kell állni, nem szabad reménytelenségbe (két-ségbe) esni. Hiszen Jézusra mindig számít-hatunk. 7.állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

Az együttérzés és a könnyek állomása ez, amelyet Jézus is elfogad, de mégis feléjük fordítja figyelmét: "Sírjatok ma-gatok és gyermekeitek miatt". És ez nemcsak az asszonyokra vonatkozik. Gondoljuk át életünket. Bánkódjunk magunkon, mert lehet, hogy hűtlenek voltunk Istenhez, társunk-hoz, szeretteinkhez, nem gondoskodtunk megfele-lően a ránkbízottakról, önző vágyainknak enge-delmeskedtünk. 8. állomás: Jézus találkozik a síró asszonyokkal

A kereszt terhe egyre ne-hezebb, Jézus harmadszor is leroskad, mert mi szá-nalmasan, szégyenletesen ragaszkodunk szenvedé-lyeinkhez. Szenvedélyeink terhét a család is érzi, a testi és lelki erőszak, az irányítás vágya a legszebb kapcso-latokat is szétzúzza, - anyagilag és erkölcsileg is. De van kiút! Jézus harmadszori felállásával erre biztat minket. Kérünk Urunk! Adj erőt, hogy megváltozzunk, és családjainknak is, hogy védő szeretettel segítsük egymást. 9.állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Uram, bocsáss meg ne-künk amiért a ruhát-lanság, kiszolgáltatottság érzését okoztuk Neked. Hiúságunk és könnyel-műségünk által az ele-settek iránti odaadó sze-retetünket veszítettük el. Te hagytad, hogy minde-nedet elvegyük, - hiszen a Te őszinte szereteted nem mérlegel. Megmu-tattad nekünk, hogy milyen az önmagát elosz-tó szeretet. Boldog az a család, ahol minden családtagnak első a másik iránti odaadó szeretet. 10.állomás: Jé-zust megfosztják ruháitól

A szegezés fájdalmai kö-zött mondta Jézus: "Uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselek-szenek" (Lk 23-24). Ez a megtartó, elkötelezett sze-retet. Megmutatta nekünk (és értünk), hogy milyen a véglegesen elkötelezett szeretet. Nincs visszaút, ez vonat-kozik a család minden tag-jára. Hűséggel, jellemes becsületes emberi érték-renddel élni, ezzel tar-tozunk egymásnak. Nekünk is példát kell mu-tatnunk ebben a "modern, szabad" világban. Ha ma-radinak tartanak, akkor is. 11.állomás: Jé-zust keresztre feszítik

"Beteljesedett", - sóhajtott fel Jézus! Halálával örök időkre szó-ló áldozatot vitt véghez mindnyájunkért. A szere-tet erős, mint a halál, sőt még annál is erősebb. A család hitének legna-gyobb erőpróbája szeret-teink halála. Vannak akik felháborodással lázadnak a családtagjaik halála miatt (főként ha fiatal volt), és ez érthető is, de csak egy jó (elviselhető) megoldás van: szembe-nézni és együtt élni vele, felvállalni Krisztussal, Krisztusért... Bízni Krisz-tusban! 12.állomás: Jé-zus meghal a kereszten

Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.

A gyermekét elvesztő Fáj-dalmas Édesanya állo-mása ez… Szinte termé-szetellenesnek tűnő titok. Hány édesanya temette már el halott gyermekét Mária óta. Erre csak az isteni válasz lehet meg-nyugtató, hogy nem hal meg örökre, hiszen fel-támad(unk). Ezért nem maradhatunk a halál foglyai, mert szívünk és lelkünk többre vágyik: az Atyához az örök életre. Oltsuk ezt be családtagjaink és gyerme-keink szívébe! 13.állomás: Jé-zust leveszik a keresztről

Jézust gyolcsba takarták és sziklafalba vájt sírba fektették Jézust gyolcsba takarták és sziklafalba vájt sírba fektették. A katonák a sír bejárata elé követ gördí-tettek, mely elzárja a holtat a kintlévőktől. Életünk legnehezebb pilla-natai közé tartozik, mikor szeretteink sírja fölött állunk. Bizony előfor-dulhat, hogy próbára teszi a fájdalom hitünket az örök életről. Ilyenkor erősítsük egymást, Krisz-tus ígéretére hivatkozva: aki benne hisz, soha nem hal meg, örökké él. Mert amikor úgy érezzük, hogy az Úr távol van, valójában akkor van hozzánk leg-közelebb. 14.állomás: Jé-zust sírba he-lyezik

Ne féljetek a szenvedéstől és a haláltól! Mivel Krisztus keresztje a szeretet és a megváltás jele, nem kell meglepődjetek azon, hogy minden igazi szeretet áldozatot követel. Ne féljetek tehát akkor, amikor a szeretet túl sokat követel! Ne féljetek, amikor a szeretet áldozatot követel! Ne féljetek Krisztus keresztjétől! A kereszt az Élet Fája. Minden öröm és minden béke forrása. Ez volt az egyetlen mód Jézus számára, hogy eljusson a feltámadásra és a győzelemre. Az egyetlen mód számunkra is, hogy részt vegyünk az Ő életében, most és mindörökké. II. János Pál pápa

"Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." Mt 28,20