A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése

Szövegértés Különböző típusú, formájú szövegekkel végzett műveletek (szövegsémák és olvasási stratégiák) Alapvető területek: Az információ kiválasztása; A szöveg globális megértése; Reflektálás és értékelés

A szövegértés szintjei Nemzetközi mérések: ötfokú skála Az információk kiválasztása, az egyszerű kapcsolatok felismerése; Az információk lokalizálása, a szöveg tartalma és a meglévő tudás összevetése; A kapcsolatok keresése, a szöveg rendezése; Következtetések levonása, értelmezés; Összehasonlítás, kritikai értékelés, reflektálás

A szövegértés szintjei Magyarországi monitor-vizsgálatok. Források Horváth Zsuzsanna, (2006). A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban In Új Pedagógiai Szemle, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=testveri-Horvath-szovegertes [April 2007]. Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2002). Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról In Új Pedagógiai Szemle, 2002. január. Accessed on: March 17, 2007. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-01-ta-tobbek-gyorsjelentes Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2000). A tanulók tudásának változása I. – A Monitor '99 felmérés előzetes eredményei, In Új Pedagógiai Szemle, 2000. június. Accessed on: March 17, 2007. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-06-ta-Tobbek-Tanulok [March] Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2000). A tanulók tudásának változása II. rész – A Monitor '99 felmérés előzetes eredményei In Új Pedagógiai Szemle, 2000. július-augusztus. Accessed on March 17, 2007. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-07-ta-Tobbek-Tanulok Vári Péter, Andor Csaba, Bánfi Ilona, Bérces Judit, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, (1998). Jelentés a Monitor '97 felmérésről http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-01-lk-Tobbek-Jelentes [Marh 2007]

A szövegértés szintjei Szó szerinti olvasás Értelmező olvasás Bíráló, kritikai olvasás Alkotó, kreatív olvasás

A szövegértés szintjei Szó szerinti olvasás Információk kiemelése, visszakeresése; Lényeges gondolatok kiemelése; Megértés; Értelmező olvasás Implicit információk; Következtetések; Szövegkohézió; A szövegegységek befogadása a szövegösszefüggésben; A megjelenő információk és az olvasás során aktiválódó gondolatok felhasználása az értelmezésben.

A szövegértés szintjei Bíráló, kritikai olvasás - A szövegből levont bonyolult következtetések megalkotása és igazolása a világról való ismeretekre, előzetes tapasztalatokra, más ismeretforrásokra támaszkodva. - A szöveg vizsgálata a szerkezet, kohézió, nézőpont stb. szempontjából - A szövegek értelmezése más szövegek kontextusában (intertextualitás) Alkotó, kreatív olvasás A szöveg továbbfejlesztése: véleménynyilvánítás, az ismeretek más kontextusban történő felhasználása stb. A képzelőerő működtetése: az elképzelt tartalmak szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása

Összefoglalás Vári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. FELISMERÉS: Elvárható a szövegben lévő információ lokalizálása, azonosítása. A keresés irányulhat szavakra, kifejezésekre, mondatra. Elegendő a mindennapi háttértudás.

Összefoglalás Vári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. EGYSZERŰ KÖVETKEZTETÉS: Az azonosításon túl képes egyszerű következtetésre, kapcsolni és integrálni tudja korábbi tudásához Képes követni a nagyobb egységek gondolatmenetét, megérti a hivatkozásokat és az utalásokat az előzményekre.

Összefoglalás Vári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. INTEGRÁLÁS Legalább három információt összekapcsol, bonyolultabb szövegösszefüggéseket is megért. Képes szövegmagyarázatra és összegzésre, táblázatok és ábrák értelmezésére

Összefoglalás Vári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. KOMPLEX HÁTTÉRISMERETEK ALKALMAZÁSA Komplex háttérismeretek működtetése: más szövegek felidézése (asszociáció, integrálás, kiegészítés) Magas fogalmi megértés, gondolatiság (a szerzői szándék rekonstruálása)

Hagyományos oktatás Olvasás = olvasástechnika → normaorintált értékelés Domináns szövegsémák: irodalmi szövegek A nem irodalmi és irodalmi kommunikáció „összemosása”

Tankönyvek − Szövegsémák, kérdés- és feladattípusok Anyanyelvi nevelés: I. Az irodalmi szövegek dominanciája: Pl. III.o.: 48 − 6; IV.o.: 43 −5; A szó szerinti olvasás és értelmező „gyakoroltatása” irodalmi szövegek olvasásával (pl. fogalmak magyarázata, információk kikeresése, szövegegységek elkülönítése stb.)

Tankönyvek − Szövegsémák, kérdés- és feladattípusok PÉLDA: BAJOR ANDOR-szöveghez kapcsolódó kérdéssor Rejtett tantervi hatás: a feladatok funkciója <−> élményszerzés, irodalomértés funkciója (olvasói tapasztalatok

Magyarázó, közlő szövegrészek Kérdés- és feladatsorok Ismeretterjesztő, tudáskínáló szövegek (dominánsan ismeretközpontú tantárgyak esetében Magyarázó, közlő szövegrészek Kérdés- és feladatsorok → A szövegre visszacsatoló, megértést, értelmezést szolgáló kérdéssorok hiánya/véletlenszerűsége → Jegyezzük meg! típusú feladatok → a szöveg információnak hasznosítása más kontextusokban → további információszerzés, kutatás más forrásokból

Rejtett tantervi hatás → A tankönyvi szöveget nem „olvasni”, hanem „tudni” kell; → Az információk hasznosíthatóak, de az információkhoz való hozzáférés (olvasás) műveletei nem explicitek → A frontális tanulásszervezés dominanciája → a tankönyvi szöveg nem olvasandó szöveg, elmagyarázza a tanító

Következtetések Szövegsémák és szövegsémákhoz igazodó olvasói szokások és stratégiák kialakítása Szövegsémák kialakulása változatos szövegtípusokkal (magyarázó, elbeszélő, dokumentum stb. szövegek olvasása) A nem irodalmi és irodalmi kommunikáció tudatosítása

A szövegértés műveletei PÉLDA: szövegértő feladatlap elemzése Feladatlap szerkesztése szöveg alapján