Tanulásmódszertan kötelező tantárgy I. év – 1. félév Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi

Tanulás-elméletek Ókor, középkor tanulás=memoriterek megtanulása mások által feldolgozott ismeretek elsajátítása

kb. XVII. század Empirizmus: a megismerés induktív Tanulás = a valóságból származó információk érzékszervek útján történő befogadása. Szenzualizmus pedagógiája – l. Comenius szemléltetés módszere és alapelve

XVIII-XIX. század Asszociációs pszichológia: a megismerés alapja a kapcsolatok teremtése az érzékletek és fogalmak között. Herbart – oktatási szakaszai Statikus elmélyedés – világosság foka Dinamikus elmélyedés – asszociáció foka Statikus eszmélkedés – rendszer foka Dinamikus eszmélkedés – módszer foka

XX. század Behaviorizmus (Watson) Reformpedagógiák: a gyermeki cselekvésre fektetik a hangsúlyt. Pl. Montessori, Freinet, Waldorf-pedagógia,

Montessori óvoda

XX. Század második fele Kognitivizmus Konstruktivizmus: a valóságról modelleket építünk fel. Pedagógia: a gyermek tapasztalataiból indul ki tapasztalatszerzés konceptuális váltás tudásépítés

Tanulási stratégiák Tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere. Meghatározott célokra irányulnak. Elrendezés és tartósság jellemzi őket. Az információ gyűjtését, tárolását és előhívását foglalják magukba. Alkotóelemei: módszerek. Kialakulásuk eredete: Kedvező tanulási tapasztalat. Oktatási gyakorlat.

Csoportosításuk 1. Szitó Imre: Elemi tanulási stratégiák – egyszerű tanulási tevékenységek (néma olvasás, hangos olvasás, stb.) Komplex tanulási stratégiák – elemi tanulási stratégiák összekapcsolása, algoritmussá vállása.

Csoportosításuk (2) Lappints Árpád: Primér stratégia – tanulást fejlesztő stratégia (az információk felvétele, megtartása és felidézése). Szekundér stratégia – tanulást támogató stratégia (a tanulás kedvező feltételeinek megteremtése, pl. figyelemkoncentráció, relaxáció, megfelelő attitűd, stb.)

Csoportosításuk (3) Kozéki – Entwistle Mélyrehatoló tanulási stratégia – a tartalom megértésére törekszik. Szervezett tanulási stratégia – jó munkaszervezés, rendszeresség, kitartás. Reprodukáló tanulási stratégia – mechanikus tanulás, kudarc elkerülése.

Csoportosításuk (4) Pask Holisztikus tanulási stratégia – először átfogó képre törekszik. Szerialista tanulási stratégia – a részleteket részesíti előnyben. Rugalmas tanulási stratégia – mindkét stratégiát alkalmazza.

SQ4R Scan – előzetes áttekintés Query – kérdezés Read – elolvasás bevezető, kiemelt részek áttekintése. Query – kérdezés Segíti a tanuló aktivitását. Read – elolvasás A megfogalmazott kérdésekre tudjunk választ adni. Reflect – átgondolás Olvasott információk összekapcsolása előzetes ismeretekkel. Recite – felidézés Emlékezetből való válaszadás az előzőekben feltett kérdésekre. Review – ismétlő áttekintés Célja a hatékony rögzítés – lényeges elemek újbóli áttekintése.

Tanulási stratégiák fejlesztése (Danserean) Stimuláció tapasztalati anyag felhalmozása – tudatosítás, motiváció biztosítása. Fogalmi szintű információk A tanulási feladathoz adekvát tanulási stratégia elméleti hátterének bemutatása. Stratégia oktatása A stratégia kivitelezéséhez szükséges eljárások megismerése. Stratégia alkalmazása Gyakorlati alkalmazás, mely megerősíti a stratégia használatát. Visszajelentés A stratégia alkalmazása során szerzett tapasztalatok elemzése. Becslés, diagnózis Értékelés.

Tanulási szokások Meghatározás Feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre viszonylagos állandósággal jellemző tanulási stratégiák összessége. Kialakulásuk tényezői Észlelt minták Korábbi tapasztalatok A személyiség pszichés struktúrája.

Komponensei Napirend Sorrend Szervezés Kontroll – önkontroll Módszerek, technikák

Tanulási módszerek és technikák Meghatározás A megismerést segítő, tanuló által alkalmazott ismétlődő, célszerűen választott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese.

Kiválasztásukat meghatározó tényezők A tanuló értelmi fejlettsége A tanulás célja A megtanulandó tananyag A tanulási környezet feltételei

Bevésés módszerei ISMÉTLÉS Szerepe: Formái: a felejtés megelőzésében; hézagossá vált tudás kiegészítésében; megtanulandó anyag lényeges elemeinek kiemelésében; régi és új ismeretek összekapcsolásában; a tanulás eredményességének megállapításában van. Formái: az emlékezeti tevékenység alapján: bevéső (eredeti információk újbóli felvétele) felidéző ismétlés (nincs szükség az eredeti információkra) az ismétlés célja szerint: fenntartó ismétlés (célja, hogy néhány másodpercig megtartson valamit a rövid távú memóriában) elaboratív ismétlés (úgy kell az emlékezetbe vésni, hogy az később is felhasználható legyen: kapcsolatok keresése, tapasztalatok felidézése, stb.) a bevésés módja szerint: mechanikus (többszöri ismétlés által, megértés nincs feltétlenül jelen) logikus, megértésre alapozott.

A hatékony bevésés eljárásai: A tanulandó anyag értelmi, logikai kapcsolatainak feltárása. Egységes, átfogó kép kialakítása a bevésés előtt. Az értelmi kapcsolatok feltárása nyomán a lényeg kiemelése. A tanulandó anyag logikus felépítését tükröző kulcsszavak kiemelése. Sajátos elgondolás alapján készített vázlat. Az anyag strukturális kapcsolatainak a felismerése. Aktív olvasás. Olvasás előtt a témával kapcsolatos előzetes ismeretek összegzése, közben kérdések felvetése.

Mikor és hányszor kell ismételni? Jobb, ha hosszabb ideig elhúzódnak, megszakításokkal, mint egyszeri alkalommal hosszabb ideig. Nagy terjedelmű anyagok esetében: nem az egészet, hanem részekre bontva ismételjünk. Az újabban tanult anyagot sűrűbben, később már ritkábban. (Lappints, 2002)

Mnemotechnikák a helyek módszere (a megjegyzendő dolgot vagy tárgyat valamilyen helyhez kötjük); történet módszere (a megtanulandó anyagot történetbe foglaljuk); kapcsolás módszere (hosszabb lista megtanuláskor előnyös – minden megtanulandó dologról élénk vizuális képet kialakítani, és ezeket egymáshoz kötni); kulcsszó módszer (kiemelni a kulcsszavakat és ezeket memorizálni), asszociáció módszere (rögzült emlékkép összekapcsolása a megtanulandó dologgal), stb.

Más bevésési eljárások ACRONYM. Egy adott lista kezdőbetűiből egy új szót képezünk és azt jegyezzük meg. ACROSTIC. Létrehozhatunk acronym mondatokat is a könnyebb memorizálás érdekében, ezeket acrostic mondatnak nevezzük. Pl. Az E – G – H – D – F (a kotta öt vonalának ábécés nevei alulról felfelé, g-kulcs esetén) betűk könnyen megjegyezhetők az alábbi mondat segítségével: „Este gitározik három dagadt férfi.” RITMUSOK ÉS RÍMEK. Pl. „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.” „Minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya.”

Az ismétlés sikerességét növelő módszerek: RENDSZEREZÉS (az anyag belső kapcsolatrendszerének figyelembevétele, hierarchikus kapcsolatok felállítása) KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (asszociatív kapcsolatok a régi és az új tudás között)

Tanulási technikák Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Olvasott szöveg elmondása emlékezet alapján. Elolvasott vagy elmondott szöveg néma ismétlése (F)Elmondás más személynek. Beszélgetés társakkal a tanult információkról. Áttekintés(előzetes – cím, alcímek, főbb bekezdések, stb.; utólagos – kiemelések, összevetés saját jegyzettel vagy iskolai vázlattal)) Ismeretlen szó meghatározása Kiemelés Parafrazeálás (egyes szövegrészek átfogalmazása) Kulcsfogalmak (kiemelése és/vagy definíciója) Jegyzetkészítés (és ennek vizuális tagolása) Ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése Fogalmak közötti kapcsolatok keresése, ezek rögzítése Összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése, rendszerbe foglalása, leírása) Kérdések feltevése és válaszadás – önellenőrzés Lehetséges tartalmak strukturális és működésbeli modellezése (ábrakészítés) A tanultak elmondása

Tanulástérkép Vegyünk egy sima (nem vonalas vagy négyzetrácsos) papírt és fordítsuk az oldalára (fekve legyen előttünk). Legalább 3 szín felhasználásával rajzoljuk az elmetérkép fő témáját lefedő képet a lap közepére. Rajzoljuk meg a fő ágakat, amelyek a vizsgált téma fő pontjait jelentik s használjunk kulcsszavakat és kulcs-ábrákat. Ezekhez adjuk hozzá a részleteket kulcsszavak, ábrák, szimbólumok formájában. Használjunk színeket és tegyük olyan széppé elmetérképünket, amennyire csak lehet. Nyomtatott betűkkel írjunk és egy vonalra csak egy szó kerüljön. Nyilak használatával jelöljük az összefüggéseket. Vidáman, jókedvvel készítsük. Törjük át a megszokás korlátait. Használjunk vad színeket, ábrákat, hatalmas papírokat. Ne ítélkezzünk, bátran írjuk le gondolatainkat úgy, ahogy jönnek. Ne ragadjunk le egyik résznél sem, nyugodtan ugrálhatunk az egyes szakaszok között.

Tanulási stílus Meghatározás A személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője kognitív, affektív vonások összessége, benne a megismerés módja, formája nyilvánul meg, a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét.

Mire vonatkozik a tanulási stílus? 1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – látás, hallás, mozgás, érintés 2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – globális, analitikus 3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti. 4. Hogyan hívjuk elő az információt?

A tanulási stílust meghatározó elemek Környezeti ingerek Érzelmi ingerek Társas ingerek Fiziológiai ingerek Pszichológiai ingerek

1) KÖRNYEZETI INGEREK HANGOK: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben. MEGVILÁGÍTÁS: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal. HŐMÉRSÉKLET: A tanulás során kedvelt hőmérsékletet jelenti. DESIGN: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a tanuló szereti.

2) ÉRZELMI INGEREK MOTIVÁCIÓ: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére és jellegére utal. KITARTÁS: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó kitartás jellegzetessége. FELELŐSSÉG: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját tanulásunkért. STRUKTURÁLTSÁG: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban.

3) TÁRSAS INGEREK EGYEDÜL: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást. PÁROS: Egy tanuló társsal való tanulás kedvelésének mértékét mutatja. CSOPORTOS: Egy tanuló csoportban való tanulás preferálására vonatkozik. FELNŐTT: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik. VÁLTOZATOSSÁG VAGY RUTIN: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik.

4) FIZIOLÓGIAI INGEREK ÉRZÉKSZERVI: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás preferenciáját írja le. TÁPLÁLÉK: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja. NAPSZAK: A tanuláshoz megválasztott napszak preferenciáját jelenti. MOZGÉKONYSÁG: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására.

5) PSZICHOLÓGIAI INGEREK GLOBÁLIS-ANALITIKUS: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép. FÉLTEKEISÉG: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni, globális tanulók. IMPULZÍV-REFLEKTÍV: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák megfontolásának mértékét jelenti.

A tanulás tanításának formái Direkt (közvetlen) fejlesztés: Tanulási módszerek, technikák megismertetése. Indirekt (közvetett) fejlesztés: A tanuláshoz szükséges személyiségbeli feltételek fejlesztése.

A tanulás tanítása A tanulás diagnózisa A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Tanulási környezet biztosítása.

A tanulás diagnózisa Kognitív feltételek feltérképezése: tanulási stílus, stratégiák, szokások, módszerek, előzetes tudás, esetleges tanulási zavarok. Affektív tényezők megismerése: motívumok, attitűdök, kötődés, stressz és szorongásszint, önkontroll, stb. Tanulás környezetének feltérképezése: otthoni és iskolai környezet.

Tanulási képességek fejlesztése Gondolkodás Emlékezet Figyelem, észlelési képesség Koncentráció Motiváció (önbizalom, akaraterő, szándék) Szövegértés, felolvasás.

Gondolkodási készség Lényegkiemelés Tervezés, nyomon követés, értékelés = metakognitivitás Logikus gondolkodás

Emlékezet fejlesztése A jól beiktatott szünetek is segítenek. Vizsga előtti alvás. Ismétlések megfelelő beosztása.

Koncentráció, figyelem, észlelési képesség Függ a gyerekek temperamentumától. Fejleszthető különböző gyakorlatokkal: Figyelmi feladatok Aktív olvasás Koncentrációs gyakorlatok (jelkeresés, hibakeresés) Lazító testgyakorlatok

Motiváció Belső hajtóerők, melyek tanulásra ösztönöznek. Kognitív motívumok – kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy Családi háttérrel összefüggő motívumok (hogyan viszonyulnak a családban a tanuláshoz.) Karrier elképzelésekkel kapcsolatos motívumok. Kortárscsoportból fakadó motívumok (versengés, mintakövetés.)

Tanulási stratégiák fejlesztése Stratégiák, módszerek, technikák megismerése. Tanítási óra = minta az otthoni tanuláshoz. Tanácsok a tanulási stílushoz való igazításhoz.

Tanulási környezet Érzelmileg biztonságos Stimuláló, ingergazdag Ösztönző, pozitív, bátorító Felfedezhető, manipulálható Aktív, mozgásos.

Tanulási környezet Gazdag, stimuláló ingerek (színek, gyermeki rajzok, stb.) Csoportos helyek (pihenő hely – lehetőség a beszélgetésre) Zárt és nyitott helyek összekötés (mozgás a szabadban) Motiváció növelés (összetartozást érzékeltető munkák kifüggesztése) Érzelmi biztonság (kicsi stressz)

Tanulási környezet Változatos helyek (transzfer lehetőségét biztosító különböző helyzetek) Minden forrás legyen elérhető Rugalmasság (több szempont elfogadása) Aktív és passzív helyek biztosítása. Személyes helyek (otthon és az iskolában) A teljes közösség (minden lehetőség felhasználása a tanulásra).