GLOBÁLIS KÖRNYEZETI KIHÍVÁSOK FF Ökológus szemlélet 2009. 10. 16. Némethné Dr. Katona Judit

GEOLÓGIAI ÉS FÖLDI IDŐ Január 1. Világegyetem keletkezése 10-20M év Május 1. Tejútrendszer keletkezése Szeptember 9. Naprendszer keletkezése 5-6 milliárd év Szeptember 15. Föld kialakulása Október 9. Első élőlények November 15. Első sejtmagvas élőlények December 1. Oxigénes légkör kezdete December 16. Férgek megjelenése December 19. Halak megjelenése December 22. Kétéltűek megjelenése December 24. Hüllők és fák megjelenése December 26. Emlősök megjelenése December 27. Madarak megjelenése December 28. Dinoszauruszok kihalása December 31. Az első ember

Melyek a problémák? Túlnépesedés Környezetünk problémái Társadalmi igazságtalanság Ózonpajzs Klímaváltozás Gazdasági növekedés és ökológiai pusztulás A környezet degradációja, az eltartó-képességen túli használat miatt Kimerülő erőforrások Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedéshez

TÚLNÉPESEDÉS Adatok: XX. Század első fele: 1.5-2.5 milliárd fő A Föld kapacitása : 12 milliárd fő

A világ népességének növekedése Millions of People Added per Year Russia Year

Növekedési ütem A népesség duplázódásához: 1830 ( 1 milliárd) -1930 (2 milliárd) 100 év 1950 (2,5 milliárd)– 987 (5-5,5 milliárd)37év 1960 (3 milliárd)- 2000 (6 milliárd)- 40 év 1974/75 (4 milliárd- 2025 (8 milliárd)- 50 év

Túlméretezettség és összeomlás szennyezettség népesedés ipari termelés élelmiszer erőforrások

Emberi szükségletek 1,2 milliárd embernek nincs megfelelő ivóvize minden harmadik gyermek éhezik évente 3 millió gyermek hal meg olyan betegségben, mely védőoltással kivédhető 1 milliárd felnőtt analfabéta 100 milliónál több iskolás korú gyermek nem jár iskolába

Szociális igazságtalanság 2006-ban 2.6 milliárd ember (40%- a világ népességének) élt napi kevesebb mint 2 dollárból Ebből 1 milliárd kevesebb, mint 1 dollárból 40% népességre jut a jövedelmek 5%-ka. Munkanélküliek aránya 30% A leggazdagabb 20% a 75%-át, a leggazdagabb 10% az 54%-át birtokolja az összes jövedelemnek A Föld leggazdagabb három embere nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a világ legszegényebb 48 államának bruttó nemzeti terméke együttvéve

Társadalmi igazságosság? EU 13 446 050 MD USD USA 12 485 725 Japán 4 571 314 Németország 2 797 343 Kína 2 224 811 28. Wal-Mart stores 285220 29. BP 60. Magyarország 109483 99. Kazahsztán 56 088 100. Renoult Group 55 240 A világon a 100 legnagyobb gazdaságból 58 ország, 42 vállalat birodalom.

Anyag- és energiaválság Környezet szempontjából gond: FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK alkalmazása az energiaellátásban. Megújuló energiaforrások kis %-ban jelennek meg. Magyarországon a megoszlás: Fosszilis tüzelőanyag 53.4 % Atomerőmű 43 % Megújuló energiaforrások(2006) 4.6 % (2008 ) 6%

Globális olaj kitermelés valószínű 2020 előtt éri el a maximumát Tavaly $8 milliárdot fektettek a nagy olaj cégek kutatásra és csupán $4 milliárd jelenlegi értékben találtak még tartalékokat

A túlméretezettség egyik indikátora – a globális ökológiai lábnyom A szükséges földterület év

Élő bolygó jelentés 2004 AZ EMBERISÉG ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA 14 (A megújuló erőforrások elhasználásának mértéke. A lépték a bolygó, mely bármely év biológiailag termelékeny kapacitásával rendelkezik.) 14 Az emberiség bioszféra igénye növekszik.

Élő bolygó jelentés 2004 ÉLŐ BOLYGÓ INDEX 15 (A szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok populációjának átlagos mértéke. Körülbelül 40%-os pusztulás figyelhető meg 1970-2000 között.) 15 A fajok populációja csökken.

A fenntarthatóság egyensúlya Környezet Értékek Tudás Bölcsesség Kultúra Politika Termelés Fogyasztás Intézmények Szemlélet Stratégia Forrás: Dr. Georg Winter

Válasz a problémákra: A fenntartható fejlődés Kétféle értelmezés: Fenntartani az elért jólétet, gazdasági növekedést, intézményeket, környezetet, stb. A fenntarthatóság egy viszonyrendszer (kultúra), amely biztosítja az ember és környezete (társadalmi és természeti) közötti harmóniát Brundtland Jelentés: Lehetőség a jövő generációk számára a szükségletek kielégítésére A környezet és fejlődés kérdései összefüggnek A rendszerben létező problémák nem oldhatók meg elkülönülő intézményekkel, szakpolitikákkal

Fenntartható fejlődés Ipari termelés élelmiszer népesség erőforrások szennyezettség

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül. (Herman Daly; Ökológiai közgazdaságtan képviselője) „A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségletét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát”-(ökológiai lábnyom) (Erich Fromm)

Az elképzelés fő elemei Az emberi társadalom összes problémája egy rendszerben létezik. A környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. Összefüggő problémákat nem lehet elkülönült politikákkal és intézményekkel kezelni.

ÖKOSZISZTÉMA (ökorendszer, biogeocönózis) = hatás-rendszerként (önszabályozóként?) értelmezett környezet vizsgálat- nyílt rendszer input output bemenet anyag energia kimenet „gerjesztő” produkció +(gerjesztő) – (kompenzáló, csillapító) feed back-visszacsatolás

KÖRNYEZETÉRT FELELŐS MENTALITÁS A környezet egy és oszthatatlan nyílt rendszer. A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. Egyik minőségéhez sem lehet hozzányúlni a másik sérelme nélkül: Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra, → rontjuk a környezet minőségét.

Hibái Nem veszi figyelembe az élővilág szükségleteit. Nem veszi figyelembe az életfenntartó rendszerek eltartóképességét. A növekedés gyorsítását szorgalmazza és ígéreteket tesz. Bevezette a fenntartható gazdasági növekedés téves fogalmát, mely felkapott kifejezés lett a politikusok körében.

Hogyan valósítsuk meg a fenntartható fejlődést? Fenntartani a gazdasági növekedést Még több tudás mindenkinek - a tudás társadalma Öko-hatékonyság Felszámolni a szegénységet A környezet védelme Paradigma váltás

Az érvényes paradigma A fejlődés célja a fenntartható gazdasági növekedés, hogy előteremtsük a társadalmi létminőség javulásának és a környezet védelmének forrásait. Az ember és a természet eszköz, erőforrás Probléma: nem lehet végtelenül növekedni

A növekedés határai I. Környezeti A biogeokémiai ciklusok 30-40 elem részvételével zajlanak. A körforgásba geológiai tartalékelem raktárak iktatódnak, egyrészt gázfázisúak (C, N, O), másrészt üledékes kőzetekben (P,S) A gázfázisúak gyorsan, a szilárd fázisúak lassan mobilizálódnak, ezért egymást limitálják Az ökológiai rendszerek önszabályozó képességét ezek a limitáltságok jelentik. Pl. mineralizáció – immobilizáció, mint szabályozó antagonizmus (elemet felszabadít – elemeket leköt)

A növekedés határai II. Társadalmi A növekedésnek ugyanúgy vannak szociális korlátai, mint környezetiek (Ivan Illich) Egy ponton túl az anyagi értelemben vett „haladás” túl sok időt vesz el az emberektől, csökkenti a szabadidőt, rekreáció lehetőségét, tönkreteszi a társadalmi kapcsolatokat

A növekedés határai III. A strukturális fogság A növekedés következménye a strukturális fogság A nagy struktúrák nehezen lebonthatók A saját magunk alakította struktúrák foglyai vagyunk Pl. fosszilis tüzelőanyagok / megújuló energiahordozók Városok/alternatív szennyvízkezelés Bankrendszer/szabad pénz

Az értékek struktúrákat határoznak meg, a struktúrák pedig működéseket Kialakul a területi egyenlőtlenség A fejlesztők forrásokat szánnak a vidék fejlesztésére A fejlesztési források visszatérülnek a nagy piacok irányába Mindkét póluson romlik az életminőség valamelyik összetevője Újabb migráció jön létre, pl. agglomerációk kialakulása A legfőbb érték az anyagi jólét A pénz a nagy piacokon szerezhető meg, sok ember, sok fogyasztó Az emberek vidékről a városokba (nagy piacok felé) vándorolnak városiasodáshoz vezet A városokban nő, vidéken csökken a vásárlóerő

CORK-i NYILATKOZAT 1996 A fenntartható fejlődés alapelve arra irányul, hogy megfordítsa az elvándorlást, szembeszálljon a szegénységgel, serkentve a foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget, hogy kellő választ adjon a jobb minőség, az egészségügy, a biztonság, a személyiségfejlesztés és a pihenés iránti növekvő igényekre, és, hogy hozzájáruljon a vidéki jólét növeléséhez. Azt az igényt, hogy a vidéki környezet minőségét megőrizzük és fejlesszük, be kell építeni minden olyan közösségi politikába, amely kapcsolatban van a vidékfejlesztéssel. Jobb egyensúlyt kell kialakítani a vidéki és városi térségek között, a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi és hírközlési szolgáltatások vonatkozásában. A rendelkezésre álló erőforrások növekvő hányadát kell a vidékfejlesztésre és a környezeti célok elérésére fordítani.

Pest Megyei Kistérségek fejlettsége Budapest 2005. április 21.

A tudás társadalma Még több tudás. A válasz a technológiai fejlődés. Mindent meg tudunk oldani tudományos és technikai alapon. Problémák: Társadalmi polarizáció Tudás és bölcsesség

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A „VALÓ VILÁG” „OIKOSZ” =lakott terület: hely, ahol élni lehet Növekedés = nagyobbá válni. Fejlődés = jobbá válni (bonítás), minőségi (kvalitás)vált. személyesen megélhető Környezet = korlát + lehetőség A használat bölcsesség. „A bölcsesség nem állomás,…a bölcsesség maga az út,…ahogyan utazol rajta.” (Tatiosz)

Hibái A szegények közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükkel, azt helyben aknázzák ki. A jómódúak közvetett kapcsolatban vannak a környezetükkel, hatásukat kiterjesztik a tágabb környezetükre. Nem meri a megalapozatlan, túlzott fogyasztást hibáztatni.

Társadalmi út A szegénység felszámolása, mert 1. a szegénység környezeti problémákat okoz 2. A szegények nem jó fogyasztók, gátolják a növekedést Válaszok: A növekedés felgyorsítása, több forrás a szociális célokra (Verseny és polarizáció) Tudás transzfer (adaptív kultúrák pusztulása) Segélyek

Öko-hatékonyság A verseny nagyobb öko-hatékonyságra kényszerít De a profitot újabb fejlesztésekbe fektetik A nagyon sok hatékony együttesen túllépi a környezet eltartó- és tűrőképességét Az új fejlesztések új munkahelyeket eredményeznek, amelyek új terheléseket hoznak létre a környezeten A hatékonyság nem csodaszer

A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés A környezetvédelem eszköze a megelőzés, a csökkentés, a környezeti problémák elhárítása. Alapkérdése a „hogyan”. A fenntartható fejlődés eszköze a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által. Alapkérdése a „mit” és a „miért”.

A „környezetvédelem” hibás felfogása A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megőrzése, a jelentős környezeti hatások megelőzése, felszámolása, kompenzálása révén A környezet elemekből áll, pl. levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet

A környezetvédelem a környezet védelme? A helyi környezeti problémák „megoldása” – szennyvíz, hulladék, levegőszennyezés A jelentős helyi környezeti hatások áthárítása, szétszórása a tágabb környezetbe Erőforrások igénybe vétele máshol Jelentős hatások szétterhelése globálisan „jelentéktelen” hatások összegződése Globális környezeti problémák Globális problémák helyi problémává válnak „a rájuk adott válasz” újra indítja a probléma spirált

Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Energia Haszon Működési költség Építőanyagok bányászata és feldolgozása Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés

Egy példa: az éghajlatváltozás „kezelése” Az éghajlatváltozást az ÜHG kibocsátása okozza Helyettesítsük a fosszilis energiahordozókat megújulókkal, pl. biomasszával Az EU 2010-re 5.75%, 2020-ra 10%-os biológiai eredetű üzemanyag használatot írt elő a teljes üzemanyag fogyasztásban eredetileg Csakhogy ez a helyettesítés Európa egész termőterületét igénybe venné A világon termelt összes cukor, keményítő és olajtartalmú, mezőgazdasági alapanyag az összes fosszilis üzemanyag alig több, mint 10%-át helyettesíthetné! Amennyiben az egész trópusi égöv természetes élőhelyeit átalakítjuk mezőgazdasági üzemanyag-termelés céljára, úgy a jelenlegi fogyasztás 30%-ka lenne kiváltható Miközben a természetes ökoszisztémák átalakítása során többszörös ÜHG mennyiség szabadulna fel a megtakarítottal szemben (ld. Indonézia)

Szennyezés átterhelés Hogyan lett Indonézia a világon a harmadik legnagyobb széndioxid kibocsátó? A pálmaolaj termelés érdekében tőzeglápokat csapolnak le A tőzegben raktározott szén a kiszáradás következtében széndioxid és metán formájában távozik – évi 660 millió tonna A begyulladt tőzegből évi 1.5 MD tonna szén kerül a levegőbe (Wetland International)

Hogyan értelmezzük a fenntarthatósági elvet: A Duna-Tisza-közi Homokhátság elsivatagosodása ügyében? Felgyorsítsuk a sivatagosodási folyamatot, vagy megfordítsuk? A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) haldoklása ügyében: Felgyorsítsuk a haldoklási folyamatot, vagy a Duna-ág revitalizációját segítsük elő? Budapest 2005. április 21.

TOLERANCIA Szűk tűrőképesség Tág tűrőképesség Stenök - specialisták Euriök-generalisták

ADAPTÁCIÓ - SZELEKCIÓ Természetes kiválasztódás Kevésbé életképes kipusztul Rátermettebb fennmarad, az előnyös tulajdonságok öröklődnek Öröklődő Allen szabály Bergmann szabály divergencia konvergencia-izoláció Nem öröklődő modifikáció – fenotípus változás

A „FF” ELGONDOLÁS MEGÉRTÉSE Miért kell fejlődni? A társadalmi létminőség javulása a környezethez való állandó alkalmazkodás céljából. Mi a fejlettség? A környezethez való sikeres alkalmazkodás.

A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Környezet minőség Anyagi jólét Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok

Az új paradigma A környezet eltartóképességének határain belül élni, hogy a jövő generációk is kielégíthessék szükségleteiket A fejlődés célja a fenntartható társadalom. A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között. A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÁMOKRÓL Tanultátok-e a számokat? Bizony számok az emberek is, mintha sok 1-es volna az irkában. Hanem ezek maguk számolódnak és csudálkozik módfölött az irka, hogy mindegyik csak magára gondol, különb akar lenni a többinél s oktalanul külön hatványozódik, pedig csinálhatja a végtelenségig, az 1 ilyformán mindig 1 marad és nem szoroz az 1 és nem is oszt. Vegyetek erőt magatokon és legelőször is a legegyszerűbb dologhoz lássatok - adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, az istent is, aki végtelenség valahogyan megközelítsétek. József Attila, 1923

Kiutak

Forgatókönyv 1.

Forgatókönyv 2.

Forgatókönyv 3.

Mit igényel a fenntartható fejlődés Kultúra - Változtatások az anyagi javak fogyasztása, az egyenlőség, a konfliktus, a környezetvédelem, az idő és tervezés terén és számolni kell a nyilvánvaló tévedés lehetőségeivel is. Rendszerszemlélet – arra való képességünk, hogy megértsük, felismerjük, próbálkozzunk és végül megváltoztassuk azokat a kapcsolatrendszereket, amelyek társadalmi változásokhoz vezetnek.

Ökológikus gazdaság erőforrásai Folyamatos természeti erőforrások (napenergia, gravitáció, mágnesesség) Megújuló természeti erőforrások (víz, levegő, élővilág, termőtalaj) Nem megújuló természeti erőforrások (ásványi nyersanyagok, fosszilis energiahordozók) A természet negatív környezeti hatásai (földrengések, szökőár, villámcsapás) Anyagi javak és szolgáltatások Emberi erőforrások (képesség, tehetség, készség) Szellemi javak és szolgáltatások A társadalom negatív hatásai (zaj, víz-és levegőszennyezés…) (Riddel,R. 1981.)

A pénz szerepe a társadalmi fejlődésben Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkűség, szeretet, megértés), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre

Boldogság? Manapság eléggé vegyes jelentése van a vállalkozó szónak. Sokszor kifejezetten szégyellem, ha vállalkozónak neveznek. Kiket is nevez a közvélemény ma vállalkozónak? A leggazdagabbakat? Szombaton volt szerencsém az estét a 200 leggazdagabb emberrel tölteni. Sokan az éremnek csak a fényes oldalát látják. Nem hiszik el, hogy akinek sok pénze van, annak a gondjai is megsokasodnak. A legfontosabbakat? Vállalkozásuk mellett elfelejtenek élni. A temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel... A legmerészebbeket? Magam is ilyen voltam, de azóta bölcsebb lettem. A színesfém kereskedőket? Hát, - ez nem vonzó. A szolgáltatások jegyzéke ezt a vállalkozást így definiálja: „Egyéb közérzet javító szolgáltatás”. Ez sem vonzó, sőt inkább szánalmas minden érintett esetében.

Miért kell felkészülni a környezettudatosságra?

B. más fajoknak is joguk van a túléléshez; C. létezésünk függ tőle. ”A természet és a környezetünk védelme fontos, mert…. A. a világ sokkal sivárabb lesz; B. más fajoknak is joguk van a túléléshez; C. létezésünk függ tőle. (Tóth János, SZE)

B. más fajoknak is joguk van a túléléshez; ”A természet és a környezetünk védelme fontos, mert…. A. a világ sokkal sivárabb lesz; (klasszikus kvéd.) B. más fajoknak is joguk van a túléléshez; C. létezésünk függ tőle. (felvilágosult antropocentrikus) (ökocentrikus) (Tóth János, SZE)

Környezettudatos az, aki képes : a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok, megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodásra, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő döntésekre, cselekvésre.

Nemcsak a környezetről való tudás Például: egyéni és közösségi gazdasági, szociális érdekek; kulturális, szokásbeli különbségek; szegénység – erőforrások igazságtalan elosztása; földi eltartó-képesség korlátossága - túlnépesedés ; gazdasági válságok; globalizáció ; háborúk; … értékrend rendszergondolkodás, személyes fejlődés felelősségvállalás együttműködés kommunikáció jövőre irányuló gondolkodás szolidaritás tudományközi ismeretek, gondolkozás Kreativitás

Akiknek a feladata: Környezetkutatók, környezetmérnökök, környezetgazdászok Környezet- és természetvédő civilek Döntéshozók, leendő döntéshozók Gazdálkodók, leendő vezetők Középiskolai tanárok, leendő tanárok Tervezők, beruházók, kivitelezők, közgazdászok, jogászok, szociológusok, Politikusok, hivatalnokok, vezetők Felsőoktatási intézmények, iskolák, cégek, civilek, államigazgatási szervek Hallgatók Egyetemi, főiskolai tanárok, működtetők…

„A természet varázsát ontja bőven, A fűben, a virágban, a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad, De nincs oly jó, amelyben ne volna vész, Ha balga módon vele visszaélsz.” Shakespeare

ha azok maradunk, akik vagyunk.” „”Nem válhatunk azzá amivé válnunk kell, ha azok maradunk, akik vagyunk.” (Max Depree)

Köszönöm a figyelmet!