…nekünk és a szent koronának engedelmeskedni… (Oklevél 1256-ból) A SZENT KORONA …nekünk és a szent koronának engedelmeskedni… (Oklevél 1256-ból)

A Szent Korona-tan A sacra corona kifejezés, először 1256-ban jelent meg IV. Béla oklevelében, amit az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára állított ki "a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti".

Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte. Imre herceghez intézett „Intelmei” alapján a korona jelképezi

az országot mint területet az ország polgárait a közigazgatási rendszert

az apostoli keresztény hitet az apostolságot az uralkodó személyét

az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, a jogi intézményrendszert, az igazságos ítélkezést, az ország védelmét és az országban lakó, itt együttélő, vendégként befogadott idegen népeket.

Az eszme kialakulása A XII. század végétől vált a magyar királyok koronájává. Első ízben 1256-ban nevezték Szent Koronának. A XIV. századtól a királyi hatalom jelképe egy bizonyos tárgy, a Szent Korona lett. 1401-ben az állami pecsét felirata a következő volt: „A Szent Korona pecsétje”.

1038. Nagyboldogasszony napján Szent István király Fehérvárott a Mennybe Felvett Szűz Mária templomában országát a korona képében a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel.

A Szent Korona mint jogi személy A Zsigmond királlyal összekülönböző magyar főurak (15. század) a Szent Korona nevében, a királytól függetlenül kormányozták az országot. Werbőczy István Hármaskönyvében (1517) a Szent Korona teste az ország területe, tagjai az ország polgárai.

A minden hatalom és jog forrása a Szent Korona; az uralkodó csak a Szent Korona nevében cselekszik; Jószágvesztés esetén a birtok visszaszáll a Koronára és a király csak azért adományozhatja tovább, mert a koronázással a Szent Korona jogai átruházódnak rá.

A menekülő Szent Korona 1848. december 30-án Kossuth Lajos rendelke-zésére Debrecenbe szállították, ahová a kormány is költözött. „Az ellenség közeledvén a főváros felé… a kormány kötelességének tartja a koronát minden esetre biztosítani. Az ország szent koronáját s egyéb koronázási insigniáit (jelvényeit) azonnal a koronaőrségből még itt lévő legénység őrizte mellett egyelőre Debrecenbe… elszállítani.”

Menekülés és hazatérés 1945. márciusában Kőszegen egy olajoshordóban rejtették el, majd Mariazellbe és Amerikába vitték. Az USA kormánya 1978. Vízkereszt napján adta vissza a magyar népnek.

Adatok Aranyból készült, 2 + 2 fő részből áll 22 cm átmérőjű 27 db zománckép 8 db apostolkép 5 db + 4 db oromdísz a pártázaton 9 db csüngő 64 db kő + 12 + 72 db gyöngy a keresztpánton

Szent István koronája A II. Szilveszter pápa által 1000-ben Szent Istvánnak adományozott korona feltételezett formája

III. Béla (1172-1196) korában állították össze a görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina)

A Pantokrator

Mihály és Gábor főangyalok

A katonaszentek Szent György és Szent Demeter hun stílusú páncélban

Az orvosszentek Szent Kozma és Szent Damján

„Konstantin a rómaiak bíborban született császára” (1074-1077) I. Géza magyar király (1074-1077) Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас „Geobitzasz, Turkia hívő királya”

(Dukász) Mihály bizánci császár (1071 - 1078) Felirat: „Mihály a rómaiak Istenben hívő császára Duk”

A keresztpánt nyolc apostola Péter, András, Tamás, János

Pál, Fülöp, Jakab, Bertalan

Az Atya

A koronázási palást

A 2000. évi millenniumi Szent Korona-emléktörvény A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.

4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet hoz létre. 5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök.