Bevezetés a pszichológiába Boross Ottilia Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A pszichológia természete a viselkedés az érzelmek és a megismerés tudománya Naiv pszichológia Vizsgálatának tárgya: megfigyelhető viselkedés mentális folyamatok érzelmi és fiziológiai reakciók (embereknél és állatoknál)

A pszichológia gyökerei vallás (kereszténység, buddhizmus) irodalom (Homérosz, Shakespeare) filozófia (Szokratesz, Platon, Arisztotelesz) fiziológia (Hippokratesz) gyökerei mélyek, története rövid

Nevezetes dichotómiák lélek - test anyag és a szellem kapcsolata, lélek lókusza empiricizmus - racionalizmus tabula rasa bennünk levő gondolatok, képességek öröklés - környezet gének tapasztalat velünkszületett tanulás ösztönös nevelés készen kapott, merev rugalmas determinizmus – indeterminizmus rendezett világ szabad akarat mindennek van erkölcsi felelősség értelme, célja cselekedeteink irányítása oka, jelentése döntés a kezünkben eleve elrendeltség ok-okozat felismerése

a lélek magában hordozza az ismereteket, ideákat, melyek a való világtól függetlenül, önálló léttel bírnak lélek: ész, szellem, (ét)vágy ember lelke = világ lelke egyszerű, testetlen, kezdet és vég nélküli ép lélek: bölcsesség, erkölcsiség, harmónia tökéletes dolog helye a tökéletes forma (koponya -gömb) = lélek az agyban Platon (427-347)

Arisztotelész (384-322) tudás nincs tapasztalat, emlékezés képzet nélkül minden élő dolog rendelkezik lélekkel (psychével) vegetatív szenzitív racionális. létezik egy, az anyagi formáktól független Isten az ideák a konkrét valóságban, az egyedi dolgokban vannak dualizmus a lélek székhelye a szív artériás kamrája Arisztotelész (384-322)

Hippokratész (460-ca. – 370 BC) temperamentumok szangvinikus kolerikus melankolikus flegmatkus agy a tudat szerve Hippokratész (460-ca. – 370 BC) testnedvek vér sárga epe fekete epe nyirok Galénusz (129-kb. 200)

Szent ÁGOSTON (354 – 430) a szellem tükör, amelyen keresztül Isten képmását, halványan bár, de megpillanthatjuk a lélek tanulmányozása: introspekció szabad akarat gondolkozás emlékezet

Rene Descartes (1596-1650) „cogito ergo sum” test-lélek dualizmusa (gépben lakozó szellem) testünk mechanikusan működik (reflexek) lélek a testtől független gondolkodó képződmény a tobozmirigyben az életszellemeket a testi idegek szállítják (interakcionalista) Isten, én, tökéletesség, geometriai axiómák, végtelen - velünk született fogalmak Kartéziánus világkép Rene Descartes (1596-1650) „cogito ergo sum”

Frenológia Franz Gall a koponya formája meghatározza az egyén (1758-1828) a koponya formája meghatározza az egyén személyiségjegyeit és mentális képességeit.

Empirista örökség John Locke tabula rasa (1632-1704) Ideák Asszociációk Absztrakciók

Emmanuel Kant (1724-1804) az empirista és racionalista felfogás szintézise

A Tabula Rasa a nyugati filozófiában “Semmi nincs a képzeletben, ami először ne lenne az érzetekben” — Aquinói Szt. Tamás Az eszméket összekötő három elv a hasonlóság, téri-idői érintkezés és az ok-okozati kapcsolat . — David Hume „Így tehát nincsen emberi természet, minthogy nincs Isten annak elképzelésére... az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi." — Jean-Paul Sartre

Evolúciós felfogás Charles Darwin (1809-1882) Az emberi faj nem különbözik alapvetően a többi fajtól Alapvető tulajdonságai – érzelmek, intelligencia - sem A fajok, a viselkedés és az érzelmek is evolúciós törvényeknek engedelmeskednek Charles Darwin (1809-1882)

Sir Frances Galton 1822-1911 meteorológus felfedező eugenika ... geográfus meteorológus felfedező differenciál-pszichológia ujjlenyomat azonosítás statisztika korreláció eugenika ... A genetika előfutára, meggyőződéses örökléselvű, Charles Darwin másodunokatestvére

Wilhelm Wundt a kísérleti pszichológia atyja (1832-1920) Európa orvoslást, fiziológiát, fizikát tanul (Helmholtz) az első pszichológiai laboratórium: 1879 – Lipcse az első pszichológiai iskolák egyikének, a strukturalizmusnak a megalapítója módszere: introspekció Wilhelm Wundt a kísérleti pszichológia atyja (1832-1920) Reakcióidő-vizsgálatok

Egyesült Államok Kémia, orvostudomány, fiziológia tanítómesterei: Hermann Helmholtz Pierre Janet Az első (?) amerikai pszichológiai laboratórium: 1875 – Harvard a funkcionalizmus megalapítója az emberi élmény szerveződése, a tudat, érzelmek Egyesült Államok William James 1842-1910 (a regényíró Henry James bátyja) „Az első pszichológia előadás, amit hallgattam, az enyém volt...”

Egyesült Államok angol irodalmat, filozófiát, pszichológiát tanul mesterei: Wundt William James Az első (?) amerikai pszichológiai laboratórium: 1884 – John Hopkins University kutatásai: gyermekkori fejlődés pedagógia evolúció nemi különbségek Stanley Hall 1844-1924 „serdülőkor: vihar és szenvedély - (Sturm und Drang)”

Jean-Martin Charcot (1825-1893) neurológiát, pszichológiát tanul terapeuta – hisztériás betegekkel foglalkozik Hipnózist alkalmaz Salpetriere-kórház

Behaviorizmus fontos: látható viselkedés, helyzetekre adott válasz állati viselkedésből indul ki fontos: látható viselkedés, helyzetekre adott válasz nem fontos: belső, mentális állapot (fekete doboz: bemenet- kimenet) gyermeknevelésnél is alkalmazza John B. Watson 1878-1958

Watson: „Ha adtok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket, s olyan környezetben nevelhetem fel őket, amilyenben én akarom, bármelyikőjükből – függetlenül eredeti tehetségétől, hajlamától, képességétől, foglalkozásától s fajától – garantáltan olyan szakembert nevelek, amilyet akarok: orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt vagy akár koldust, tolvajt is (1930)”

kísérleti pszichológiát tanul 1904-1990 írónak készül kísérleti pszichológiát tanul érdeklődik az operáns kondicionálás (viselkedés módosítás) iránt hisz a társadalom kondicionlás segítségével való megjavításában (utópisztikus) Kubrik: Gépnarancs

Skinner-ketrec

Gestalt pszichológia ellenreakció Wundt strukturalizmusára Wolfgang Köhler 1887-1967 Szultán

Gestalt: Az egész több mint a részek összessége

Pszichoanalízis A tudat nem osztatlan (tudattalan, tudatelőttes) pszichoszexuális fejlődés pszichoterápia Szabad asszociáció, „dívány-módszer” Kollektív tudattalan Extra-introverzió Sigmund Freud 1856-1939 Carl Gustave Jung 1875-1961

Mai megközelítések Behaviorista nézőpont ma már kevésbé szélsőséges középpontban a környezet ingerei gyors, látványos (nem mindig tartós) terápiás eredmények Pszichoanalitikus nézőpont hangsúly idről az egora fontos: alkalmazkodás, kompetencia, autonómia, kötődés, tárgykapcsolatok, új terápiás eljárások Szubjektivista (humanisztikus) nézőpont fontos: világ szubjektív tapasztalása, ember jólléte, egyes események egyedi értelmezése, ember egyedisége, emberi értékek nem törekszik a viselkedés előre jelzésére Kognitív nézőpont fontos: megismerő, mentális folyamatok, érzékelés – észlelés, emlékezés, gondolkodás, problémamegoldás, döntéshozatal, nyelv Biológiai nézőpont redukcionista, emberi reakciók (viselkedés) a fiziológiai folyamatok eredménye

A pszichológia legfontosabb alterületei Biológiai pszichológia Kísérleti pszichológia Fejlődéslélektan Szociál- és személyiségpszichológia Klinikai pszichológia és tanácsadás Iskola- és neveléspszichológia Munka- és szervezetpszichológia Kognitív idegtudomány Evolúciós pszichológia Pozitív pszichológia Kulturális pszichológia

Kutatási módszerek kísérletek (függő és független változók) tesztek megfigyelés kérdőíves eljárások esettanulmányok

vége