BAJA, EJF I.évfolyam Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes dardai@lib.pte.hu KUTATÁSMÓDSZERTAN BAJA, EJF I.évfolyam Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes dardai@lib.pte.hu

Főbb témakörök Az emberi megismerés sajátosságai (okt.6.) A megismerési folyamat módszerei (okt.6.) A megismerési folyamat felépítése – Kutatástervezés (nov.10.) A megismerési folyamat felépítése - Mintavétel, megfigyelés, adatfeldolgozás (nov.17.) A források feltárása és kezelése (dec.1.) A szakirodalom feldolgozása (dec.1.) A dolgozat szerkezete és megszövegezése (dec.8.)

1/1 Az emberi megismerés sajátosságai Cél: megismerés Megismerés = tudásszerzés, tanulás Tudás: tapasztalati tudás + elfogadott tudás (rántott giliszta!) Tapasztalati valóság + konszenzuális valóság Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? Válasz =Tudomány Episztemológia: a megismerés tudománya Metodológia: a „kiderítés” tudománya

1/2 Az emberi megismerés sajátosságai Ránk hagyományozódott tudás (előny is, hátrány is) A tekintély szerepe (előny, hátrány) A hétköznapi megismerés hibái: Pontatlan megfigyelés (mi van, miért van?, szempontok) Túláltalánosítás (következtetések levonásának kényszere, nagy minta, ismétlés) Szelektív észlelés (túláltalánosítás, előítélet, opponencia) Hozzáköltés (magyarázatok a váratlan eredményekre) Illogikus okoskodás („a kivétel erősíti a szabályt”?) Elfogultság (reflexió, opponencia) Misztifikálás (megmagyarázhatatlan, tehát természetfeletti, misztikus) Tudományos alapelv: potenciálisan minden megismerhető!

2/1 A megismerési folyamat módszerei Két logikai rendszer Dedukció: a gondolkodás a megfigyelés felé halad, azaz sejtéseket, hipotéziseket vezetünk le az elméletből Pl. Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát: Szókratész halandó

2/2 A megismerési folyamat módszerei B) Indukció a gondolkodás a megfigyelések felől indul, azaz bizonyos megfigyelések általánosítása történik Pl. Szókratész halandó. Az emberek meghalnak. Tehát: Minden ember halandó.

Indukció és dedukció összekapcsolódása Elméletek Empirikus Hipotézisek Általánosítások Indukció Megfigyelések Dedukció

Alapfogalmak Valóság: tapasztalati, tapasztalatunktól függetlenül létező Objektivitás, szubjektivitás, interszubjektivitás: Megfigyelés: információk gyűjtése Tény: igaz állítás, megfigyelt dolog Törvény: tények egy osztályára vonatkozó egyetemes állítás Elvek: fontos állítások arról, hogy valami hogyan van Elmélet: megfigyelt tények és törvények szisztematikus magyarázata Fogalmak: az elmélet legkisebb építőelemei Változók: a fogalom empirikus megfelelője Állítások: igaznak tekintett megállapítások, amelyekre az elmélet épül Paradigma: séma, modell, amely szemléletünket szervezi és rendezi.

Feladat: Megfigyelés (azonnal, szempontok alapján) Írjunk példát dedukcióra és indukcióra! Alkossunk deduktív elméletet! - érdekes téma kiválasztása - leltár készítés: mit tudunk már róla? - a téma leszűkítése egy konkrét kutatási területre - témába vágó kulcsfogalmak - a fogalmak (változók) közötti kapcsolatok azonosítása A 3. feladatot írásban: 2005.nov.10.-re!

3. A megismerési folyamat felépítése Kutatástervezés Mintavétel Megfigyelés Adatfeldolgozás

3/1 Kutatástervezés A kutatások általános osztályozása Alapkutatások (új ismeretek gyakorlati cél nélkül) Alkalmazott kutatások (új ismeretek gyakorlati céllal, a tudományos ismeretek alkalmazása) Akciókutatások (a létező gyakorlat kritikája alapján egy új elmélet bemutatása, a felvetett probléma megoldása)

3/1 Kutatástervezés Kutatói kérdés megfogalmazása (probléma azonosítása, újdonsága, jelentősége, önállóság) Előzmények vizsgálata Hipotézis felállítása (a probléma beazonosítása, szaktudományi kontrollja, tudományos feltártsága, a tartalomjegyzék, mint munkahipotézis) Kutatási módszerek számbavétele A kutatás menetének megtervezése (idő- és költségigény, ütemezés, forrásbázis felmérése, ajánlások beszerzése)

Feladat: Idézzen fel egy természeti katasztrófát, amellyel kapcsolatban fogalmazzon meg egy kutatói kérdést/hipotézist! Vállalkozna-e Ön a következő problémák kutatására? Válaszát indokolja! a) A kábítószerfüggő fiatalok kábítószer fogyasztásának okait kívánja megvizsgálni. b) Magyar szakos tanárként felkérik, hogy segítsen a tanulók matematikai tudásszintjéhez mérőeszközt készíteni. Milyen feltételek mellett vállalná a kutatást?

3/1 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései Témavezető kiválasztása (szimpátia, a téma elismert képviselője, szakértője) Témaválasztás (személyes érdeklődés, célszerűség, hozzáférhetőség, határidők) A téma határai (minta nagysága, megfigyelések száma, megkívánt terjedelem) Túl tág téma (előnye, hátránya) Túl szűk téma (előnye, hátránya) Vitatott téma (előnye, hátránya) Példák!!!

3/2 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás tudományosságának feltételei Érvényesség (validitás): a kutatás valóban azt vizsgálja, ami a tárgya Megbízhatóság (reliabilitás): az ismételt vizsgálatok az eredetivel megegyező eredményt adnak Objektivitás (tárgyilagosság): tárgyszerűen

3/3 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás etikai kérdései A kutatásban résztvevők kockázatát minimumra csökkenteni. A kutatásban való részvétel előnyei haladják meg a hátrányokat. A résztvevők biztonsága, jogai (adatvédelem!) Plágium Kutatási adatok meghamisítása Kedvezőtlen eredmények eltitkolása

4/1 Mintavétel Cél: mintabeli információk alapján a teljes sokaságra teszünk megállapításokat, vonunk le következtetéseket. Teljes körű kutatás: a kutatás mindenkire, (a teljes populációra), illetve minden szituációra kiterjed. Populáció: azon egyedek összessége, akikre vonatkozóan következtetéseket akarunk megfogalmazni.

4/1 Mintavétel Mintavétel: a populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba Minta: A populációnak az a sokasága, amelyre a kutatás kiterjed Példák!!

4/1 Mintavétel A mintavétel formái: Véletlen mintavétel: ha a populáció minden egyede egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába. - ezt akkor, ha: a populáció homogén - ezt akkor, ha: az alapsokaságról van nyilvántartásunk Pl. Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a szórólapon lévő információ. Populáció=lakók, homogenitás=mindenkihez

4/1 Mintavétel b) Rétegzett mintavétel: ha a populáció heterogén rétegképző ismérvek kiválasztása Pl. A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló továbbtanulása között kapcsolat van. A mintában úgy kell szerepeltetni az egyes réteget reprezentánsait, ahogy a populáció rétegződik. Rétegzett mintából arányos kiválasztás a reprezentatív mintába!

4/1 Mintavétel c) Csoportos mintavétel: ha nincs teljes nyilvántartásunk, de vannak csoportos listáink. Pl. 6. osztályos tanulók, könyvek, folyóiratok listája, férfiak és nők listája stb. d) Nem véletlen mintavétel: ha a kiválasztásnál tudatos elv dominál. Pl. Azon pedagógusok, akik két idegen nyelven beszélnek.

Mintavétel Feladat: Milyen mintaválasztás alkalmazna, ha meg akarná vizsgálni: Valamennyi 8. osztályos tudásszintjét A 16 éves élsportolók tanuláshoz való viszonyát Ha esettanulmányt akar készíteni elkényeztetett gyerekek szociális magatartásáról.

Mintavétel Feladat: Egy iskolában meg akarjuk vizsgálni a tanulók viszonyulását a matematika tantárgyhoz, és ehhez reprezentatív mintát akarunk választani. Melyek lehetnek a rétegképző ismérvek?

4/2 Megfigyelés Információgyűjtés, statisztikai adatgyűjtés. Elsődleges és másodlagos forrású adatok Primér kutatási technikák: kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, információs beszélgetés, személyes interjú, csoportos interjú, terepkutatás

Kérdőíves vizsgálatok Pontosan behatárolni, mi a vizsgálat tárgya Kérdőív megszerkesztése Kiket, mit vizsgálunk? (Mintavétel!) Kérdőív tesztelés kipróbálás előtt Hogyan mérjük a válaszokat, milyen „mértékegységeket” alkalmazunk? Hogyan elemezzük ki a válaszokat?

Kérdőíves vizsgálatok Kérdéstípusok: Zárt (alternatív, több válaszelemű, előnyök-hátrányok) Nyílt (spontán válasz, saját szókincs, Félig zárt (egyéb kategória felkínálása) Értékelési skálák (grafikus, numerikus, deskriptív, skálafokok definiálása)

Kérdőíves vizsgálatok Skálafokok definiálása ---------------------------------------- Feladat: a tanítási-tanulási folyamat differenciáltságának értékelése Gyenge: Megfelelő: Közepes: Jó: Kiváló:

Interjúk Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer Kutatás elején: hipotézis megfogalmazására Kutatás közben: az adatgyűjtés eszköze Kutatás végén: eredmények összefoglalása, összefüggések magyarázata

Interjúk Fajtái Stukturálatlan: szabad beszélgetés (nehéz a kódolása) Dinamikus, non-direktív: irányító kérdések, nem szabad közbekérdezni Strukturált: irányított beszélgetés (kódolható, statisztikai feldolgozásra alkalmas

Adatfeldolgozás Kvantitatív elemzés Kvalitatív elemzés

Írásbeli feladat! Határidő: 2005. december 15. Legyen a hipotézisünk: „A humán alapképzettségű emberek többet olvasnak, mint a természettudományos vagy műszaki végzettségűek.” Milyen információk összegyűjtését tartja szükségesnek a fenti hipotézis vizsgálatához? Milyen vizsgálati módszereket tart alkalmasnak a vizsgálathoz?? A válasz elküldése emailben: dardai@lib.pte.hu A file elmentése: KM_ejf_KissVirag

6. A források feltárása és kezelése Személyes tapasztalatok és megfigyelések Adatok Könyvtárban, interneten elérhető források

Könyvtári források Tartalmuk szerint: Elsődleges (eredeti kutatási beszámoló, felmérés) Másodlagos (ezekre épülő összefoglaló monográfiák, tankönyvek Harmadlagos (Az előbbiekről szóló beszámoló, szemle, kivonat, bibliográfia)

Papíralapú könyvtári források Könyvek: Monográfiák, kézikönyvek, tanulmánykötetek, enciklopédiák, lexikonok, szótárak, bibliográfiák, biográfiák Időszaki kiadványok: hírlapok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok, adat-és címtárak, jelentések, közlemények Egyéb (szürke irodalom): konferenciakiadványok, kutatási jelentések, disszertációk, szakdolgozatok, szabadalmi leírások, szabványok

Elektronikus források On-line újságok (pl. www.hvg.hu) On-line referencia források (pl. www.britannica.com, www.szotar.sztaki.hu) On-line irodalom (pl. www.mek.oszk.hu ) On-line katalogusok (pl. www.mokka.hu, www.odr.hu, www.oszk.hu ) Általános keresők (pl. AltaVista, Excite, Google, Hotbot, Infoseek Magyar könyvtárak honlapjai (pl. www.konyvtar.lap.hu Stb.

7. A szakirodalom feldolgozása Jegyzetelés Jegyzékek készítése A hivatkozás szabályai Bibliográfiai leírás Feladat: a hivatkozás szabályainak bemutatása A: könyvek B: folyóiratcikkek C: könyvfejezetek D: egyéb művek (kéziratok, szakdolgozatok, disszertációk, konferenciaelőadások E: elektronikus források Jegyzetelés: cédulázás, kivonat, vázlat

8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése Makroszerkezet címoldal tartalomjegyzék bevezetés kidolgozás összefoglalás hivatkozások jegyzéke (ha nem lábjegyzetben) felhasznált irodalom függelék/melléklet

8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése Mikroszerkezet Felépítés A fejezetek arányai A fő- és alfejezetek tagolásának logikája I. Címsorok II. Bekezdések II. 1. A bekezdés formája, típusai II. 2. A bekezdés tartalma II.2.1. A tételmondat elhelyezkedése a bekezdésben Feladat: tételmondat megtalálása a bekezdésben

8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése Terminológia Érvelés (logikai következetesség, objektivitás a vélemények bemutatásában, összefüggések meglátása, új és koherens következtetések, alternatív magyarázatok, az érvelés induktív és deduktív útja) Stílus tudományos stílus a jó stílus jellemzői: világos és érthető, szabatos és konkrét, egyszerű és tömör A leggyakoribb stilisztikai hibák: helytelen szóhasználat, nyelvhelyességi hibák, mondatszerkezeti hibák, szóismétlés, stílustévesztés

A konklúziók megfogalmazása A dolgozatban kifejtett probléma rövid összegzése A hipotézis igazolása, elvetése Az önálló tudományos eredmény számbavétele A módszerválasztás helyességének igazolása/elvetése A kutatás távlatai, nyitott kérdések

Jó tanácsok a témaválasztáshoz Legyen körülhatárolt a téma A Téma időbeli határai legyenek egyértelműek. Érdekes téma, amit még mások nem csináltak (lerágott csont!) Valódi kérdése, megoldatlan dilemmák Készítsünk egy feltételes vázlatot Teszteljük a témát, és a vázlatot Győződjünk meg, hogy kutatható-e, van-e elegendő forrás, idő, energia stb. hozzá

Jó tanácsok a forráskereséshez Konkrét témával keressünk! A forrásokat tudjuk kezelni (számítógépes adatbázisok, idegen nyelv!) Túl tág keresés – véletlen bolyongásos módszer A témába vágó legújabb irodalom megrendelése a könyvtárban A legújabb cikkek átolvasása Az irodalomban hivatkozott fontosabb művek átlapozása

Jó tanácsok a dolgozat megírásához Helyes cédulázás és jegyzetelés Jó vázlat elkészítése A vázlat és a cím összhangba hozása Jó cím megkeresése A szöveg megírása a vázlat alapján pontról pontra haladva Nem plagizálni!! Pontos hivatkozásokat feltüntetni!

Jó tanácsok a dolgozat megírásához A bevezetőben leírni a kutatás előtörténetét, módszereit, nehézségeit, problémáit A befejezésben leírni a legfontosabb konklúziókat, kitekintést, távlatokat felvillantani Helyesírást, és stílust ellenőrizni. Nem az utolsó pillanatra hagyni a megírást! Irodalomjegyzéket folyamatosan írni! (Sokat) írni csak akkor tudunk, ha sokat olvastunk, sokat dolgoztunk a témával kapcsolatban!

Ajánlott irodalom Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 2003. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. II. kiad. Bp., Krónika Nova, 2003. Kuziak, Michail – Rzepczynski, Slavomir: Tanuljunk meg írni! Bp., Magyar Könyvklub, 2004. Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Hallgatói segédlet. Pécs, PTE Könyvtára, 2002. Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.