Én-pszichológia 1930-as évektől Megoldást keres arra, hogyan alkalmazkodik adekvátan egy olyan szervezet, mely vágyai irányítása alatt él. Az Én nagyobb szerepet kap, mint Freudnál. A tudattalan jelentősége mellé az Én ereje, harcmodora, elhárítómechanizmusai, stb. kerülnek a középpontba. Anna Freud Heinz Hartmann

Alfred Adler (1870- 1937) – Individuálpszichológia A hangsúlyt a gyermeki szexualitás helyett a gyermek társas helyzetére helyezi. Az ember legfőbb irányítója a hatalom és az ambíció. Családon belüli testvérviszony, „születési sorrend” jelentősége. Kisebbrendűségi érzés szerepe * kompenzálás

Tárgykapcsolat-elméletek 1 Az én lényegét tekintve társas lény. (Freud: a konfliktusok belülről fakadnak én-pszichológusok: őket is elsősorban a belső folyamatok, az én-foglalkoztatják) Tárgy = másik személy Az elmélet az egyén másokkal való viszonyával foglalkozik A tárgykapcsolat-elmélet ezekkel a személyre, mint tárgyra irányuló kötelékekkel foglalkozik. Nem az ösztönén impulzusainak kifejeződése, hanem a másik személy iránti kötődés, mint alapvető énfunkció áll a középpontban.

Tárgykapcsolat-elméletek 2 Margaret Mahler Az újszülött nem képes különbséget tenni én és nem-én között – fúzió, összeolvadás. A személyiségfejlődés nem más, mint az a folyamat, ahogy megbontjuk ezt a fúziót, s külön személlyé válunk Autizmus (0-2 hónap) Szimbiózis (2-6 hónap)

Tárgykapcsolat-elméletek 3 Szeparációs indivudációs folyamat (6-24 hó) Alfázisok: differenciáció gyakorló újraközeledési Fokozatosság! Szeparációs szorongás! Konfliktus: félelem az összeolvadástól, vágy a saját én kialakítására, ugyanakkor visszabújás vágya * későbbi alkalmazkodó képesség Tárgykonstancia kifejlődése (24-36 hó) kialakul az anya szilárd mentális reprezentációja A tárgykapcsolat belsővé vált – internalizálódott (ezt másokra is általánosítja)

Fenomenológiai megközelítés Az egyén szubjektív élményeire összpontosít, arra ahogy a világot látják az emberek. A figyelem középpontjában az áll, hogy az ember miképpen érzékeli és értelmezi élete történéseit – vagyis az egyén fenomenológiája A legfontosabb változata a HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA (1962)

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 1 (A. Maslow, C. Rogers) Humanisztikus pszichológia: (1950-es évek, Amerika) „Harmadik út" (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia) Filozófiai háttere: szakítás a XX. sz. pesszimizmusával E. Spengler: A Nyugat alkonya Freud: A tudatalatti hatalma Watson (behaviourizmus): kiszolgáltatottság a környezetnek Két világháború borzalmainak tudata Gazdasági és politikai válságok

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 2 Humanisztikus megközelítés: A pszichológiának arra kell válaszolnia, hogy mi a jó az emberben. Az ember egyedisége, „valakivé válása" foglalkoztatja. Minden ember képes a növekedésre a fejlődésre.

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 3 A. Maslow -   az ember kielégítetlen szükségletei okozzák feszültségeit -   az alapvető szükségletek hierarchikus rendbe szerveződnek 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása 2. Biztonság szükséglete: biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés 3. Szeretet szükséglete: tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 4 4. Pozitív önértékelés szükséglete: teljesítményigény, kompetencia élmény, eredményesség, siker 5. Kognitív szükségletek: tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy 6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, harmónia, rend, szépség 7. Önmagunk érvényre juttatásának szükséglete: önmegvalósítás, képességek kibontakoztatása 8. Transzcendencia szükséglete: felismerni és megélni a létezés értelmét

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 5 A. Maslow: Az önérvényesítés (self-actualization) azon velünk született tendencia személyiségünkben, mely lehetővé teszi, hogy kifejlődjön valamennyi képességünk és kapacitásunk. -   A személyiségfejlődésben folyamatosan jelen van -   Lehetővé teszi önmagunk számára, hogy felismerjük és elfogadjuk önmagunkat, képességeinket és ugyanezt megéljük másokban is

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 6 Az önérvényesítés karakterisztikumai 1. A valóság hű észlelése bizonytalanságaival és ellentmondásaival együtt 2. Önmagunk és mások elfogadása olyanként, amilyenek vagyunk 3. Spontaneitás a magatartásban, törekvés arra, hogy kialakítsuk saját stílusunkat 4. Problémacentrikus viselkedés az öntörvényűséggel szemben, képesség a számunkra kellemetlen feladatok megoldására is 5. Az autonómia megélése és élvezete a döntésekben 6. Belső nyugalmunk fenntartása és megőrzése még a számunkra kellemetlen körülmények között is 7. Folyamatos megújulás és változás szükséglete és ennek fenntartása

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 7 A. Maslow: 8. Intenzív élmények megélésének és elfogadásának képessége, a valóság transzcendens lényegének átélése Érzelmekkel teli azonosulás képessége másokkal Mély és őszinte kapcsolat kiépítésének képessége inkább néhány, semmint sok emberrel Demokratikus és elő-ítéletmentes kapcsolat és törődés másokkal 12. Következetes etikum a magatartásban és attitűdökben 13. Spontán és ellenségeskedésmentes humor 14. Kreativitás 15. A tradicionalitás megőrzésének képessége a szükség szerinti eredetiség és konvencióktól való mentesség vállalásával

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 8 C. Rogers: Személyközpontú megközelítés: Kliens: az emocionális problémákkal küszködő ember nem beteg, hanem önmagáért felelősséget érző és önmagáért tenni tudó személy Terapeuta: empátia feltétel nélküli elfogadás nem birtokló melegség hitelesség, kongruencia

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 9 Megvalósulás vagy aktualizáció (a személyiség egészséges „növekedése”) Aktuális énkép – amiről úgy gondoljuk, hogy jelen pillanatban rendelkezünk Ideális énkép – amilyenek szeretnénk lenni Terápia: a kliens és terapeuta kapcsolata, melyben a kliens személyiségében működő korrektív erők érvényre jutnak és segítik önmaga jobb megértésében

A humanisztikus pszichológia személyiségelméletei 10 1. Rendelkezik azon erőkkel, hogy érvényre juttassa az önmagában rejlő erőket, képességeket 2. Képes arra, hogy nyitottan fogadja élményeit a külvilágról, más emberekről és önmagáról, beleértve testi élményeit is 3. A másik ember jelenléte a legfontosabb segítség önmagunk megértésében és elfogadásában 4. A neurózis és szorongás abból fakad, hogy a másokkal való kapcsolatunkban az önmagunkról kapott kép nem egyezik az önmagunkról alkotott képpel 5. Ha mások úgy fogadnak el minket, mint amilyenek vagyunk, nekünk is könnyebb önmagunkat és a másikat is elfogadni

Szociális tanuláselméleti megközelítés 1 A viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelentőségét hangsúlyozza A viselkedés a személyiségbeli és környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye. Behaviorizmus és az inger-válasz pszichológia az alap Pavlov, Skinner stb Klasszikus kondicionálás Egy eseményt követ egy másik, ezt megtanulja (pl. anyamell – tej) Itt a feltételes válasz emlékeztet a feltétlen ingerre adott normális válaszra (pl. nyálzás) A klasszikus kondicionálás hozza létre a szorongás belső forrását (= Freud: Superego)

Szociális tanuláselméleti megközelítés 2 Operáns kondicionálás Megerősítés jelentősége Megtanulunk egy választ, mert befolyásolja környezetünket (operálunk vele) Az általa adott válasz egyedi következményekkel jár (testvér megverése – szülő reakciója) Sem jók, sem rosszak nem vagyunk. A környezet alakít. A biológiai meghatározókat sem veszi figyelembe. John Watson: a csecsemő bármire nevelhető (szélsőséges!) „Maga a személyiség vész el”