A Skandináv-államok turizmus földrajza

egyéb (főleg amerikai) 3,9% Izland Terület (km2) 103 000 Népesség (ezer fő), 2004 279 Főváros Reykjavík (108 362 fő, 1998) Államforma köztársaság Hivatalos nyelv izlandi Pénznem 1 izlandi króna=100 aura Nemzetiségi összetétel izlandi 93,9% dán 1,3% svéd 0,5% német 0,4% egyéb (főleg amerikai) 3,9% Fő vallások evangélikus 93% katolikus 1% GDP/fő (USD), 2004 30 900

Dánia Terület (km2) 43 094 Népesség (ezer fő), 2004 5 400 Főváros Koppenhága (1 379 413 fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv dán Pénznem 1 dán korona=100 ore Nemzetiségi összetétel dán 97,1% német 1,7% svéd 0,4% egyéb (főleg török, jugoszláv) 0,8% Fő vallások protestáns 87% mohamedán 1,4% GDP/fő (USD), 2004 31 100

alkotmányos monarchia (királyság) Svédország Terület (km2) 449 964 Népesség (ezer fő), 2004 9 000 Főváros Stockholm (736 113 fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv svéd Pénznem 1 svéd korona=100 öre Nemzetiségi összetétel svéd 90,8% finn 2,5% lapp 0,1% egyéb 6,6% Fő vallások evangélikus 89% katolikus 1,7% egyéb protestáns 1,6% ortodox 1,2% GDP/fő (USD), 2004 26 800

alkotmányos monarchia (királyság) Terület (km2) 323 759 Népesség (fő), népszámláláskor (1990) 4 247 546 Népesség (ezer fő), 2004 4 500 Főváros Oslo (499 693 fő, 1998) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv norvég Pénznem 1 norvég korona=100 öre Nemzetiségi összetétel norvég 96,6% lapp 0,9% dán 0,4% finn 0,3% brit 0,3% svéd 0,3% egyéb 1,2% Fő vallások evangélikus 89% GDP/fő (USD), 2004 37 800 Norvégia

Finnország Terület (km2) 338 144 Népesség (ezer fő), 2004 5 165 Főváros Helsinki (546 317 fő, 1998) Államforma köztársaság Hivatalos nyelv finn, svéd Pénznem Euro (2002) 1 finn márka=100 penni Nemzetiségi összetétel finn 93,5% svéd 5,9% egyéb (főleg lapp) 0,6% Fő vallások protestáns 85,6% finn-ortodox 1,1% GDP/fő (USD), 2004 27 400

Természeti alapok 4 természeti erőforrás: Tenger (hajózás, halászat, ásványkincsek) Erdő, faanyag Ásványkincsek-ércek Vízenergia-készletek Termőföld (Dánia)

Skandináv-hegység Balti-pajzs „Fiatalos” röghegység (Kaledonida) +2000 tgszf. magasság Hardanger-Vidda Nemzeti park Fjell: belföldi jégtakaró Jötünheimen Nemzeti Park Balti-pajzs Tóvidék (Finnország: „1000 tó országa”) Összesen: 120.000 Átlagos mélység 5-20 m Saimaa: 1300 km2

Salpausselkä Tunturi Fjordok Svéd-tóvidék Erdős tajga és tundra 600 km hosszú végmorénasánc (30-50 m magas) Tunturi Lekopaszított csupasz hegyek Fjordok Sogne-fjord, Trondheim-fjord, Oslo-fjord Svéd-tóvidék Vänern, Vättern, Mäleren, Hjärmalen Erdős tajga és tundra Fakitermelés, rénszarvas tenyésztés Lappföld (Saami népek)

Szigetek Feröer-szigetek Izland 18 sziget, 1800 km2 Vulkánok (140-ből 30 aktív) Pajzsvulkánok Hasadékvulkánok (Laki-hasadék) Rétegtűzhányók Gejzírek „Jég földje” -jökull : belföldi jégtakaró Vatnajökull (Európa legnagyobb belf. jégt. 800 km2)

Spitzbergák (Svalbard-szigetek) Norvégiához tartozik 60%-át ma is jég borítja Ferenc József-föld Éghajlat Tajga, illetve tundra éghajlat Hosszú, hideg tél, rövid, hűvös nyár Vegyes erdők öve – tajga (fenyvesek) – cserjés tajga – tundra

Északi fény – Aurora borealis Folyók Többnyire rövidek, rendkívül sűrű vízhálózat Svéd területen – älven Dalälven, Umeälven Finn területen – joki Kemijoki, Oulujoki Északi fény – Aurora borealis

Skandinávia turisztikai adottságai Forrás: ROSEMARY B. 1995. pp. 344.

Ember alkotta vonzerők Kultúra Skandináv gyökerek: Vikingek Nyelvi, kulturális azonosság, hasonlóság Kivéve: Finnország – finnugor népek északi, finn ága Építészet Hanza kereskedő városok Vidék: tradicionális faépületek Természetközeliség

Sí- és aktív sportok kiemelt szerepe (Lillehammer 1992) Északi népek Finnországban lakik a télapó (Joulupukki) is !!! Jelentős nagyságú sarkvidéken túli területek Az „örök nap birodalma” Skandináv saga-k, regék, népmesék (trollok, elfek stb.) Finn szauna kultúra Saami népek (lappok) Alkoholturizmus Sí- és aktív sportok kiemelt szerepe (Lillehammer 1992)

Nagyvárosok: Fővárosok: Svédország: Norvégia Dánia Stockholm „Észak Velencéje” Oslo Reykjavik Helsinki Koppenhága Svédország: Malmö, Göteborg, Norrköping, Linköping Norvégia Trondheim, Bergen Dánia Ålborg, Århus, Esbjerg, Helsingør

Idegenforgalmi körzetek és központok 1. Fővárosok: Mindegyik ország legfontosabb idegenforgalmi központja annak fővárosa. Helsinki, Finnország fővárosa, tekintettel arra, hogy az országot hosszú ideig idegen birodalmak uralták, fiatal jelleget mutat. Látnivalói a 19. század második felében, illetve a 20. században épültek ki, egy fiatal, dinamikusan fejlődő kulturális központ. Stockholmot „Észak Velencéjének” is nevezik, mivel a Malären-tó és a Balti-tenger közötti szigetekre épült. Az egykori Svéd Birodalom központja gazdag középkori építészeti, kultúrtörténeti emlékekkel bír, s itt találjuk a világon elsőként létrehozott falumúzeumot, amelyről a későbbiek a nevüket kapták, a Skanzent. Oslo a hajózás és a felfedezők városa elsősorban, ehhez kapcsolódik a múzeumok többsége. Koppenhágát „Észak Párizsának” is nevezik, mivel egyrészt Észak-Európa legnagyobb városa, másrészt Párizshoz hasonlóan rengeteg palotát, kastélyt találunk itt, harmadrészt pedig éjszakai élete is a francia fővárosra emlékeztet.

2. Skandináv-hegység és norvég tengerpart Itt sorakoznak a híres fjordok (Hardanger, Sogne), és a függővölgyek révén létrejött, Európa legnagyobb vízesései (Voringsfoss, Latefoss). Délnyugat-Norvégiát a „Vízesések Földjének” is nevezik. A hegységben jellegzetes fjellek (lekoptatott magashegységi hátak), platógleccserek (Svartisen, Folgefonn) találhatóak. Kultúrtörténetileg értékesek az ún. árboctemplomok (pl. Heddal). A tengerparti legfontosabb központok: Bergen, Trondheim, Stavanger, Lofoten-szigetek. 3. Lappföld Lappföld kiterjedése mindhárom országot (Finnország, Svédország, Norvégia) érinti. Önmagában a lappok sajátos nomád-félnomád életformája is vonzó tényező. A turizmusban az extremitásoknak, a ’leg’-eknek fontos vonzó szerepük van. Ennek megfelelően igen népszerű az Északi-fok (Nordkapp), Európa legészakibb szárazföldi pontja, valamint a sajátos természeti jelenségek, mint például az Északi-sarkkörtől északra tapasztalható Éjféli Nap jelensége. A tunturik (a fenyvesekből kiemelkedő kopár hegyek, tundrák) jól kiépített túraútvonalai is sok turistát vonzanak. Legjelentősebb központok: Inari, Alta, Nordkapp.

5. Norrland (Észak-Svédország) 4. Közép-Finnország A nagy kiterjedésű tajgák területe, többségük nemzeti park. Legnagyobb központ: Rovaniämi, a Télapó lakóhelye, valamint Kemijärvi, Kusaamo. 5. Norrland (Észak-Svédország) Az egykori gleccservölgyek, glaciális eredetű tavak, vízesések területe a természet szerelmeseinek Mekkája. Legjelentősebb központ: Gällivare. 6. Közép-Svédország Meghatározók a Svéd-Nagy-tavak, valamint a Svéd-alföld történelmi városai: Uppsala, Örebro, Gripsholm. Utóbbi vára UNESCO Világörökség. 7. Dél-Finnország Ide tartoznak a Finn-tavak, amely révén Finnországot az ezer tó országának is nevezik. A valójában több mint százezer tóból álló terület a rekreációnak, a vízi sportturizmusnak a központja. A déli, part menti alföldet a Tóvidéktől elválasztó Salpaussälke-végmorénagáton és környékén települtek a turizmus központjai: Lappenranta, Imatra, híres vízesésével, Saavonlinna (ahol Finnország legnagyobb, épen megmaradt középkori vára áll), Lahti, Tampere. A déli tengerparton, Helsinki mellett Turku és Pori a legjelentősebb központ.

8. Dél-Svédország E területen elsősorban történelmi városokat, kultúrtörténeti értékeket találunk, amelyek idegenforgalmi szempontból jelentősek (pl. Lund, Skandinávia legnagyobb román korú székesegyházával; valamint Helsinborg, Malmö, mint kulturális és tranzitvárosok). 9. Dánia Dániában elsősorban a kulturális turizmus dominál, Koppenhága mellett Helsingör, Hilleröd, Odensee a fontosabb központok. Billund, a világhíres Legoland városa rendelkezik Koppenhága után a második legfontosabb nemzetközi reptérrel. Dániában fontos szerepet töltenek be a tengerpartok is, annak ellenére, hogy hűvös óceáni éghajlat alakult ki. A magas színvonalú infrastruktúra és az aktív turizmus lehetőségei (kerékpározás, vitorlázás, homokvitorlázás, lovaglás, stb.) fontos vonzerővé teszi a turisták számára (pl. Lolland szigetén a „Dán-Riviéra”). A Dániához tartozó, az Atlanti-óceánból kiemelkedő vulkáni eredetű Feröer-szigetek is sajátos éghajlatával, látványos partformáival, gazdag madárvilágával is egyre inkább bekerül a turizmus vérkeringésébe.