Észak-Európa Kapcsolataik eredete:

Az előadások a következő témára: "Észak-Európa Kapcsolataik eredete:"— Előadás másolata:

1 Észak-Európa Kapcsolataik eredete:
1. Nyelvi rokonság-észak germán (izlandi vált le legrégebben) ! Finn,lapp – finnugor nyelv (Finnországban 6% svéd, hivatalos nyelv) 2. Történelmi előzmények -Többször egyesítette őket egy uralkodó (pl Kalmar unio) -I.vh.-ból kimaradtak – hadiszállítók -II.vh.-ban csak Svédország semleges -II.vh. végéig Európa perifériája 3. Közös szervezetek 1954 É-Európai közös munkaerőpiac 1960 EFTA – ipari termékek szabad forgalma

2 Ma a világ legfejlettebb országai között vannak!
Észak-Európa 4. Hasonló fejlettség – nincs közöttük ellentét a, szerény belső piac, ezért fontos a külkereskedelem b, kiegészítik egymás gazdaságát – szakosodás c, természeti erőforrások szerepe csökken, a képzettségé növekszik d, keresők 2/3-a a tercier szektorban (szolgáltatás...) dolgozik Ma a világ legfejlettebb országai között vannak!

3 Természetföldrajzi jellemzők
1. Földtani felépítés -Balti pajzs – fedetlen ősmasszívum (síkvidéki eljegesedés) -Skandináv hegység – megfiatalított Kaledóniai hegység -Dánia alföldje – újidei üledékes felszín -Izland – óceán közepi hátság a felszínen 2. Növényzet – rövid tenyészidőszak! -tundra -tajga -lombos erdő (Dánia,D-Svédország) 3. Talaj -Balti pajzsról a jég letarolta – 10-12e éve utolsó jégkorszak -Tóvidéken sovány podzol talaj, mocsár-,láptalaj -Barna erdőtalaj csak délen (szántók területe Svédországban 7%, Finnországban 7%, Norvégiában 2,5% Dániában már 62%!!!!) Hekla-Izland

4 Legfontosabb erőforrások
Finn-tóvidék 1. Tenger – hajózás, halászat, kőolaj (Botteni-,Finn-öböl befagy) 2. Ércek – Balti pajzs, Skandináv hegység 3. Erdők – tajga és lombhullató erdő 4. Vízenergia – bővízű, nagyesésű folyók 5. Szántók Jellemző ezek hagyományos használata és a szakosodás(informatika, hírközlés) Tenger Ércek Erdők Vízenergia Szántó Dánia + +++ Norvégia ++ Svédország Finnország Izland

5 Svédország Lulea Jellemzők – a legnagyobb és legnépesebb jóléti mintaállam, széleskörű szociális ellátás semleges ország volt, ma EU tag 1. Tenger – közlekedésben fontos, bár északon befagy Hajógyárai (Göteborg,Malmo,Stockholm) tankereket és kőolaj fúrótornyokat is gyárt 2. Víznergia – energiatermelés 50%-a, de nem bővíthető (tartalékok északon, városok délen – nagy veszteség a vezetékeken) Fontos az atomenergia – ma a villamosenergia 1/3-a ebből

6 Svédország 3. Ércek – jó minőségű hazai Fe – Kiruna Acélgyártásra használják (ócskavassal együtt) Lulea – kohászati központ és kiviteli kikötő (télen a norvég Narvikon keresztül!) Gépipar – világhírű, sokoldalú Világcégek-Stockholm,Malmo,Goteborg kp. a, SKF-golyóscsapágy (Eskilstuna) b, Asea-Braun-Boveri-elektrotechnika atomerőművi berendezések gyártása c, Volvo,Saab,Scania-auto,buszgyártás d, Ericsson-híradástechnika e, Electrolux-háztartási gépek f, Repülőgépgyártás (Grippen)

7 Svédország 4. Erdők Fa-,papír-,gyufa(!)-és bútoripar - IKEA (régen tüzelőnek használták a kohókhoz) Göteborg 5. Fontos a vegyipar – gyógyszer, robbanóanyag – Nobel Művek Stockholm

8 Svédország 6. Szántó – podzolon burgonya, takarmány (hűvös nyár) – tejelő szarvasmarha délen barna erdőtalaj (Skane fsz.) búza, cukorrépa Lappföld

9 Norvégia Jellemzők – „tengerre utalt ország”, „világtenger hajósai” viking hagyomány Nem EU tag 1. Tenger a, hajózás-belföldi közlekedés hajóépítés (kereskedelmi flotta világ VI.) Osló, Bergen, Narvik (Stavanger,Trondheim) nem fagy be – É-atlanti áramlás! Fjordok jó kikötők – gleccser helyén Narvik

10 Norvégia b, Halászat Hideg és meleg tengeráramlás találkozása – gazdag zsákmány élelmiszer és exportcikk (7-8%) Halászvizek védelme pl. EU csatlakozás akadálya A füstölt, sózott,szárított hal a hajón készül Bergen – halkonzervgyártás (makói hagymával) c, Északi-tenger kőolaja a selfen, egyre mélyebben 1970-től kutatják (kőolaj árrobbanás) Hajóépítés helyett több helyütt platform, tanker mesterséges sziget készül Stavanger – finomító ill. NBr.-ba viszik Bergen

11 Norvégia 2, Vízenergia – világon I. !!! Az egy főre jutó villamosenergia termelésben Olcsó energia! – rövid, de nagy esés, sok csapadék (1-2000mm), kis párolgás Erre települ – kikötőkben Al koh. (import bauxit) színesfémkoh., vasötvözetek gyártása- Stavanger elekrokémia ipar – légköri N2+4H2=2NH robbanóanyag,műtrágyagy. 3. Ércek – kevés pirit ,amit kénsavgyártáshoz használnak, Fe, színesérc- fontos az import is 4. Erdők – fa-,papíripar (régen hajógy.) Kp. Osló 5. Szántó – nagyon kevés a halon kívül minden élelmiszer import!

12 Finnország Jellemzők – A népsűrűség az éghajlathoz igazodik
D-en 20fő/km2, É-on lakatlan Tenger – A Balti tenger befagy – Hanko jégtörőkkel nyitva tartható Újkeletű hajóépítés Vízenergia – a domborzat nem élénk, kevés a csapadék nagy veszteség a vezetékes szállításnál Ércek – A fedetlen ősmasszivumon sokféle érc van, voszonylag kis mennyiségben – pl. Cu,Zn,Co,Fe,S,Cr ill. Pirit (FeS) A feldolgozás az öböl menti városokban Sikerágazat a telekommunikáció – NOKIA világelső mobiltelefon gyártó Tampere

13 Finnország 4. Erdők – a területének 2/3-a tűlevelű erdő A világ I. papír-, és cellulózgyártója – Kemi fontos kp. A kivitel fele fafeldolgozással kapcsolatos pl. Gépipar is A déli lombos erdők táplálják a gyufa-,és faipart – Turku, (Tampere, Oulu) A feldolgozás víz mellé települ. Gond: az északi területek elnéptelenednek – nem éri meg a fatermelés sem csak hétvégi házak vannak + idegenforgalom növekszik Lappföld – népviselete, életmód, rénszarvasok „követése” Rovaniemi Télapó lakhelye (a finnek szerint) , svéd oldalon Jokkmokk

14 Finnország 5. Szántók Csak délen lakott sűrűbben Elaprózott földek 10-15% mg-i kereső Helsinki a legnagyobb város (főváros) – Élelmiszeripari és hajógyártó kp.

15 Dánia Jellemzők – Nagyon kedvező közlekedésföldrajzi helyzet „Öresund védnöke” – a szoroson vámot szed, kompok járnak É, K felé Terület – Jylland félsziget, két nagyobb+több 100 kisebb sziget 1. Tenger – a legtávolabbi pontja 45 km-re van a parttól a, fontos a belföldi közlekedésben a hajózás b, Kőolaj kitermelés – hajók, fúrótornyok c, tengeren át gyarmatosítás -Grönland

16 Dánia Koppenhága – nagy kikötő, hajógyártás élelmiszeripari és gépipari kp. 2. Vízenergia Energiát és energiahordotó kat importál nincs saját 3. Erdő, érc Nincs Ipara inkább képzettséget igénylő Műszergy. Számítástech.

17 Dánia 4. Szántók – a legfontosabb erőforrás A világon itt a legmagasabb a szántók aránya, 62% Vezető ág az állattartás ! Szarvasmarha – nemesített fajták, gondos takarmányozás Sertés-, és baromfitartás is van – hús, tojás, bacon... hús, tejtermék a kivitel ¼-e Már a XIX.századtól fejlődik a dán szövetkezeti mozgalom Jell: egyéni gazdálkodás, de közös feldolgozás, értékesítés Közös géppark, vetőmag, műtrágya vásárlás a gazdálkodást szaktanácsadás, oktatás segíti Kíváló, versenyképes Öresund-híd

18 Izland Jellemzők: „A jég és a tűz országa”
Tenger – hajózás és halászat fontos Régen önellátó volt, ma exportál is halat, halkonzervet (védi 200 mérföldes tengeri határait) Reykjavik-itt lakik a lakosság fele (+ a part mentén) hajógy., hal- feldolgozás Hekla

19 Izland 2. Vízenergia – fontos
+ itt speciális geotermikus energia használata erre települ az ország Alkoh.-a (és turizmusa is) 3. Érc, erdő, szántó nincs – gyér legelőn juhtartás és kevés szarvasmarha

20 How to use Nokia core and secondary colors
Nokia secondary color palette (secondary blue, secondary neutrals, secondary brights) can only be used in charts and shapes, in addition to core colors. Nokia blue Nokia green Nokia secondary blue Nokia secondary colors for charts & shapes R 000 G 051 B 204 R 068 G 165 B 028 R 175 G 212 B 240 R 235 G 233 B 216 R 191 G 215 B 218 R 230 G 192 B 031 R 175 G 148 B 023 R 206 G 150 B 032