EFQM European Foundation for Quality Management

Az EFQM modell a „kiválóság” következő 8 alapkoncepciójára épül: Eredményközpontúság Vevőközpontúság Vezetés és a célok következetes tartása Folyamatokkal és tényekkel történő irányítás A munkatársak fejlesztése és bevonása Folyamatos tanulás, innováció és fejlődés Partneri kapcsolatok kiépítése Felelősség a közösséggel szemben Az EFQM-modell szerinti legjobb teljesítmény attól függ, hogy milyen mértékben tudja a vállalat az összes érdekelt fél követelményeit kiegyenlíteni és teljesíteni. Végső soron a vevő dönt a leszállított termékek és szolgáltatások minőségéről. A vállalat sikere –a vevők lojalitásán és a piaci részesedésen lemérve- a meglévő és a lehetséges vevők igényeire történő összpontosítástól függ. A vezetés viselkedése a vállalati célkitűzések világos megértését sugallja, és egy olyan munkahelyi környezetet teremt, amelyikben a vállalat és a dolgozók kiváló teljesítményt tudnak nyújtani. Minden vállalat jobb teljesítményt ér el akkor, ha megértik és szisztematikusan irányítják a folyamatokat, és ha olyan döntéseket hoznak, amelyek az érdekelt felek követelményeire épülnek. A munkatársakban rejlő lehetőségeket akkor lehet a legjobban a felszínre hozni, ha valamennyien egy közös értékrendet képviselnek, valamint a bizalomnak és felhatalmazottságnak az összes dolgozóra vonatkozó kultúráját tudják élvezni. A vállalat teljesítményét tudásmenedzsmenttel (azaz a vállalat tudásképességének a szabályozásával és megosztásával) maximalizálják akkor, ha a teljesítmény a folyamatos tanulás, az állandó innováció és a folyamatos fejlesztés kultúráján alapszik. Egy vállalat hatékonyabb lesz, ha a partnereivel olyan kölcsönös, mindkét fél számára előnyös viszonyokat épít fel, amelyek a bizalomra, a tudás megosztására és a folyamatos fejlesztésre épülnek. A vállalat és a dolgozók hosszú távú érdekei a legjobban az etikai szempontok betartása mellett teljesülnek és akkor, ha „túlteljesítik” a hatósági követelményeket és a társadalom elvárásait.

Az öt „képesítő tényező” a következő: Vezetés Politika és stratégia A modell 9 fő kritériumból áll, mégpedig 5 ún. „képesítő tényezőből” és 4 „eredményből”. Az öt „képesítő tényező” a következő: Vezetés Politika és stratégia Munkatársak Partneri kapcsolatok és erőforrások Folyamatok A négy „eredmény” a teljesítményjegyeket érinti, a következőkre vonatkozóan: Vevők A társadalom A vállalat pénzügyi és nem pénzügyi eredményei Az értékelésnél a képesítő tényezők és az eredmények közti kapcsolódások számítanak. Ahhoz, hogy az eredményt pozitívként értékeljék, az eredmény és a képesítő tényezők közt egy közvetlen viszonynak láthatónak kell lennie. Az EFQM-modell esetében egyrészt arról van szó, hogy milyen jól tervezi meg a vállalat a kulcsfontosságú folyamatokat, mennyire messzemenően és milyen jól alkalmazza ezeket, milyen jól ellenőrzi ezeknek a folyamatoknak a hatékonyságát, és javítja ezeket. Másrészt pedig arról, hogy mennyire jók az ezekből a képesítő tényezőkből adódó eredmények, mégpedig nem csak a saját megítélésük szerint, hanem az összes érdekelt fél szemében is.

Köztes lépcső –az EFQM Elismerési Program: útban a kiválóság felé Az EFQM Elismerési Programot azzal a céllal hozták létre, hogy: kitüntessék a vállalatokat a kiválóság felé vezető út különböző állomásain, a legkülönbözőbb vállalatok számára lehetővé tegyék a Kiválóság-modell előrejelző eszközként való alkalmazását, lehetővé tegyék az EFQM Kiválóság Modellnek a „méretre szabott” alkalmazását egy vállalat különböző érettségi fokainál. Az EFQM felismerte azt a problémakört, amit a szükségesen nagy, a vállalatok kedvét szegő ugrás és a gyakran évekig tartó munka jelent, amíg egy vállalat egy kielégítő eredményt tud elérni az EFQM Kiválóság Modell szerint. ->EFQM Elismerési PRG. Itt ugyanis egy új, a minőségdíjtól lefelé lépcsősen kialakított termékről van szó, ami „TQM-újbelépők” számára két könnyen elérhető és ezért motiváló hatású köztes fokozatból áll. A max. elérhető pontszám 1000. Az Európai Minőségdíj nyertesei több mint 750 pontot érnek el. A pontértékek a következők: >400: jól vezetett vállalat >550: döntőbe jutott vállalat az Európai Mindíjnál >650: mintavállalat >750: világszínvonalú vállalat

Az EFQM Elismerési Program modellje Európai Minőségdíj 2.szint A kiválóság elismerése 1.szint A kiválóság iránti elkötelezettség elismerése Ajánlott alap ISO 9001:2000 szerinti tanúsítvány (és fejlesztés az ISO 9004:2000 irányában) Az első szintet a TQM-újbelépők számára tervezték. Ezek olyan vállalatok, melyek eddig keveset tettek a TQM irányában, de amelyek kevés befektetés mellett szeretnének ízelítőt kapni a kiválóság felé vezető útból. A befektetésük megtérül egy Európa-szerte elismert tanúsítvány formájában. A második köztes szint a Kiv. Elism., amit a teljes modell szerint a 400-nál több pontszám elérése esetén ismernek el. A harmadik szint a teljes értékelési modell alkalmazását feltételezi. 500 ponttól ismerik el.

Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (1. szint) Rendelkezik már valamennyi tapasztalattal az egyes javító intézkedések megvalósításában melyek többnyire ad hoc jellegűek vagy reaktívak voltak. A vállalat teljesítményét rendszerint csak belső mérőmennyiségekkel méri. A célmeghatározás folyamatához nem használnak külső összehasonlításokat. Esetlegesen hallott már az EFQM Kiválóság Modellről, és minden nagyobb kockázat nélkül szeretné megvizsgálni, hogy használható-e az ő vállalatára is ez a modell.

Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (2. szint) Mintegy három év leforgása alatt egy, az egész vállalatra kiterjedő programot valósít meg, ami az irányítási folyamatok szisztematikus javítását célozza. Legalább 3 évre visszamenőleg igazolni tudja a vállalat azon teljesítményeinek a javulását, melyek a program megvalósításából származnak. Érti az EFQM Kiválóság Modellt. Legalább egy olyan önértékelést végzett ez az EFQM-modell szerint, aminek a pillanatnyi eredménye legalább 350 pont volt. Javított annak a módján, ahogyan az értékelések eredményeit integrálják a vállalati vezetésbe. Elkezdte a külső benchmarkokat és az összehasonlító számokat alapul venni a célok megtalálásának a folyamatához. Elkezdte megérteni, hogy milyen kihatással vannak a kiválasztott eljárásmódok az elért eredményekre. Cégek, melyek elnyerték e díjat: KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft., Pick Szeged Rt., TVK, Medicor Kéziműszer Rt., Hödlmayer Hungária Logistics Kft., Győr; Philps Kft. Monitoripar Magyarország, Szombathely

Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (Európai Minőségdíj) Már hosszabb ideje egy, az egész vállalatra kiterjedő fejlesztési programot tart fenn. Ismeri a vállalatirányítási folyamatok, valamint a célul kitűzött és elért eredmények közti összefonódásokat. Felhasználja az EFQM Kiválóság Modellt. Legalább 3 éve önértékeléseket végez, és 450 feletti pontértéket ér el. Kifejlesztett egy szisztematikus eljárást az eredmények ügyvezetési folyamatokba történő integrálására, annak érdekében, hogy javítsa azokat. A célkitűzései alapjául külső benchmarkokat és összehasonlításokat használ, és már kapott is feldolgozott visszacsatolásokat független/külső szakértőktől.

Integrált irányítási rendszerek

Az integráció fogalomköre Integráció: A fogalom jelentése a latinból származik, és lefordítva a következőt jelenti: „Egy egység újbóli helyreállítása. Egy folyamat, amely az egész létrehozásához vezet.” Rendszer: Célja és funkciója révén definiálható, a környezetétől elhatárolható, a külvilággal kölcsönhatásban álló sajátos tulajdonságok összessége. Al- vagy részrendszerekből és elemekből áll, melyek egymásra meghatározó hatást gyakorolnak, és adott módon kapcsolódnak egymáshoz. Irányítási rendszer: Egy, a politika és a célok rögzítésére, valamint a célok megvalósítására szolgáló rendszer. Egy szervezet irányítási rendszere különböző irányítási (al-, rész-) rendszereket foglalhat magában (integrált irányítási rendszer). Egy irányítási rendszer minden esetben tartalmazza a vállalaton belüli szervezeti felépítést és folyamatszervezést.

Integrált irányítási rendszer Egymással összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetése és irányítása céljából, a minőségi, a környezetvédelmi, a munkabiztonsági és más további szempontok igényeit beleértve. A rendszer valamennyi integrált alkotórész folyamatos fejlesztésére törekszik. Az integrált irányítási rendszer alkotórészei az irányítási politika, célok, programok, tervezés, szabályozás és fejlesztés.

Az irányítási rendszerek felépítésének és integrációjának keretfeltételei Az alapváltozatok: Mindeddig nincs a vállalatnak a minőségre, a környezetvédelemre és a munkabiztonságra vonatkozóan kidolgozott rendszere. Már felépítettek egy minőségirányítási rendszert, de a környezet- és munkabiztonság kérdéseit nem vették figyelembe, vagy még nem léteznek ilyen jellegű elgondolások. Már van egy minőség- és egy környezetirányítási rendszer, viszont nincs rendszerbe foglalva a munkabiztonság, és a rendszerek nincsenek egymással összekapcsolva. A minőség-, a környezet- és a munkabiztonsági rendszerek már megvannak, de még nincsenek egymással összekapcsolva.

Integrációs lehetőségek egy fennálló irányítási rendszer keretében Környezetirányítási rendszer (EN ISO 14001:1996) beépítése a már meglévő minőségirányítási rendszerbe. Munkacsoportok kialakítása A projektszakaszokhoz tartozó időszakok rögzítése A telephely auditálása/tanúsítása és adott esetben a környezeti nyilatkozat valóra váltása

A közös metszetbe tartozó folyamatok A minőség- és környezetirányítási szabványokban a következő fejeztek fordulnak elő: A vezetőség felelősségi köre A dokumentumok és adatok kezelése Folyamatszabályozás/vizsgálatok Helyesbítő és megelőző intézkedések Szabványok és szabályozások kezelése A feljegyzésekkel és jelentéskészítéssel szembeni követelmények Belső auditok (önértékelés, bejárások) Vezetőségi értékelés személyzet oktatása

Az irányítási rendszer KIR-rel való bővítésének feltételei A környezeti aspektusok és a környezetvédelem szempontjából jelentőséggel bíró termékek, tevékenységek és szolgáltatások figyelembevétele és értékelése a már leírt folyamatokban. A folyamattérkép bővítése környezetspecifikus folyamatokkal, valamint olyan folyamatokkal, melyeket a minőségszabványon kívül a környezeti szabvány megkövetel. A folyamatszervezési szabályozások dokumentálása céljából környezetspecifikus folyamatleírások módosítása, ill. újak kifejlesztése.

Az EN ISO 14001 által kiegészítésképpen megkövetelt folyamatok Szervezetspecifikus környezeti vonatkozások figyelembevétele A jogbiztonság (környezetvédelmi törvényhozás) vizsgálata és a veszélyhelyzetek megelőzése Környezetvédelmi célkitűzések megfogalmazása és program kidolgozása

Környezeti vonatkozások A szervezeten belüli folyamatok kölcsönhatás hulladék veszélyes anyagok víz/szennyvíz talaj energia kibocsátások és káros környezeti hatások A környezet +/- változásai = környezeti kihatás

Törvényi és egyéb követelmények A minőségszabványban a törvényi és hatósági követelmények meghatározása a termék vonatkozásában és a vevőközpontúság terén fejeződik ki. A környezeti szabvány szerint arról van szó, hogy eljárás bevezetését írják elő a jogi és egyéb követelmények meghatározására és aktualizálására, valamint biztosítani kell a megfelelő szabályozásokhoz való hozzáférést.

Vészhelyzetek megelőzése és ezzel kapcsolatos intézkedések Megfelelő eljárások bevezetését követeli meg a lehetséges balesetek és veszélyhelyzetek meghatározására, valamint az ezekre történő megfelelő reakciókra vonatkozóan.

Környezeti célok és irányítási program Környezeti szempontok meghatározása és kiértékelése Környezetvizsgálati jelentés Környezeti mutatószámok Környezeti célkitűzések megfogalmazása, intézkedések meghatározása A célok elérésének folyamatos ellenőrzése A környezeti program meghatározása (vezetőségi felülvizsgálat keretében) Projektfeladatok megfogalmazása

Munkabiztonsági rendszer beépítése a már meglévő irányítási rendszerbe A munkabiztonsági rendszerek egyik fő alkotóeleme a megfelelő jogszabályi követelmények felmérése és aktualizálása. Az integrált irányítási rendszer keretén belül ajánlott a KIR-rel közös eljárást kialakítani a jogszabályi háttér feltérképezésére. A munkahelyi biztonság és egészség megőrzésére hozott kötelező érvényű szövetségi előírások megadják, hogy milyen intézkedéseket kell a munkavégzés során a vállalatnak és az alkalmazottnak figyelembe vennie.