MOTIVÁCIÓ

A MOTIVÁCIÓ ALAPFOGALMAI; SZÜKSÉGLET (hiányállapot) DRIVE (pszichés hajtóerő) HOMEOSZTÁZIS ÉRZELEM VÁGY, KÍVÁNSÁG (tapasztalat alapján)

HOMEOSZTÁZIS; BERNARD (1859) sókoncentráció állandósága CANNON (1932) homeosztázisnak nevezi egyre tágabb körben értelmezhető.

Elsődleges hajtóerők azok, amelyeknek az egészség, ill Elsődleges hajtóerők azok, amelyeknek az egészség, ill. súlyosabb esetben az élet fennmaradása szempontjából feltétlenül érvényesülni kell: éhség, szomjúság, salakanyag ürítés, pihenés (alvás), szexualitás(?), utódápolás, általános aktivitás.

Az általános aktivitás drive értelmezése: Két alapvető fajtája van: motilitás (mozgás, mint létezési mód) intellektuális (a kíváncsiság, mint létezési mód) Izolációs kísérletek.

Homeosztatikus értelmezés: Az arousal optimumának a szükséglete! drive redukciós hipotézis drive indukciós hipotézis Kétféle kíváncsiság; specifikus diverzív

A motívumtanulás formái: Az elsődleges módosulásai révén. Szerveződés hierarchizálódás révén, akár jellegváltozás is lehet. Szociális közvetítés révén. (főleg az érzelmek)

Önmegvalósítás. Státusz, presztizs Szeretet Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.

Kétféle cselekvés, kétféle motiváció: Eszközjellegű, instrumentális, külső cél érdekében – extrinsic jellegű Céljellegű,, önmagáért a cselekvés sikeréért, önjutalmazó –intrinsic jellegű.

White (1959): „Azt a késztetést, amely az egyénből fakad és a külső környezet megváltoztatására irányul, tekintsük önálló motívumnak és nevezzük „kompetencia késztetésnek!” Kiváltó helyzete a feladathelyzet. „ Nem azért ugrunk, hogy akadályokat küzdjünk le, hanem azért állítunk akadályokat, hogy ugorhassunk!”

A kompetencia késztetésből fakadó (intrisic), de külső szociális értékelést is bevonó cselekvés mögött az összetettebb teljesítménykésztetést értelmezzük. Alapvető feltétel az „ego-involvált” helyzet. A siker, a kudarc jellegzetességei. Ügyességi helyzet, véletlen helyzet. Sikerorientáció, kudarckerülés. Igényszint és teljesítménymotiváció a szemináriumon! Ha kérik…..

Az optimális élmény; a flow A tökéletes, optimális vagy áramlat (flow) élmény Csíkszentmihályi (1997) “flow” elmélete szerint, személyiségünk kiteljesedésének és képességeink fejlesztésének egyik központi mozgatója. A modell szerint az optimális élmény az aktuálisan zajló cselekvésbe való teljes bevonódás vagy az abban való feloldódás. Flow-élményt tehát akkor élünk át, amikor szárnyal a lelkünk.

Áramlat/flow Feladatok KÉPESSÉG Az élmény minősége a feladatok és a képesség függvényében. Áramlat/flow magas Arousal Szorongás Feladatok Aggódás Kontroll Apátia Relaxáció Unalom alacsony alacsony KÉPESSÉG magas

Szorongás Követelmény Optimális zóna Unalom Kompetencia

Flow-ban nem az okoz optimális élményt amit csinálunk, hanem az ahogy csináljuk, a flow az út pozitív élménye nem a célba érés mámora. Flow-ban nem fogyasztunk, nincs érzékiség, a flow-ban pszichológiai tőkét termelünk, pszichológiai erőforrásokat raktározunk a jövőre A flow mámora a pszichológiai növekedés pillanatainak megélése

A figyelem a flow centrális eleme Flow-élmény a fejlődés mozgatója Csikszentmihályi (1975/2000) szerint a flow-képes személyiség hajlamos élvezni az életet vagy "általánosságban sokkal inkább önmagukért végzi a dolgokat, nem pedig valamilyen későbbi, külső cél elérésének reményében" A flow-képesség hatása az önértékelésre és az egészségi állapotra A pszichológiai immunitás és a flow élményekre való képesség összefüggése A Flow Kérdőív (Oláh A. 2005) A Flow Kérdőív alkalmazási lehetőségei iskolai kutatásokban