Szakma és hivatás Kihívások és válaszok a közoktatásban és a pedagógusképzésben Budapest 2009 október 8. Átalakuló felsőoktatás: A Bologna folyamat 10 éve Dr. Kis Papp László

1. 10 éves a bolognai képzés 1999: 29 ország aláírta a Bolognai nyilatkozatot 2001: Prágai ülésen megerősítést nyert 2003: Berlini Kommuniké: újabb 5 ország csatl. 2005: Bergeni nyilatkozat: újabb 4 ország csatl. 2007: Londoni ülésen: 8 ország csatlakozott. 2009: Leuveni ülésen: prioritás a foglalkoztatás Jelenleg: 46 ország vállalta az Egységes Európai Felsőoktatási Térség kialakítását. 2010: Bécs-Budapest: Közös konferencia

2. Az új típusú képzés célja 1.Könnyen elérhető és összevethető alapképzési rendszer kialakítása. 2.Három /alapképzés, mesterképzés, PhD/ képzési rendszer kialakítása, amelyben már az alapképzés szakképzettséget ad. 3.Egységes kreditrendszer kialakítása. 4.Hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás. 5.Csatlakozás az európai minőségbiztosítás rendszeréhez.

3. A Nemzetközi Bologna Csoport feladatai Koordinálja a bolognai folyamatot a miniszteri találkozók között Tagjai: az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának folyamatában résztvevő 46 ország képviselői, szavazati joggal az Európai Bizottság tanácskozási joggal az UNESCO Felsőoktatási Központja, az Oktatási Internacionálé Európai Szervezete

4. A magyarországi bevezetés Az 1995.évi felsőoktatási törvény: 1.A törvényt koncepcionális szakmai programok alapozták meg: CSEFT koncepció, Magyar Universitás Program. 2.Alapvető cél: a többlépcsős képzés törvényi megalapozása. 3.A stratégiai megalapozottság hiányát jelzi, hogy a kihirdetés óta 16-szor módosították mintegy 300 helyen.

5. A magyar szakstruktúra Egységes, osztatlan képzések: 17 mesterfokozatot (Pl. erdész, gyógyszerész, művészeti felsőoktatás/ adó képzés). Alapképzési szakrendszer: féléves BsC végzettséget adó képzés két kimenettel: továbbtanulás, vagy munkavállalás. Mesterképzés: 3-4 féléves MsC végzettséget ad képzés két kimenettel: munkahely vagy tovább a PhD képzés irányába

6. A pedagógusképzés 1. A pedagógusképzéshez kapcsolódó EU-s ajánlások: Ölelje fel a felsőoktatás mindhárom Bolognai ciklusát. Ösztönözni kell az iskolák, a gazdaság és a képzőintézmények együttműködését. Ki kell alakítani a pedagógus képesítések átjárhatóságát (mobilitás, elismerés, stb.)

6. A pedagógusképzés /folyt. 1/ 2. Stratégiai jelentőségű kérdések: Hogyan biztosítható a BsC/MsC és a PhD képzés egymásra épülése és a szakosodás? Milyen legyen az óvó-, a tanító-, és a tanárképzés viszonya egymáshoz? Milyen kilépési lehetőségek vannak a hallgatók számára? Milyen legyen – ill. milyen jelenleg – a viszonya a pedagógiai és a szaktárgyaknak?

6. A pedagógusképzés /folyt. 2/ 3. Kérdések és felvetések a tanárképzéshez: Hol és hogyan tudják hasznosítani a közismereti tantárgyakból szerzett tudást azok a hallgatók akik nem jutnak el az MsC képzésbe? A főszak-mellékszak variáció rejt-e magában elhelyezkedést gátló tényezőket? Milyen sajátosságai vannak a műszaki és a közismereti tanárképzésnek? A művésztanárok képzésének problémái?

Óvó- tanító- és tanárképzés szintjei tanító, óvó pedagógus BA pedagógia BA ALAPKÉPZÉS pedagógia MA MESTERKÉPZÉS pedagógia Ma Tanári mesterszak diszciplináris alapszakok Ba/Bsc tanító, óvó pedagógus pedagógia szak ALAPKÉPZÉS Ph.D KÉPZÉS pedagógia Ph.D

Tanárképzés modellje - kreditszámok PP 10 Alapképzés BA / BSc 180 kredit 150 kredit Elvi változat kredit PP 40 Mesterképzés MA Gyak 30 PP: Pedagógiai-pszichológiai tárgyak

Tanárképzés modellje Alapképzés BA / BSc PP kredit 150 kredit Rugalmas változat – 330 kredit PP 40 Mesterképzés MA Gyak 30 PP: Pedagógiai-pszichológiai tárgyak

7. Az alapképzés kritikája Nem történt meg a képzésben résztvevő oktatók megfelelő felkészítése. Elmaradt a hallgatók és a közvélemény tájékoztatása. Bevezetését munkaerőpiaci, a tényleges társadalmi igényeket felmérő hatástanulmány nem előzte meg. A mesterképzésbe történő továbblépés szakstruktúrája nem volt ismert.

8. A szakstruktúra továbbfejlesztésének lehetőségei /BsC/ Agrár szakterület: az alapképzés a gyakorlati félévvel együtt 7 félév. A PM a 2010-es költségvetésben nem akarja a 7. félévet finanszírozni. Esetleg 8 féléves képzés. Bölcsészettudomány: sok a probléma, a két szakos tanárképzés szakmai megalapozása és együtt a tudósképzés megalapozása is. Átfogó átalakítás szükséges a kezdeti tapasztalatok elemzése után.

8. A szakstruktúra /folyt. 2/ Jogászképzés: új alapszak létesítése merült fel a Pécsi Tudományegyetemről: „Üzleti jogi alapszak” Gazdaságtudományok: a „Közszolgálati szak” nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek, hiányzik egy „Üzleti kommunikációs szak”, amely a nemzetközi gyakorlatban létezik, és hazai igény is van.

8. A szakstruktúra /folyt. 3/ Műszaki tudományok: a MAB részéről javasolják a Kommunikációtechnikai mérnök alapképzési szak létesítését. A Miskolci Egyetem „Logisztikai mérnök”, a BME Jármű és mobilgép-mérnök szakot javasol. Orvostudomány: A jelenlegi 4 alapszak helyett 7 alapszak létesítését javasolják. Javasolják továbbá az alapképzés harmonizálását a szakképzéssel.

9. Az alapképzés és mesterképzés illeszkedése Az MsC képzésről még nincsenek összehasonlítási lehetőségek. Észrevételek: Az MsC szakok az alapképzés megindítása után alakultak ki és jelen időben is formálódnak: jelenleg: 229 akkreditált MsC szak van. A tanárképzés BsC és MsC illeszkedése jelen időben is vita tárgya. A válság miatt 2009/2010. évi MsC-s beiskolázási létszámok alacsonyak (20%).

Köszönöm a figyelmüket!