A hazai gyeptársulások veszélyeztetettsége és védelme Élőhelyvédelem A hazai gyeptársulások veszélyeztetettsége és védelme 2008/2009. tanév
A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban „támogatott” gyeptársulások legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások természetes gyepek
Őserdő átalakítási folyamatai
A művelési ágak arányának alakulása az összes területből Szántó Gyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár 1910 12 525 650 6135 1930 5 587 321 1669 1950 5 518 383 1475 1970 5 046 548 1281 1990 4 713 575 1186 Százalék 44,4 2,3 21,7 60,1 3,5 17,9 59,3 4,1 15,9 54,2 5,9 13,8 50,7 6,2 12,7
A gyepekre ható egykori és mai antropogén hatások, veszélyeztető tényezők Erdőirtások Legeltetés Égetés Kaszálás Trágyázás, talajjavítás Vízrendezések Szántó / gyep váltógazdálkodás Egyéb hasznosítások
A magyarországi gyeptársulások áttekintése Löszgyepek Homoki gyepek Szikes gyepek Sziklagyepek Sztyeprétek Hegy- és dombvidéki üde és félszáraz rétek Mocsár- és láprétek
Löszgyepek Egykor nagy kiterjedésben Mára szinte teljesen eltűntek Maradék menedékhelyek Veszélyeztető tényezők: inváziós fajok, taposás, vegyszerezés, élőhely-fragmentáció
Homoki gyepek Főleg az Alföld belső területein Viszonylag sok értékes folt maradt fenn Veszélyeztető tényezők: szárazodás, inváziós fajok, szukcesszió
Szikes gyepek Főleg az Alföld belső területein Kevés jó természetességű, sok másodlagos folt Elsősorban nem növénytani értékek! Veszélyeztető tényezők: szárazodás, legeltetés, taposás, fragmentáció
Sziklagyepek Középhegységek sziklaletörésein Alapkőzet szerint rendkívül változatosak Veszélyeztető tényezők: nagyvad, taposás, bányászat, szukcesszió
Sztyeprétek Hegy- és dombvidékek lankásabb oldalain Alapkőzet szerint rendkívül változatosak Veszélyeztető tényezők: nagyvad, taposás, szukcesszió
Hegy- és dombvidéki üde és félszáraz rétek Erdők helyén jöttek létre Egykor nagy kiterjedésben Rohamosan csökkenő terület Nagymértékű minőségi leromlás, jellegtelenedés Veszélyeztető tényezők: mezőgazdaság, inváziós fajok, szukcesszió (különleges típusok: hegyi rétek, csarabosok, fenyérek)
Nedves rétek Ligeterdők helyén jöttek létre Egykor nagy kiterjedésben Rohamosan csökkenő terület Nagymértékű minőségi leromlás, jellegtelenedés Veszélyeztető tényezők: mezőgazdaság, inváziós fajok, szukcesszió, vízrendezések (különleges típus: láprétek és egyéb fátlan lápi társulások)
Másodlagos gyepek A legnagyobb kiterjedésű csoport! pl.: parlagok, felhagyott szőlők, jellegtelen legelők, kaszálók gazdasági és társadalmi jelentőség különböző regenerációs lehetőségek