Verseny és együttműködés Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre való törekvése Vállalati képesség: a vállat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. Kooperáció: Két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. a. pozitív -.gazdaságszervező lépések: fejlesztések, marketing akciók stb. közös megvalósítása. Cél: a költségcsökkentés. b. a verseny tisztaságát fenyegető lépések: Megállapodás: árban, beszerzési csatornában, bojkottban stb. Vállalatgazdaságtan 2007

Verseny - koordináció A vállalati hálók: A fogyasztói igények kielégítésében a vállalatok hálózatszerűen dolgoznak együtt. A verseny és az együttműködés ezen a hálózaton keresztül zajlik. Szorosabb, mint egyszerű piaci tranzakció, de lazább, mint szervezeten belüli hierarchia. A kapcsolatrendszer leírható: kölcsönös függőség, hatalom, és a bizalom kifejezésekkel. Kölcsönös függőség oka: reláció-specifikus befektetést kell eszközölni. Reláció-specifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. Vállalatgazdaságtan 2007

Verseny – koordináció II A hálóba lépés következménye: Kilépés esetén nem hasznosul hasonló mértékben a befektetés. Kinek milyen mérvű reláció-specifikus befektetést kell eszközölni? Ez a hálón belüli hatalmi viszonyok függvénye. Az erősebb diktálhat. Bizalom: A szerződés sem lehet tökéletes, s maga az ellenőrzés sem. A réseket a bizalom fedi le. USA: e bizalom alapvető, s mindenki betartja. De: az önérdekkövetés és az opportunista magalkuvás előfordulhat. Vállalatgazdaságtan 2007

A bizalom három fő formája * szerződésbizalom: partner valóban teljesíteni akar bizalom: hogy erre képes is, bizalom abban, ha külső problémák felmerülnek, akkor jó szándékú magatartást tanúsít. Pl. hajlandó a szerződés módosításra. A hálózatokkal úgy lehet bővíteni a munkamegosztást, hogy az nem jár a tulajdonosi szerkezet megváltozásával. Képes a két szélső eset (piaci és szervezeti koordináció) előnyeinek érvényesítésére. Piaci rugalmasság és tulajdonosi kontrol. Vállalatgazdaságtan 2007

HÁLÓZATOK A hálózatok megölik a versenyt! Igaz ez? Aligha. De a verseny szintje áttevődik: vállalati szintről hálózati szintre. Több esetben a világban ilyen hálózatok viszik a prímet, s a kimaradók az igazi vesztesek. Hálók sokfélék. Legfontosabbak: stratégiai szövetségek. A bizonyos piacokon a teljes háló egy-egy alrendszerét is jelenthetik. Stratégiai szövetségek lehetnek: horizontális, (potenciális versenytársak), vertikális (vevői-eladói viszonyban állók). Sok gazdasági ágban a világgazdaságot néhány vállalat (oligopolium) uralja. Vállalatgazdaságtan 2007

PIACTÍPUSOK Az általános tulajdonságok mellett a piacok specifikus jellemzőkkel is bírnak. A piacok legfőbb tulajdonságai: A piacra lépés előtt alapos tájékozódásra van szükség a piac állapotáról, tulajdonságairól. Rövid és hossztávú szemlélet alapján való mérlegelés. A jövedelmezőség várható alakulása a kulcskérdés. Általában azon termékek jövedelmezősége nő, ahol a fizetőképes kereslethez képest a kínálat szűk. És fordítva is igaz! Hiány esetén emelkednek az árak, javul a jövedelmezőség, odavonzza a tőkét, megnő a kínálat és kialakul az új egyensúlyi ár. Vállalatgazdaságtan 2007

PIAC és JELLEMZŐI Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. Normál profit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája. A normál profitnál magasabb jövedelmezőséget igyekeznek a kihasználni. Minél többen ismerik fel a lehetőséget, annál hamarabb indul a kínálat, majd a jövedelmezőség kiegyenlítődése. Legjobb példák: a TŐZSDÉK. Az árfolyamok szabadon mozognak. Az információ mindenki számára hozzáférhető. De kiegészítő információk már nem minden esetben. Viszont sok az eladó és a vevő. Nehéz rendszeresen átlagon felüli profitot termelni. Vállalatgazdaságtan 2007

Jövedelmezőség Valós üzleti élet: jelentős különbség lehet az iparágak között a jövedelmezőségben. Nem hatékony a piac, mert nincs meg a kiegyenlítődés? Más szempontok is vannak: kockázat vállalás mértéke és a jövedelmezőségi szint összefüggése. Kis kockázat alacsonyabb profitráta Magasabb kockázat magasabb jövedelmezőség. Vagyis korrigálva a tételt: a hatékony piacokon erős a tendencia, hogy az azonos kockázattal járó befektetések esetében a jövedelmezőség kiegyenlítődésére. Az emberek többsége kockázat kerülő. Ha tehát a magasabb kockázat nem hozna több jövedelmet, akkor nem vállalkoznának rá. Vállalatgazdaságtan 2007

Kereslet - kínálat Piaci be- és kilépéskor, befektetések eszközlése előtt, profil bővítésekor és szűkítéskor mérlegelni kell a befektetés hozamait. A nyereségráta évente is ingadozhat, ezért több év átlagában kell az elemzéseket elvégezni. Az alternatívák esetében a hosszutávú piaci jövedelmezőségi viszonyokat vetik össze a kockázati tényezőkkel. A jövedelmezőség tartós eltérése a szokásos szinttől függhet a belépési korlátoktól is. Erős belépési korlát esetén magasabb jövedelmezőségi szintet várnak el a magasabb kockázat miatt. Kereslet a piacon: Nyomásos és szívásos piac. MATÁV jelentős fejlesztés az utóbbi években. Mégis egyes körzetekben még mindig nincs kínálati piac, máshol ez már kialakult. A készülékek számának jelentős megugrása mellett a szolgáltatások is folyamatosan bővülnek, de regionálisan nem azonos módon. Vállalatgazdaságtan 2007

Szívásos – nyomásos piac A mikroökonómiában definiált piaci egyensúlyi ár csak rövid időre alakul ki. Általában újratermelődő túlkereslet illetve túlkínálat a jellemző. A keresletet jelentősen meghaladó kínálatot felmutató piac a nyomásos vagy vevői piac. Az eladónak nehezebb a helyzete. A vevők helyzete kényelmes. A másik oldal: a HIÁNY piac: A kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot. A vevők versenyeznek a termékekért és a szolgáltatásokért. Az eladók ráérnek, olykor gyengébb minőséget is el tudnak adni. Nem sietnek a választék bővítésével, elkényelmesednek. Kornai János: a piac szívásos vagy nyomásos helyzete egy-egy piacot tartósan jellemezheti. Fejlett országok: nyomásos piac Tervutasításos rendszerek: szívásos piac. Vállalatgazdaságtan 2007

A piaci struktúra - verseny A legfontosabb jellemzők: a piaci szereplők száma, piaci részesedésük megoszlása, a piaci koncentráció foka, a vertikális integráció és a termékdifferenciálás mértéke. A kutatások igazolni látszanak azt a hipotézist, mely szerint a vállalat magatartását, a piac egészének működését, teljesítményét nagymértékben meghatározza a piaci struktúra jellege. Legfontosabb dimenzió: a piaci részesedés szerkezete. Egyetlen monopólium uralta, illetve a sok kis termelővel jellemezhető piac, mint két szélső eset. Vállalatgazdaságtan 2007

Versenyszituációk Kínálat K e r e s l e t sok kevés egyetlen Sok szabadver. korl . ker. Monop. Kereslet Oligopszonia Kevés Korl. Kínálat kétold. oligop. Korl. Ker. monop. Egy Monop. Kin. Korl. Kin. Mo. Kétold,. Monop. Jelenleg: verseny erősödése és korlátozása. Verseny erősödése: a piac telítődése (fejlett) és a kereslet korlátozottsága (fejlődő) Kölcsönös kapcsolatok egyre bonyolultabb rendszere, magas technológiájú termelés, állandó nyomás az innovációra. Vállalatgazdaságtan 2007

VERSENY Jelenleg: verseny erősödése és korlátozása. Verseny erősödése: a piac telítődése (fejlett) és a kereslet korlátozottsága (Fejlődő) Kölcsönös kapcsolatok egyre bonyolultabb rendszere, magas technológiájú termelés, állandó nyomás az innovációra. GM segítség nyújtása a Ford-nak a kilábaláshoz Vállalatgazdaságtan 2007

PIACOK FÖLDRAJZI NÉZETBEN A piacok földrajzi kiterjedése A piac lehet: helyi, körzeti, nemzeti, regionális, és világpiac. Az infrastruktúra fejlődésével: erősödik az átjárás a piacok között. Helyi piacok: kisvállalkozásoknak alapvető. Érintettek: a helyi közösségek szerepe a meghatározó A vállalkozások élénkítésének lényeges tétele az erős helyi piac. Vállalatgazdaságtan 2007

PIACOK FÖLDRAJZI NÉZETBEN II Körzeti piacok: a nemzeti gazd. politikák és fejlesztési koncepciók szempontjából alapvetőek. A pénzpiac szempontjából ez a döntő. A nemzeti piac védelme a külső behatásoktól, protekcionizmus. Nemzetközi regionális piacok: jelentősége a gazdasági integrációk formáinak terjedésével megnőtt. Világpiac: GLOBALIZÁCIÓ. Következményei most kerülnek felszínre. A termelésszervezés áttöri a nemzeti határokat: tőkepiac, menedzserpiac. Távközlés fejlődése: információs piac globalizálódik. Vállalatgazdaságtan 2007

GLOBÁLIS PIAC * A jelenlegi vállalatoknak: a globális piac kihívásaival kell szembenézni. Nem az a lényeg, hogy a vállalatoknak világméretű piacvezetést kell megvalósítani, hanem, hogy a vállalat érintettjeinek jelentős része nemzetközi méretekben gondolkodik. A fogyasztó a neki legjobban megfelelő terméket szeretné megkapni, függetlenül, hogy az a helyi szupermarketben vagy egy külföldi TV hirdetésben látta. E helyzet kialakulásában közrejátszott: intenzív műszaki fejlődés. Logisztikai rendszer: adott termék messzire lejuthat. Informatikai forradalom: a fogyasztó információ szerzési lehetősége kitágult, Nemzetközi poltikai és gazd.i int. rendszer (globális pénzügyi rendszer) lehetővé teszi a vállalatok globális működését. A globális piac: nagy hatással vannak a vállalatok stratégiájára Vállalatgazdaságtan 2007

A PIAC, MINT SZABÁLYOZÓ * A modern piac a gazdaságot szabályozó legfontosabb tényező. A piaci mechanizmusra épülő szabályozás mutatta fel eddig a legnagyobb eredményeket. Ez a szabályozás nem korlátozódik csupán a gazdaságra, hanem a társadalom egészére is kiterjed: a piaci mechanizmus dinamizálja a társadalmat. Verseny: állandó innovációra késztetés, közben szelektál is. Csak itt teremthető meg a társadalmi létszférák (gazdaság, politika, kultúra, tudomány stb.) nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja. Közvetítő médium: a pénz képes a társadalom más szférái számára is konzisztens szabályozási alapelveket nyújtani. Döntési szabadság lehetősége, tisztességes verseny, szereplők egyenrangúsága: más szférákban is alkalmazhatók Vállalatgazdaságtan 2007

AZ ÁLLAM SZEREPE A közgazdaságtan különböző áramlatai: az állam szerepvállalását eltérően ítélik meg, de jelen korunkban annak szükségszerűségét nem vitatják. Fontos a beavatkozás: MÉRTÉKE. Az állami szerepvállalás tendenciái Részben egymásnak ellentmondó tendenciák. Rövid távon párt politikailag motivált lehet. Állami szerepvállalás csökkentése indokolt: a 70-es évek csökkenő gazd. növekedés oka: az állam erőforrásokat vont ki a gazdaságból állami szolgáltatások alacsony színvonala, alacsonyabb a vállalati hatékonyság, max. állami szerepvállalás: szocializmus: életképtelen rendszer, s megreformálhatatlan. De ez nem jelenti a privatizálás, deregulációs hullámok utáni időszakban az állami szerepvállalás feleslegességét. Vállalatgazdaságtan 2007

Az állami szerepvállalás indokoltsága * növekvő állami szerep a társadalmi létszférák (gazdasági, egészségügyi, kulturális stb.) közötti kapcsolat építésében, állampolgári jogon járó szolgáltatások emelkedése miatt, a humán tényező előtérbe kerülése (nyugdíjazás, oktatás, foglalkozások engedélyhez kötése stb. a fejlődéssel nőnek a reál infrastruktúra (úthálózat, kommunikációs rendszerek) iránti igények, ahol állami szerepvállalás szükséges. Szervesül az állami és nem állami szféra kapcsolata. Bizonyos területeken az áruvilág visszaszorul. Alternatív társadalomszervezési elvek előtérbe kerülése. Az üzleti világ multinacionálissá válása gyorsabban megy végbe, mint a politikai társadalmi integráció. Vállalatgazdaságtan 2007

Az állami szerepvállalás szférái és a vállalatok * A szerepvállalás két fő szférája: gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. A gazdaságszabályozás két ága: gazdasági rendszer (mechanizmus) és a gazd. folyamatok irányítása (gazdaságpolitika)-. Gazdasági mechanizmus és gazd. politika Gazd. mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete. Az állam gazdasági hatalomgyakorlásának kereteit, módját, szabályait adja meg. Vállalatgazdaságtan 2007

GAZDASÁGPOLITIKA - CÉLOK Gazdaságpolitika: a hatalmi befolyás érvényesítését teszi lehetővé. Az állami célok megvalósítására a vállalati szférát rábírni az állami intézményeken keresztül. De célok sokfélék: Rövidtávú célok: makroökonómiai stabilitás erőforrások elosztásának befolyásolása jövedelemelosztás szabályozása A politikai szabadság és a gazdasági szabadság, illetve eredményesség összefüggése. Milton Friedman (Nobel-dijas) : az a jó, ha kicsi az állami szerepvállalás, az állami jövedelem-elvonás. Fraser index: a legszabadabb országok növekedtek a leggyorsabban. KKE: a megnövekedett szabadság meghozhatja a gazdasági növekedését. Vállalatgazdaságtan 2007

Állami szerepvállalás és állami vállalat Vállalati nézőpontból az állami szabályozás irányulhat: a vállalat működésére (adók, támogatások, előírások, vállalatalapítási feltételek stb.) a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok szabályozása. Csak bizonyos dimenziók vonatkozásában lehetséges. A vállalat számára az állami szerep vállalás tényezői: korlátok, amelyeket nem lehet közvetlenül áthágni, olyan befolyásoló tényezők, amikre oda kel figyelni, mert az előny lehet belőle kovácsolni, olyan lehetőségek, amelyek befolyásolásával (lobbyzással) előnyre lehet szert tenni a versenytársakkal szemben. Vállalatgazdaságtan 2007

ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS Az állami szerepvállalás egyik hajtóereje az érdekcsoportok sikeres lobbyzása. Az állam, mint a vállalati működés érintettje: fejlesztést támogató (támogatások, innováció, környezet stb.), partner: állam résztulajdonos a magánvállalkozásban, fogyasztó: állam, mint megrendelő, versenytárs: állami vállalat és magánvállalt versenyhelyzetben. Vállalatgazdaságtan 2007

Állami vállalatok Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározott intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik. Az állam céljai elérése érdekében befolyásoló szerepét vállalat alapítással is gyakorolhatja: Ilyen cél lehet: kormányzati törekvések támogatása (fejlesztési politika stb.), bizonyos közjavak mérsékelt áron való előállítása, példamutatás, társadalmi légkör javítás pl. bérszínvonal növelése, versenytárs teremtése a monopóliumokkal szemben. Vállalatgazdaságtan 2007

ÁLLAMI VÁLLALATOK Állami vállalatok sajátossága a magánvállalattal szemben: a tulajdonos különbözősége. Állam: nem konkrét személy. Képviselői vannak jelen. a sikerkritérium nem feltétlen csak pénzügyi jellegű lehet. Gazdaságon kívüli tényező figyelembe vétele. az állami vállalat irányításában erőteljesebb a dolgozói részvétel, állami vállalat: rendszerint szélesebb politikai nyilvánosság előtt működnek. Tény: általában az állami vállalatok alacsonyabb hatékonyságúak. De az is igaz, hogy esetenként kedvezőtlen feltételek mellett hozzák létre őket. Vállalatgazdaságtan 2007

Globális vállalatok és az államok Transznacionális vállalatok. Egy-egy cég gazdasági teljesítőképessége meghaladja egy-egy ország gazdaságáét. Számukra a kormányok a helyi társadalom képviselői. A gazdasági racionalitás világméretű térhódítása. Előnyei és hátrányai is vannak. A globális vállalatok térnyerése és a nemzetállamok szerepének csökkenése több tényező által kiváltott jellegzetessége korunknak. Vállalatgazdaságtan 2007