A kémiai biztonságról -2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról -25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról -44/2000 (XII.27.) EüM rendelete a a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Munkavédelem 2000. Évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Fogalom meghatározások: kémiai biztonság: a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek összessége veszélyes anyag: valamennyi, az e törvény 3-5. §-a, illetőleg e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag

Fogalom meghatározások: biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésére, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum - ELINCS: az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke - EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke

25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról A rendelet célja: a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény alapján)

1. számú melléklet A veszélyes anyagok osztályba sorolása 1 1. számú melléklet A veszélyes anyagok osztályba sorolása 1. Az anyagok veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjai 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.1. Robbanásveszélyes olyan anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. 1.2. Égést tápláló, oxidáló azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak. 1.3. Fokozottan tűzveszélyes azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.4. Tűzveszélyes azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben. 1.5. Kevésbé tűzveszélyes olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek.

2. Toxikológiai sajátosságok 2.1. Nagyon mérgező azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. 2.2. Mérgező azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. 2.3. Ártalmas azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak.

2. Toxikológiai sajátosságok 2.4. Maró amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák. 2.5. Irritatív olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. 2.6. Túlérzékenységet okozó amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

2. Toxikológiai sajátosságok 2.7. Rákkeltő olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. 2.8. Mutagén amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát. 2.9. Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak.

3. Veszélyszimbólumok és jelek 3. 1 3. Veszélyszimbólumok és jelek 3.1. Az anyagok és készítmények tűz- és robbanásveszélyesség szerinti osztályozása: Robbanásveszélyes (E) anyagok Fokozottan tűzveszélyes (F+) anyagok Égést tápláló, oxidáló (O) anyagok Tűzveszélyes (F) anyagok

3. Veszélyszimbólumok és jelek 3. 2 3. Veszélyszimbólumok és jelek 3.2. Az anyagok és készítmények toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása: Nagyon mérgező (T+) anyagok Ártalmas (Xn) anyagok Mérgező (T) anyagok Maró (C)anyagok

3. Veszélyszimbólumok és jelek 3. 2 3. Veszélyszimbólumok és jelek 3.2. Az anyagok és készítmények toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása: Irritatív (Xi) anyagok 3.3. Az anyagok és készítmények ökotoxikológiai sajátosságok szerint : N környezeti veszély

4. R és S mondatok R mondatok: az anyagok veszélyeire/kockázataira utaló rövid, egy mondatos, szabványosított információkat tartalmazzák (risk-kockázat) Pl.: R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes. S mondatok: az anyagok biztonságos tárolására, kezelésére, ártalmatlanítására, elsősegélynyújtásra és a személyi védelemre vonatkozó információkat tartalmazzák. (safety-biztonság) Pl.: S1 Elzárva tartandó

13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27. ) EüM rendelethez 1 13. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez 1. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység kistérségi népegészségügyi intézethez történő bejelentéséhez 2. ADATLAP veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységekben bekövetkezett változás kistérségi népegészségügyi intézethez történő bejelentéséhez

Biztonsági adatlap: információt szolgáltat a felhasználók számára a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint a vegyi anyagok biztonsági felhasználásáról, a tárolásáról és a maradék biztonságos felhasználásáról Általános adatok (megnevezés, képlet) Kockázati azonosítás Összetétel Veszélyesség szerinti besorolás (R mondatok és S mondatok) - a CLP rendszer esetében H (figyelmeztető)mondatok és P (elővigyázatosságra vonatkozó)mondatok

Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség Óvintézkedés baleset esetén Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Fizikai és kémiai tulajdonságok Stabilitás és reakcióképesség Toxikológiai adatok Ökotoxicitás Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Szállításra vonatkozó előírások Szabályozási előírások Egyéb

CAS szám (Chemical Abstracts Service) (az American Chemical Society által üzemeltetett intézmény, székhelye Columbus Ohio, USA). a vegyi anyagok - kémiai elemek, vegyületek - azonosítására használt regisztrációs szám. 1907-ben hozta létre, azóta is folyamatosan karbantartja azt a kémiai anyag adatbázist, amely napjainkban 26 millió szerves és szervetlen vegyületet és 56 millió szekvenciát tartalmaz. Naponta kb. 4000 új bejegyzéssel bővül.

Köszönöm a figyelmet!