Bevezetés: Környezeti válság „Az emberiség két út előtt áll. Az egyik a teljes pusztulásba, a másik a tökéletes megsemmisülésbe vezet. Most mindannyiunknak össze kell fogni, mert minden bölcsességünkre szükség van, hogy a helyes utat válasszuk.” (Woody Allen) Klímaváltozás Ózonlyuk Élővilág változatosságának (biodiverzitás) csökkenése (50 éven belül a növény-és állatfajok >25%-a kihalhat) Talajpuszulás Vízszennyezés Levegőszennyezés

Környezeti válság „A gyógyszerek mellékhatásán újabb gyógyszerekkel akarnak segíteni. A légkör felmelegedése ellen óriási tükröt akarnak Föld körüli pályára állítani, az ózonlyukat pedig űrhajókkal feljuttatott ózonnal akarják mesterségesen befoltozni. Ezek nem fantasztikus elbeszélésekben olvashatók, nem is elmegyógyintézeti esetleírásokban, hanem tudományos szaklapokban” –szörnyülködik Vizi E. Szilveszter. „a környezeti válság alapvetően értékválság” "the environmental crisis is fundamentally a crisis of values" (Seyyed Hossein Nasr, iráni-amerikai filozófus) ezért nincs technikai megoldása! („majd feltalálják, hogyan lehet … vízzel autózni/ másik bolygóra költözni stb.) Kapcsolat más válságokkal (pl. szociális: a Föld népességének 20 %-a éli föl a globális erőforrások 80 %-át.)

Természet- és környezetkultúra A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését (agriculture, horticulure) jelentette. A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A „magas kultúra” a tanulással, művelődéssel kapcsolatos területeket képviseli. Ez a jelentés a civilizációhoz, a differenciált társadalmi élethez, sokszor a polgári életformához kapcsolódik. „Egyébként, hogy a testkultúra a kultúra része, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy éppúgy lebecsülik, mint a kultúra egyéb ágazatait.” (Frenkl Róbert, orvos, sportfiziológus)

Természet: terem (az ember nélkül is ad, juttat) (Natura: nasco-szülni, natus-született) Környezet: Jacob von Uexküll: Umwelt und Innerwelt der Tiere. 1909 „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Ökológia:Haeckel ezt a szóösszetételt Darwin hatására választotta, aki a természet háztartásáról beszélt. A görög szótőben, az OIKOS-ban benne rejlik a ház, az élethez tartozó terület, a háztartás és végül a haza is, sőt: annak OIKUMENÉ (az egész emberiség otthona) értelmében is. Az ökológia szó arra utal, hogyan lehet a Föld az ember méltó lakóhelye, hogyan lehet az otthona. Az ökológia Lányi András magyarításában: együttéléstan. görög: oiko logia = Oikologia (ökológia): „háztartástudomány” görög: oiko nomo = Oikonomia: (ökonómiaq, közgazdaságtan): „háztartásvezetés”

Gazdaságkor „De vigyázat! Mindennek még nincs itt az ideje. Még legalább száz évig el kell hitetni magunkkal és mindenki mással, hogy a becsületes becstelen, és a becstelen becsületes, mivel a becstelenség hasznos, a becsületesség pedig nem az. Még egy ideig a kapzsiság, az uzsora és az óvatosság lesznek legfőbb isteneink, mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükségszerűség alagútjából a napvilágra.” (John Maynard Keynes) „Nem várhatunk könyöradományt a természettől: amit akarunk, el kell ragadnunk tőle” (Liszenkó) „Aki azt hiszi, hogy véges rendszerben az exponenciális növekedés örökké tarthat, az vagy őrült, vagy közgazdász” "To believe that exponential growth may last eternally in a limited world, you must be a crazy, or, an economist„ (Kenneth Boulding brit-amerikai közgazdász, filozófus, költő, békeaktivista)

Klasszikus közgazdaságtan Smith és Ricardo idejében a természetet óriási és látszólag kimeríthetetlen forrásnak látták a világ népessége durván egymilliárd volt a kitermelési és gyártási technológiák sokkal gyengébbek és környezetileg kevésbé károsítóak voltak a társadalom viszonylag csekély környezeti hatása helyi korlátok között maradt az olyan források, mint az óceánok, az erdők és a légkör lényegében végtelennek tűntek. A közgazdászok öntudatosan jósolták, hogy a szabadpiaci árak úgy fogják befolyásolni a termelést és a fogyasztást, hogy az emberek majd kifejlesztik vagy felfedezik a pótló anyagokat. A természet nem lehet akadály az emberi fejlődés útjában.

„Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked „Gondozd jól a földet! Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” (kenyai közmondás) arab tudósok: levegő-, víz- és talajszennyezés, hulladék I Edward betiltja a széntüzelést Londonban (1272) Mária Terézia 1879 – erdőtörvény „Back-to-Nature" John Ruskin, William Morris, Edward Carpenter (Mo: Gödöllői Művésztelep) John Muir, Henry David Thoreau Yosemite National Park 1890 Kaán Károly: 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.): védelem alatt álló növény- és állatfajok, kármegelőző állami kisajátítás

1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) US EPA, 1970 (Environmental Protection Agency) 1972. Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről ENSZ Környezeti Program (UNEP) Stockholmi Nyilatkozat: emberhez méltó környezethez való jog, kötelezettségvállalás a jövő nemzedékek érdekében Montreali jegyzőkönyv 1987 1992. Rio de Janeiró - Környezet és Fejlődés Világkonferencia Ramsar, 1971. február 2. nemzetközi találkozó 1975. Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek védelméről (Mo:1979)

Magyarország ramsari helyszínei Balaton – 1989. március 17., (59 800 hektár) Baradla-barlangrendszer – 2001. augusztus 14. (2075 hektár) Béda-Karapancsa – 1997. ápilis 30., (1150 hektár) Biharugrai halastavak – 1997. ápilis 30., (2791 hektár) Bodrogzug – 1989. március 17., (3781 hektár) Borsodi Mezőség - 2008. február 20., (17 932 hektár) Csongrád-bokrosi Sós-tó – 2004. december 4., (770 hektár) Felső-Kiskunsági szikes puszták – 2006. szeptember 29., (13 632 hektár) Felső-Kiskunsági szikes tavak – 1979. április 11., (6637 hektár) Felső-Tisza – 2004. december 4., (22 310 hektár) Fertő – 1989. március 17., (8432 hektár) Gemenc – 1997. ápilis 30., (16 873 hektár) Hortobágy – 1979. április 11., (23 121 hektár) Ipoly-völgy – 2001. augusztus 14., (2227 hektár) Kardoskúti Fehér-tó – 1979. április 11., (492 hektár) Kis-Balaton – 1979. április 11., (14 745 hektár) Izsáki Kolon-tó – 1997. ápilis 30., (2962 hektár) Mártélyi Természetvédelmi Terület – 1979. április 11., (2232 hektár) Montág-puszta - 2008. február 20., (2203 hektár) Nyirkai-hany - 2006. szeptember 29., (460 hektár) Ócsa – 1989. március 17., (1078 hektár) Pacsmagi halastórendszer – 1997. ápilis 30., (485 hektár) Pusztaszer: Fehér-tó, Fertő, Sasét, Labodár, Csaj-tó – 1979. április 11., (5000 hektár) Rába-völgy - 2006. szeptember 29., (10 961 hektár) Rétszilasi halastavak – 1997. ápilis 30., (1508 hektár) Szaporca-tó – 1979. április 11., (257 hektár) Tatai Öreg-tó – 1989. március 17., (269 hektáros) Velencei-tó és Dinnyési-fertő – 1979. április 11., (965 hektár) Magyarország Ramsari területei összesen: 225 148 ha.

Egyezmény a világ kulturális és természeti értékeinek védelméről, UNESCO, Párizs, 1972 Budapest: a Duna-part a Parlamenttel és a Budai-várnegyed (1987, 2002) Hollókő és környéke (1987) a Pannonhalmi Bencés Főapátság és táji környezete (1996) a Hortobágyi Nemzeti Park (1999) a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000) a Fertő-tó (2001) – Ausztriával a tokaji borvidék (2002) Budapest: az Andrássy-út és a Millenniumi Földalatti Vasút (2002)

Egyéb természetvédelmi egyezmények Washingtoni Egyezmény Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, (Convention on international trade in endangered species of wild fauna and flora - CITES) Washington, 1973 Berni Egyezmény Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Bern, 1979 Convention on the conservation of European wildlife and natural habitats Bonni Egyezmény Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Bonn, Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals (CMS), 1979

Nemzeti parkjaink

Jeles napok Föld napja 04.22. célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 1990 óta a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel. A Critical Mass kerékpáros mozgalom szervezői gyakran erre a napra teszik a felvonulás időpontját. Madarak és fák napja május 10. 1902. Párizs: egyezség a hasznos szárnyasok védelmének érdekében Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal. A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben

Jeles napok Környezetvédelmi világnap 06.05. Stockholmban 1972-ben tartottak „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát, melyet június 5-én nyitott meg az ENSZ. Az Európai Autómentes Nap (nem hivatalosan: autómentes világnap; angolul: European Car Free Day vagy In Town Without My Car! Day), 09.22. 1998 óta minden évben megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét: a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

Kerékpáros közlekedés A kerékpár kevés helyet foglal. Egyetlen gépkocsi helyén tizennyolc darab parkolhat, és harmincan haladhatnak annyi helyen, amennyit egyetlen gépkocsi foglal el a forgalomban. Hogy 40 000 ember hatvan perc alatt átkelhessen egy hídon, ahhoz három adott szélességű sáv kell, ha vonaton szállítjuk őket, négy, ha autóbuszon; tizenkettő, ha ki-ki a maga kocsiján megy és csupán kettő, ha mindenki biciklizik.

Közúti közlekedés Tonnakilométerben mért teljesítményük az összes áruszállításból a vasútnál 22%-ról 18%-ra, a csővezetékes szállításnál 13%- ról 11%-ra, a belvízi áruszállításnál 5%-ról 4%-ra csökkent. 2008, Mo: 1 főre jutó szállítás (belöldi és külföldi együtt) 5300 árutonnakilométer, 67%-a közúton 2008-ban 996 személy vesztette életét a közutakon (Négy év átlagában a járművezetők okozta balesetek nemek szerinti bontásánál a balesetek 80%-át férfiak okozták, és csak 20%-ban volt okolható a női nem. Életkori bontásban vizsgálva a 19–24 éves korosztály vezeti az okozók listáját.)

Környezeti nevelés Eleinte környezetvédelmi nevelés Tanítás: hogyan működik a természeti környezet, Nevelés: hogy viselkedhetünk úgy, hogy az ökológiai rendszerek fennmaradjanak

Története 1762. Jean-Jacques Rousseau: Emil, avagy a nevelésről Louis Agassiz: a természetet tanulmányozzátok, ne a könyveket! Természetrajz (natural history) és Nature study mozgalom (USA)

Történet Madárvédelem (Herman Ottó, Chernel István) Cserkészmozgalom (Robert Stephenson veterán tábornok, 1908 – Magyarországon 1910-től) Erdei iskolák: az elsőt a Berlin melletti Charlottenburgban alapították 1904-ben, és szabadlevegős iskolának nevezték

Környezetvédő mozgalmak 1970. Április 22: Föld napja 1970. National Environmental Education Act (Nemzeti Környezeti Nevelési Törvény, USA) 1971. National Association for Environmental Education (Nemzeti Környezeti Nevelési Egyesület, USA)

UNESCO-UNEP UNESCO – (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete); UNEP: (United Nations Environment Programme, az ENSZ Környezetvédelmi Programja 1972. Stockholmi Nyilatkozat: a KN a környezeti problémák megoldásának egyik eszköze 1975. Belgrádi Charta (International Workshop on Environmental Education): a széles nyilvánosságot is a célközönség között érti 1978. Tbiliszi Nyilatkozat (Intergovernmental Conference on Environmental Education, 1977)

A környezeti nevelés a Tbiliszi Nyilatkozat (1978) szerint A környezeti nevelés olyan tanulási folyamat, ami növeli az emberek környezetről és a környezethez kapcsolódó kihívásokról való tudását és tudatosságát, fejleszti a kihívások megválaszolásához szükséges készségeket és szakértelmet, erősíti a tudatos döntéshozáshoz és felelős cselekvéshez vezető attitűdöket, motivációkat, elkötelezettséget. „Environmental education is a learning process that increases people's knowledge and awareness about the environment and associated challenges, develops the necessary skills and expertise to address the challenges, and fosters attitudes, motivations, and commitments to make informed decisions and take responsible action” (UNESCO, Tbilisi Declaration, 1978).

A környezeti neveléstől a fenntarthatóság pedagógiájáig A tanulók figyelmét kizárólag a természetre koncentrálni nagy hiba, hiszen a szélesebb társadalmi és gazdasági-politológiai összefüggések felismerése és azokban való eligazodás képessége nélkül semmilyen természeti probléma nem kezelhető. A romantikus természetszemlélet automatikusan semmilyen eredményre nem vezet, ha nem kapcsolódik politikai lelkiismerettel, társadalmi valóságismerettel, konfliktuskezelési készségekkel. A tanulók részvételi demokráciára, környezeti állampolgárságra irányuló nevelése

Fenntarthatóságra nevelés Környezet: mesterséges természeti külső Életközösségek, bioszféra Épített környezet Emberi test Kultúra belső

Tbiliszi nyilatkozat, a KN távlati céljai: Elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek kölcsönösen függenek egymástól Biztosítani mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget Kialakítani az egyes emberekben, csoportokban és a társadalom egészében a környezettel kapcsolatos, új magatartási és életviteli mintákat

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Az egész életen át tartó tanulás Átfogja az iskolarendszerű (formális) és a nem formális nevelést. A hagyományos értelmezés szerint az egész életen át tartó tanulás az iskolai évek utáni nem intézményes nevelést jelenti. A fogalom kibővítésének egyik oka az, hogy a korai tanulás otthon kezdődik, és ez mind ez idáig nem tartozott bele az egész életen át tartó tanulás definíciójába. Interdiszciplináris megközelítések A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai ismérvek, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika és irodalom)

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) A rendszerben történő és a kritikai gondolkodás fejlesztése A tanulás elsődleges célja a tudás átadása, ezzel párhuzamosan különböző személyes képességek fejlesztése és formálása: a problémamegoldás, a konfliktuskezelés, az információkezelés, a kommunikáció, valamint a kritikus és a kreatív gondolkodás. A tudás alapú társadalomban a problémák összetettek és integrált megoldást igényelnek. Partnerség, együttműködés és a társas készségek fejlesztése A fenntarthatóság pedagógiája azon kívül, hogy hidat épít a tudományterületek és -ágak között, kiterjed az iskolán kívülre, és bevonja a nevelési folyamatba a helyi település polgárait, vállalkozóit, szakembereit, a helyi közösségek képviselőit.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Multikulturális perspektívák és eltérő esélyek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának alkalmazkodnia kell az állampolgárok, a különböző társadalmi csoportok eltérő kulturális érdekeihez és célkitűzéseihez. A fenntarthatóság pedagógiai programjainak az emberek hétköznapi, a saját közösségeikben meglévő tényleges tapasztalataira kell épülnie. Az oktatási intézmények mint a fenntarthatóság modelljei Ezek az intézmények környezeti gazdálkodással, helyi társadalmi kapcsolataikkal és a helyi közösségekkel való együttműködéssel ténylegesen hozzájárulnak a fenntarthatóságért folytatott törekvésekhez.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése Szoros összefüggés van a pedagógusképzés tartalma és módszerei, valamint a diákok környezeti műveltsége és környezettudatos magatartása között. Újabb vizsgálatok szerint a pedagógusok többsége úgy érzi, nem elég felkészült a környezeti kérdések és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek oktatására. Környezeti Nevelési és Képzési Társulások: 18 nonprofit szervezet és egyetem szervez továbbképzéseket több mint 350 000 pedagógus részére. Alapvető ismeretek és tudás Meg kell határozni valamennyi tanuló számára azokat az alapvető készségeket és ismereteket, amelyek a környezet, a gazdaság és a társadalmi igazságosság kérdései közötti kölcsönös összefüggések alapvető megértését lehetővé teszik. Az oktatás minden szintjén és intézménytípusában a napi pedagógiai gyakorlat részévé kell tenni a környezetről és a fenntarthatóságról szóló nevelést.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Iskolán kívüli művelődés Az iskolán kívüli művelődés gyakorlati tapasztalatot és hagyományos tanulási formákat is kínál. A társadalom minden tagja ráébreszthető a fenntarthatóság fontosságára, ennek érdekében publikálni és reklámozni kell tényismereteket, értéktartalmakat, információkat a fenntartható fejlődésről, és ösztönözni kell az egyéneket, hogy hétköznapi életükben a fenntarthatóságot elősegítő szokásokat vegyenek át. Információs és segítő-szolgáltató Hálózatok működése a fenntarthatóság érdekében Ezek a hálózatok adhatják az emberek kezébe jövőjük ellenőrzésének eszközeit, ugyanakkor adatokat, információt, nevelési szaktudást biztosítanak és gondoskodnak a szükséges anyagi támogatásról is.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) A települések jövőképének tervezése és minősítése 1992. Rio de Janeiró-i konferencián elfogadott Feladatok a 21. századra c. dokumentum: a fenntartható jövő irányába fogalmazzanak meg akcióprogramokat. Ehhez a társadalom lehető legszélesebb részvételére van szükség, helyi szinten különböző területek (erőforrások, gazdaság, fogyasztás, média, nevelés stb.) képviselőinek közösen kell meghatározniuk a fenntarthatóság helyi céljait, programjait, valamint támogatniuk kell azokat a terveket és projekteket, amelyek megvalósítják településeik jövőképét. Munkahelyi továbbképzés A jelenlegi dolgozóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejlesszék a fenntartható termeléshez (és fogyasztáshoz) szükséges készségeket, a jövő munkásait pedig megfelelően fel kell készíteni ezen a területen, mielőtt munkába állnak.

Jogi alapok, törvényi háttér 1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Jogi alapok, törvényi háttér Az 1990-es Nemzeti Környezeti Nevelési Törvény célja megértetni az emberekkel a környezet problémáit és előmozdítani a környezeti nevelés és továbbképzés fejlesztését.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Informatikai és kommunikációs technológiák Programok hatékonysága: milyen mértékben használják fel a fejlett kommunikációs rendszereket, például az internetet arra, hogy a szakmai információ elérhető legyen a tanárok, diákok és a társadalom számára Globális perspektívák Szükség van a „fölülről lefelé” és az „alulról fölfelé” történő kezdeményezések egyensúlyára, hogy a fenntarthatóság pedagógiája kiaknázza teljes lehetőségét.

1994. Környezeti nevelést segítő közösségek országos fóruma, Akcióterv a fenntarthatóság pedagógiájához (USA) Az egyes emberek szerepe Az egyes emberek többek között úgy járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz, ha időt és pénzt áldoznak saját művelődésükre, a mindennapi életüket befolyásoló környezeti, társadalmi és természeti értékekre vonatkozó kérdések tanulmányozására. Minden korosztály felelősen részese lehet tudatosítással, önműveléssel, barátok, családtagok és kollégák közötti információcserével is. Mások fenntarthatóságra nevelésének sikere nagymértékben függ az egyes emberek kezdeményezőképességétől. A civil szervezetek és a települések szerepe A civil szervezetek meghatározó szerepet játszanak a fenntarthatóság pedagógiájának előmozdításában a kutatás-fejlesztés, kiadványok megjelentetése, szakképzés, a tagjaiknak és ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások, finanszírozás, valamint a fenntarthatóság eszméjének és ismereteinek elterjesztése terén.

Magyarország: a KN intézményesülése 2003. évi LXI Törvény 48.§ 3.: valamennyi magyarországi közoktatási intézmény (iskolák) köteles kiegészíteni a helyi pedagógiai programját az iskolában zajló környezeti nevelési stratégiával. A kiegészítés a törvényi előírás szerint kiterjed a helyi egészség- és környezeti nevelési programra. 2004. Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája 1999. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998, 2003 Anyagi kultúra. (fogyasztói társadalom kritikája) Család, háztartás, életmód. Egészségfejlesztés. Szabadidő, turizmus, hobbi. Hagyományok. Művészetek. Tudomány. Vallás Munkahely, termelés, gazdaság. Helyi társadalom, civil közélet Média, finanszírozás

Sávjai 1.) Pedoszféra: a termőképes talaj (maximum néhány méter vastag). 2.) Hidroszféra: a víz halmazállapotai. A föld 71 %-át borítja víz. A hidroszférában a víz mindhárom halmazállapotban megtalálható (pára, víz, jég). A 71 %-nak a 96,5%-a az óceán, 1,8 %-a iható víz mennyisége, és 1,7 %-a a felszín alatti vizek. 3.) Toposzféra: a légkör alsó Magyarország szélességi körén átlagban 12 km vastagságú rétege. Hőmérséklete felfelé folyamatosan csökken, átlagban 0,56 fokot 100 km.-ként. Egyenlítő fölött a legvastagabb kb. 18 km. a sarkok felé folyamatosan vékonyodik. Magassága a póluson 8-10 km körülire tehető. Gyakori függőleges légmozgások jellemzik, ezért keletkeznek benne felhők és csapadékok. Itt zajlanak le a légköri jelenségek. 78,8 %-a nitrogén, 20,95 %-a oxigén, 0,93 %-a argon (térfogat %). 4.) Nooszféra: ahol az emberek élnek (bioszférán belül).

Ökoszisztéma: Az ökológiai kutatás alapegysége. Rendszer! 1.) Természetes ökoszisztémák: teljes és stabil önszabályozó életközösségek rendszerei. 2.) Félkultúr ökoszisztémák: Azon életközösségek rendszerei, melyek fennmaradásukhoz, működésükhöz az ember kismértékű beavatkozása szükséges. 3.) Kultúr ökoszisztémák: Csak az ember rendszeres szabályozó tevékenysége mellett működőképes életközösségek rendszerei. Települések, ipartelepek, épített ökoszisztémák a Föld 1 %-át teszik ki. Hatásuk kiterjed az egész élővilágra.

Környezetgazdálkodás: A környezet tudatos fejlesztése feltételezi, hogy pontos információkkal rendelkezzünk a környezeti elemek mennyiségéről, állapotáról, az azokban végbemenő folyamatokról, a gazdasági tevékenységek természeti következményeiről és azoknak a társadalomra visszagyűrűző hatásáról. Sem a környezeti elemek, sem pedig azok öntisztuló képessége ma már nem áll korlátlanul rendelkezésre. A különböző fejlesztési törekvések során a természeti elemekkel szemben támasztott sokrétű igényeket csak a rendelkezésre álló természeti potenciál körültekintő felhasználásával lehet kielégíteni. Ebben az esetben viszont erre a tevékenységre a környezetvédelem helyett célszerűbb a környezetgazdálkodás megjelölést használni. „Környezetgazdálkodáson értjük a természetes és az ember alkotta környezetének hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és társadalom igényeinek figyelembevételével.”

A környezetvédelem részei tágabb értelemben vett környezetvédelem tájvédelem környezetvédelem természetvédelem környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása környezettervezés környezetfejlesztés környezetállapot- értékelés hulladékgazdálkodás

Az emberi környezet-átalakítás története Vadászat, gyűjtögetés Növénytermesztés, állattenyésztés: társulások átalakítása, genetikai átalakítás (nemesítés), talajpusztulás, vízszabályozás (szikesedés) kezdetleges bányászat, ipar: vegyi szennyezések, fokozódó erdőirtás (fémmegmunkálás kezdete: óriási mennyiségű fát vágtak ki a fémek megolvasztásához). A lélekszám nőtt, nőttek a települések méretei és megjelent a szemét és a szennyvízelvezetés problémája. A víz- és szélenergia hasznosítása nem okozott óriási károkat. A kőszénkifejtés óriási környezetkárosítóként került előtérbe. Ipari, mikrobiológiai forradalmak: az emberiség lélekszáma gyorsan nőtt. (1000-ben 250 millió – 2000-ben 6 milliárd) Az ipari forradalom után a természet már nem volt képes az öntisztulásra. Ezután váltak globálissá a problémák. Jelezték a természeti károk, egészségkárosodások, a vegyipar fejlődésével új betegségek. Ezredforduló: az emberiség ökológiai lábnyoma 1,25-szöröse a Föld regenerálódó képességét.

A légkör és a klíma: hőmérséklet besugárzás 2. víz/szárazföld 3. áramlások 4. tszf. magasság (üvegházhatás)

Évszakok: a Föld 23o26’-es tengelydőlése Havi átlaghőmérséklet

Évszakok: a Föld 23o26’-es tengelydőlése Havi csapadékösszeg

Alexander von Humboldt (1769 –1859) német természettudós és utazó A Föld növényzete Alexander von Humboldt (1769 –1859) német természettudós és utazó

Tolerancia, tűrőképesség

A Föld vegetációtérképe: a biomok