Mezőgazdaság – kompetitív piac az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra nagyon sok vásárló nagyon sok független eladó - árelfogadók A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!) Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!) Az árak jelentősen változhatnak Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása A piacra való be- és kilépés szabad
Mezőgazdaság – mégsem tökéletesen kompetitív kormányzati programok okozta torzulások a termelők politikai erejüket használják az árnövelés érdekében A termelők lobbyznak a kormányzatnál olyan intézkedések érdekében, amelyek korlátozzák a kínálatot és magasan tartják az árakat Árstabilizáló programok (rövid távú, a trendet nem befolyásolja) Ártámogatási intézkedések (árakat a piaci átlag fölött tartani
A JÓ/ROSSZ paradoxon A kedvező fejlemények problémákat okozhatnak más területeken Többféle módon jelenik meg Hosszabb távon a növekvő hatékonyság csökkenti a gazdaságok számát Rövid távon a gazdálkodók nehéz pénzügyi helyzetbe kerülnek jó termés esetén
A JÓ/ROSSZ paradoxon P S0 S1 P0 A Q1 P1 B C D Q0 Q jövedelem P0 és Q0 esetében a B terület S0 S1 Ha a kínálat eltolódik S1-re az árak esnek P1 -re és a keresleti mennyiség Q1-ig nő Az ehhez kapcsolódó jövedelem-emelkedés (C) kisebb, mint az elvesztett jövedelem (A). P0 A Q1 P1 B C D Q0 Q
A kereslet értelmezése a mezőgazdaságban Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent A mg. keresletet befolyásoló tényezők: A piac mérete (fogyasztók száma és megoszlása) A fogyasztók jövedelme, a jövedelem eloszlása A termék ára A helyettesítő termék ára
A keresleti függvény Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé-ben
Az egyén keresletét befolyásolja J, A fogyasztó reáljövedelme Áx Az elsődleges élelmiszerek ára Áh A helyettesítő élelmiszerek ára Z Egyéb tényezők( szokások, életkörülmények, ízlések, reklám stb.) Bruttó nemzeti kereslet Fx= f( L, J, Áx, Áh, Z)
A határhaszon nulla, ahol a hasznossági görbe a maximumot eléri
Normál javak iránti kereslet, ha jövedelem 5-ről 8 dollárra nő Engel-görbe: normál jószág Engel-görbe: inferior jószág Normál javak iránti kereslet, ha jövedelem 5-ről 8 dollárra nő Inferior javak iránti kereslet, ha a jövedelem 5-ről 8 dollárra nő
A kínálat értelmezése a mezőgazdaságban Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak A mg. kínálatot befolyásoló tényezők: A mg. termék-előállítás során felhasznált inputok ára A termék ára (magas ár – nagyobb kínálat) A helyettesítő termékek árváltozása (vaj – margarin) A fajlagos hozamok növekedése (a technológia állapota befolyásolja a hozamot) Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek (kormányzati beavatkozások - területpihentetés) Az intenzív művelési módok(öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása
A kínálati függvény A termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon
Példa: csirkehús-piaci viszonyok olcsóbb lett a hely. termék (pulyka) félelem a kergemarha-kórtól drágább lett a csirkehús p p p S S D’ D D D D’ Q Q Q olcsóbb input (táp) új adó a tenyésztőkre fogyasztók jövedelme nő p p p S S’ S S’ D’ D D D Q Q Q csirkehús-forgalmazók száma nő vegetáriánus-mozgalom termelői és fogyasztói többlet p p p S S S’ S F.T. T.T. D D’ D D Q Q Q
A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group Fogyasztók Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők 25 millió farmer és munkás Roasters: 3 companies (Philip Morris, Nestlé and Sara Lee) = 45% of global coffee market (2001) International traders: 4 companies (Neumann, Volcafe, ECOM, Dreyfus) ~ 35% of global market
A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé
A transznacionális szupermarketek globális expanziója, 1980-2001 Source: UK food group
A szupermarketek részesedése az élelmiszer-kiskereskedelemben
Az output mennyiségi változásának hatása az élelmiszer-árakra Kis változások a termelési mennyiségben... Pp nagy változásokat okoz az élelmiszerárakban: árrugalmatlanság Pn Pb D Qp Qn Qb
Axióma 1.: élelmiszerek iránti kereslet rugalmatlan P Sa1 P1 D O Q fig
a kínálat növekedésével az árak csökkennek P Sa1 Sa2 P1 P2 D O Q fig
Axióma 2.: Növekvő jövedelmek - rugalmatlan kereslet Y t+1 Q t+1 Jövedelem Yt Q t O fig Vásárolt élelmiszer-mennyiség
Növekvő jövedelmek - negatív keresletrugalmasság (inferior javak) Y t+1 Jövedelem Y1 Q t O Q t+1 fig Élelmiszer-mennyiség
Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5
Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5
Különböző élelmiszerek kereslet-rugalmassága fig Source: National Food Survey 2000 (National Statistics, 2001), extracted from Tables 6.1, 6.3, 6.4 and 6.5
S1 P1 D2 D1 Q1
S1 S2 P1 A technológia fejlődése egyre inkább növeli a kínálatot, azért az árak csökkennek P2 D2 D1 Q1 Q2
Axióma 3.: Hosszú távon csökkenő élelmiszerárak P S1 P1 D1 O Q1 Q fig
P D2 S1 S2 P1 P2 Q2 D1 O Q1 Q fig
Ha a keresleti görbe nagyobb rugalmasságú (D2), az árak csak P2 -ig esnek a P3 helyett
Az élelmiszer-kínálattal kapcsolatos álláspontok Optimista Tradicionális Pesszimista Fejlett országok modellje
OPTIMISTA SZCENÁRIO a megnövekedett kereslet könnyen kielégíthető A népesség növekedési évi üteme csökken (kb. 1,4 %-ra) A termelés várható növekedése 1,82,0 % között A környezeti veszélyek és korlátok elhanyagolhatók Ehhez folyamatos befektetésre van szükség a kutatásban a termelési feltételek javítása érdekében.
PESSZIMISTA SZCENÁRIO: A föld ökológiai tartalékai kimerülőben vannak A gabonatermelés növekedési üteme évi 3%-ról (1950-1984) 1%-ra csökkent (1984-1998). Tengeri halászat eljutott biológiai korlátaihoz. Legelők jelentős része túlhasznált. Tradicionális technológiák tartalékai kimerülőben. Egyre kevesebb az öntözővíz. Csökken a műtrágya felhasználás marginális hatékonysága. Csökkenő rendelkezésre álló termőföld: urbanizáció-iparosodás-erozió Csökkenő agrárkutatási ráfordítások.
"TRADICIONALIS" SZCENÁRlÓ Az országoknak maguknak "TRADICIONALIS" SZCENÁRlÓ Az országoknak maguknak kell megoldani a problémákat Hagyományos önellátási szemlélet. A fejlődő országok egy részében a növekvő kereslet kielégítése megoldhatatlannak látszik. Általában a fejlődő világban a 2 % évi élelmiszertermelési növekedési ütem komoly környezeti gondokat valószínűsít. Kulcskérdés: a fajlagos hozamok növelése. A fejlődő országokban speciális programokra van szükség (FAO)
FEJLETT ORSZÁGOK MODELLJE A növekvő keresletet a fejlett országok elégítik ki A mezőgazdasági termelés a mérsékelt égövben könnyen és környezeti károk nélkül növelhető. A fejlett országok termelésük növelésével kielégítik a fejlődő országok igényeit A fejlődő országok munkaigényes feldolgozott termékeket exportálnak. Az ipari termelés fizetőképes keresletet hoz létre a fejlődő világ városaiban.
AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK a GDP tényleges növekedése a népesség gyarapodási üteme a világ agrárkereskedelme logisztikai kapacitásának fejlődése a termelés helye egyre inkább elkülönül a fogyasztás helyétől az élelmiszertermelés globalizációja Kína gazdasági fejlődése (pl. burgonya, tej keresletének növekedése) Oroszország/Ukrajna mezőgazdasága
Agrárolló
Változó mezőgazdaság – pillanatkép Gazdálkodók csökkenő jövedelme Változó piaci helyzet és erőpozíció, fogyasztói preferencia, feldolgozás, szerződéses termelés előtérbe kerül Egyre kevesebb cég ellenőrzi a termelést, feldolgozást és a marketinget (koncentráció) Az árakat globális piaci erőviszonyok határozzák meg Gazdálkodók csökkenő profitja (csak számukban) domináns kisgazdasági szerkezet Termőföld iránti fokozott kereslet Környezetvédelmi problémák előtérbe kerülése Növekvő pesszimizmus a mezőgazdaság és a családi gazdaságok jövője miatt
A változó élelmiszergazdaság mozgatórugói Emelkedő jövedelmek A fogyasztás differenciálódása, inferior javak fogyasztása csökken (Engel törvénye) Demográfiai hatások Urbanizáció Női munkavállalás Technológia IT forradalom Ellátási lánc menedzsment Feldolgozás és szállítás GMO Globalizáció FDI szerepe nő (kereskedelemben és termelésben egyaránt) Kereskedelem liberalizációja
Az új játék új szabályai Beszerzés centralizálása méretkritérium, belistázás Eltolódás: készárupiac → specializált nagybani piacok Új közvetítők, új logisztika Szerződéses termelés A kistermelők kiszorítása Az egyéni igények változása Minőség, élelmiszer-biztonság