Menedzsment alapjai IV.előadás Lovász Gabriella, adjunktus Email: lovasz.gabriella@kvifk.bgf.hu

Emberközpontú – organikus szervezet   Kurt Lewin Csoportdinamika - magatartási változások, ezek mértéke és iránya a csoportot alkotó egyéneknél - Magatartási változások sikerének kulcsa: fókusz a csoportnormákon, elkötelezettségen Erőtér, mező keletkezik, ahol hajtó és fékezőerők hatnak a változás kapcsán Felengedés (unfreezing) - mozgatás (moving) - megszilárdítás (freezing)

Chester Barnard (1938): A vezető feladatai Szervezeten belüli kommunikáció Kooperáció feltétele: mindenki (el)ismerje a szervezeti célt Informális szervezetek Erkölcsi példamutatás Rábírni a vezetőket/munkavállalókat arra, lépjenek túl önös érdekeiken 

Organikus szervezet jellemzői Speciális tudással, tapasztalat Alkalmazkodás, feladatok foly. újrafogalmazása 3. Hálózatszerű ellenőrzés, kommunikáció 4. Technikai és üzleti tudás szétszórt 5. A tudás szintje nem feltétlenül pozíciófüggő 6. Horizontálisabb kommunikáció, inkább információcsere, javaslat, mint utasítás 7. A közös feladat iránti elkötelezettség 8. A célokhoz való egyéni hozzájáruláson van a hangsúly

Korlátozott racionalitás Herbert A. Simon (1982): Korlátozott racionalitás Homo oeconomicus megközelítést elveti. Az elvárások, észlelések alapján kielégítőnek talált eredmény alapján való döntés – korlátozottan racionális döntés Döntési optimum??? A korlátozottan racionális döntés lényege: az ideális (racionális) döntéshez szükséges összes információhoz NEM tud hozzájutni az egyén A számára elérhető információk alapján fogja meghozni döntését 

Rendszerelmélet A szervezetet mint összetett rendszert kell szemlélni, mely maga is alrendszerekből áll, ill. maga is egy nagyobb rendszer része. Rendszerelmélet: a részek együtt számtalan kölcsönös kapcsolaton keresztül alkotják az egészet, egymás nélkül nem léteznek. Nyitottság Két meghatározó jellegzetesség: rendszercélok meghatározása – rendszer leírása, elemek vizsgálata, rendszer működésének vizsgálata szintézis – döntésekhez szükséges információk időbeni szolgáltatása, objektivitás növelése

Kontingenciaelmélet A rendszerelméletből fejlődött ki ·         Újra előtérbe kerül a forma, azaz a szervezeti struktúra. Az emberek nem dolgozhatnak, ha nem fogja őket össze valamilyen szerkezet. ·         De! Optimális, mindenhol leghatékonyabb szervezeti forma nem létezik. ·         Kontingencia(= megváltoztathatatlan adottság), feltételes kapcsolatra utal: azaz a megfelelő szervezeti struktúra eleve adott környezeti változók, illetve belső jellemzők függvénye.

Külső kontingencia: ·         Piaci verseny és piaci partnerek ·         Infláció, munkanélküliség ·         Új cégek megjelenése, régiek tönkremenési aránya ·         Technológiai fejlődés Belső kontingencia: ·         Szervezeti profil ·         Gyártás jellege ·         Cég árbevétele, szervezet nagysága

A külső és belső kontingencia elemektől függő szervezeti változók: ·         Légkör ·         Szervezeti kultúra ·         Kooperációs formák a szervezeten belül ·         Hierarchikus szintek száma ·         Szabályozottság ·         Kommunikáció jellege ·         Vezető-beosztott viszonya, kapcsolata

·         Környezet változó, ideális szervezet flexibilis ·         Amikor egy szervezeti forma kudarcot vall, az nem azt jelenti, hogy rossz, mindössze annyit, hogy nem megfelelő az adott szituációban. ·         „Ha-akkor” típusú kapcsolat a különböző szituációk és menedzsment rendszerek vagy formák között.   Példa: otthonról irányított családi vállalkozás (termékek házhoz szállítása egy kis hatósugarú körben) – megnövekedett igények miatt– külső alkalmazottak felvétele…

Erőforrás-függés ·         Korlátozott erőforrások miatt függő viszonyt eredményez. ·         Befolyásolja a szervezetek jellemzőit és a szervezetközi kapcsolatok módját is.

Intézményi ·         Szabályozó funkciók ·         Szankcionáló funkciók + a racionálisnak megfelelő struktúra esetén - a rac.-tól eltérő esetén ·         Legfelül az állam áll ·         A hatalom birtokosa az állam ·         Szervezet és az állam között alá-fölérendeltségi viszony van ·         Államhatalom forrása: erőforrások, politikai és jogi eszközök  Példa: tervutasításos időszak

A szervezet és környezete Szegmensek, illetve együttes hatásuk

Milyen tényezők alkotják a szervezet környezetét? Politikai Jogi Piaci (mikrogazdasági) Gazdasági (makrogazdasági) Társadalmi Kulturális Tudományos-technológiai Természeti

1. Politikai környezet: Politikai stabilitás A kormányzat súlya a gazdaságban A demokrácia mértéke

2. Jogi környezet Jogállamiság, Jogi szabályozás megléte és minősége (pl.: Fogyasztóvédelem) Joghatóság Törvények betartatása Korrupció Versenytörvények Versenyszabályozás Belépésre vonatkozó rendelkezések 

3. Piaci (mikrogazdasági) környezet: 3.1 Beszerzési és értékesítési 3.2. Munkapiac 3.3. Tőke- és pénzpiac

Környezet jellege, bizonytalanság K O M P L E X I T Á S Egyszerű, kevés tényezőből álló, homogén Összetett, bonyolult, heterogén V Á L T O Z É K N Y S G - kevés befolyásoló tényező, illetve környezeti szegmens - sok befolyásoló tényező, illetve környezeti szegmens - a tényezők (részterületek) hasonlóak, összhangban vannak - a tényezők (részterületek) eltérőek - a tényezők (részterületek) állandók, vagy csak kismértékben változnak az idő folyamán - a tényezők folyton változnak Statikus, kiszámítható  Dinamikusan változó, nehezen előrejelezhető Forrás: Auer Péterné: A menedzsment alapjai. Bp.: BGF-KVIFK 28.p., illetve saját szerkesztés alapján