SNI gyermekek pszichés jellemzői „Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. Azonban ha olyannak vesszük amilyennek lennie kell, azzá tesszük őt, amivé lehetne.” Goethe

Gyermekkép Gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Alapfogalmak Személyiség: az ember viszonylag állandó pszichikus sajátosságainak szerveződése, ahogyan a környezetével való kölcsönhatásban megnyilvánul. pszicho-fizikai rendszer : a test és lélek elválaszthatatlan Az egyén jellegzetes viselkedés, gondolkodás és érzésmintája Az ember személyiséggé fejlődése bio-, pszicho- és szociális fejlődés egységét feltételezi.

Sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) Közoktatási törvényben 2003 óta szerepel Az a gyermek, tanuló, aki A. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. B. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

SNI csoportjai Mozgássérültek Látássérültek: vakok, gyengénlátók Hallássérültek: siketek, nagyothallók Értelmi fogyatékosok: - értelmileg akadályozottak, - tanulásban akadályozottak - súlyos értelmi fogyatékosok Beszédben akadályozottak: - beszéd-, hang- és nyelvi zavarok Autizmus Teljesítmény- és viselkedészavarok: - hiperkinetikus szindróma - magatartás zavarok

Műveletek előtti szakasz A fejlődés szakaszai Szenzomotoros 0-2 év Az érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. A gyermek felfedezi a külső világot és azzal szándékos interakciót folytat. Feltételei - a mozgás normális fejlődése - ép érzékszervek - biztonságot adó szociális környezet Eredményei - járás - beszéd kialakulása - szimbolikus reprezentációk kezdetei Műveletek előtti szakasz 2-6 év A világot képek, gesztusok, szavak segítségével képesek leképezni. A tárgyaknak és jelenségeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk. Feltételei Eredményei - a mozgáskoordináció fejlődése - finommozgások fejlődése - a külső beszéd fokozatosan belső beszéddé válása - fogalmak fejlődése - gondolkodási műveletek megfelelő működése - tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakulása - a beszéddiszkrimináció kialakulása

A fejlődés szakaszai II. 1év A csecsemők megtanulnak megbízni abban, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről. (Bizalom vagy bizalmatlanság) 2év A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni. (Autonómia vagy kétely) 3-6 év A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. (Kezdeményezés vagy bűntudat)

Mozgássérültek A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/ vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Két legfeltűnőbb megjelenési formája: spasztikus(=görcsös) bénulások Petyhüdt bénulások

Összehasonlító táblázat Normál fejlődés 1. Mozgásfejlődés A fejtől a láb felé haladnak. -fejkontroll -törzskontrol - aktív helyváltoztató mozgás. Mozgássérült fejlődése A fejlődés lelassult. -fejkontroll és tekintés hiánya -felegyenesedés, állás hiánya vagy nehézségei -végtagok működésének súlyos zavarai -komplex mozgásminták koordinációinak zavarai

Mozgássérült fejlődése Kognitív fejlődés Normál fejlődés Szenzomotoros szakasz (0-2 év) -Elsősorban érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. (cirkuláris reakciók) -Fokozatosan felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, azzal szándékos interakciót folytatnak Műveletek előtt (2-6 év) - A világot képzeleti képek, szavak és gesztusok révén képezik le. Mozgássérült fejlődése A kísérletező, felfedező mozgások hiánya, vagy kudarcélmények miatt passzívvá válik. Nem tud annyi tapasztalatot gyűjteni a tárgyak érzéki tulajdonságáról, mint az épek. Észlelési kör beszűkül. Nem tud közvetlenül megismerkedni a külvilág téri tulajdonságaival. - Környezete nem jelent számára természetes és közvetlenül leutánozható mintát.

A tanulásra való képesség előkészítése, segítése a hallási figyelem felkeltése a szavak értelmezésének gyakorlása a szókincs fejlesztése a térbeli tájékozódás, a vizuális megkülönböztetés, tér- és irányérzékelés fejlesztése helyes testhelyzetben végzett finommotorikát fejlesztő programok. szem-kéz mozgásainak koordinációját javító komplex feladatok kézdominancia fejlesztése differenciált irány és tér változásokhoz kapcsolódó játékok Magatartási módok megtanítása és az elvárásoknak megfelelő szokások kialakítása és begyakorlása.

Látássérültek Látássérült az a személy, akinek jobban látó szemén maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a vagy ennél kevesebb. Csoportjai: 1) gyengénlátók (V 0,1-0,3) 2) aliglátók (V= vagy kisebb, mint 0,1) 3) vakok (V nem mérhető)

Összehasonlító táblázat Normál fejlődés Mozgásfejlődés A fejtől a láb felé haladnak. - fejkontroll - törzskontrol - aktív helyváltoztató mozgás. Vakos fejlődés - 0-6hónap fejlődési menete nem különbözik a látókétól. - Az aktív helyváltoztató mozgások fejlődése lelassul, még a passzív mozgások és a közös cselekvések szintjén mozog.

Kognitív fejlődés Normál fejlődés Szenzomotoros szakasz (0-2 év) Elsősorban érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja. (cirkuláris reakciók) -Fokozatosan felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, azzal szándékos interakciót folytatnak Műveletek előtt (2-6 év) - A világot képzeleti képek, szavak és gesztusok révén képezik le. Vakos fejlődés - Lelassult a tárgyat kutató eljárások kialakulása. -Beszűkült tapasztalati bázis miatt kevés ismeretet szerez a külvilágról. -Szórványos és általánosított képzetek. -Főleg akusztikus és haptikus jegyek a fogalmak centrális tulajdonságai.

Óvodai fejlesztésük Mozgás, tájékozódás Nagymozgások tanítása : testrészek, irányok pontos megnevezése, letapogatható mozgásminták nyújtása, mozdulatok beállítása Finommozgások, manipuláció fejlesztése: - termések, magvak és kavicsok válogatása, csoportosítása - hurkapálcika zsineg darabolása és ragasztása révén domború képek készítése: finomítják a kézmozdulatokat fejlesztik az eszközhasználatot - papírtépés és gombócgyúrás, különböző méretű és formájú fagyöngyökből sorozatok készítése. A mennyiségfogalom kialakulását, formaészlelést, egyéb gondolkodási képességek fejlődését is segítik.

Hallás fejlesztése hangok irányának ás intenzitásának felhasználása játékos formában pl. „erre csörög a dió” a gyermek saját maga keresse meg az általa elejtett játékot. Ha az már nem ad hangot, segíteni a tárgy megzörgetésével, beszéddel történő irányítással dalok, zeneművek hallgatása Beszéd, kommunikáció (Testkontaktus, beszéd) a valóságban érzékelhető tárgyakról, növényekről és állatokról szerezzenek fogalmakat a mesék illusztrálásánál adjunk a gyermek kezébe olyan tárgyat, amely a mesében szerepel a látással kapcsolatos kifejezések használhatók, nem kell félni tőlük, de túlhangsúlyozni sem szabad

Személyes higiénés szokások kialakítása Önkiszolgálás Öltözködés Étkezés Személyes higiénés szokások kialakítása Matematikai fogalmak előkészítése A környezet oly módon való átalakítása, amely lehetővé teszi, hogy spontán módon is tudjanak mennyiségélményhez jutni. Akkora méretű tárgyak legyenek, amelyekből több darabot is tud érzékelni a tenyerével és amelyek halmazokat alkotnak. Az észlelés feltételeit úgy megteremteni, hogy a halmaz tárgyai ne csússzanak el helyükről tapogatás közben. Két kezével két halmaz elemeinek számosságát össze tudja hasonlítani. A Braille pontrendszerű olvasás-írás előkészítése Ez a Braille-jelek használatának előkészítését jelenti. A Braille jelek méretét óvodáskorban növelni kell. Jól használható a borsó, lencse kartonlapra ragasztásával. Rakosgatás hatrekeszes dobozba (pl. tojástartóba)

Hallássérültek Csoportjai Siketek : a beszédtartományban mért veszteség 90 dB Nagyothallók: a beszédtartományban mért veszteség 30-90 dB A hallássérülés a beszédfunkciókat, és nem az intelligenciát érintik.

A hallássérülés következményei Az artikuláció és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika stb.) hibái - nincs vagy gyenge a visszajelzés a hibás képzésről - ezért nem képes artikulációs hibáit külső segítség nélkül kijavítani - minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több hangot érint a hibás ejtés - a beszéd monoton,kevéssé dallamos, hibásan hangsúlyozott, ritmustalan, lassú tempójú

2) A szókincs jellemző hibái - A hallássérülés fokával általában fordítottan arányos. A szókincs hiányosságai vezetnek a beszédértés zavaraihoz. 3) A grammatikai hibák Oka: a ragok általában hangsúlytalan, szóvégi helyzetben fordulnak elő. - gyakori a ragok elhagyása - inadekvát ragok használata - alanyi és tárgyas ragozás hibái - helytelen szórend - egyes- és többes számú egyeztetési hibák

4) Szociális alkalmazkodás Hiányosak a környezet változásaihoz kapcsolódó akusztikus információk: - sérül a hallás állandó, minden irányból ingerközvetítő jellege - nem alakul ki az eseményekre ráhangolódó, anticipatív magatartás - a verbális információk, utasítások nem irányítják a vizuális észlelést - a verbális szabályok magatartást szabályozó szerepe nem alakul ki - zavart szenved a beszédnek a kapcsolatfelvételt és a társas kapcsolattartást biztosító jellege

Feladatok az óvodában hallás fejlesztése A hangos beszéd használatának építése: - beszédértés fejlesztése. - a szájról olvasási készség fejlesztése - érthető kiejtésre nevelés - legalább 30-400 szó terjedelmében kérdések, közlések megértése Grafomotors fejlesztés

Értelmi fogyatékosság Átfogó kifejezése mindazoknak a különböző súlyossági fokú állapotoknak, amelyekre elsősorban az intellektus károsodása jellemző. Ez az állapot: A neuroendokrin rendszer strukturális csökkentértékűségén vagy sérülésén, illetve funkciózavarán alapszik. Öröklött vagy veleszületett, vagy a korai életszakaszban keletkezett. Maradandó, irreverzibilis. Az egész életen át tart. Bár a fejlődés és a speciális fejlesztés lehetősége fennáll, az állapot nem szüntethető meg. Az értelmi erők elsődleges károsodása mellet az egész személyiség zavarár hozza létre. Az ép és a fogyatékos értelem között minőségi különbség áll fenn.

Az értelmi fogyatékosok csoportjai 1) Enyhe értelmi fogyatékosság (Tanulásban akadályozottság) IQ 50-69 2) Középsúlyos értelmi fogyatékosság (Értelmileg akadályozottak) IQ 35-49 Kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. 3) Súlyos értelmi fogyatékosság IQ 20-30 Állandó támogatásra van szüksége. 4) Igen súlyos értelmi fogyatékosság IQ 20 alatt Az önellátás, vizelet- és székletürítési kontroll, kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott.

- alak-háttér problémája az auditív és vizuális észlelésben A megismerő tevékenység jelentős zavara jellemzi, amely az észlelés, az emlékezet és figyelem,valamint a gondolkodási funkciók rendellenességében nyilvánul meg. Észlelés zavarai - alak-háttér problémája az auditív és vizuális észlelésben (hangok differenciálásában, forma- és térészlelésben) - szerialitás problémája ( hangok, formák sorba rendezése) - analízis és szintézis zavara Emlékezet - emléknyomképződés zavara; azért lassúbb a bevésés, mert az ismétlés az emléknyomot kevésbé erősíti. – A figyelmi ráirányulás zavara. Gondolkodás Az intellektuális kíváncsiság, érdeklődés és öröm mint ösztönző tényezők kevésbé érvényesülnek manipuláció közben, mint ép társaiknál. – fogalomalkotása során a fogalmi jegyek közül elsősorban a konkrét, az érzékletes és funkcionális jegyek kerülnek előtérbe, - a gondolkodási műveletek gyengesége, zavara - a cselekvésben, a manipulációban történő gondolkodás kevésbé sérült - gondolkodási megtapadás - gondolkodási merevség

Beszéd, nyelv – megkésett beszédfejlődés amely formai, tartalmi hibákat von maga után. Így szegényes, behatárolt szókinccsel, gyakran beszédhibával érkeznek az iskolába. – A fentiekből adódhat, hogy legtöbb képességük gyenge, főleg a kommunikációs, kombinatív és asszociatív képességek. Általában korlátozott nyelvi kódot használnak belső beszéd kiépülése és cselekvésirányító funkciója később jelenik meg.

Fejlesztési lehetőségek az óvodában Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció – hinta, ugráló labda, hálóhinta, forgó tölcsér, (AYRES ) Grafomotoros készséget meghatározza az idegrendszer érése, váll-könyök-csuklómozgás fejlettsége és kéztőcsontok fejlődése (aszfaltkréta, gyurma, ujjal festés, papír tépése, vágása) Beszédértés segítése egyszerű mondathasználattal, szókincsbővítés, képről mesélés, önálló mesemondás minden megismerő tevékenységhez eszköz biztosítás, gyakorlati ismeret Tér-, időbeli orientáció -téri irányok ismerete önmagához, tárgyhoz viszonyítva térben - síkban, naptárhasználat

Fejlesztési lehetőségek az óvodában Több idő biztosítása az adott ismeret elsajátításához - lassúbb ingerfeldolgozás miatt Az anyag több kisebb egységre osztása Konkrét szemléltetés – gyenge elvonatkoztatás miatt Az új ismeret több szempontú feldolgozása – látás, hallás, tapintás, szaglás stb. Hosszabb begyakorlási idő, többszöri ismétlés Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának segítése Szocializáció, társas kapcsolatok segítése

Hiperkinetikus zavar A tünetek 4 alapvető fajtája: Figyelemzavar Impulzivitás Hiperaktivitás A szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás

Figyelemzavar Nem figyel megfelelően a részletekre. Figyelmét nehéz tartósan lekötnie. Mintha nem figyelne, amikor beszélnek hozzá. Nehézség számára a tevékenység megszervezése. Gyakran elveszít tárgyakat. Gyakran elvonják figyelmét a külső ingerek. Gyakran feledékeny. Képtelen hallgatni. Feledékeny a napi dolgokban.

Hiperaktivitás Gyakran babrál kézzel-lábbal, fészkelődik. Gyakran rohangál vagy ugrál olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. Nem tud nyugodtan játszani. Nem tud egy helyben megülni. Izeg-mozog, gyakran úgy viselkedik, mint, akit felhúztak. Sokat beszél, túl hangos.

Impuzivitás Nehezére esik kivárni a sorát. Kimondja a választ, mielőtt a kérdés elhangzott volna. Gyakran félbeszakít másokat, megszakítja mások játékát. Ráerőszakolja magát másokra.

Magatartás zavar Jellemző: Az életkor szerint elvárható magatartás negatív irányú változása. Tartós és rendszeres visszatérő magatartási formák: durvaság, mások megsértése, emberek állatok iránti agresszió, rongálás, szabályok súlyos megsértése.

Oppozíciós zavar (szembeszegülő-dacoló magatartászavar) Jellemzője: Tartósan ellenszegülő magatartás. Dacos viselkedés. Gyakori vitatkozás felnőttekkel. Megsérti a szabályokat Mások szándékos bosszantása. Bosszúalló. Sértődékeny. Gyakran hibáztat másokat.

A magatartászavarok okai Az idegrendszer súlyos éretlensége. Másodlagos tünetként ráépül a tanulási zavarokra. Családi szocializáció zavarai. A család által közvetített minták nem elfogadhatóak a többségi társadalom számára.

Autizmus Az autizmus az egész személyiséget átható, pervazív fejlődési zavar, az agy (idegrendszer) működésének súlyos, egész életen át tartó rendellenessége – görög szó, jelentése önmagára irányultság Három fejlődési területen okoz minőségi károsodást: A kommunikációban A társas kapcsolatokban A rugalmas viselkedésszervezésben, gondolkodásban

Tünetek Szociális károsodás Kommunikáció hiányosságai - beszédfejlődés késik, vagy elmarad - sérül a beszédmegértés - nem verbális kommunikációs jelek használatának hiánya Aktivitás csökkenése (érdeklődés, játék) Viselkedésbeli bizarrériák

Óvodáskorban jellegzetes tünetek A gyermek nehezen illeszkedik be a csoportba, nem keresi más gyerekek társaságát, nem játszik szívesen társaival Ha mégis, akkor inkább az ismétlődő elemeket tartalmazó elfoglaltságok (vonatok, autók tologatása, kerekeik pörgetése), nem azok, amelyekben a képzeletvilág, a fantázia is szerepet kap A mesék, a játékok, az emberek helyett inkább a térképek, telefonkönyvek, menetrendek, szakácskönyvek érdeklik Állandó környezetben, ismert tárgyak közt, rutinszerű cselekvéseket végezve érzik magukat biztonságban