SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM BSC KÉPZÉS    MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. 6. téma SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A vasúti vágány állapotának változása A vasúti pálya romlása szigorú fizikai törvényszerűségek szerint játszódik le és visszafordíthatatlan folyamat. A romlás sebessége a karbantartási munkák révén befolyásolható, csökkenthető, mintegy „kézben tartható”, de még a legfegyelmezettebb karbantartási tevékenységgel is csak lassítható, meg nem szüntethető. A vasúti pálya romlási folyamata két korszakra osztható. Az első az ún. geometriai korszak, amelyben a vágány geometriai eltérései fokozódnak, majd a mérethatárok túllépésével a geometriai hibák kialakulnak és növekednek. A második ún. anyagi korszakban pedig a szerkezeti elemek fáradását, a törések bekövetkezését és számuk fokozatos növekedését lehet tapasztalni. Az elméletileg végső állapotában a vasúti pálya már nem képes a forgalmat biztonságosan lebonyolítani és kisiklások következnek be. Mivel a vasúti pálya minőségét a méret és minőségi eltérések, illetve hibák nagyságával jellemezhetjük, ezért a belőlük képzett pályaminősítő szám értéke minél nagyobb, az annál rosszabb állapotú pályát jelent. A legtöbb esetben a két korszak éles vonallal nem választható el egymástól, s gyakran a bizonyító jelenségek is rejtve maradnak.

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Az állapot romlása és a következmények alakulása az elviselt forgalmi terhelés függvényében Állapotromlás (R) Siklások Törések Fáradások Fekvésgeo-metriai hibák, kopások Gyártási és építési mérettűrések Elviselt forgalmi terhelés (T)

𝑹= 𝑹 𝒐 ∗ 𝒆 𝒂∗𝑻 𝑹 𝒐 1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Az állapotromlás törvénye Állapotromlás (R) Siklások 𝑹= 𝑹 𝒐 ∗ 𝒆 𝒂∗𝑻 Törések Fáradások Fekvésgeo-metriai hibák, kopások 𝑹 𝒐 Gyártási és építési mérettűrések Elviselt forgalmi terhelés (T)

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A vasúti pálya állapotváltozásának és értékelésének sémája Állapotromlás Abszolút határérték Biztonsági határérték Gazdaságossági határérték Optimum Építési határérték Elviselt forgalmi terhelés

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE - a gyalogbejárási adatgyűjtés és - az UH vizsgálatok eredményei segítségével végezhető el. A gyalogbejárási adatgyűjtés eszköze: PSION WOREKABOUT Szerkezeti minősítés: - az egyes szerkezeti elemek (sín, alj, kapcsolószer, ágyazat) állapotát jellemző szerkezeti mérőszámok, - mérőszámokból képzett szerkezeti minősítőszám (MAD) Minősítési hossz: 100  500 m A mérőszámok gyakorlatilag az adott szerkezeti elem elhasználódottsági fokát, tartalékának kimerülését fejezik ki %-os formában.

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A sín szerkezeti mérőszáma A sín állapotát, a forgalmi igénybevétel miatti elhasználódottságát hivatott kifejezni. Képzése az alábbi adatokkal történik: - a sín felületi kopása - a sín fáradása - az UH mérés által feltárt belső sínhibák - a gyalogbejáráson észlelt külső sínhibák. A sín kopását jellemző tag (%) mk = a sín tényleges kiegyenlített magassági kopása (mm), mk,eng = megengedett kiegyenlített magassági kopás (mm). A sín fáradását jellemző tag (%) TÁT = ténylegesen átgördült terhelés (millió elegytonna), FHT = fáradási határterhelés (millió elegytonna).

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Az UH sínhiba tag U = 10 x fajlagos UH hibaérték/km A külső sínhibákat jellemző tag D = 0,5 x síncsere m-ben + 1/8 x hegesztési hibák darabszáma A sín szerkezeti mérőszáma (%)

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE A keresztalj szerkezeti mérőszáma (%) a = az aljak száma 100 m hosszon (db), d = a 100 m hosszon cserélendő aljak száma (db). A kapcsolószerek szerkezeti mérőszáma (%) kcs = a 100 m hosszon cserélendő kapcsolószerek száma (db), f = az aljankénti kapcsolóelemek száma (db), a = az aljak száma 100 m-en (db).

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Az ágyazat szerkezeti mérőszáma B100 = 0,2a + 0,7b + 0,1c (%) a = a felületi szennyezettség mértéke, b = az elsárosodás mértéke, c = a gazosság mértéke. A felépítményszerkezeti minősítőszám

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Szerkezeti elemek ablak

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Hibák ablak: sín

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Jellemzők ablak: sín

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Hibák ablak: kitérő

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Hibák ablak: útátjáró

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Jellemzők ablak: útátjáró

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Mennyiségek a MAD szám képzéséhez Szöveg a leírásban Szerkezeti elem Hiba Hiba jellemző keresztalj szerkezeti mérőszáma   kapcsolószer szerkezeti mérőszáma ágyazat szerkezeti mérőszáma aljakra vonatkozó tömeges javítási mutató aljakra vonatkozó tömeges csere mutató kapcsolószerekre vonatkozó tömeges csere/utánhúzás mutató

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Munkáltatási igény meghatározása Mezőnév Jelentése kszelv a hiba kezdőszelvénye m-ben sinszal a hibás sínszál (B, J) hossz a cserélendő hossz m-ben nagys a hiba nagysága mm-ben csok a csere oka K = kiköszörülés, L = lapulás, V = lemezes leválás, H = hegesztés kivölgyelődés

1. A FELÉPÍTMÉNY SZERKEZETI MINŐSÍTÉSE Lokális hibák Mezőnév Jelentés szelveny az a 100 méter, ahol a hibát találták szerk a szerkezeti elem megnevezése hiba a hiba megnevezése hibajel a hiba jellemzőjének megnevezése hibaert a hiba jellemző értéke

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A legfontosabb karbantartási munkanemek: - kopási (ív)síncsere, - UH síncsere, - aljcsere, - kapcsolószercsere, - nyomtávszabályozás, - síncsiszolás, - FKG szabályozás, - ágyazattisztítás.

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az FKG-szabályozás szükségességének meghatározása Kiindulási alap: az FMK-004 kocsival végzett mérésekből előállított, vágányfajtánként (hn. és hevederes), valamint sebességkategóriánként különböző SAD sztandard eloszlásgörbék. Hézagnélküli vágányok SAD sztandard eloszlásgörbéi (2003)

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A határértékek megállapítása

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Hs = Sebességi határ, még elfogadható maximális érték. Azt a max. SAD értéket jelenti, amelyet egy adott kategóriájú, adott sebességre alkalmas pálya SAD értéke nem haladhat meg anélkül, hogy soron kívüli intézkedés - pl. sebességkorlátozás - ne válna szükségessé. Hb = Rostálási határ, amikor az FKG-szabályozási munka hatékonyságának híján a rostálási munka szükségessége már felmerülhet. Hm = FKG munkáltatási határ, amely felett az FKG munka szükségességének vizsgálata már indokolt. Ht = "Rendben" határ, amely érték alatti SAD számok esetén tilos FKG munkát végezni.

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Beavatkozási határok Sebesség (km/h)   Vágány- osztály HÉZAGNÉLKÜLI VÁGÁNY HAGYOMÁNYOS VÁGÁNY Hs Hb Hm Ht 85% 68% 50% 15% 40 8 322 267 224 158 460 375 320 235 50 7 285 229 195 141 392 328 287 211 60 252 206 179 130 353 304 268 200 70 6 226 185 160 120 310 242 183 80 208 172 151 114 279 228 170 90 5 193 140 108 265 217 166 100 181 133 104 249 223 203 161 110 4 169 145 123 159 139 119 94 3 131 115 91 143 125 112 87 150 2 137 107 85 116 82 1 126 111 101 79 180 122 98 78

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA FKG szükségességének vizsgálata 1. eset

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A változást (az állapot romlását) a Qi-1Qi egyenes hajlása jellemzi, amelynek értéke így számítható: i – (i-1) = két mérés között eltelt idő hónapokban ESETEK: Qi < Ht esetben az FKG munkáltatás szigorúan tilos. Ht  Qi < Hm esetben az FKG munkáltatás még nem ajánlott, de a romlás intenzitásának figyelembevételével megvizsgáljuk, hogy FKG munkáltatást mennyi időre előre szükséges tervezni.

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA FKG szükségességének vizsgálata 2. eset Hm  Qi < Hb esetben az FKG munkáltatás elvégzendő. Qi  Hb esetben az FKG munka minden-képpen esedékes, soron kívüli beüteme-zése indokolt.

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA FKG szükségességének vizsgálata 3. eset

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az egyes 500 m-ekre vonatkozó FKG-munkáltatási igény

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Részletes munkáltatási program 500 méterenként

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Részletes munkáltatási program havi bontásban

2. A KARBANTARTÁSI MUNKÁK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Részletes munkáltatási program naptári évre

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER WINPATER Modulok

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Az adatbázis funkciói és adattábláinak menürendszere

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Vasútvonalak adatai

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Vasútvonalak felépítményének adatai

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Kitérők és egyéb szerkezetek adatai

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Mérések és vizsgálatok adatai

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Adatok az elvégzett pályamunkákról

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Szűrő A – Szűrőfeltételeket tartalmazó mezőnevek Itt választhatók ki legördülő menük segítségével azok a mezők, amelyek alapján a kilistázott adatokat szűrni szeretnénk.

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Törzsadatok megjelenítése

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Korábbi munkáltatási adatok megjelenítése

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Geometriai mérés eredményeinek képernyője

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Idő alapú grafikus megjelenítés

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Lokális hibák grafikus megjelenítése

3. A WINPATER DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Egyes karbantartási munkák szükségességének grafikus megjelenítése

3. AZ FKG MUNKA TERVEZÉSE AZ IRÁNYÍTÓI SZINTEN Lehetőség (pl. pénzügyi oldalról): 339,4x0,5=169,7 km

3. AZ FKG MUNKA TERVEZÉSE AZ IRÁNYÍTÓI SZINTEN vonal jele Az eloszlásgörbék ordinátái I alak-szám A vonal hossza (igény) km Szabályozandó hosszúság SAD15 SAD50 SAD85 % 1 2 3 4 5 6 7 8 9 118 143 177 65 700 12,5 100 Többlet: B 104 119 154 48 600 94,8 C 98 122 157 49 100 14,4 D 97 116 144 44 200 20,0 20 4,0 4,4 E 95 112 43 800 110,9 22,2 F 93 41 900 86,8 17,4 Összesen: 339,4 165,3